Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarterületfejlesztés

Újratervezik a Balaton jogi vízpartját, de alig maradt idő a véleményezésre

Szerző: 2019. november 9.No Comments

„Állami szintű területfelhasználási terv készült, ami alaposan szabályozza és rögzíti majd, a tópartokon mit hova lehet építeni. Balassa Balázs szigligeti polgármestert kérdeztük az ügyről, aki nem tapasztalt nagy ellenállást, de a november 8-i határidőt túl szorosnak tartja.

Némi kritikával fogadták a Balaton körül azt a tervet, amit a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a Lechner Tudásközpont közreműködésével készített. Felmérték ugyanis több adatbázis alapján a jelenlegi parti sávot, ebből készült egy olyan dokumentum, amely a későbbiekre nézve tiszta helyzetet teremtene, hogyan szabad a tópartot hasznosítani. A területfelhasználási terv (amelyet ide kattintva tölthetünk le tömörített fájlként) az alábbi, Balaton-parti települések vízpart-rehabilitációs tanulmánytervét váltaná fel.

A terv lényegében jogilag is szabályozni fogja, honnan számít egy terület a Balaton vízfelületének és honnan partnak, szárazulatnak. A leendő építkezések miatt is fontos szerepe lesz ennek, hisz a sokszor ingoványos, az aktuális vízszinttől függően mozgó víz-part határsáv innentől jogilag lesz kőbe vésve, függetlenül attól, épp víz borítja-e a magas vízállás miatt, vagy szárazon van. Mivel a Balaton vízfelülete védett, arra nem lehetne csak úgy építkezni, szóval ilyen szempontból is fontos ez. Ezen felül a terv rögzíti a parti területek besorolását is…így lehet majd tudni, hol lehet lakóházat, üdülőépületet, ipari létesítményt építeni, parkot létesíteni, mely terület védett természetileg.

Helyi civil szervezetek ijedtek meg tőle, részben a Balaton utóbbi években történő, több helyen látványos körbeépítése miatt, illetve azért, mert rendkívül kurta határidőt állapított meg a Miniszterelnökség a véleményezésre. A határidő november 8-án jár le, addig várják az észrevételeket. (A zaol.hu cikke szerint például Balatongyörök önkormányzata elutasítja a tervezetet, mivel szerepel a terveken egy jelenleg nem létező ipari kikötő, amelynek építéséről a polgármester és a képviselőtestület sem értesült idáig.)

Az ügyben korábban az MTI-nek nyilatkozott Balassa Balázs szigligeti polgármester, a partmenti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke is. Ennek oka, hogy a Szövetséget is bevonta a Miniszterelnökség a véleményezésbe. Megkerestük hát Balassát, hogy kommentálja nekünk a tervezetet.

Elmondta, a terv mind a 44 parti települést érinti, ebben meghatározzák „a Balaton jogi határát, a csónakkikötők, vitorláskikötők, parti sétányok helyeit, beépítési területeket, vízgazdálkodási területeket, frissítik és feltüntetik a nádasok, szárazulatok kiterjedését.” A vízgazdálkodási létesítmények és a fenntartandó zöldfelületek is benne vannak a körben. Gyakorlatilag ez a jogszabály állapítja majd meg, hogy hivatalosan épp a szárazföldön vagy a Balaton medrében állunk-e, ha lecövekelünk nézelődni a tóparton.

Megkérdeztük azt is, milyen széles sávot szabályoz a terv, de erre nincs univerzális válasz. Balassa szerint „közvetlenül a part menti területeket érinti, minden településre érvényes ‘szélességű’ szabályozás nincsen”.

A szűk határidőről elmondta, előzetes ígéreteket kaptak az önkormányzatok a települési szintű egyeztetésekre, de ez úgy tűnik, nem történt meg. „Úgy gondolom, hogy a határidő nagyon rövid, illetve szerintem rossz az időzítés” – mondta a szövetségi elnök, aki az utóbbi kijelentést azzal indokolta, hogy az önkormányzati választások miatt sok helyen új a polgármester és a képviselő-testület, akiknek több idő kéne képbe kerülni.

Hozzátette, „a Balatoni Szövetség örömmel tett volna eleget a Miniszterelnökség kérésének, hogy átfogó véleményt alkosson, de ehhez elengedhetetlen lett volna egy egyeztető fórum összehívása, erre pedig nem volt idő.” Így végül a hozzájuk eljuttatott észrevételeket fogják képviselni. November 8. után, ha elfogadják a hosszú távú szabályozást (ami egy 15 éve elfogadottat vált ki), akkor azt minden falunak és városnak be kell építeni a helyi építési szabályzatba.

Balassa Balázs egyébként nem tapasztal komoly ellenállást a terv irányába, településén, Szigligeten pedig szinte nincs is szükség ilyesmire: „Szigliget azon települések közé tartozik, mely esetében komoly módosításra esély sincsen.” Ennek oka, hogy a strand és a kikötő kivételével végig nádas határolja a partot. A község esetén maximum a partvonal jogi szabályozása, pontosítása merülhet fel.”

Forrás:
Újratervezik a Balaton jogi vízpartját, de alig maradt idő a véleményezésre ; Molnár Zoltán; WeLoveBalaton.hu; 2019. november 7.
Szerkesztői megjegyzés: Időközben a véleményezés határidejét módosították 2019. november 22-re.