Skip to main content
gazdaságjogközigazgatás: külföldönszakirodalom

A közigazgatás nagy értékű adatkészleteinek megnyitása – az adatszolgáltatók szempontjai

Szerző: 2020. február 17.No Comments

„Az adatok nyílt adatként történő hozzáférhetővé tétele az EU-tagállamokban elengedhetetlen ahhoz, hogy kiaknázhassuk ezek lehetőségeit az európai társadalom és a gazdaság számára, például a kutatás gazdagításához, a döntéshozáshoz szükséges információkhoz vagy új termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez. A nyílt adatok hatása elsősorban alkalmazások révén valósul meg, és olyan tényezőktől függ, mint a költségek, az adatok minősége és dokumentációja, vagy a hozzáférés módozata. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a nyílt adatok hatásának további fokozása, az induló vállalkozások és a kkv-k piacra lépésének akadályainak csökkentése érdekében. A hatás hatékony növelése érdekében az erőfeszítéseknek azon adatkészletekre kell irányulniuk, amelyek a legnagyobb potenciállal bírnak a társadalom és a gazdaság számára.

A nyílt adatokról és a közszféra adatainak újbóli felhasználásáról szóló irányelvben megfogalmazódott az Európai Bizottság feladataként egy olyan végrehajtási szabályozás elfogadása, amely közelebbről meghatározza a nagy értékű adatkészleteket (High-value datasets – HVD) „„nagy értékű adatkészletek”: olyan dokumentumok, amelyek további felhasználása fontos előnyökkel jár a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra nézve, különösen mivel lehetővé teszik hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, alkalmazások, valamint új, jó minőségű és tisztességes munkahelyek létrehozását, valamint az ezeken az adatkészleteken alapuló, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások potenciális felhasználóinak száma miatt” [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról, 2.10 cikk]. Az irányelv hatálya alá tartozó tagállami közszervezeteknek ezeket az adatkészleteket ingyen, gépileg olvasható formátumban és API-n keresztül kell rendelkezésre bocsátaniuk, adott esetben tömeges letöltés formájában is.

A jelentés logikája megegyezik a Bizottság által követett logikával, amely azt az előkészítő munkát vezérli, és amelynek célja, hogy a 2021-es év első negyedévében megjelenő szabályozás számára meghatározza a nagy értékű adatkészletek listáját. E jelentés eredményei alkalmasak arra, hogy kiindulópontul szolgáljanak a Bizottság számára, nemcsak az eddig tárgyalt nagy értékű adatkészletek esetében, hanem olyan adatok azonosításában is, amelyeket esetleg az adatszolgáltatók javasolnak.

Az egyes adatkészletek értékének meghatározása azonban nagyon bonyolult, és az adatszolgáltatók szempontjai és szerepük a tagállamokban nélkülözhetetlen. Ez a jelentés áttekinti a vonatkozó irodalmat, a politikai döntéseket és a nemzeti kezdeményezéseket, hogy mélyebben megértse az adatkészletek értékbecslése körüli jelenlegi helyzetet. A különféle tagállamokból kiválasztott nyíltadat-szolgáltatókkal készített interjúk eredményei segítenek megérteni a nagy értéekű adatkészletekkel kapcsolatos eltérő felfogásokat és elvárásokat. Az eredmények számos alapvető szempontot, kihívást és kérdést vetnek fel, például:

  • Az adatkészletek értékét számos tényező befolyásolja a válaszoló álláspontjától, a specifikációtól és a földrajzi, ágazati hatástól függően. Nem egyértelmű, hogy kinek kellene részesülnie a nagy értékű adatkészletek által létrehozott hatásból.
  • Az adatkészletek letöltési statisztikáit gyakran használják az érték meghatározásánál, de ez nem elegendő az érték és a potenciális hatás felmérésére. Ennek ellenére nincs más egyértelműen alkalmazható szabványos értékbecslés.
  • A nagy értékű adatok meghatározásának, végrehajtásának és karbantartásának folyamata során a szerepek és kötelezettségek gyakran nem egyértelműek, és nem rendelkeznek felhatalmazással és kellő erőforrásokkal
  • Megértésre és következetességre van szükség a tagállamokban és a tagállamok között a potenciálisan nagy értékű adatkészletek meghatározása során, figyelembe véve a helyi politikai, kulturális és etikai háttérbeli különbségeket.

A jelentés hat alapvető javaslatot fogalmaz meg, amelyeket követni kell a nagy értékű adatkészleteke regionális, nemzeti vagy európai szintű azonosításakor:

  • Legyenek belső és külső ösztönzők, mint például kiegészítő források, az adatszolgáltatók számára, hogy lehetővé tegyék és elősegítsék aktív részvételüket a potenciális nagy értékű adatkészletek meghatározásának folyamatában.
  • Az egyértelmű elvárások meghatározása az adatszolgáltatók szempontjából releváns szerepek, felelősségek és erőforrások esetében.
  • Határokon átnyúlóan standardizálják a nagy értékű adatkészletek meghatározását és értékbecslését.
  • Szakértői útmutatást kell nyújtani, amely támogatja a következetesen végrehajtott folyamatot, és tisztában van a nyelvi, kulturális, politikai, és hatás észlelési különbségekkel.
  • Iteratív munkameneteket kell alkalmazni annak érdekében, hogy fokozatosan, különböző érdekelt felekkel elérjék az összehangolt álláspontot és a kölcsönös egyetértést.
  • Az adatszolgáltatókon kívül ágazati/iparági/témaspecifikus újrafelhasználói tapasztalattal rendelkező szakértőket is be kell vonni a potenciális nagy értékű adatkészletek és ezek specifikációinak pontos meghatározásához.

Forrás:
Analytical Report 15. High-value datasets: understanding the perspectiveof data providers; 3CapgeminiInvent/European Data Portal; 2020. január 20. (PDF)
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról