„Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. október 31-én 76,4 Mrd Ft. A tartozásállomány a 2019. szeptember 30-i állapothoz képest egyenlegében 6,1 Mrd Ft-tal nőtt.
A 76,4 Mrd Ft-ból 1,1 Mrd Ft szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, amelynek összege 0,2 Mrd Ft-tal csökkent az előző havi adathoz képest. Szállítói finanszírozású projekt esetében a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell.
Az összes tartozásból 30 nap alatti 22,8 Mrd Ft, 30 és 60 nap közötti 13,9 Mrd Ft, 60 napon túli lejáratú 39,5 Mrd Ft, átütemezett (esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett átütemezve) közel 0,2 Mrd Ft.
A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,6 Mrd Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya – amelyből 2,1 Mrd Ft államháztartáson belüli tartozás – 75,8 Mrd Ft.
A tartozásállományból 64,0 Mrd Ft az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket). Az 64,0 Mrd Ft-ból az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,1 Mrd Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás 63,9 Mrd Ft, amelyből 1,5 Mrd Ft államháztartáson belülre irányul.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 661 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 349, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 170 intézmény rendelkezik.[Magyar Államkincstár]”
—
„Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. október 31-én 76,4 milliárd forint volt, a tartozásállomány a 2019. szeptember 30-i állapothoz képest 6,1 milliárddal nőtt, ami lényegében az egészségügyi intézmények adósságának gyarapodásának köszönhető.
A tartozásállományból 64 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket), s csaknem teljes egészében a beszállítók felé fennálló adósságot jelenti. (Szeptember végén 58 milliárdnyi lejárt tartozást görgettek maguk előtt a kórházak.)
Hónapok óta nem fizetnek a kórházak
Az adatok nem jelentenek meglepetést, a cégek visszajelzése alapján ugyanis a kórházak hónapok óta nem fizetnek arra hivatkozva, hogy nincs pénzük – kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Tagvállalataikat a kórházi vezetők azzal nyugtatják, hogy majd az év végi konszolidációból fognak pénzhez jutni. (Ez egyelőre nagy kérdés, strukturális átalakítása ugyanis, ami a konszolidáció fedezete lehetne, idén is és jövőre is 40-40 milliárd áll rendelkezésre a költségvetésben).A helyzet méltatlanságát és tarthatatlanságát számos egészségügyi illetve gazdasági, kormányzati vezető nyílt fórumokon is elismeri, ám úgy tűnik, központi döntés kérdése az előrelépés, s a jelek szerint mindenki erre vár – teszi hozzá az OSZ főtitkára.
Ugyanakkor olyan kormányzati vélemények is megjelennek, amelyek ignorálják a beszállítók nehéz helyzetét, strukturális reformokat, kórházi reformokat, kórházvezetői felelősséget, az orvostechnikai eszközök áremelését emlegetik – hangsúlyozza Rásky, megjegyezve, hogy mindeközben sem arról nem esik szó, hogy az orvostechnikai beszállítók hónapok óra 60 milliárddal finanszírozzák a magyar egészségügyet, sem pedig arról, hogy ez a kormányzat által kezelhetetlenné vált helyzet a bérverseny miatt alakult ki.
Vajon miből fedezik a bérversenyt?
S miközben az orvostársadalom bérhelyzetének kritikájára az ágazat vezetői úgy reagálnak, hogy jól tudják, hogy a valós kórházi bérek nem olyan nagyságúak, mint amit a bértömeg tartalmaz, az már nem hangzik el, hogy akkor vajon honnan jöhet ennek a plusz fedezete – ami Rásky szerint meglehetősen furcsa kommunikáció, hiszen egyértelműen csak dologi kiadásokra szánt forrásokból illetve azok ki nem fizetéséből fedezhetik a bérverseny költségeit.Mostanra mindenesetre kitartó kormányzati munkával „sikerült” elérni, hogy ugyanott tartunk, mint 2014-ben, amikor év végén 74 milliárd forint volt a lejárt adósság és ami nyilvánvalóan veszélybe sodorja a kórházi eszközellátást. Ha nincsenek eszközök az intézményekben, jönnek a kórházi csereberék és az egyéb „okos” megoldások, a műtétek halasztása és a barkácsmódszerek – figyelmeztet az OSZ főtitkára.
Pedig, mint az már szintén több szakmai rendezvényen is kiderült, az egészségirányítás készített javaslatokat a kormányzat számára, csakhogy a hírek szerint egyikről sem született döntés, sőt nem is tárgyalta a kormány az előterjesztéseket. A beszállítók ilyen méltatlan helyzetbe kényszerítése és a kórházi eszközellátás veszélyeztetése a kormányzati sikerkommunikáció mellett egyszerűen érthetetlen, lényegi érdemi döntésre van szükség – mondja Rásky.
Miniszterekhez is fordultak
A helyzet megoldása érdekében az orvostechnikai beszállítók érdekképviseleti szervezetei két minisztert – Varga Mihály pénzügy- és Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert – is megkerestek levélben, amelyben leszögezték, hogy a kórházak beszállítókkal szembeni tartozásainak felhalmozódása nem róható a beszállítók terhére, e folyamat teljes egészében állami kontroll alatt áll. Az állami tulajdonú kórházak menedzsmentjét az állam nevezi ki, működésüket az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi, a beszerzésekre vonatkozó követelményeket pedig jogszabályok határozzák meg. Ezek előírják a fedezet nélküli kötelezettségvállalás tilalmát és a szerződésekben kiköthető fizetési határidőt is.A késedelmes fizetéssel járó plusz költséget a beszállítók áraikban nem tudják érvényesíteni, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ hivatalos adatai szerint az elmúlt 5 évben az orvostechnikai eszközök inflációja az évi 1 százalékot sem érte el. Méltatlannak tartják azt a helyzetet, hogy a beszállítók sokszor már egy évvel korábban kifizették azoknak a számláknak a közterheit, amelyek ellenértékét még mindig nem kapták meg a megrendelőtő. A cégek számára létkérdés lenne a követelések érvénesítése, az adósság felhalmozódása ugyanis kiemelten azoknak a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak a működését veszélyezteti, amelyek kimondottan a kormány gazdaságpolitikájának fő kedvezményezettjei.”
Forrás:
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozásállománya 2019. október 31-i állapot szerint; Magyar Államkincstár; 2019. november 22. (PDF)
Nem marad pénz az eszközökre – robbanhat a kórházi adósságbomba; Szepesi Anita; Napi.hu; 2019. november 22.
