„Az orosz szuverén internettel, az erre irányuló orosz kormányzati törekvésekkel kapcsolatos híradások komoly visszhangot váltottak ki az elmúlt hetekben. (A témával mi is foglalkoztunk két héttel ezelőtti hírlevelünkben.) A hírek és gyorselemzések legtöbbször olyan címekkel interpretálták a meghirdetett célokat, hogy Oroszország saját internetet épít, vagy hogy Putyin „lekapcsolná” az internetről Oroszországot. A hírekben megfogalmazott egyszerűsített állítások több téves értelmezésre is okot adhatnak. Az atlantai Georgia Institute of Technology egyetem Internet Governance Project (IGP) kutatóműhelye saját oldalán bemutatott, az IGP keretei között készült fehér könyve (white paper) igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba, rámutatva a lehetőségek tükrében a célok és azok értelmezéseinek realitására vagy éppen irrealitására.
Az alapvető kérdéseket tisztázó tanulmány szerzője egy 2017-ben megfogalmazott elméleti keretrendszerre alapozva építi fel válaszait. A hivatkozott elméleti alapvetés Milton Mueller: Will the Internet Fragment? Sovereignty, Globalization and Cyberspace c. könyvében jelent meg [Aki egyben az Internet Governance Project (IGP) alapítója és vezetője. Szerk.] . Ebben a szerző kifejti, hogy a szuverenitásra (kritikusabb megfogalmazásban: az állami kontrollra) törekvés jellemzően nem az internet műszaki széttöredezedésével fog megvalósulni, hanem azzal, hogy az érintett kormányok megpróbálják a kiberteret az állami határokhoz igazítani. Ennek Mueller szerint három fő módja van:
- nemzetbiztonságiasítás (national securitization),
- az információáramlás területhez kötése (territorialization),
- a kritikus internet-források strukturált irányítása az államhatárhoz igazodva.
Az IGP elemzése szerint ezen a három értelmezési pilléren keresztül az oroszországi internettel (Runet) kapcsolatos folyamatok is jól tanulmányozhatók és magyarázhatók. Ahogy az is, hogy mennyire van időben közel a Runet szuverén hálózatként működésének lehetősége.
A nemzetbiztonságiasításnak a tanulmány szerint négy összetevője van:
- a kiberbiztonság nemzetbiztonsági kérdéssé emelése az orosz doktrinális irodalomban;
- a kiberfenyegetésekkel szembeni hírszerzési és elhárítási tevékenység központosítása a GoszSZOPKA rendszerében, a számítógépes incidensek nemzeti koordinációs központja létrehozásával (az elnöki rendelettel 2018-ban létrehozott GoszSZOPKA elnevezése a kibertámadásokat felderítő, megelőző és következményeit megsemmisítő állami rendszer orosz nyelvű rövidítése, oroszul: государственной системе обнаружения, предупреждения и ликвидации последствий компьютерных атак на информационные ресурсы РФ (ГосСОПКА);
- hazai gyártású technológiákra támaszkodás, a szoftverek és alkalmazások fejlesztésének importhelyettesítő állami támogatási programjával;
- a hálózatról való hatósági lekapcsolás jogi hátterének megteremtése vagy megerősítése.
A tanulmány rámutat arra, hogy az orosz kormányzati politikában már mind a négy elem megtalálható, az elkészültséget és eredményességet tekintve eltérő szinteken.
Az információáramlás területhez kötése olyan elemeket tartalmaz, mint a külső tartalomszűrők, az adatlokalizálás és a területi alapú tartalomkorlátozás (geo-blocking). Oroszország egy minden elemet tartalmazó, átfogó eszköztárral rendelkezik, ami azonban ezzel együtt sem mérhető össze a Kínában kiépített rendszerrel. Az orosz gyakorlatot az adatok és információk területhez kötésének fokozatosan megvalósuló folyamata, valamint a törvénytelen tartalmat közlő weboldalak blokkolását és a keresőmotorok találatainak szűrését szabályozó törvényi háttér kidolgozása jellemzi.A kritikus internet-források államhatárhoz igazítása az elemzés szerint a legérdekesebb kérdés, mivel annak valóban az internet széttöredezése lehet a következménye. A domain-nevek és IP-címek globális terének államhatárok szerinti felosztása az államoknak nagyobb befolyást eredményez saját területükön az internet irányítására (Internet governance). A Runet esete jó lehetőséget ad annak nyomon követésére, hogy miképpen fejlődik a kritikus infrastruktúrákkal foglalkozó törvényalkotás, megteremtve egy olyan rendszert, ami lehetővé teszi a Runet független működését vészhelyzet vagy kívülről jövő lekapcsolás esetén is.
Az elemzés bizonyítékokat sorakoztat fel Mueller elméletére, és jól illusztrálja az internet irányításának oroszországi államosítását. A legfontosabb kérdés, ami széttöredezéssel fenyegetheti az internetet, az a forgalomirányítási protokoll (routing policy/routing protocol) új logikájának jogi szabályozása, ami függetlenné teheti a Runetet azoktól a folyamatoktól, amelyekkel az internetes domain-nevek szabályozásáért felelős ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) jelenleg fenntartja a globális internet működését. A fehér könyv szerint amennyiben sikerülne végül megtalálni azt a technikai megoldást, amivel a Runet függetlenné válhat, akkor Oroszország veszélyes precedenst teremthet az internet darabokra törésére.”
Forrás:
Sovereign RUnet: What Does it Mean?; Ilona Stadnik; Internet Governance Project; 2019. február 12. (a jelentés letölthető)
Lásd még:
Internet Governance Project; Georgia Tech School of Public Policy
Ilona Stadnik; ResearchGate
Will the Internet Fragment? Sovereignty, Globalization and Cyberspace; Milton Mueller; Polity; 2017
Erősen kritikus recenzió a könyvről: Milton Mueller, Will the Internet Fragment? Sovereignty, Globalization, and Cyberspace;Budnitsky Stanislav; International Journal of Communication, v. 11, p. 5, nov. 2017. ISSN 1932-8036.
Russia registered most powerful cyberattack from abroad on presidential election day; TASS; 2019. január 31.
Routing protocol; Wikipédia
Hálózati protokollok forgalomirányítási felosztása; Almási Béla; Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ; 2011. (Számítógép-hálózatok oktatási segédlet)
Internet governance; Wikipédia
Fordítási megjegyzés: A „nemzetbiztonságiasítás” (national securitization) terminus, bármennyire is szörnyen hangzik magyarul, de a nemzetközi kapcsolatok, biztonságpolitikai tanulmányok körében már meghonosodott kifejezés, a „biztonságosítás” alkalmazása a fenti tanulmány ismertetésének céljaira (jobb ötlet hiányában…). Lásd: Biztonságiasítás; Wikipédia – sajnos a magyar szócikk fordítója mélységesen tudatlan volt (összekeveri a nemzetközi kapcsolatok kutatásának Koppenhágai Iskoláját az általános nyelvészet Koppenhágai Iskolájával), ezért ajánlatosabb az angol Wikipédia szócikkét olvasni: Securitization (international relations). A helyzetet bonyolítja, hogy a befektetések, és a tőkepiacok területén is ismert a „securitization” fogalma, amit magyarra „értékpapirosításnak” fordítanak.
