„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) oldalán megjelent esettanulmány a szlovén főváros, Ljubljana technológiai parkjának ökoszisztémáját mutatja be, mint jó gyakorlatot a helyi adottságokhoz igazodó, helyre szabott (place-based – más fordításokban helyi irányultságú, hely(i) alapú), helyi érdekű, területi alapú innovációs modellre (Place-Based Innovation Ecosystems – Ljubljana Start-up Ecosystem and the Technology Park Ljubljana, Slovenia). A helyre szabott innovációs ökoszisztémákat bemutató, 2017 óta folyó kutatási sorozat részeként a ljubljanai esettanulmány a helyi technológiai park és más közvetítő szervezetek katalizátorszerepére fókuszál, amivel ezek hozzájárulnak az új, innovatív vállalatokat támogató, együttműködésen alapuló innovációs ökoszisztéma kohéziójához és fejlődéséhez.
A JRC kutatási sorozatában bemutatott modellek közös jellemzője, hogy a Bizottság által menedzselt vállalkozói felfedező folyamat (Entrepreneurial Discovery Process, EDP) jegyében az érdekeltek bevonására a „négyes spirál” (quadruple helix, 4H) modellt adoptálták saját regionális intelligens szakosodási stratégiájukban (smart specialisation strategy, S3). A négyes spirál megközelítés (amelynek ausztriai alkalmazásáról egy korábbi hírlevelünkben már írtunk: Az osztrák Nyílt Innovációs Stratégia és tanulságai) célul fogalmazza meg, hogy a nyílt, együttműködésen alapuló innovációs folyamatban kormányzati intézmények, vállalatok, a tudomány képviselői és civil szervezetek, magánszemélyek egyaránt részt vegyenek.
Szlovénia azért is érdekes eset számunkra, mert – mint a jelentés rámutat – a térségből egyedüli országként ért el erős innovátor minősítést a 2017-es európai innovációs eredménytáblán (European Innovation Scoreboard, EIS). Az EU-s átlagot meghaladó eredmény elérésében jelentős szerepe van a ljubljanai innovációs start-up ökoszisztémának, aminek egyik legfontosabb szereplője a helyi technológiai park. A kiváló eredmény ellenére gyakran érik kritikák is az ökoszisztémát, az innovációs eredményeket és a gazdaságra gyakorolt hatást illetően egyaránt. Az eredményesebb működés egyik visszatérően emlegetett korlátja az innovációs politika harmonizációjának gyengesége. A 2017-es uniós országjelentés szerint Szlovéniában nem hatékony a kutatásokért és innovációért felelős kormányzati struktúra, mert gyenge az összehangoltság a különböző területekért felelős szervezeti egységek között, valamint az együttműködés az innovációs politika megvalósításában résztvevő többi szereplővel – vagyis a négyes spirál (4H) modelljét nem sikerült teljes mértékben kiépíteniük. Az esettanulmány ezért is a 4H megközelítés jegyében térképezte fel és értékelte a szlovéniai innovációs gyakorlatot, kormányzati dokumentumok elemzése és az érdekeltekkel folytatott beszélgetések alapján.
Az esettanulmány rámutat, hogy Szlovénia, mint EU-tagságra törekvő, majd 2004-től tagország innovációs gyakorlatának fejlődésére erős hatással volt az EU innovációs politikája, valamint a más tagállamokban megfigyelt jó gyakorlatok. A külföldi gyakorlatok helyi alkalmazásakor ugyanakkor az optimális eredmény érdekében körültekintően kell eljárni, a helyi sajátosságok figyelembe vételével, ami az esettanulmány szerint nem minden esetben történt így.
Az elemzés feltérképezi az innovációs ökoszisztéma fő érdekeltjeit, bemutatva a közvetítő szervezetek sokszínűségét. Ebbe a körbe az innovációt támogató és vállalkozásfejlesztési célú kormányzati intézmények éppen úgy beletartoznak, mint feltörekvő helyi, nem hagyományos támogató vagy katalizátorhatású szervezetek. A szerzők a 4H prizmáján keresztül vizsgálták ezek szerepét, egymásra gyakorolt kölcsönhatásaikat, együttműködésüket, vizsgálva a folyamatokat segítő tényezőket, a hajtóerőket, a folyamatok dinamikáját, a kapcsolatokat és a szinergiákat.
Mivel a kutatás célja az innovációs ökoszisztéma helyre szabott jellegének vizsgálata volt, a szerzők a helyi szereplőket és azok interakcióit részletesebben elemezték. Ljubljana az ország fővárosaként ezer szállal kapcsolódik a viszonylag kis ország egészéhez, ugyanakkor a lehetséges szereplők helyi koncentrációja is erős. A legfontosabb kormányzati ügynökségek mellett itt található az ország legnagyobb egyeteme és a legnagyobb kutatóműhelyek nagy része is, tudományos kutatók sokaságát koncentrálva földrajzilag. Emellett számos innovációs közvetítő szervezet is megtalálható itt, mint a már említett technológiai park, az egyetem inkubátorháza, a regionális fejlesztési ügynökség vagy ilyen profilú cégek is. Ugyanakkor a kutatók számos jelentős innovátort találtak a fővároson kívül is, ezért fontosnak tartották bemutatni a helyi, a regionális és az országos innovációs rendszerek közötti kapcsolatokat és egymásra hatásukat is.
A szerzők érdekes jelenségként emelik ki, hogy növekvő számban figyelhetők meg egészen eltérő kezdeményezések, alulról induló vállalkozói tevékenységként vagy közintézmények által ösztönözve, de minden esetben törekedve olyan megoldásokra, mint a közösségi munkaterek (co-working spaces), a hackathonok vagy a „geek” házak biztosítása az induló vállalkozások ösztönzése és támogatása céljából. A szereplők összességében olyan dinamikus hálózatot hoztak létre, amelyek Ljubljanán túl nem csak az egész országra, hanem a Nyugat-Balkánra, de még az EU más országaira és az Egyesült Államokra is kiterjed. Mivel a gyakran párhuzamosan futó fejlesztések létrejöhettek kormányzati támogatással vagy anélkül is, az elemzés rámutat a rendszer kifejlődésének bemutatásán túl arra is, hogy hol jöttek létre átfedések a kezdő vállalkozások támogatásában a hivatalos intézmények és a magánkezdeményezések között.
A ljubljanai innovációs ökoszisztéma főbb szereplőinek bemutatását és néhány érdekes eset leírását következő hírlevelünkben olvashatják.”
Forrás:
Place-based Innovation Ecosystems: Ljubljana start-up ecosystem and the Technology Park Ljubljana (Slovenia); Bucar Maja, Rissola Gabriel Julio; Joint Research Centre (JRC), European Commission; DOI: 10.2760/717413, 10.2760/328073; 2019. március 1.
és (PDF)
Lásd még:
A helyhez szabott (place-based) megközelítésről: Cohesion policy in the light of place-based innovation support: New approaches in multi-actors, decentralised regional settings with bottom-up strategies?; Thomas Stahlecker, Knut Koschatzky; Fraunhofer Institute for Systems and Innovation Research ISI, Competence Center „Policy and Regions”; Working Papers Firms and Region No. R1/2010; 2010 (PDF)
„The place-based approach points to the responsibility to distribute policy design and implementation among different levels of government, with a role being played by special-purpose institutions, like public bodies, agencies, public-private partnerships. While upper policy levels governing the exogenous intervention (e.g. implementation of cohesion policy or national innovation policies) set the priorities, rules and general objectives for using the funding provided, regional or local levels of government have the task to implement these principles according to the specific characteristics of the respective „place”. A fundamental part of the place-based approach is that it allows responses to be tailored to local conditions, rather than imposed uniformly top-down. ”
Open Innovation 2.0; Európai Bizottság szakpolitikai oldala (lásd Négyes Spirál/ Quadruple Helix Model)
korábbi cikkeink négyes spirál; eGov Hírlevél
Entrepreneurial Discovery Process – EDP; Smart Specialisation Platform; Európai Bizottság
az ismertetés második része: Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – II. rész; eGov Hírlevél
2 hozzászólás