„Külföldi vendégelőadó angol nyelven bővítette a hallgatók tudását a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és az InfoTárs Egyesület szervezésében megvalósuló Digitális Kerekasztal záróelőadásán. A rendezvény társszervezője a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az NGC volt.
A kerekasztal beszélgetés meghívott előadója Sonya Barlow elismert szónok, TEDx -előadó, a nők elkötelezett támogatója főként technológiai és informatikai témákban tart előadásokat és workshopokat. A Like Minded Females nevű közösség alapításával segíti az egyetemről kilépő friss diplomás fiatalokat, főként nőket, hogy szinte azonnal megtalálhassák helyüket a munka világában és beilleszkedhessenek egy nagyvállalathoz vagy céghez.
Előadásában főként a mesterséges intelligenciát (AI), annak alkalmazásait, valamint előnyeit és hátrányait ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai generáció hogyan tud felkészülni az AI-t egyre magasabb fokon használó privát és állami szektor változásaira. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia több mint hatvan éve jelent meg először és azóta is a mindennapjaink szerves része: mobilkészülékeink kamerája, autóink, a közösségi média applikációi, de még a bankrendszer működtetésének hátterében is ez a technológia köszön vissza. Sonya Barlow szerint ma már annyira természetes, hogy néha nem gondolunk arra, vajon ezek a platformok, gépek és a folyamat végén a vállalatok, hogyan végzik célzott marketing tevékenységüket azokkal az adatokkal, amiket mi bocsátottunk rendelkezésükre. „Attól fogsz kitűnni a tömegből, hogy tisztában vagy ilyen dolgokkal és elgondolkozol azon, mi az, amit te tudsz az adatokról, de a cég, ahova munkaerőnek jelentkezel, nem”- fogalmazott. Az előadó ezzel is próbálta érzékeltetni, hogy milyen fontos a jövő generációnak olyan képességeket elsajátítaniuk (kritikus gondolkodás, problémamegoldás, vezetői képességek, érzelmi intelligencia), amelyeket gépek sosem fognak tudni leutánozni, de hozzájárulnak egy tudatosabb világnézet kialakításához. Mindezeket a fiatalok aktív tanulási folyamatokon keresztül tudják a leghatékonyabban megszerezni, tehát például workshopok, nyilvános előadások révén.
Az informatikai rendszerek és gépek fejlődése ugyanakkor kihat a munkaerőpiacra is, így jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy harminc év múlva tényleg egy automata diszpécserrel fogunk-e beszélgetni a bankban vagy az orvosi rendelőben. Az előadó elmondta: a mesterséges intelligencia egyik nagy veszélye, hogy könnyedén átvehet jelenlegi munkaköröket akár az egészségügyben, akár a rendőrségen, azt viszont kizárja, hogy a gépek valaha helyettesítsék az embereket olyan munkahelyeken, ahol szükség van az emberi érintkezésre és kommunikációra. A nyomozói munkát és a beazonosítást ugyanúgy nem tudják az emberek helyett robotok elvégezni, mint a daganatos betegségek kezelését, a betegségek azonosítását vagy sebészeti beavatkozás elvégzését. Mivel a társadalomnak kell egy kézzel fogható vezető, ezért robotokból sosem lehet politikus vagy bíró. Egy robotra sosem tekintenének az emberek eszmeként vagy ideológiát statuáló lényként.
Véleménye szerint ugyanakkor a munkahelyre való felvételi eljárást robotok fogják végezni, tehát a HR-es egy munkahelyen gép lesz, aki algoritmusok segítségével választja ki jelentkezők közül azokat, akiket a cég fel akar venni.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia hatása az állami szektorra; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. május 9.
Szerkesztői megjegyzés:
A cikk jobbára csak arra illusztráció, hogy hogyan nem szabad a mesterséges intelligenciáról beszélni. A felületes megállapításokon, tárgyi tévedéseken túl, azt is illene tudni, hogy a gép az „ami”, és nem „aki”.
A mesterséges intelligencia és a közigazgatás kapcsolatának szakszerű tárgyalására, lásd: IBM: a mesterséges intelligencia hatékonyan segítheti a kormányzati munkát; eGov Hírlevél
