Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikatársadalomtörvények, határozatok

Az EU a közadatok hozzáférhetőségének javításával, a nagy értékű adatkészletek – térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok – díjmentes, automatizált elérésének biztosításával ösztönzi a digitális innovációt

Szerző: 2019. június 8.No Comments

„Az EU könnyebben elérhetővé teszi a közszféra birtokában lévő, nagy mennyiségű adatot mesterséges intelligencia, blokklánc-technológiák vagy más fejlett digitális technológiák céljára történő további felhasználásra.

A Tanács a mai napon elfogadta a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó új szabályokat. Ez lendületet ad az uniós adatgazdaságnak, hozzájárul az adatalapú társadalom fejlődéséhez, valamint a gazdaság minden ágazatában elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést.

„Az új szabályok komoly lehetőségeket teremtenek a mesterséges intelligencia területén, elősegítve, hogy Európa globálisan is vezető szerephez jusson e kiemelten fontos területen. Emellett általánosságban is lendületet adnak az EU digitális ágazatának, különösképpen a kisebb és az induló vállalkozásoknak, amelyek másképp nem jutnának hozzá ilyen mennyiségben azokhoz az adatokhoz, amelyekre az innovációhoz és a terjeszkedéshez szükségük van.” Alexandru Petrescu román hírközlési és információs társadalomért felelős miniszter, a Tanács soros elnöke

Az új irányelv kiterjeszti a közszféra adatainak további felhasználására vonatkozó szabályok hatályát, amely ezentúl a közigazgatási szervek mellett a közlekedési és a közüzemi ágazatban tevékenykedő közvállalkozásokra is kiterjed.

Bevezeti továbbá a nagy értékű adatkészletek fogalmát is; ezeket díjmentesen, egy felhasználói program interfészen (API) keresztül kell elérhetővé tenni. A szöveg a nagy értékű adatkészletek hat tág kategóriáját határozza meg: térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok. Az ilyen adatkészletek listáját másodlagos jogszabályok révén frissítik majd.

A szabályok a nyilvános adattárakban már elérhető, közfinanszírozású kutatásokból származó adatokra is vonatkoznak, továbbá ösztönzik a dinamikus adatok – így például a valós idejű közlekedési vagy időjárási adatok – terjesztését is.

A közszféra adatai díjmentesen vagy csekély térítés ellenében lesznek elérhetők.

Az új jogszabály ezenfelül ösztönzi a nyílt hozzáférésű adatok – azaz a tetszőleges célra, szabadon felhasználható és megosztható, nyílt formátumban rendelkezésre álló adatok – használatát.

Eljárás és a következő lépések
A román elnökség és az Európai Parlament 2019. január 22-én ért el ideiglenes megállapodást a jogszabályról. Az Európai Parlament 2019. április 4-én szavazott a javaslatról.

A jogszabály ezután kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és kihirdetése után 20 nappal hatályba lép. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba.”

Forrás:
Az EU a közfinanszírozású adatok hozzáférhetőségének javításával ösztönzi a digitális innovációt; Európai Unió Tanácsa; Sajtóközlemény; 2019. június 6.
Irányelv a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (az irányelv teljes szövege); (.pdf, magyarul)
Ülések;
Előzmények:
Új lendületet vesz az uniós adatgazdaság – a Tanács jóváhagyta a közfinanszírozású adatok szélesebb körű további felhasználásáról szóló megállapodást (sajtóközlemény, .); Európai Unió Tanácsa; sajtóközlemény; 2019. február 6.
Az Európai Unió gyorsítja az európai adatipar fejlődését: az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását; eGov Hírlevél; 2019. február 11.
Lásd még:
Európai digitális egységes piac (háttér-információk)
Mit jelent az „Irányelv” az uniós jogban?
„Irányelvek
Az irányelvek meghatározzák az EU-országok által elérendő célokat, de a megvalósítás módját, eszközeit a tagállamokra bízzák. A tagországoknak az irányelvben foglalt célok elérése érdekében gondoskodniuk kell arról, hogy az irányelv rendelkezései a nemzeti jog részét képezzék – vagyis nemzeti jogszabályok révén át kell ültetniük az irányelvet saját jogrendjükbe. A tagállami hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot ezekről az átültető jogi intézkedésekről.

A tagországoknak az irányelvet az abban meghatározott határidőn (rendszerint két éven) belül kell átültetniük a nemzeti jogba. Ha valamelyik uniós ország nem ülteti át az irányelvet, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene.”
Az uniós jogi aktusok fajtái; Európai Bizottság