„ Karlócai Balázs vezérigazgató szerint az állami alkalmazásoknak fel kell venniük a versenyt a piaci szolgáltatók termékeivel.
– Az IdomSoft a jogszabályok szerint a Belügyminisztérium nyilvántartásait és a hozzájuk szorosan kapcsolódó szakrendszereket fejleszti és szolgáltatja. Milyen alapelvek mentén végzik ezeket a feladatokat?
– Számunkra az a legfontosabb, hogy a hozzánk tartozó rendszerek, mint például a személy- és lakcímnyilvántartás, az okmány-, jármű- és bűnügyi nyilvántartás magas színvonalon nyújtsák szolgáltatásaikat. Ehhez egyrészről arra van szükség, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges kompetenciák, másrészről a rendszereink ügyfélközpontúak legyenek, tükrözzék a szolgáltató állam szellemiségét.– Már az első sem lehet egyszerű, tekintve a hazai informatikushiányt. Hogyan lehet vonzóvá tenni az államigazgatási szoftverfejlesztést?
– Valóban nem egyszerű, de a legjobb szakemberekre van szükségünk, hiszen az állami alkalmazásoknak fel kell venniük a versenyt a piaci szolgáltatók termékeivel. Azon túl, hogy versenyképes fizetést kell tudnunk adni a munkatársainknak, vonzó munkakörnyezetet is kell teremtenünk. Azon vagyunk, hogy kollégáink 21. századi, modern fejlesztési környezetben tudjanak dolgozni, és hogy sikereket hozó projektekben vehessenek részt. Mindezért figyelünk arra, hogy ne csak a csapatok, hanem akár az egyes emberek szintjén is minél sűrűbben legyen részük sikerélményben.– Hogyan lehet ezt megvalósítani a sokszor évekig tartó állami fejlesztésekben?
– A 21. század informatikai fejlesztési projektjeiben gyakorlatilag az a modell már nem működik, hogy tervezőasztal mellett elkészül egy 5 ezer oldalas rendszerterv, amit aztán átadnak a fejlesztőnek, aki ezt két évvel később leszállítja. A mai fejlesztési környezetek már annyira magas szintű programozási nyelveket támogatnak, hogy a követelményelemzés szinte egybeesik a kód írásával. Ezért abban hiszünk, hogy minél több projektben érdemes egy roadmapet kialakítani, és ahogy halad előre a projekt, úgy kell pontosítani a részleteket, a funkcionalitást.– Mi a helyzet az ügyfélközpontúsággal, azt hogyan lehet elérni?
– Számunkra evidencia, hogy a rendszereink tényleges felhasználói, az állampolgárok vagy például a kormányablakban dolgozó ügyintézők. Az ő igényeiknek akkor tudunk megfelelni, ha pontosan tudjuk, hogyan dolgoznak, milyen problémákkal találkoznak. Ezeket viszont nem lehet a monitor mögött ülve kitalálni. Hiszek abban, hogy a fejlesztő akkor tud jó szoftvert írni, ha tisztában van azzal, milyen környezetben, hogyan fogják használni az alkalmazását. Arra törekszem, hogy minél több fejlesztő kollégám töltsön el jó pár órát a saját maga által fejlesztett rendszer használata közelében, például egy kormányablakban az ügyintéző mögött. Gyakorlatban lássa, hogy amikor élesben kell elvégezni egy címmódosítást, akkor az hány lépésből, klikkelésből áll. Ha saját szemével látja a tényleges munkafolyamatot, akkor első kézből találkozik az ügyintéző esetleges nehézségeivel, és a további fejlesztéseknél inspirációt és ötleteket tud meríteni ezekből a tapasztalatokból. Így a rendszer következő változata még inkább ügyfél- és felhasználóbarát lesz.”
Forrás:
Szolgáltatószemlélet és ügyfélközpontúság az állami IT-fejlesztésekben; IT Business; 2018. december 27.
