„Az év folyamán a fizikai elfogadóhelyek és a POS-terminálok száma egyaránt közel negyedével nőtt. Emellett 2017 a kényelmes és gyors érintéses technológia használatában is az áttörés éve volt, amely meghatározóvá vált a hazai kártyás fizetéseknél, a kártyás vásárlási forgalom túlnyomó része már ilyen módon bonyolódott le. Ezt elősegítette az érintéses infrastruktúra bővülése, melynek eredményeként a fizetési kártyák több mint 70, a POS terminálok 80 százaléka támogatja az új technológia használatát. Az internetes kereskedelem fejlődését jelzi a kártya fizikai jelenléte nélkül lebonyolított online fizetési kártyás tranzakciók forgalmának nagymértékű növekedése, bár ezen forgalom aránya az összes fizetési kártyás tranzakcióhoz képest továbbra is viszonylag alacsony.
…
A pénzforgalmi szolgáltatások árai Magyarországon más országokkal összehasonlítva, a pénzügyi tranzakciós illeték árnövelő hatását kiszűrve is relatíve magasak. Jelentős a tranzakciószámtól és a fizetési megbízás értékétől függő díjak alkalmazásának az aránya különös tekintettel az átutalásokra, amely az elektronikus pénzforgalom költségeit az azt igénybe vevők számára nagymértékben növeli. Ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatók a tranzakciószámtól és értéktől független csomagárazást más európai országoknál kisebb arányban alkalmazzák. Az MNB 2018-ban részletes elemzést készít a pénzforgalmi szolgáltatások árazásáról, és párbeszédet kezdeményez a pénzforgalmi piac szereplőivel arról,
hogy milyen lépésekkel érhető el már rövid távon az ügyfelek számára kedvezőbb, az elektronikus műveletek használatát ösztönző árazás Magyarországon.
…
Az azonnali fizetési rendszer létrehozása minden érintett közös érdeke, a rendszerre épülő szolgáltatásokkal jelentős mennyiségű készpénzes tranzakció elektronizálása válik lehetővé. A középtávon nemzetközi szinten is széleskörben azonnalivá váló pénzforgalom számos gazdasági folyamat modernizálását teszi lehetővé. 2017-ben a GIRO Zrt. megkezdte az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra és a kiegészítő szolgáltatásokat támogató további rendszerek létrehozását, ezzel párhuzamosan pedig a csatlakozó pénzforgalmi szolgáltatóknál is elindultak a fejlesztések. Év végén az MNB elfogadta és közzétette az azonnali fizetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint nyilvánossá váltak a rendszer működésének részleteit leíró szabálykönyvek is. A rendszer biztonságos, megbízható működését támogató likviditáskezelési keretrendszer véglegesítése is folyamatban van.Az azonnali fizetési rendszerrel megvalósuló valós idejű pénzforgalom hatékonyabbá teszi a pénzügyi szektor működését, valamint növeli a gazdaság versenyképességét. A minél kedvezőbb nemzetgazdasági hatások eléréséhez olyan széleskörben használható fizetési megoldásokra van szükség, amelyek a fizetési helyzetek túlnyomó többségében biztosítják az azonnali fizetés lehetőségét. A központi rendszer funkciói (pl. a számlaazonosítóként használható mobilszámok és e-mail címek, illetve a fizetési kérelem üzenetek) támogatják a modern fizetési szolgáltatások fejlesztését. Az MNB és a piac közös érdeke, hogy e szolgáltatások az ügyfelek számára olcsók legyenek, az árazás szerkezete pedig a tranzakciószám jelentős növekedését ösztönözze. A szükséges beruházások megtérülését nem a magas áraknak, hanem a megjelenő új tranzakciós forgalomnak kell biztosítania. Az MNB határozott elvárása, hogy a piaci szereplőknél már az induláskor elérhetőek legyenek nyílt szabványokon alapuló, átjárható, egyszerűen kezelhető és biztonságos azonnali fizetési megoldások.
…
Az elmúlt évek technológiai innovációja révén elméletben lehetővé vált, hogy a jegybankok digitális formában is teremtsenek széles körben elérhető jegybankpénzt. A digitális jegybankpénz bevezetése alapvetően változtatná meg a pénzügyi közvetítő szektor működését és több szempontból érinti a központi bankok feladatkörét. Az érintett jegybanki területek közé tartozik a pénzforgalom, amelynek hatékonysága nőhet az új típusú jegybankpénz forgalomba hozatalával, mert a készpénz költséges előállítása és kezelése helyett a digitális formátum társadalmi szinten megtakarítást eredményezhet. Azonban számos kihívás és kockázat is felmerül, nemcsak a pénzforgalom, de a monetáris politika és pénzügyi stabilitás szempontjából is. Az MNB, összhangban többek között az angol, a dán, a svéd jegybank vagy az Európai Központi Bank elemzési munkájával szakmai szempontból fontosnak tartja a kérdés megalapozott vizsgálatát.Az elmúlt években egyre több virtuális pénz jelent meg, amely központi kibocsátó és működtető intézmény nélkül, legtöbbször a blokklánc technológia felhasználásával a jelenlegi pénzügyi szektortól független szolgáltatásokat kínál…az MNB, együttműködve más állami szereplőkkel, a nemzetközi tendenciákat követve folyamatosan vizsgálja azt a kérdést, hogy kell-e és ha igen, akkor milyen módon szabályozni a virtuális pénzek működését…”
Forrás:
Fizetési rendszer jelentés 2018; Magyar Nemzeti Bank; 2018. június 7. (PDF)
