„A városi kormányzás (urban governance) szemléletmódja az utóbbi évtizedekben népszerű kutatási témává nőtte ki magát. A kutatások középpontjában elsősorban az állami és privát szereplők együttműködése, valamint a városrégiós kormányzáskérdéskörei állnak, arról azonban lényegesen kevesebb szó esik, hogy a városok milyen tágabb jogi-közigazgatási környezetbe ágyazódnak, illetve hogy ennek milyen hatása lehet a városi kormányzás egyéb aspektusaira. Az urban governance elméleteinek nagy része a nyugati (főként angolszász) nagyvárosokban tapasztaltakra épül, más térségek nagyvárosainak kormányzási jellemzőire ugyanakkor csekély a rálátásunk. E kutatási deficitre reagálva a tanulmány négy közép-európai főváros – Budapest,Bécs, Prága és Varsó – állami közigazgatási struktúrába való beépülését, belső kormányzási viszonyait (a főváros-kerület viszonyrendszert), valamint ezek 1990 óta történt változásait mutatja be. A több tekintetben hasonló fővárosok vizsgált közigazgatási jellemzői jelentős mértékben eltérnek egymástól. Budapest szinte minden vizsgálati szempont alapján élesen elkülönül a többi várostól, míg Bécs, Prága és Varsó közigazgatása több tekintetben hasonlít egymásra. A lengyel főváros Budapesthez hasonló kormányzási rendszerének közelmúltban történt radikális megváltoztatása figyelemreméltó fejlemény lehet a magyar fővárosra nézve. A négy város összehasonlítása nemcsak arra mutatott rá, hogy a városi kormányzási vizsgálatoknak számba kell venniük a városok közigazgatási környezetét, hanem egyúttal arra is, hogy Budapest kormányzása további kutatásokat igényel.”
Forrás:
Szempontok a városi kormányzási elméletekhez Budapest, Bécs, Prága és Varsó közigazgatási helyzetének összehasonlítása alapján; Hilbert Bálint; Tér és Társadalom; https://doi.org/10.17649/TET.32.2.2840; 32. évf., 2. szám, 2018 (PDF)
