Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Célkeresztben az adatalapú közigazgatás (Visszatekintés az Infotér 2019-re)

Szerző: 2020. január 6.No Comments

„Néhány év múlva akár egy robottal csevegve tudjuk majd meghosszabbítani személyi igazolványunk érvényességét, új lakásunk adásvételi papírjait aláírva pedig azonnal a nevünkre is kerül az ingatlan a földhivatali nyilvántartásban. Ez csupán két példa arra, mire lesz képes az adatalapú, mesterséges intelligenciával megtámogatott közigazgatás, ha megvalósulnak a tervezett fejlesztések.

A digitalizáció nem csak a szűken vett infokommunikációs szektor belügye, abban a kormány elképzelései szerint a gazdaság valamennyi ágazatának részt kell vennie – fogalmazott Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ez a szemléletváltás több területen is megmutatkozik majd – például abban is, hogy a jövőben a helyettes államtitkárság a nevében is a digitalizációért lesz felelős. Ugyanakkor a digitalizáció horizontális, a gazdaság egészét érintő jellege tükröződni fog a következő uniós pénzügyi időszak programjainak megtervezésében is.

Lassan átalakuló gazdaság
Számos eredményt lehet már eddig is felmutatni a digitális gazdaság, a kompetenciafejlesztés és az infrastruktúra területén. A helyettes államtitkár szerint a digitális gazdaság megteremtésének egyik zászlóshajója az MKIK-val és az Infotérrel közösen elindított Modern Vállalkozások Programja (MVP) volt, amelynek keretében több mint 10 ezer kkv esett át célzott tanácsadói auditon és kapott inputokat digitális stratégiája kidolgozásához. „Korábban soha nem volt olyan program, amely a vállalkozások szemléletformálását célozta volna; amely azt vizsgálta, hogy nekik konkrétan milyen segítséget kínálhat a digitalizáció” – mondta Solymár Károly Balázs. A kormányzat tervei között szerepel, hogy az MVP-t a közép-magyarországi régióra is kiterjessze.

Nem sikerült viszont támogatási igényt szerezni a vállalati IT-pályázatok teljes, 21,2 milliárd forintos keretére. A helyettes államtitkár szerint ennek legfőbb oka, hogy nem volt egyszerű a pályázati feltételeket teljesíteni. A jövő egyik legfontosabb célja éppen ezért az lesz, hogy a kkv-knak szóló pályázatok a jelenleginél jóval egyszerűbb konstrukcióban valósuljanak meg.

Sokkal nagyobb siker volt az Input Program. A 6,3 milliárd forintos kerettel gazdálkodó programba 780 vállalkozást tudtak bevonni a kevésbé fejlett régiókból, hogy hozzásegítsék őket addig szunnyadó ötleteik megvalósításához. Solymár Károly Balázs külön kiemelte, hogy a befektetői kapcsolatok elősegítésével a támogatott vállalkozások összesen mintegy 10 milliárd forintnyi tőkebefektetéshez jutottak.

Ugyancsak komoly eredménynek értékelte a helyettes államtitkár azt is, hogy a Programozd a jövőd! program eredményeképpen 2015–2019 között 25 százalékkal nőtt az informatikai szakokra jelentkezők, és közel ennyivel a felvettek száma.

Idősebbek is elkezdhetik
Nem elég azonban csak informatikusokat képezni, a lakosság minél szélesebb körében kell a digitális kompetenciákat fejleszteni. „Magyarországon a lakosság 17 százaléka még soha nem használta az internetet, digitálisan teljesen írástudatlannak minősül. A hagyományos írástudatlanságot sikerült egy százalék alá szorítani, és a távlati célkitűzés mindenképpen az, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya se legyen ennél magasabb” – mondta Solymár Károly Balázs.

Uniós mintára
A kompetenciafejlesztés terén hosszabb távon óriási jelentősége lesz az uniós DigComp digitális kompetencia keretrendszer hazai gyakorlatba átültetésének – mondta Solymár Károly Balázs. Ennek első lépése, a puszta magyarítás már megvalósult, ezután következik a magyar viszonyokra való adaptálás, majd a ki- és bemeneti követelmények meghatározása. Ez a keretrendszer lehet az, amely megmondja, hogy az egyes munkakörökhöz milyen szintű digitális kompetenciára van szükség, és hogy az egyes szintek milyen készségek elsajátítását tételezik fel.

Az elmúlt időszakban számos program indult erre. Az 1500 újonnan felszerelt Digitális Jólét Pont révén országos hálózat épült ki. A pontokon szakképzett mentorok egyénre szabott segítséget nyújtanak az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez, munkahelykereséshez, tanuláshoz, és olyanokat is bevezethetnek a digitális világba, akik egyébként idegenkednek az informatikai eszközök használatától. Az alapszintű kompetenciafejlesztésbe 255 ezer embert kívánnak bevonni, ebből 190 ezren már sikerrel részt vettek a képzésben. Külön figyelmet fordítanak az idősebbek képzésére: az első körben 10 ezer fő részére tartottak digitális készségfejlesztést. „Az általános közvélekedéssel szemben az idősebb generáció tagjai is rendkívül érdeklődőek a digitalizáció és az internethasználat iránt, kimondottan könnyű őket bevonni. Ráadásul amint megtanulják az alapokat, a leggyakoribb internethasználókká válnak” – értékelte a tapasztalatokat Solymár Károly Balázs.

A digitális világba való bekapcsolódást segíti az internet áfájának 5 százalékos mértéke, valamint a Digitális Jólét Alapcsomag is. Utóbbit az internetszolgáltatókkal közösen hozták létre, és a mindenkori legalacsonyabb piaci árnál legalább 15 százalékkal olcsóbb hozzáférést biztosít azoknak, akiket eddig az ár tartott vissza az előfizetéstől. A programot kiterjesztik: létrehozzák a Digitális Jólét Szoftver Alapcsomagot is, amely ingyenesen elérhető alapszoftvereket (operációs rendszer, irodai szoftverek) biztosít az állampolgároknak.

Kihasználni az adatvagyont
A jövő terveiről szólva a helyettes államtitkár több területet is kiemelt. Folytatódik egyrészt a hálózatfejlesztés, továbbra is ambiciózus célokkal. 2020 végéig a háztartások 80 százaléka számára kívánják elérhetővé tenni a 100 megabites sávszélességet, 2025 végére pedig 75 százalékuknál már az 1 gigabites kapcsolat is rendelkezésre állna. Ugyanerre az időpontra minden közintézményhez is elérne az 1 gigabites hálózat.

Az 5G mobilhálózat terén nem tűnik ennyire feszített üteműnek a fejlesztés. 2020 végére számolnak azzal, hogy a nagyobb városokban megkezdődik az 5G hálózatok kiépítése, 2023 végéig a fő közlekedési csomópontokban is működni fog a technológia, az ország csaknem teljes lefedettsége 2025 végére érhető el a kormányzat szerint.

Az MI-fejlesztésekhez kapcsolódóan minél több közadatot szeretnének elérhetővé tenni az ezzel foglalkozó vállalkozások számára, ennek keretében egyrészt létrejön az Adatpiac Platform, egy GDPR-kompatibilis megosztásról szóló ajánlási rendszerrel, másrészt létrehozzák a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, amely a felelős és hatékony állami adatvagyon-gazdálkodás megvalósítója kíván lenni.

Okos önkormányzatok, központi segítséggel
Az okosvárosi megoldások irányába fejlesztené tovább az önkormányzatok számára kínált ASP rendszert a Belügyminisztérium – mondta Dukai Miklós, a BM önkormányzati helyettes államtitkára. A koncepció lényege, hogy az eddigi szigetszerű fejlesztésekből olyan rendszert építsenek ki, amely nem a technológia, hanem a lakosok, az emberek oldaláról közelíti meg a kérdéskört. A megvalósítás során a csatlakozni kívánó önkormányzatok számára térítésmentesen igénybe vehető, központosított állami közszolgáltatásokat dolgoznak ki, amelyeket adaptálásra alkalmas helyi megoldásokkal egészítenek ki.

A pilotprojekt végrehajtására Monort választották ki – a város pont megfelelő méretű (közel 20 ezer fős), közel van Budapesthez, valamint intézményi ellátottság és az elérhető szolgáltatások tekintetében is ideálisnak mondható. A központi szolgáltatások között lesz térinformatikai platform, települési épület-üzemeltetési rendszer, mobilapp és városkártya. A helyi fejlesztések során korszerűsítik a közvilágítást és a térfigyelő rendszert, „felokosítják” a köztereket és az iskolákat, és várostárca rendszert is kidolgoznak.

Jönnek az ügyintéző robotok
A mesterséges intelligencia, pontosabban annak szerepe az állampolgárok kiszolgálásában állt Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára előadásának középpontjában is. Mint mondta, régi álma az illetékeseknek az MI közigazgatási célú felhasználása. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatás nem a kísérletezés terepe, az MI felhasználását éppen ezért rendkívül megfontoltan kell megvalósítani, és elsősorban az ügyintézési folyamatok automatizálásában lehetne alkalmazni. A pár éve felszerelt VÉDA-kamerák például nemcsak sebességet mérnek a közutakon, hanem a képfelismerő algoritmusok segítségével leolvassák a rendszámot vagy éppen megállapítják, hogy be van-e kötve a biztonsági öv. Az információt automatikusan továbbítják és a végén emberi kéz érintése nélkül keletkezik határozat.

Hasonló automatizmusok kellemesebb kimenetelű ügyintézési folyamatokban is megvalósíthatóak lennének, mondta Hajzer Károly. A kialakítandó automatizált közigazgatási döntéshozatali modellben az ügyek indítása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül fognak történni. Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása jó példa erre, hiszen egyszerű, szabványos ügymenetről van szó, amelyben a megfelelő nyilvántartások lekérdezése után automatikusan előállítható a határozat.

Még több automatizmust lehetne azonban bevezetni, ha az MI-vel megtámogatott, videón keresztül történő ügyfél-azonosítást is alkalmazzák. Az erre felkészített robotok beállításával a kormányablakokban is csökkenthető lenne az ügyintézők leterheltsége és így mérsékelhető lenne a feszítő létszámhiány. Hajzer Károly szerint nem a valóságtól elrugaszkodott ötlet, hogy robotokkal oldják meg az erkölcsi bizonyítvány igénylését, az útlevél vagy a személyi igazolvány pótlását, vagy éppen az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését.

Bejegyzés pillanatok alatt
Tíz-tizenöt éven belül jöjjön létre az adatalapú közigazgatás, amely révén a jelenleginél sokkal szélesebb körben lehet elemzéseket végrehajtani, azok alapján pedig jó kormányzati döntéseket hozni – foglalta össze előadásában Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, hogy melyek a közigazgatás hosszú távú stratégiai céljai. Már most is rengeteg adatot tárol a közigazgatás, de ezek különféle rendszerekbe szétszórva, sok esetben még csak nem is digitalizált formában találhatók meg. Ha pedig vannak is digitális adatok, azokon nagyon kevesen és szűk körben végeznek adatelemzéseket. Adatok mellett azonban szabályozott, egységes folyamatokra és folyamatrendszerre is szükség van, hiszen azokból állnak elő a tiszta és összehasonlítható adatok.

Már el is indult az ezt megvalósító átalakítás első programja, ami az ingatlan-nyilvántartás teljesen új alapokra helyezését célozza. „Nem egyszerűen a jelenlegi rendszer digitalizációjáról, hanem teljes, jogdogmatikai értelemben vett reformjáról van szó” – hangsúlyozta az államtitkár. A mai rendszer ugyanis 300 éves elveken alapul, és a nehézkes, drága és hosszadalmas eljárásrendszer a mai formájában alkalmatlan arra, hogy átlépjünk a digitális korba, fogalmazott Tuzson Bence.

Az új eljárásban a földhivatalok nem döntenének a bejegyzésről, csak végrehajtanák azokat. Az ügyvédek, bíróságok elektronikusan benyújtják a kérelmeket (adásvételi szerződés, bírósági ítélet, végrehajtói határozat), és ha ezek megfelelnek az előírt paramétereknek és az adattartalmuk is valóságos – utóbbit a nyilvántartások összekapcsolása révén a rendszer is ellenőrizni tudja –, automatikusan, emberi közbeavatkozás nélkül megtörténhet a bejegyzés. Mindez akár azt is jelentheti, hogy amikor valaki az ügyvédnél aláírja az adásvételi papírokat és elektronikusan átutalja a vételárat, az ingatlan már a nevén is van, mire kisétál az iroda ajtaján. Mivel az ingatlan-nyilvántartás kapcsolatban fog állni a többi nyilvántartással, a lakcím- és névváltozásokat, a halálozásokat automatikusan át lehet emelni bele.

Mindez hosszabb távon a teljes közigazgatás működésére ki fog hatni – mondta Tuzson Bence. Minél több lesz az automatikusan intézhető közigazgatási ügy, annál kevésbé lesz fontos a közigazgatás szerveinek területi illetékessége. „A közigazgatás területi szervei megmaradnak, de inkább csak szervezési keretet jelentenek majd, és az ügyek nagy részében országos illetékességek alakulnak ki. Arra is oda kell ugyanakkor figyelni, hogy az automatikus döntési folyamatok és azok végeredménye nem különbözhet az ember által végrehajtott folyamatoktól és döntésektől” – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Célkeresztben az adatalapú közigazgatás; ITBusiness; 2019. december 9.