Skip to main content
gazdaságinformatikaInternetközigazgatás: külföldönszakirodalomtechnikatudomány

A forradalmi változásokat hozó technológiák átalakítják Európa termelési és foglalkoztatási viszonyait

Szerző: 2020. február 3.No Comments

„Az EU élet- és munkakörülmények javításával foglalkozó ügynöksége, a Eurofound (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions) oldalán megjelent elemzésben (Game-changing technologies: Transforming production and employment in Europe) a szerzők nyolc olyan új technológiát neveznek meg, amelyek az előttünk álló évtizedben drámaian átrendezhetik az európai termelési és foglalkoztatási viszonyokat az iparban és a szolgáltatásokban egyaránt. (A tanulmány ugyan nem tér ki rá, de természetesen világméretű jelenségről van szó, legalábbis a világ fejlett országaiban, egy olyan technológiai verseny következményeként, amelyben az EU és országai jelentős lemaradásban vannak az Egyesült Államoktól és Kínától – szerk.) Ezek az ún. forradalmi technológiák (Game-changing technologies, GCTs), amelyek diszruptív, azaz rombolva teremtő hatással vannak a gazdaságra, a munkaerőpiacra és ezeken keresztül a társadalom egészére is, a következők:

  • a fejlett robotika,
  • az additív gyártástechnológiák (mint a 3D-s nyomtatás),
  • a tárgyak Internete (IoT), különösen az ipari IoT és a hordozható eszközök,
  • az elektromos járművek,
  • az önvezető járművek (mint a „vezető nélküli” autók),
  • az ipari szintű biotechnológia,
  • a blokklánc (a kriptovaluták mögötti technológia),
  • a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR, AR).

A tanulmány technológia-specifikus elemzésekre alapozva összegzi a forradalmi technológiák fő jellemzőit, üzleti célú befogadásuk és alkalmazásuk fékező és hajtóerőit, valamint átfogó képet rajzol fel a munka világára gyakorolt hatásáról. Az innováció más típusaival szemben a forradalmi technológiák nagyobb és azonnali változást eredményeznek. Egy részük már működik a mindennapi gyakorlatban, más részüknél erre még időre van szükség, és van olyan is, amelynél nehéz megítélni, hogy mikor fogják elérni a megfelelő technológiai és piaci érettséget. Bár emiatt van némi bizonytalanság abban, milyen mértékben terjed el adott időszakban a GCT-k használata, szakpolitikai nézőpontból szükséges odafigyelni rájuk már fejlesztésük korai szakaszában is, felmérve potenciális hatásukat. Ezek az információk teszik lehetővé a döntéshozóknak az időben történő előkészítést és a hatékony beavatkozások végrehajtását.

Ahogy arra az Európai Unió meghatározó szakpolitikai dokumentumai is rámutatnak, az innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy fenntartsa és erősítse az európai gazdasági versenyképességet a globalizálódó világgazdaságban. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt téve az új technológiákra és a digitalizációra, megteremtve az egységes európai digitális piacot, amelynek célja a gyors internet-kapcsolat biztosítása, az e-kereskedelem felpörgetése, az intézményes adatvédelmi szabályozás megteremtése és a fejlett számítógépes ökoszisztémák terjedésének elősegítése. De a forradalmi technológiák a gazdasági célokon túl más stratégiai célok elérésében is szerepet játszhatnak, így például a környezetvédelmi és fenntarthatósági célokban az elektromos járművekre áttéréssel.

A munkaerőpiacra gyakorolt hatás tekintetében nagy viták vannak a meghatározó műhelyek között is, mivel a diszruptív technológiák terjedése munkahelyeket megszűnését és újak létrejöttét egyaránt okozhatja, ezek mértékét és arányát ugyanakkor nehéz meghatározni. Bővülhetnek például az adatkezeléssel, tudományokkal és elemzésekkel kapcsolatos, magas szintű képzettséget igénylő munkakörök, míg az automatizálható rutinfolyamatokra épülő munkák visszaszorulhatnak. Az biztos, hogy a GCT-k meg fogják változtatni számos munkakör jellegét, és azt, hogy milyen készségek lesznek szükségesek azok betöltéséhez. A fő feladat ezért az EU-s szakpolitikai dokumentumok szerint is a munkavállalók digitális és más fontos készségeinek a fejlesztése, mivel döntő mértékben ezen múlhat a változásokra adott válaszok eredményessége.

A tanulmány a forradalmi technológiák elemzésével kapcsolatban a következő főbb megállapításokra jutott:

  • Mivel az elemzett technológiák viszonylag újak, hatásuk munkakörülmények között történő felmérése csak előzetes és tájékoztató jellegű. A legrombolóbb hatással várhatóan a használatos és fejlesztendő készségekre lesznek, ami a munkahelyek és a munkaszervezetek jellegének megváltozásából fakad (munkaidő, önállóság, rugalmasság, irányítás, ellenőrzés). Azok a dolgozók, akik ezeket a változásokat jól kezelik, azok ezt munkakörülményeik javulásaként élhetik meg, míg az adatvédelem és személyes adataik biztonsága terén előnytelennek ítélhetik a változásokat. A GCT-k várhatóan az egészségre és létbiztonságra is kihatnak majd, de ezek pontos mibenléte és a munkakörülményekre gyakorolt hatása még tisztázatlan.
  • A vizsgált technológiák a műszaki és piaci érettség különböző szakaszaiban vannak, ahogy abban is eltérés van, hogy bevezetésük után mekkora időeltolódással jelentkezik a gazdaság és a munka világára gyakorolt hatásuk. Ennek megfelelően a felvetődő kérdéseket technológiánként és szektoronként érdemes megvitatni.
  • A vizsgált nyolc forradalmi technológia közül a fejlett robotikát a feldolgozóipar több szektorában a legszélesebb körben alkalmazzák, ugyanakkor a szolgáltatások terén még korai fázisban van alkalmazása. Az additív gyártási technológiák szintén széles körben terjedtek el a feldolgozóipar és a szolgáltatások több területén. A szolgáltatások terén az önvezető járművek, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint a blokklánc technológiák többnyire még tesztelési fázisban vannak.
  • A technológiák és szektorok fent említett különbségei ellenére a forradalmi technológiák befogadását és alkalmazását befolyásoló kulcstényezők hasonlóak:
    • finanszírozási megfontolások, a befektetések megtérülése;
    • szabályozási keretrendszer, szabványok;
    • releváns infrastruktúra, hozzáférés az inputokhoz;
    • társadalmi elfogadottság és etikai aggodalmak;
    • a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt feltételezett hatás.

A tanulmány végén a szerzők szakpolitikai iránymutatásokat fogalmaznak meg, a következők szerint:

  • A forradalmi technológiák munkaerőpiacra gyakorolt hatását (pl. az inklúzív jelleg erősítése rugalmas és távoli munkavégzéssel vagy alternatív képzési módszerekkel) fel kell tárni stratégiailag. Ha ezek a stratégiai hatások relevánsnak és hatékonynak tekinthetők, akkor meg kell tervezni és alkalmazni kell az ennek megfelelő működési eszköztárat is.
  • Az iparági politikákat korszerűsíteni kell a digitális korszaknak megfelelően. Az új technológiák és üzleti modellek felemelkedése, az együttműködés előtérbe kerülése, a szektorok és tevékenységek közötti határvonalak elmosódása mind olyan jellemző, amelyek figyelembe kell venni az újratervezésnél. Különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokra, hogy ne maradjanak le a versenynek ebben az új szakaszában.
  • Az EU kezdeményezéseit és cselekvéseit a diszruptív technológiák határokon átívelő kihívásaira érdemes fókuszálnia. Nagyléptékű, határokon átnyúló digitális projekteket, amelyeket nem lehet a tagállamok szintjén megvalósítani, segíteni lehet olyan finanszírozási források mozgósításával, mint a PPP-konstrukciók vagy más pénzügyi eszközök. A horizontális és szektorközpontú finanszírozási megoldásokat integrálni indokolt egy, az együttműködést előtérbe helyezi szakpolitikai csomagba.
  • Új szabályozási keretrendszert és szabványokat kell létrehozni a forradalmi technológiák terjedése és befogadása érdekében, vagy ilyen céllal felülvizsgálni és módosítani a meglévőket. Ezen belül megoldást kell találni a technológiai interoperábilitásra, valamint a társadalmi és etikai aggodalmakra, beleértve az adatvédelmet, az adat-tulajdonosságot és a magánszféra védelmét.

Végül a szerzők ajánlása szerint a digitális átalakulást nem szabad izoláltan kezelni, hanem integrálni kell más olyan szakpolitikai törekvésekkel, mint az átmenet a csekély széndioxid-kibocsátású gazdaságba, összhangban a globalizációból és a demográfiai változásokból fakadó kihívásokból fakadó kérdésekre adandó válaszokkal.”

Forrás:
Game-changing technologies: Transforming production and employment in Europe; Eleonora Peruffo; Ricardo Rodriguez Contreras, Irene Mandl, Martina Bisello; Eurofound; 2020. január 22.