Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikaszakirodalomtársadalom

Adatgondnokság: az adatgazdálkodási vezetés új eszközei a 21. század kihívásainak megválaszolására

Szerző: 2018. június 17.november 18th, 2019One Comment

„A GovLab állandó szerzője, Stefaan G. Verhulst az adatgazdálkodás területére különösen igaznak tartja azt az általános megállapítást, hogy napjainkban olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyek megválaszolására a meglévő eszköztárunk elavult, korszerűtlen. Becslések szerint a világméretű adattömeg 90%-a az elmúlt két évben keletkezett – ezekből pedig olyan, egészen új következtetéseket lehetne levonni, amelyek alkalmasak lehetnek napjaink legtöbb gondot okozó problémáinak megválaszolására is. Ehhez azonban nem csak új megoldásokra van szükségünk, hanem olyan új módszertanokra is, amelyek segítenek megtalálni ezeket az új megoldásokat. Ezek eredménye jól hasznosítható a döntéshozatalban, szakpolitikai kérdések megoldásában, új tudományos ismeretek születésében, jobban célzott beavatkozásokban és a közszolgáltatások színvonalának javításában. Ugyanakkor a nagy tömegű adatkészletek maguk is problémákat generálnak a magánszféra védelme, a biztonság vagy az amúgy is sérülékeny csoportokra gyakorolt mellékhatások miatt. A legnagyobb feladatunk az, hogy kitaláljuk az adatfelhasználás olyan hasznosítható módjait, amelyek megfelelő intézkedési lehetőségeket biztosít a kedvező társadalmi és gazdasági hatások elérésére.

A szakma az elmúlt két évben a jó megoldások érdekében az adatgazdálkodási együttműködésre (data collaboratives) koncentrált, mint a közszféra és az üzleti élet partnerségének (public-private partnership) egyik speciális, feljövőben lévő formájára. Ennek során a leggyakrabban vállalatok adtak át információkat a közszférának, civil szervezeteknek, kutatóintézeteknek és nemzetközi szervezeteknek. (A tanulmány ugyan e helyen nem tér ki rá, de legalább ilyen nagy a jelentősége a nyilvánossá tett közadatokkal gazdálkodó vállalkozások térnyerésének is.) Az ilyen adatgazdálkodási együttműködések kiterjedhetnek a mezőgazdaságra, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a migrációra, a gazdasági fejlesztésekre, a szegénység csökkentésére és más területekre is.

Minden ígéretes lehetősége ellenéra az adat-együttműködés ad hoc jellegű és korlátozott hatású maradt. Ez részben visszavezethető arra, hogy a vállalatokon belül nincs jól definiált, professzionális koncepció az adatgondnokságra (data stewardship), amelynek megfelelő felhatalmazása lenne a jól felhasználható lehetőségek kiaknázására. Az adatgondnokság vállalati funkcióként való létrehozása, annak vállalaton belüli elismerése értékes és felelősségteljes munkaként, a felelősségteljes adatmegosztás eszközeinek és módszertanának létrehozása az adat-együttműködést szabályozottá, előrejelezhetővé és kockázatmentessé teheti.

A Hewlett Foundation segítségével a GovLab egy Datastewards.net nevű projektet indított az adatgondnokság koncepciójának megalkotására és szakszerűvé tételére, jól meghatározott adatfelelősségi megközelítéssel. A projektindító eseményen a meglévő gyakorlatok és beavatkozási területek összegyűjtésére olyan cégek és szervezetek vettek részt – többek között – , mint a Linkedin, a Facebook, az Uber, a Mastercard, a DigitalGlobe, a Cognizant, a Streetlight Data, a Nethope vagy a Világgazdasági Fórum. A résztvevők végeredményben négy fő tanulságot vontak le, a további munkák előrehaladásának érdekében, a lehetőségek és a kihívások közötti kapcsolatok feltárására, az adat-együttműködésben rejlő potenciálok és korlátok jobb megértésére.

  1. Érettség. Az adat-együttműködés területe kezdetleges, még mindig nincs megfelelően definiálva, ami kihívást jelent a további terjedése szempontjából. Gyakran okoz zavart, hogy a szereplők nem értik, hogyan tudnák a közvéleményt meggyőzni profitorientált üzleti modelljük társadalmi hasznáról. A műszaki és humánkapacitások növelése egyaránt kritikus jelentőségű az adat-együttműködés kiterjesztéséhez, a kutatások bővítésével és a működés jobb megértésével együtt.
  2. Tranzakciós költségek. Az adatgazdálkodás terén különböző tranzakciós költségek merülnek fel (nem csak pénzben kifejezhetők) az adatok előállításában, a potenciális partnerek azonosításában és átvilágításában, az adatok kockázatmentesítésében, a jogi és kereskedelmi feltételek kialakításában. A technikai interoperábilitás, az adatok elérhetősége és használhatósága szintén komoly kérdést jelent e tekintetben is. Mindezek különösen a kis- és középvállalkozásokra hárítanak nagy terhet, ahogy más alulfinanszírozott szervezetekre is. A tranzakciós költségek csökkentése ezért kiemelten fontos a játéktér szélesítéséhez, az adat-együttműködés mainál szélesebb körben történő elterjedéséhez.
  3. Méretezés. Gyakran okoz problémát az együttműködés méretezése és más körülmények között történő megismétlése. Ami kicsiben jól működik, gyakran eredménytelen lesz nagyobb léptékben. Ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásában nagy segítséget jelentene egy közvetítő platform létrehozása, olyan mechanizmusokkal, amelyek segítenek a szereplőknek az új lehetőségek megtalálásában, a lehetséges partnerek azonosításában. Egyértelmű igény van a jó gyakorlatok megosztására, a szabványosított útvonalak kialakítására ahhoz, hogy a kicsiben kipróbált modellek nagyban is eredményesek, sikeresek lehessenek. A sikerhez szükség van felsővezetők bevonására is, akik meg tudják hozni a megfelelő döntéseket és ki tudják jelölni az irányokat.
  4. Szakmai közösségek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van jól működő szakmai közösségek létrehozására, ahol a jelenlegi és leendő adatgondnokok kicserélhetik tapasztalataikat. Ezek a fórumok, amelyek működhetnek formális vagy informális közösségenként is, biztonságos környezetet teremthetnek a történetek, eszközök és tanulságok cseréjéhez. Igény mutatkozik olyan adattárház létrehozására is, amely összegyűjti a terület egyetértési nyilatkozatait, szerződési mintáit és jogi kereteit, ahogy az úttörő gyakorlatokat is.

A projekt kezdeményezői a továbblépés érdekében olyan gyakorlati lépéseket tesznek, mint a maga nemében első adatgondnoki hálózat (Data Stewards Network) elindítása, sok minden más részprojekt megvalósítása mellett. A végcél az, hogy a fenntartható, rendszeres és felelősségteljes adat- együttműködéssel a közösség javára teremtsenek értéket, javítva a mindennapi életminőséget.”

Forrás:
Data Stewards: Data Leadership to Address 21st Century Challenges; Stefaan G. Verhulst; The GovLab/Medium; 2018. június 12.
Néhány példa az adatgazdálkodási együttműködésre: Data Collaboratives; GovLab
California Data Collaborative
Health Data Collaborative – Data for health and sustainable development
UW Transportation Data Collaborative; University of Washington
Chicago Data Collaborative. Criminal Justice Pilot Project
Connecticut Data Collaborative
Michigan Data Collaborative; University of Michigan