Skip to main content
informatikaInternetjogszakirodalom

A keresőmotorok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

Szerző: 2019. november 9.No Comments

„…Figyelembe véve tehát 1) a keresőmotor mint kapuőr szolgáltatásának jellegét – az online tartalmak közötti folyamatos szelekciót és annak átláthatatlanságát –; 2) a szolgáltatás reklámozókat szem előtt tartó és a monopólium kialakulásának kedvező üzleti környezetét, valamint 3) a felhasználói szokásokat, amelyek alapján a keresési találati lista első három helyén túli találatokra szinte senki nem kattint,10 nem tűnik túlzónak Jeffrey Rosen megállapítása, miszerint a Google vezetői és jogászai „sokkal nagyobb hatalmat gyakorolnak a szólás felett, mint az [amerikai] Legfelső Bíróság.”
A keresőmotorok és az emberi jogok érvényesülése közötti szoros összefüggés az Európa Tanács ajánlásaiban is megjelenik. A 2012-es ajánlás az emberi jogok védelméről a keresőmotor-szolgáltatásokra tekintettel rögzíti, hogy a keresőmotorok teszik lehetővé a közönség számára az információk keresését, fogadását és átadását az on-line környezetben. A keresőmotor-szolgáltatáson keresztül is sérülhetnek azonban az egyén jogai, különös tekintettel a magánszférára és a személyes adatokra. Nem csupán e jogok védelme, hanem a szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása, a szolgáltatás sokszínűsége, a tartalmakkal kapcsolatos pártatlan elbánás érvényesülése is fontos szempont, ezért az ajánlás felhív a szolgáltatás eredményeivel (a keresési találatokkal) kapcsolatos transzparencia növelésére (mit és miért jelöl meg keresési találatként a szolgáltatás, mi indokolja a találatok meghatározott sorrendjét) annak érdekében, hogy az így hozzáférhetővé tett tartalmak plurálisak, sokszínűek legyenek. Ezen túlmenően az ajánlás felhívja a szolgáltatókat, hogy szolgáltatásukon belül kizárólag az Egyezmény 10. cikk 2. bekezdésében foglalt szóláskorlátozási ok alkalmazása mellett tegyenek elérhetetlenné tartalmakat. A jelenlegi szabályozási környezetben a szólásszabadság ilyetén módon történő tiszteletben tartására egyelőre inkább csak kérni, mint kötelezni lehet a keresőmotorok szolgáltatóit…”

Forrás:
A keresőmotorok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából; Koltay András; Iustum Aequum Salutare; XV (3). pp. 111-143.; 2019 (PDF)