Skip to main content
egészségügygazdaságinformatikaközigazgatás: külföldöntechnikatudomány

Új, összehangolt uniós cselekvési terv jelent meg a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és felhasználásának előmozdítása érdekében

Szerző: 2018. december 9.No Comments

„A 2018 áprilisában elfogadott, a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiájának végrehajtása keretében a Bizottság a mai napon a tagállamokkal közösen kidolgozott, összehangolt tervet mutat be a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és felhasználásának előmozdítása érdekében.

A terv négy kulcsfontosságú területen (a beruházások fokozása, több adat rendelkezésre bocsátása, a tehetségek támogatása és a bizalom erősítése) javasol közös fellépéseket a tagállamok, Norvégia, Svájc és a Bizottság közötti szorosabb és hatékonyabb együttműködés érdekében. A fokozottabb koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa világszinten vezető szerepet töltsön be az élvonalbeli, etikus és biztonságos mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása terén.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök üdvözölte ezt a fontos lépést: „Örömömre szolgál, hogy az európai országok komoly előrelépéseket tettek. Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a mesterséges intelligencia nyersanyagának számító adatok összegyűjtésében a különböző ágazatokban, például az egészségügyben a rákos megbetegedések diagnosztizálásának és kezelésének javítása érdekében. A beruházásokat össze fogjuk hangolni: célunk, hogy 2020 végére a magán- és állami beruházások értéke elérje legalább a 20 milliárd eurót. Ez a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez elengedhetetlen. A mesterséges intelligencia nem csupán jó, ha van, hanem a jövőnkről szól.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Ahogy korábban a villamos energia, a mesterséges intelligencia is átalakítja a világot. A tagállamokkal együtt fokozni fogjuk a mesterséges intelligenciának a gazdaság valamennyi ágazatába történő bevezetésére irányuló beruházásokat, támogatni fogjuk a fejlett készségeket, és maximalizálni fogjuk a rendelkezésre álló adatok mennyiségét. Az összehangolt cselekvési terv biztosítani fogja, hogy Európa a polgárok és a vállalkozások érdekében kiaknázza a mesterséges intelligencia előnyeit, valamint a bizalom megőrzése és az etikai értékek tiszteletben tartása mellett globális szinten versenyezzen.”

A tagállamok, Norvégia, Svájc és a Bizottság képviselői megbeszéléseket tartottak az elmúlt hat hónapban, hogy meghatározzák a szinergiákat és együttes fellépéseket, amelyek mostantól éves rendszerességgel felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek. Elsőbbséget adtak az olyan közérdekű területeknek, mint például az egészségügy, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság és az energia. Megállapodtak a következőkben:

1. A beruházások maximalizálása partnerségek révén
A világ más részeihez, például az Egyesült Államokhoz és Kínához viszonyítva az Európai Unióban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások alacsony mértékűek és széttagoltak. A mesterséges intelligenciára vonatkozó, áprilisban ismertetett stratégiával összhangban a terv előirányozza a beruházások fokozott összehangolását, ami fokozottabb szinergiákhoz vezet, és mostantól 2020 végéig legalább 20 milliárd euró összegű állami és magánberuházást eredményez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció területén, az azt követő évtizedben pedig évente több mint 20 milliárd euró értékű állami és magánberuházást. A nemzeti beruházások kiegészítéseként a Bizottság 2020-ig 1,5 milliárd eurót fog beruházni, ami a 2014 és 2017 közötti időszakhoz képest 70%-os növekedést jelent. A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben az EU legalább 7 milliárd eurót javasol beruházni a mesterséges intelligenciába a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében.

Az ezen beruházási célok elérésére irányuló együttes fellépések közé az alábbiak tartoznak:

  • A nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiák: 2019 közepére valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell saját stratégiával, amely felvázolja a beruházások szintjét és a végrehajtási intézkedéseket, amelyek az uniós szintű viták alapját alkotják majd.
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó új európai köz-magán társulás: Létrejön egy, a mesterséges intelligenciával foglalkozó új kutatási és innovációs partnerség, hogy elősegítse az európai tudományos körök és az ipar közötti együttműködést, és meghatározza a mesterséges intelligenciára vonatkozó közös stratégiai kutatási menetrendet.
  • A mesterséges intelligenciával összefüggő tevékenységek felfuttatására szolgáló új alap: A Bizottság támogatni fogja a mesterséges intelligencia és a blokklánc területén működő induló innovatív vállalkozásokat és innovátorokat, valamint a felfutási szakaszban lévő vállalkozásokat.
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó, világszínvonalú központok fejlesztése és összekapcsolása: Európai mesterségesintelligencia-kiválósági központok fejlesztésére és összekapcsolására kerül sor, valamint globális referenciának tekinthető vizsgálati létesítmények létrehozására olyan területeken, mint az összekapcsolt mobilitás, továbbá a mesterséges intelligencia egész gazdaságon belüli elterjedése ösztönzést kap a digitális innovációs központok révén (a mai napon jelentik be a robotikai központok 66 millió eurós támogatását). Az Európai Innovációs Tanács is kísérleti kezdeményezést indít a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák következő generációjának támogatására.

2. Európai adatterek létrehozása
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia fejlesztéséhez nagy méretű, biztonságos és megbízható adatkészletekre van szükség. A Bizottság az európai országokkal együtt közös európai adattereket hoz létre annak érdekében, hogy az adatok határokon átnyúló megosztása zökkenőmentes legyen, ugyanakkor teljes mértékben biztosítsa az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést. Az egészségügyi ágazat számára különösen előnyös lehet a mesterséges intelligencia: a Bizottság a tagállamokkal egyeztetve támogatni fogja egy közös, a sérülések betegek által adományozott, anonimizált felvételeit tartalmazó egészségügyi adatbázis kialakítását a rákos megbetegedések mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia segítségével történő diagnosztizálásának és kezelésének javítása érdekében. A Bizottság 2019 közepéig létrehoz egy, az adatmegosztást támogató központot, hogy az adatgazdaság valamennyi európai résztvevője számára gyakorlati tanácsokat adjon.

3. A tehetség, a készségek és az egész életen át tartó tanulás támogatása
Európában a tehetségek nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához, de az uniós országok ikt-szakemberhiánnyal küzdenek, és a mesterséges intelligenciára szakosodott felsőoktatási programokkal sem rendelkeznek. Ez az oka annak, hogy a Bizottság az európai országokkal együtt – például célzott ösztöndíjakkal – támogatja majd a mesterséges intelligencia területén szerzett diplomákat. A Bizottság továbbra is támogatni fogja továbbá a digitális készségeket és az egész életen át tartó tanulást a társadalom egésze és különösen a mesterséges intelligencia által leginkább érintett munkavállalók vonatkozásában, ahogy azt a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiájában is részletezi. Az emberközpontú mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából fontos az is, hogy a mesterséges intelligencia más tudományágak – például a jog – oktatási programjában is jelen legyen. A kékkártya-rendszer teljes körű használata is hozzá fog járulni a mesterséges intelligencia terén magasan képzett szakemberek Európában való megtartásához.

4. Etikus és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése
A mesterséges intelligencia új etikai kérdéseket vet fel, például az elfogult döntéshozatal lehetőségével kapcsolatban. Ahhoz, hogy a társadalmak elfogadják és alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, meg kell teremteni a bizalmat, ezért az összehangolt terv olyan technológia kifejlesztését célozza, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az etikai szabályokat. Egy, a tudományos körök, az üzleti világ és a civil társadalom képviselőiből álló európai szakértői csoport a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások kidolgozásán munkálkodik. A szakértők az első változatot 2018 végéig teszik közzé, és a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetséggel folytatott széles körű konzultációt követően, 2019 márciusában nyújtják be a végleges változatot a Bizottságnak. A terv az, hogy az európai etikai megközelítést ezután globális szinten is bemutassák. A Bizottság minden olyan nem uniós ország előtt is megnyitja az együttműködést, amely hajlandó ugyanazokat az értékeket képviselni.

Háttér-információk
A Bizottság a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégiájában azt javasolta, hogy 2018 végéig a tagállamokkal együtt kidolgoz egy, a mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt tervet, amelynek célja a beruházások hatásának maximalizálása az EU és a tagállamok szintjén, az Unión belüli szinergiák és együttműködés ösztönzése, a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a jövőt illető irány közös meghatározása, az EU egészének globális versenyképességének a biztosítása érdekében. Ez az összehangolt tervre irányuló javaslat a 2018 áprilisában a digitális napon elindított, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésre épül, amelyről a nyilatkozatot valamennyi tagállam és Norvégia is aláírta. A nyilatkozatot 2018 júniusában az Európai Tanács jóváhagyta.

A mai napon elfogadott, az „Európában készült mesterséges intelligenciáról” szóló összehangolt terv 2019-ben, illetve 2020-ban induló intézkedéseket határoz meg, és a következő években sorra kerülő tevékenységeket készíti elő. A tagállamokkal folytatott koordináció folytatódik, és a tervet évente felülvizsgálják és frissítik. A Bizottság új, mesterséges intelligenciával foglalkozó tudásszolgálata, a mesterségesintelligencia-figyelő elő fogja segíteni a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és az összehangolt terv végrehajtásának nyomon követését.

E terv sikeréhez elengedhetetlen a digitális egységes piac és szabályozási keretének befejezése. A tagállamoknak és az Európai Parlamentnek minél előbb megállapodásra kell jutniuk a kiberbiztonságra, a nyílt hozzáférésű adatokra és a (kutatásra és innovációra, valamint a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák bevezetésére finanszírozást biztosító) következő uniós költségvetésre vonatkozó jogalkotási javaslatokról.

További információk

Forrás:
A tagállamok és a Bizottság közösen munkálkodnak az „Európában készült” mesterséges intelligencia fellendítésén; Európai Bizottság; IP/18/6689; 2018. december 7.