Skip to main content
informatikaInternetközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatikamédiapolitikai informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 3.

Szerző: 2018. szeptember 3.No Comments

Ami birodalmi arrogancia az egyiknek – az demokrácia támogatás a másiknak
Az utóbbi években az amerikai közéletbe beavatkozó orosz internetes trollok jelentik a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államok társadalmi rendjére, stabilitására – már ha hinni lehet a vészharangot folyamatosan kongató fősodratú sajtónak, és az amerikai politikai-hírszerzési elitek Trumppal megbarátkozni továbbra sem akaró népes csoportjának. Vannak persze olyan szakemberek is, akik – inkább csendesen semmint hangosan – megjegyzik: a napjainkban „információs hadviselésnek” nevezett tevékenység valójában végig kísérte az egymással rivalizáló, vagy egyenesen szembenálló nagyhatalmak utóbbi fél évszázadát. Az eszközök, az információszerzés, a befolyásolás terepei persze mindig változnak, de lényeg az ugyanaz marad. Ahogy a szereplők is a régiek: oroszok – és bizony, bizony, mellettük az amerikaiak.
A valóság e kérlelhetetlen tényére egy apró kis hír irányította rá a figyelmet a napokban. A Kubai Tájékoztatási Iroda (OCB), amely az első látszat ellenére valójában az Egyesült Államok nemzetközi tájékoztatási szervezete, a Broadcasting Board of Governors (BBG) egyik divíziója, 2019-re benyújtott – nyilvánosan hozzáférhető és megtekinthető – költségvetési tervezetében egy egészen különös tételt is szerepeltet. A Hivatal elkülönített költségkeretet igényelne arra, hogy valóságos embernek látszó, ám ténylegesen nem létező „személyek”, szaknyelven szólva internetes perszónák nevében Facebook-fiókokat nyithasson és üzemeltethessen, hogy így juttathassa el üzeneteit a kubai internetezőkhöz. A meghökkentő, és inkább a kibertér alvilágára jellemző módszert a Hivatal emberei egyszerűen csak hatékonyabbnak tartják a szokványos közösségi média jelenlétnél. Az ilyen fabrikált közvetítőkön keresztül ugyanis vélhetően könnyebben eljuttathatják információikat, üzeneteiket az egyszerű kubai polgárokhoz, mintha a szervezetük nevén működő Facebook-fiókon keresztül igyekeznének teríteni a mondandójukat. A közösségi médiát üzemeltető cég ugyanis a közelmúltban módosított a Facebook hírfolyamait irányító algoritmusán: a hírek rangsorolásában most már előnyt élveznek az egyéni fiókok által generált információk, szemben a szervezeti, vállalati Facebook-közleményekkel.
Az ügy leginkább elgondolkodtató mozzanata talán a Hivatal embereinek őszintesége. Miután a terv egy teljesen nyilvános közdokumentumban látott napvilágot, óhatatlanul adódik a feltételezés: az Egyesült Államok külföldi tájékoztatással – más megközelítésben propagandával – foglalkozó tisztviselői semmi kivetni valót nem találnak abban, ha hamis internetes fiókokat hoznak létre, közpénzen, azzal a céllal, hogy célközönségüket megtévesztve juttassanak el hozzájuk információkat. Nincs ebben semmi rossz, vélik nyilván – ha egyszer Így „hatékonyabb”. És főleg: ha ők csinálják, nem pedig mások. Mert az, természetesen „trollkodás”.
„Imperial arrogance”: Fake FB accounts spewing US propaganda at Cubans fit the pattern; RT.com; 2018. augusztus 30.

Ausztrália: a világ legjobban „Instagrammozható” országa?
Az utazás manapság már elválaszthatatlan az Instagrammtól. És a jó értelemben vett ország propagandától. Vagy, fordítsuk meg talán inkább: az országimázs építés egyik legfontosabb eszköze ma már az alapvetően a vizualitásra építő közösségi oldal. Az utazó ember, tegyük hozzá: a ma már tömegesen utazó ember mit is csinál, ha külföldre ér? Szórakozik, eszik, iszik, strandol, pihen, gondolhatnánk. Szó sincs róla: elsősorban és mindenekelőtt fényképeket készít, önmagáról, társáról, társairól, és a lebilincselő, az otthon maradók által irigyelt külföldi tájról. És, másodsorban sem szórakozik, eszik, iszik, strandol – hanem megosztja a mobiltelefonján készített felvételeket a szeretteivel, társaságával, közegével. Természetesen a közösségi média platformjain. Ma már egyre inkább az Instagrammon. Ami szinte meghatározó erő lett. A fiatal generációk körében tartja magát a mondás: „ami nem való az Instára – az nem is létezik!”
Hogy ez a feltételezés vitatható-e, vagy éppen szerethető-e az más lapra tartozik. Az Ausztrál Idegenforgalmi Ügynökségnél minden esetre nagyon is komolyan veszik ezt a kihívást, és persze a benne rejlő óriási potenciált. Nem is eredménytelenül. A Tourism Australia szervezet szebbnél szebb tájképeket, aranyosabbnál aranyosabb állatfotókat szinte ontó Instagramm-oldala már 3,2 millió követővel büszkélkedhet, és az üzemeltetők szerint évente nagyjából 20%-kal növekszik az idegenforgalmi oldal kedvelőinek tábora. Az „egyszerű érdeklődők” száma is imponáló: nagyjából a 100 millió körüli a megtekintések száma – havonta! Az országimázs sikertörténet mögött néhány egyszerű, megfontolandó szempont körvonalazódik:
* az alapstratégia: lenyűgöző fényképek és lebilincselő helyi történetek kellenek
* a profi szakemberek által készített felvételek mellett teret kapnak a felhasználók fotói is
* szigorú elv: csak a valóság jelenhet meg, semmi mesterséges szűrő, semmi photoshopos feljavítás, semmi manipuláció
* a párbeszéd, a kétoldalú kommunikáció létszükséglet: a posztokhoz fűzött megjegyzések sosem maradhatnak válasz nélkül.
How this Australian Instagramm account amassed 3,2 million followers; Kate Springer; CNN; 2018. augusztus 27.

Hatodik alkalommal rendezték meg a Szakácstréninget a külképviseletek szakácsai számára
A 21. századi külügyek egyik különösen érdekes, felívelő területe a gasztrodiplomácia. Tulajdonképpen a kulturális diplomácia egy különleges ága, mottója pedig az: az egyes nemzeteket, kultúrákat, népeket a hasuk szeretete, az ételek és italok sokszínű világa mindennél könnyebben kapcsolhatja össze. E felfogás jegyében az egyes országok külképviseletei a kiküldő ország étel- és italkultúrájának egyfajta előretolt helyőrségét képezik. A fogadások, hivatalos rendezvények természetes terepet kínálnak a hazai kulinária, vagy a mi esetünkben akár a borkultúra bemutatására, népszerűsítésére. Ehhez azonban hozzáértő szakemberek, igazi „gasztrodiplomaták” is kellenek. Akik a konyhában alkotva tesznek meg mindent a kultúrák közötti kapcsolatépítésért. És akik nem teremnek minden bokorban.
Ezt felismerve, immár hatodik alkalommal rendezték meg a Szakácstréninget a Külügyminisztérium külképviseletein dolgozó konyhafőnökök számára. Az elmúlt hét során öt nap alatt, öt neves magyar séf tartott tematikus előadást és főzőbemutatót a METRO Gasztroakadémián, a Magyar Konyha magazin szervezésében.
A fogások mind a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018-as borválogatásával összhangban készültek, a borokat idén is Gál Helga, a minisztérium bor tanácsadója mutatta be. A hétfőtől péntekig tartó tréning fő témája idén a modern magyar konyha és a modern tálalás volt. Ezen kívül a tréning célja továbbra is az, hogy bemutassa az elérhető legjobb minőségű, magyar alapanyagokat, a legújabb főzési technológiákat, a modern magyar konyha újításait, amelyek a külképviseletek konyháin is alkalmazhatóak. Az előadók között nagy szakácsnevekben idén sem volt hiány.
Összefoglalásként a Magyar Konyha szerkesztésében egy olyan recepteket, anyag hányadokat is tartalmazó ételleírás készül borajánlással, melyhez a belső honlapon keresztül minden külképviselet hozzáfér, így azok a munkatársak is felhasználhatják ezeket, akik nem vettek részt a képzésen. A folyamatosan bővülő digitális adatbázisba kerülő szakanyagok ugyanakkor alapanyagul szolgálhatnak a fogadó országokban a magyar borokról, gasztronómiáról készülő sajtó megjelenéseknek is.
Külgazdasági és Külügyminisztérium; kormany.hu; 2018. augusztus 31.

SZAKMAI MŰHELY – Bevezetés a digitális politikába és diplomáciába. Új őszi kurzus Genfben.
Az e-diplomácia jeles kutatóműhelye és képzési szervezete, a Diplo Foundation újabb kurzust hirdetett a digitális szakpolitikák, és az e-diplomácia iránt érdeklődő szakembereknek. A 9 hetes tanfolyam kombinált képzési formában, a hagyományos oktatás és az e-learning elemeit ötvöző módszerrel vezeti be az érdeklődőket a téma részleteibe. A tananyag fő pillérei az alábbi szakkérdések köré épülnek majd:
* Bevezetés a digitális szakpolitikába és –diplomáciába;
* Kiber infrastruktúrák és szabványosítás;
* A kiberbiztonság kérdései;
* A virtuális tér jogi aspektusai;
* Gazdaság és digitalizáció;
* Emberi jogok és a digitális valóság;;
* Az internetet szabályozó szereplők és folyamatok.
A tanfolyam 2018. október 8. és december 5. között tart, a hagyományos képzési komponensek helyszíne a svájci Genf.
További részletek és jelentkezés az alábbi webcímen: Introduction to Digital Policy and Diplomacy (just-in-time Geneva-based course)

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor