„Óriási összegeket, az elmúlt három évben globálisan ezermilliárd dollárt öltek a hagyományos bankok technológiai fejlesztésekbe – állítja az Accenture Caterpillars, Butterflies, and Unicorns. Does digital leadership in banking really matter? című friss elemzése. Ezek a befektetések ugyan még nem hoztak érdemi bevételnövekedést, de mindez azonban nem jelenti azt, hogy kidobott pénz lenne fejlett technológiákba fektetni. A legdigitalizáltabb bankok ugyanis a leghatékonyabbak, és más mutatókban is jobbak, mint a digitalizácóban lassabban lépő versenytársaik.
A tanácsadó cég 21 ország 161 lakossági és kereskedelmi bankjának teljesítményét elemezte. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen módon térülnek meg a digitalizációra fordított erőfeszítéseik.
A vizsgált bankoknak mindössze 12 százaléka bizonyult digitális fókuszú banknak, amely elkötelezetten halad afelé, hogy digitális bankká váljon, és erre sokat is költ. A kutatás a vizsgált bankok 38 százalékát sorolta a digitálisan aktívak csoportjába. Ezek egyfajta köztes állapotban működnek: vannak már olyan kezdeményezéseik, melyek a digitális bankká válásukat jelzi, de azt a fajta intenzitást nem tartják indokoltnak, amit a legfejlettebb csoport. A legnagyobb csoportot (50 százalék) azok a bankok adták, melyek nem mutatnak jelentős előrehaladást a digitalizáció terén, legfeljebb tervezik, hogy elindulnak a digitális átalakulás útján.
De hoz-e a konyhára a digitalizáció?
A digitalizáció jövedelmezőségét elemezve a kutatók ellentmondásos eredményre jutottak. Az egyértelműen kiderült, hogy a digitalizációban leginkább előrehaladó bankok a legjövedelmezőbbek. Ugyanakkor ez a magasabb jövedelmezőség nem a bevételnövekedésnek, hanem a technológiai fejlesztések következtében megvalósuló költségcsökkenésnek köszönhető.Pedig az elvárások némileg mások voltak. A digitalizációban élen járó bankok ugyanis azt remélték, hogy jobb digitális termékek és az azok kínálta ügyfélélmény révén ugyanolyan gyors növekedést érnek el, mint a fintech oldalról érkező versenytársaik vagy a nagy technológiai cégek.
Ugyanakkor a P/BV (Price/Book Value) mutató 2011 és 2018 közötti alakulását vizsgálva jól látszik, hogy a digitális fókuszú bankoknál javult, azaz a bank könyv szerinti értékéhez képest emelkedett a cég értéke. A digitális átalakulással még csak kacérkodó bankoknál viszont ez a mutató romlott (lásd a 1. grafikont). A megtérülési mutató (ROE – return on equity) szintén a legdigitalizáltabb bankoknál a legjobb.
A leglátványosabb különbség a három kategória bankjai között azonban a költségek alakulásában van. Míg a digitális fókuszú bankoknál 2011-2017 között a költségek átlagos éves növekedése (CAGR – compound annual growth rate) csupán 1,6 százalékos volt, a digitálisan aktívak csoportjában 2,9 százalék, míg a digitalizációt tervezőknél 5,7 százalék.
Ki kell lépni a komfortzónából
A tanulmány szerzői szerint a költségcsökkentés csak az első lépés ahhoz, hogy a bank megőrizhessék versenyképességüket a kihívókkal szemben. A digitalizáció során ráadásul bizonyos bevételeik, például a tanácsadásért vagy tranzakciók után szedett díjaik csökkennek. Tehát ha valóban sikeresek akarnak maradni, ki kell lépniük a komfortzónájukból olyan területekre, ahol új ügyfelekhez és bevételi forrásokhoz jutnak.”
Forrás:
Ezermilliárdot költöttek rá, de még csak a költségeket csökkentette; Bitport.hu; 2019. június 21.
Does Digital Leadership in Banking Really Matter?; Accenture; 2019. június 6.
Caterpillars, Butterflies, and Unicorns. Does digital leadership in banking really matter?; Accenture; 2019. június 6. (.pdf)
