Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Online számlázás: további fejlesztési elképzelések és szigor

Szerző: 2019. április 14.No Comments

„Több mint 15 millió sikeres adatszolgáltatás történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online számlázó rendszerén keresztül alig több mint fél év alatt. Az eredményes bevezetést követően a végéhez ér a türelmi időszak, az adóellenőrök megkezdték azoknak a társaságoknak a vizsgálatát, amelyek továbbra sem tudják magas üzembiztonsággal, valós időben eljuttatni számlaadataikat az adóhatósághoz – hívta fel rá a figyelmet az EY.
Az online számlaadatszolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta drasztikusan, 185 ezer felhasználóról 314 ezerre emelkedett azoknak a száma, akik regisztráltak az adóhatóság Online Számla rendszerébe. Ezzel párhuzamosan 220 ezer fölé nőtt azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, akik szolgáltattak már adatot a NAV-nak ugyanezen rendszerébe.

Az adóhivatal jelen pillanatban már aktívan vizsgálja az adózók által teljesített adatszolgáltatást – hangsúlyozta Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője az EY szakmai konferenciáján.

„Kezdetben a méltányosság jegyében, adózó barát módon hívtuk fel a cégek figyelmét a rosszul vagy egyáltalán nem működő számlaadat szolgáltatásra, mulasztási bírság kiszabása nélkül. A hibás vagy nemleges adatszolgáltatásért azonban már kiszabhat az adóhatóság mulasztási bírságot, amelyek értéke jellemzően nem éri el a maximálisan adható, számlánkénti 500 ezer forintos összeget”.

A NAV tájékoztatása szerint a legjobb napokon már megközelíti a 90 százalékot a sikeres számlainformáció beküldés, de még mindig több, gyakori problémával küzdenek a társaságok. Ilyen többek között a hiányos adatszolgáltatás vagy a módosító számlák helytelen kezelése. Az online számla rendszer továbbfejlesztése érdekében a NAV 2019. januárjában elérhetővé tette a számlaadat specifikáció legújabb verzióját, amit várhatóan 2019. májusától – az előzetes tervek szerint a hónap első napjától – kötelezően használniuk kell a vállalkozásoknak.

Molnár Péter, az EY szenior menedzsere azt tapasztalta, hogy az automatikus adatbeküldés rendszerének nagy erőforrásigényű kialakítását követően az adatbeküldések helyességének visszamérésére relatíve kevesen tudnak megfelelő erőforrást allokálni.

Az eredményes bevezetés után most az adatminőségre kerülhet át a fókusz, annál is inkább, mivel az adóhivatal oldalán a fejlesztések folytatódnak, a bírságokat pedig hamarosan elkezdik kiszabni az ellenőrök – emelte ki a szakember.

A jövőben az adóhatóság egy még szélesebb körű jelentési kötelezettség bevezetését is tervezi, ezért vizsgálja többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásával kialakított standard audit fájl (ismertebb nevén SAF-T) és az ahhoz kapcsolódó széles körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségét is.

Európában több országban, így Portugáliában, Ausztriában, Luxemburgban, Lengyelországban és Litvániában már bevezették ezt a fajta riportálási kötelezettséget, Norvégiában pedig jelenleg is tart az implementációja.

A SAF-T jelentés egy utólagos adatszolgáltatás, ezért az új kötelezettség valószínűleg nem váltaná ki az online számlaadat szolgáltatást.
Tekintettel azonban arra, hogy a riport például a főkönyvi- és számlaadatok, a fizetési információk, a tárgyi eszközök és a leltár adatok begyűjtésére is alkalmas lehet, a vállalkozásoknak fel kell készülniük egy, a jelenleginél is jóval szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségére. Fontos hangsúlyozni, hogy a SAF-T magyarországi bevezetéséről, annak módszeréről jelenleg nincs jogalkotói döntés.”

Forrás:
Véget ér a türelmi időszak a NAV-nál; Világgazdaság; 2019. április 8.