Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Demeter Ervin a középszintű közigazgatás reformjáról

Szerző: 2018. július 1.július 3rd, 2018No Comments

„Orbán Viktor miniszterelnök – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára – Demeter Ervint nevezte ki újra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá. Demeter Ervin a kormányhivatalok megalakulása, azaz 2011 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja. Harmadszor vehette át a kormányfőtől a megbízólevelet. Orbán Viktor a következő mondattal bocsátotta útjukra a kinevezett kormánymegbízottakat: „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága és más mértéke, mint az emberek és a haza szolgálata…”

A miniszterelnök a megbízólevelek átadásán a következőt is mondta: „A magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás. Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni erre a színvonalra, hogy azt tudjuk mondani: ez a különbség a következő években majd eltűnik…” Ön a kezdetek kezdete óta aktívan részt vesz a középszintű közigazgatás reformjában. Hogyan értékeli a fejlődést?

Alapvető és forradalmi változások történtek meg a középszintű államigazgatásban. Az állam és az önkormányzatok közötti közösségi feladatok elosztását teljes egészében újragondolták és a racionális érvek alapján osztották fel újra. Ez előtte nagy vonalakban 1990-ben történt meg. Tehát volt két évtizednyi tapasztalat. 1990-ben, az akkori politikai viszonyoknak megfelelően osztották szét a közigazgatási feladatokat. Az akkori parlamenti ellenzék az önkormányzati választáson nyerésre állt és az önkormányzatokhoz igyekeztek minden feladatot delegálni.

Akkor mostanra jutottunk vissza a racionalitás talajára?

Igen. Történt egy nagyon jelentős integráció az államigazgatáson belül. A korábbi szervezeti modell, hogy van az országos főhatóság vagy a minisztérium és minden területen egy adott szakigazgatási szeletet a minisztérium irányítja Budapestről, véget ért. Első lépésben megtörtént a közigazgatási irányítás megyei szintre delegálása, majd egy következő lépésben a szakigazgatási irányítás is megyei szintre került. Amit csak lehet, megyei, sőt most már járási szinten igyekszünk elintézni. A járási szintű döntések dolgában pedig megyei szinten van a jogorvoslati lehetőség. A lényeg az, hogy minél közelebb legyen a közigazgatás az emberekhez. Ez volt a legfőbb célja a középszintű közigazgatás reformjának.

Azt is mondhatjuk akkor, hogy az új rendszer felépítésével lezárult egy korszak?

Igen. Ez egyértelműen így van. A következő időszak legfontosabb feladata a rendszer minél hatékonyabb működtetése. Jelzésértékű, amikor a megbízólevelek átadásán a miniszterelnök úr azt mondta, hogy ma a középszintű közigazgatás működik a legjobban az országban.

Azóta, amikor 2011-ben belépett a megyei kormányhivatal épületébe, melyek a legjobb érzékelhető változások ön szerint?

Az első perctől az a legfontosabb, hogy az ügyeiket intézni kívánó ügyfelek itt, a kormányablakban találkoznak elsőként a kormányhivatallal. Induláskor, 2011-ben, itt, a kormányhivatal miskolci központjában működött az első és akkor egyetlen kormányablak. Ma már 23 helyen működik kormányablak a megyében. Akkor egy kormányablak 29 ügykör intézésére volt alkalmas, ma már 1500-nál több ügykör intézésére képes. Ez is mutatja a forradalmi változást. Ennek nagyon komoly emberi háttere alakult ki. A kormányablakokban dolgozó munkatársak folyamatos képzésben vettek részt. Azok az ügyintézők, akikkel az ügyfelek találkoznak a kormányablakokban, azok olyan emberek, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kurzusát végzik el, vizsgáznak a megszerzett tudásból. Nagyon komoly informatikai háttér segíti a munkát. Mindez jól mutatja, mi történt az elmúlt nyolc esztendő alatt.

A járási rendszer beindulása volt még nagy ugrás a fejlődésben 2013-ban.

A középszintű közigazgatás a járások megalakulásával jutott még közelebb az emberekhez. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy „járóföldnyi” közelségbe mentek hozzájuk a hivatalok. Belátható közelségben mindenki talál egy kormányablakot ügyei intézésére. És itt el kell mondanom, hogy van azért valami, ami nem változott a nyolc év alatt, mégpedig az ügyintézők hozzáállása. Nekik ugyanis a kezdetektől fogva az a feladatuk, hogy minél hamarabb elintézzék az emberek ügyeit az adott jogszabályok keretei között. Ma már nem a törvények betartatása, hanem az ügyek elintézése a feladat és ezt egyre professzionálisabban végzik az ügyintézők. Az ügyintézésben azért annyi változás van, hogy egyre több minden elintézhető elektronikus úton.

Maga a megye is jól érzékelhető változáson, fejlődésen ment keresztül ebben a szűk évtizedben. Milyen szerepet töltött be ebben a folyamatban a megyei kormányhivatal?

A kormánynak nagyon tudatos területpolitikája van a szegény sorsú, leszakadt megyék helyzetének jobbra fordítására. A változtatás fő iránya, hogy – lehetőség szerint – mindenki jusson munkához. Ez ebben a térségben óriási feladat volt. Mindenkor nagyobb volt a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint az országos átlag, de ez a különbség látványosan csökkent. Ennek alapvetően az az oka, hogy nagyon sok munkahely jött létre a megyében is. Nagy cégek telepedtek le Miskolcon és a megye többi részén is. A kormány nagyon tudatosan terelt befektetőket különböző kedvezményekkel a megye és főleg Miskolc felé. Az egy főre jutó GDP-termelésben egy évtizede még az utolsó, utolsó előtti helyen állt Borsod-Abaúj-Zemplén megye, most a második harmadban foglal helyet. Ez nagyon jelentős változás. A közigazgatás ezt azzal tudta igazán segíteni, hogy a befektetők idetelepülésével kapcsolatos ügyintézés leegyszerűsödött. Az ügyintézési határidők lerövidültek, sokkal hatékonyabb lett az engedélyezési eljárás. A kormányhivataloknak az is a feladatuk, hogy segítsék az ország versenyképességének javulását. Azaz, ha valaki csinál valamit, akkor energiája lehető legkisebb részét kelljen bürokratikus dolgokra fordítania.

Milyen feladatokat, célokat lehet és kell kitűzni az elkövetkező időszakra?

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Ebben a természet is a mi oldalunkon áll, hiszen a fiatalok folyamatosan ügyintéző állampolgárrá válnak. Az ő digitális készségük és képességük sokkal magasabb, így ők joggal várják el az elektronikus közigazgatási lehetőségek bővítését. Ennek a háttérfeladatai közé tartozik és elég komoly munka, hogy a különböző szakigazgatási adatrendszereket – legyen az mezőgazdasági, társadalombiztosítási, vagy nyugdíj, közlekedés – átjárhatóvá kell tenni. Erre uniós pénzek bevonásával indultak el programok. A szervezetek integrációja megtörtént szervezetileg és személyileg, és ezt szeretnénk, hogy – lehetőleg – fizikailag is egy helyen működjenek. Ezeket nevezzük közigazgatási központoknak. Ez a folyamat már elkezdődött, az első ilyen közigazgatási központot az év elején avattuk fel Mezőkövesden. A terveink szerint a következő területi közigazgatási központ Miskolcon lesz a volt ITC-ben. Tíznél több helyről egy helyre tudna kerülni a Miskolci Járási Hivatal. Tervekkel már rendelkezünk, az előző kormány átadta ezt a feladatot a jelenlegi kormánynak. Az előkészítő folyamat nem állt meg. Kiviteli tervek, engedélyek szükségesek, közbeszerzési eljárás, és utána kezdődhet a kivitelezés. Számos lépés van előttünk, a pontos határidők még nem meghatározhatók.

A kormányhivatal aktívan részt vesz a védelmi feladatok ellátásában is.

A huszonegyedik századnak nemzeti szinten is feladata az országban élők biztonságának erősítése, különösen egy migrációval terhelt időszakban. Az előző ciklusban indult el az önkéntes területi tartalékos rendszer kiépítése és felállítása. Az a terv, hogy minden járásban legyen egy századnyi önkéntes, akik – ha az élet úgy hozza – részt tudnak venni a vádelemben. És itt a természeti csapásokra is gondolok. Megyénk ebben a feladatban nagyon jól áll. Az ország második megyéje vagyunk, ahol a legjelentősebb erőt sikerült felmutatni. A kormányzati ciklus végére megvalósítható, hogy minden járásban legyen egy ilyen tartalékos századunk.

Ön, mint kormánymegbízott, hogyan látja a megyét?

Jó látni, hogy a megye különböző részein szemmel látható a fejlődés. Már nemcsak külföldi, hanem jelentős magyar középvállalatok is megtelepedtek a megyében és ez nagyon fontos tényező. Szépen fejlődik a közlekedési infrastruktúra. Folytatódik az M30-as építése a határig. Az alacsonyabb rendű utak építésére, felújítására is komoly források állnak rendelkezésre. Azt tudom mondani, hogy jó érzés ma végigtekinteni Borsod-Abaúj-Zemplénen, mert gazdaságilag és társadalmilag is egy dinamikusan fejlődő megyévé vált.”

Forrás:
Jó érzés látni Borsod-Abaúj-Zemplént, mert komoly, fejlődő megyévé vált; Szaniszló Bálint; Borsod Online; 2018. június 30.