„Az új, négy évre szóló költségvetés összeállítása kapcsán merültek fel az észt digitális kormányzat finanszírozásának problémái. A megoldás részleges lesz, a szükséges összegek felét fogják biztosítani.
Nagyon nagy a szakadék a legfontosabb észt sikertörténetként ábrázolt digitális kormányzat működtetéséhez és fenntartásához szükséges összegek és a kormányzati lehetőségek között. Ennek következtében alapvető digitális kormányzati rendszerek az összeomlás szélére jutottak.
A digitális kormányzat rendszereinek fejlesztésére és fenntartására a 2018-as költségvetés 1,31 százalékát, 135 millió eurót költik. Finnországban ez az arány 1,4 %, Dániában 2,4%. Észtországban a Belügyminisztérium informatikai költségvetése a legnagyobb, 32 millió euró. Ezt követi a Honvédelmi Minisztérium 15 millióval, és a Szociális Ügyek Minisztériuma 12 millió euróval.
Ez a helyzet most kapott nyilvánosságot, mert a minisztériumok most készítik elő a következő négy év költségvetését. Kiderült, hogy a szükséges képest 240 millió euró hiányzik (négy évre számolva). A következő négy évben az éves informatikai költségvetés maradna a mostani szinten, 135 millió eurón. Azonban a minisztériumoknak évente további 60 millióra lenne szükségük, hogy le tudják cserélni azokat a kritikus fontosságú rendszereiket, amelyeket már évekkel ezelőtt meg kellett volna újítani.
A digitális kormányzati rendszerek és az IKT-infrastruktúra, beleértve a közszolgáltatásokat támogató kritikus fontosságú rendszereket. Mindig volt uniós forrás új eszközök beszerzésére és új rendszerek fejlesztésére, de a folyamatos fenntartásra, az új követelményekhez való későbbi illesztésre már kevésbé.
A Belügyminisztérium illetékese szerint az alapvető belbiztonsági informatikai rendszer 44 százaléka teljesen elavult, és messze a tervezett élettartamán túl üzemel. Például a fegyvereket nyilvántartó rendszer 15 éve változatlan, senki nem mer hozzányúlni a forráskódjához. A helyzet egy időzített bombához hasonlítható, mert a digitális kormányzati rendszerek egységes egészként működnek, és egy építőkockájuk kiesése az egész rendszert tönkreteheti.
„A modernizálás elhanyagolása oda vezetett, hogy az emberek néha kényelmetlennek érzik a digitális kormányzati szolgáltatások használatát, ráadásul az elégtelen fenntartás miatt halmozódó problémák utólagos megoldása sokkal nehezebb.”
A kért évenkénti plusz 60 millió nem elérhető, nagyjából a fele fog rendelkezésre állni. Az Igazságügyi Minisztérium, ez a gazdája a céginformációs rendszernek, például 8,9 millió eurót kért pluszban, de csak 3,4 milliót fog kapni. Ez a plusz 60 millió a becslések szerint lehetővé fogja tenni a digitális kormányzat (e-állam észt szóhasználattal) „túlélését és fejlődését”.
Nagyon problematikus az a tendencia is, hogy a fejlesztések a hardverre és szoftverre összpontosítanak, figyelmen kívül hagyva az emberi tényezőt, a működtetéshez szükséges munkaerőt. Arra is figyelemmel kell lennie, hogy uniós forrásra még négy évig számíthatnak új fejlesztések esetén, azután ezeket már a költségvetésből kell majd finanszírozni. Ez 2023-tól kezdve évi 20 millió eurót plusz költségvetési ráfordítást fog jelenteni.
A kormányzat növelni fogja a kormányzati informatikusok bérést is 20 százalékkal. El szeretnék érni az észt IKT-szektorban elérhető bérek átlagát, mert egyre nehezebben találnak szakembert.”
Forrás:
E-state sitting on ticking bomb; Aivar Pau; Postimees; 2018. április 13.
Estonia to direct additional EUR 117.5 mln to development of e-state; The Baltic Course; 2018. április 17.
Additional €117.5 million to be allocated to further develop e-state; ERR.ee; 2018. április 17.
