„…Jelen értekezés a statisztika és az államtudományok felvilágosodás kori helyzetét tárgyalja.
A modern államfogalom megjelenése szükségessé tette az állam érdekének és a vele egyenértékű államrezon meghatározását. Az államrezon (ragion(e) di Stato) és a politikai tudás definiálásának igénye elsőként a gyakorlati politika (Staatskunst) és a politikai nevelés kontextusaiban vetődött fel. A fő cél itt még elsősorban a morálisan helyes és a közjót megvalósító kormányzásra való felkészítés. Az állam működését és az államérdek ismeretét ebben a késő reneszánsztól egészen a 18. század közepéig tartó periódusban leggyakrabban az állami működés (racionális eszközökkel történő) kiismerhetetlenségét állító árkánum fogalom írta le. Az árkánista politikai irodalom az állam 18. századi újraértelmezésével, az új adminisztráció és a központi kormányzat kiépülésével, valamint az állam viszonyait feltáró tudományos leírások elterjedésével szorult vissza. Az elmélettörténeti kutatások ezen a ponton általában egy-egy kanonizált szerzői életművet kiválasztva vizsgálják a korszak (politika- és állam)tudományosságát. Ezért csak elvétve reflektálnak a kora újkori gondolkodási hagyományban alapvetőnek számító politika és tudás szoros kapcsolatára. Jelen értekezés az eszmetörténet-írás azon tendenciáihoz kapcsolódik, amelyek a tudomány és a politika modern szembeállítása helyett a politikai tudás problémáját ‒ Tarnai Andor szófordulatával élve ‒ az „elsőrendű kútfőnek” számító tudományos irodalom felől tartják megválaszolandónak. A dolgozat ezzel elsőként a politikai tudás történeti változásaira, illetve ezek eszme- és tudománytörténeti kontextusaira koncentrál és arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként befolyásolta a német államtudományosság a magyarországi politikai gondolkodást. Másodsorban pedig a kortársak szemében milyen valódi tétje volt a 18. század második felében kibontakozó recepciós folyamat elutasításának és támogatásának.
…
A dolgozat célja a statisztika komplex, elmélettörténeti problémaként való elhelyezése a 18. század eszmetörténeti horizontján, ehhez kapcsolódva pedig a tudományosság ideologikus felfogása és a tudásterület kialakulása (diszciplinarizálódása) közötti összefüggések feltárása…”
Forrás:
Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében. (Politica és diszciplinarizálódás a felvilágosodás tudományosságában); Bodnár-Király Tibor; ELTE BTK, Történettudományi Doktori Iskola; 2018 (PDF)
