„A mesterséges intelligencia (MI) fogalmát 1956-ban alkották meg az Egyesült Államokban egy szakmai konferencián, de közel hatvan évig nem történt jelentős előrelépés e területen. Mint a McKinsey saját oldalán megjelent elemzése rámutat: az elmúlt években véget ért az a korszak, amelyben a mesterséges intelligencia aktuális eredményei által keltett túlzott várakozások periódusait a csalódottság („MI-tél”) szakaszai követték. Az olyan MI-megoldások, mint az arcfelismerés, a fordítóprogramok vagy a gépi asszisztencia minden korábbi várakozást meghaladó mértékben terjednek. Az MI szektorokon átívelő hatással erősíti a gazdasági növekedést, a termelékenységet és az innovációt, miközben jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot is.
Az MI lendületéhez sokat adott hozzá a gépi tanulási algoritmusok fejlődése, különösen a mély tanulás és a megerősítő tanulás technikáin keresztül (ezeket az elemzés részletesen is bemutatja), amelyek az idegsejthálózatok működésének mechanizmusain alapszik. Az informatikai és kommunikációs technológiák gyorsuló ütemű fejlődése szintén felgyorsította az MI növekvő ütemű terjedését. Ehhez jöttek hozzá olyan más tényezők is, mint az önvezető járművek terén jelentkező fejlesztési igények. A szakértők között is vita van ugyanakkor abban, hogy a következő áttörést eredményező általános mesterséges intelligencia (amely már az emberi agyműködéshez hasonló) realizálódása hamarosan vagy csak évtizedek múlva várható (illetve, hogy lesz-e ilyen egyáltalán).
A vállalati szintű üzleti eredményességet az MI közvetlenül is erősítheti olyan megoldásokkal, mint amilyen az előrejelző karbantartás, a logisztikában az útvonal-optimalizálás, a mély tanuláson alapuló adatelemzés, az értékesítésben a korábbi vásárlásokon alapuló személyre szóló ajánlatok vagy a beszédfelismerő képességek fejlődése révén ma már sok helyen (pl. call-centerek) helyettesíteni tudja az emberi közreműködést (valamennyire). A McKinsey 19 iparágat és 400 vállalatot felölelő kutatása azt mutatja, hogy az MI korai alkalmazói jelentős előnyre tehetnek szert a piaci versenyben, és ez a rés tovább szélesedhet a jövőben.
Az MI-n keresztül megvalósuló termelékenység-növelésre – a munkaerőállomány csökkenése és a költségvetési kiadások növekedése miatt – erős húzóerőt jelent a fejlett társadalmak elöregedése, ami széleskörű igény teremt a munkaerő helyettesíthetősége iránt. A McKinsey számításai szerint az MI 2030-ig mintegy 1,2%-kal növelheti a globális GDP-t, ennek eloszlása azonban egyenlőtlen lesz a korai alkalmazók és a lemaradók között. Az elemzés e téren három csoportba, plusz a lemaradókra osztja az országokat.
Az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatása széles körben vitatott és népszerű téma. A McKinsey felhívja rá a figyelmet, hogy nem feltétlenül munkahelyek fognak eltűnni, hanem tevékenységek. A munkahelyek számának alakulását pedig nem csak a megszűnő, hanem az újonnan létrejövő munkakörök is befolyásolják. Jelenlegi kutatásuk szerint a vizsgált foglalkozások 60%-ában a tevékenységek 30%-a automatizálható – az összes tevékenység alig 5%-a. A legtöbb foglalkozás nem teljes mértékben, csak részlegesen lesz automatizált. Számításuk szerint 2016 és 2030 között a globális munkaerő 15%-a lesz helyettesíthető automatizálással, ugyanakkor 21-33%-kal bővülhetnek is a munkahelyek. Az olyan munkakörök száma, amelyek jól strukturált környezetben végzett fizikai munkavégzést jelentenek, csökkenni fognak, ahogy az adatfeldolgozó munka is, ugyanakkor a kevésbé előrejelezhető környezetben folytatott munkát végzőké várhatóan növekedni fog. A munkaerőpiacon ezért a kereslet el fog tolódni olyan képességek felé, mint – a technológiai ismereteken túl – a szociális vagy érzelmi készségek, a kommunikáció vagy az empátia.
A mesterséges intelligenciában rejlő potenciális gazdasági előnyök és az, ahogy az új technológiák segíthetnek választ adni számos társadalmi kihívásra (ezekre is számos példát említ az elemzés), arra kellene hogy ösztönözze a vállalatvezetőket és a szakpolitika formálóit egyaránt, hogy karolják fel az MI-megoldásokat. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az adaptáció potenciális kihívásait sem, beleértve a munkaerő-piacra gyakorolt hatást és más társadalmi aggodalmakat is. A McKinsey szerint a következő szempontokat kell szem előtt tartani a jó eredmények elérése és a nem kívánt hatások mérséklése érdekében.
- Az alkalmazásba vétel kihívásai. A technológiai fejlődés gyorsítása érdekében széles körben és növekvő mértékben szükséges alkalmazásba venni az MI-t, hogy minden potenciális felhasználó hozzáférhessen és élvezhesse annak előnyeit. Ennek érdekében a következő intézkedéseket szükséges meghozni:
- Folyamatos és előremutató befektetések az MI kutatásába és az innovációba olyan módon, hogy az előnyökből mindenki részesedhessen.
- Bővíteni az elérhető adatállományokat, különösen olyan területeken, ahol a várható gazdasági és társadalmi előnyök széles körben jelentkeznek.
- Befektetni az MI szempontjából fontos emberi tőkébe és humán infrastruktúrába annak érdekében, hogy szélesedjen azon tehetségek köre, akik képesek úgy létrehozni és működtetni MI- megoldásokat, hogy az képes legyen lépést tartani az élenjárókkal.
- Bátorítani az MI-tájékozottság bővítését az üzleti és politikai vezetők között, a megfelelő irányú döntések meghozatala érdekében.
- Támogatni a folyamatban lévő digitalizációs fejlesztéseket, ami minden MI-fejlesztésnek az alapját jelenti.
- A munka jövőjének kihívásai. Az automatizáció és az MI rombolva építő (diszruptív) hatása robusztus gazdasági és termelékenységi növekedést eredményez, ami előfeltétele a munkahely-teremtésnek és a jólét növekedésnek, ugyanakkor a folyamat során kilengéseket, feszültségeket okozhat a munkaerőpiacon. Az optimalizálás érdekében a következő intézkedésekre van szükség:
- Az oktatási rendszer fejlesztése a változó munkahelyi elvárások jegyében, hangsúllyal a STEM-tárgyakra (természettudományok, műszaki és mérnöki ismeretek, matematika) ugyanúgy, mint a kreativitásra, a kritikus gondolkodásra és az élethosszig tartó tanulásra.
- Az emberi tőkébe beruházás fokozása a vállalati és közszférában egyaránt, a K+F-ben már elterjedt ösztönzőkkel és hitellehetőségekkel.
- A munkaerőpiac dinamizálása a hitelesítés és megfelelőség erősítésével javításával csakúgy, mint olyan új munkavégzési formákkal, mint amilyen a „haknigazdaság”.
- A javadalmazás átgondolása oly módon, hogy az ne csak a jövedelmekben nyilvánuljon meg, hanem a munka jelentőségének tudatosodásában és méltánylásában is.
- Az átalakulás támogatási rendszerének és szociális hálójának átgondolása a világ más részein alkalmazott jó gyakorlatok segítségével.
- A felelős MI kihívása. Az MI nem tudja valóra váltani a hozzá fűződő ígéreteket, ha a közvélemény elveszíti a bizalmát a magánszféra megsértése, az elfogult vagy rosszindulatú felhasználás vagy az egyenlőtlenség MI-nek tulajdonított növekedése miatt. A bizalom megteremtése és a visszaélésekkel szembeni fellépés ezért alapvető feltétele a sikernek. Ennek érdekében többek közt az alábbi intézkedéseket szükséges meghozni:
- A fogyasztói védelem, az adatvédelem és a magánszféra védelmének, biztonságának erősítése.
- Az MI előnyös és biztonságos használatához szükséges keretrendszer és alapelvek megteremtése, széles körben terjesztése.
- Jó gyakorlatok megosztása és folyamatos innováció a biztonsággal, az elfogultsággal és magyarázhatósággal kapcsolatos kihívások megválaszolására.
- Egyensúlyteremtés az üzleti és a nemzeti versenyképesség között, annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia előnyei széles körben terüljenek szét,
”
Forrás:
The promise and challenge of the age of artificial intelligence; James Manyika, Jacques Bughin; McKinsey Global Institute, Executive Briefing; 2018. október
