„Akár három év társaságiadó-mentesség is járhat az új vállalkozásoknak, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatát a gyakorlatba is átülteti a kormány. A startupokat nemcsak kedvezményekkel, hanem know-how-val is támogatná a jegybank.
A kkv-k versenyképességének javítása érdekében egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításán dolgozunk, azaz olyan tudás- és innovációs csomópontokat hozunk létre, ahová bizalommal fordulhatnak a magyar vállalkozások a problémáikkal, legyenek azok technológiai, üzleti vagy kutatás-fejlesztési kihívások – mondta a Világgazdaságnak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Öt ipar 4.0 mintagyár is létrejött, ezekbe a vállalkozók bemehetnek, s elleshetik a már működő digitális megoldásokat. György László hozzátette: esetenként azt tapasztalták, hogy egy egyszerű digitális termelésmenedzsment-megoldás több eredményt hoz, mint a legújabb technológia alkalmazása. E fejlesztésekhez természetesen szükség van a megbízható digitális alap-infrastruktúrára, amelynek kialakítására szintén jelentős forrásokat költenek.A vállalatok csak annyira tudnak versenyképesek lenni, amennyire a munkavállalóik azok, így a felnőttképzéseknek kiemelt szerepük van és lesz a jövőben is. Ez a magyar bérek növekedésének és a munkahelyek megőrzésének kulcsa az államtitkár szerint. Számos egyéb terv mellett dolgoznak egy online platformon, amelyen keresztül mindenki megnézheti, hogy az általa kiszemelt képzés elvégzésével milyen eséllyel tud elhelyezkedni az adott szakmában, s mekkora fizetésre számíthat. Az ITM tisztségviselője kiemelkedő problémának tartja, hogy amíg a kkv-szektorban a bérhányad 56 százalékos, addig a multinacionális nagyvállalatoknál csupán 43 százalék az arány, vagyis alulfizetik a munkaerőt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontjából 28 szól a kkv-stratégiáról; összesen hét terület fejlesztését javasolják. Elsőként a mérethatékonyságból fakadó hátrányokat kellene leküzdenie a szektornak, amit adókedvezményekkel ösztönöznének. Az MNB szerint lényeges lenne egy innovatív vállalkozói ökoszisztéma kialakítása, ezt a kutatás-fejlesztési beruházást végző vállalatok járulékkedvezményével, nonprofit tanácsadó központ létrehozásával és a Neumann János-alappal támogatnák. Csökkentenék az adminisztratív terheket – így a cégek a fő tevékenységükre koncentrálhatnának –, hatékonyabb tőkemozgatást tennének lehetővé, s széles körű vállalati kötvénypiacot hoznának létre.”
Forrás:
Innovációs csomópontokkal segíthetik a kis- és középvállalati szektor fejlődését; Ráski Péter; Világgazdaság; 2018. augusztus 1.
Szerkesztői megjegyzés: Vélhetőleg az „innovation hub” kifejezésre gondolnak, amikor „innovációs csomópont”-ot emlegetnek. Ugyanerre mások (például az MNB, korábban) az innovációs központ kifejezést használták.
Lásd még: Digital Innovation Hubs; European Commision, Digital Innovation Hubs – Smart Specialisation Platform (az összes uniós tagország innovációs központja, kereshető formában)
