Skip to main content
gazdaságközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatikaszakirodalomtechnikatudomány

Nyílt adatok, nyílt tudomány és nyílt innováció az intelligens szakosodás nyomon követésére

Szerző: 2020. február 24.No Comments

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) leszakadó térségekkel foglalkozó projektje („Lagging Regions” project) a JRC oldalán közzétett kutatási jelentésében (Open Data, Open Science & Open Innovation for Smart Specialisation monitoring) azt mutatja be módszertanilag, hogy hogyan lehet a nyílt adatokat, a nyílt tudományokat és a nyílt innovációt (Open (Government) Data, Open Science and Open Innovation, ODSI) az intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialization Strategy, S3), illetve az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (regional Research and Innovation Strategy for Smart Specialisation, RIS3) monitorozásának, nyomon követésének szolgálatába állítani. A jelentés ezen felül konkrét esettanulmányokon keresztül mutatja be a vizsgált országokra és régiókra (jellemzően az EU déli és keleti országaira, köztük Magyarországra) vonatkozó kutatási eredményeket.

Az Európai Bizottság 2014-2020-as kohéziós politikája szerint az intelligens szakosodás olyan helyhez szabott megközelítést jelent, amely a tudást és az innovációt helyezi a területfejlesztés középpontjába. Alapját a vállalkozói felfedezési folyamat (entrepreneurial discovery process) jelenti, amelynek során az érdekeltek egymással kölcsönhatásban korlátozott számú prioritásterületet határoznak meg a kutatási és innovációs beruházásokra, arra törekedve, hogy a beavatkozás olyan gazdasági tevékenységekre koncentrálódjon, ahol garantáltan hatékony válaszok születnek a gazdasági és társadalmi kihívásokra, lehetőséget teremtve a növekedésre. Az intelligens szakosodásban a nyomon követésének több kulcsfontosságú funkciója is van: lehetőségét biztosít a szakpolitikai tanulásra közigazgatási szereplőknek és más érdekelteknek, támogatja a szakpolitikai kommunikációt, valamint hozzájárul a közigazgatás átláthatóságához és elszámoltathatóságához. Az S3 monitorozásának támogatására a JRC területi fejlesztési osztálya irányelveket fogalmazott meg, műhelymunkákat szervez és célzott támogatásokat kezdeményez. A nyomon követésnek a kevésbé fejlett régiókban különösen fontos szerepe van.

Az adattudományok, a mesterséges intelligencia és a természetes nyelvi feldolgozási technikák (natural language processing techniques) terjedése lehetővé teszi nagy mennyiségű számszerű és szöveges adat elemzését és feldolgozását. Ezt a folyamatot segíti a Bizottság által támogatott paradigmák közül a nyílt közadatok, a nyílt tudomány és nyílt innováció (ODSI) politikája is, ami az S3-mal kapcsolatos adatokat gazdagabbá, nagyobb mennyiségűvé, jobb minőségűvé és könnyebben elérhetővé teszi.
Az eredmények értelmezéséhez fontos felidéznünk, hogyan is határozza meg az Európai Adatportál a nyílt adat fogalmát: olyan adatok, amelyek mindenki számára elérhetők, felhasználhatók és megoszthatók. A kormányzat, az üzleti világ és magánszemélyek egyaránt használhatják társadalmi, gazdasági és környezeti hasznok elérésére. A jó felhasználhatósághoz az is fontos, hogy az adatok egyszerű, gépi olvasásra is alkalmas formában jelenjenek meg. A nyílt adatokhoz kapcsolódó engedélyek lehetővé kell, hogy tegyék mindenki számára azt, hogy úgy használják fel az adatokat, ahogy akarják, beleértve azok átalakítását, kombinálását és megosztását, akár kereskedelmi célból is. A nyílt adatok közül nyílt közadatoknak (Open Government Data) nevezzük azokat az adatokat, amelyeket kormányzati, közigazgatási szervezet állított elő vagy rendelt meg. A nyílt közadatok értékét az adja, hogy előmozdítja az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az értékteremtést is.

A nyílt tudomány (Open Science) olyan új megközelítést jelent, ami az együttműködésen alapuló tudományos folyamatot és a tudás megosztását helyezi középpontba, digitális technológiákat és az együttműködést szolgáló más eszközöket használva fel a cél érdekében. A nyílt innováció (Open Innovation) pedig megnyitja az innováció folyamatát minden aktív közreműködő előtt, így a tudás szabadabban tud körbejárni, és könnyebben tud termékké vagy szolgáltatássá alakulni, ami új piacokat és vállalkozóbarátabb környezetet teremt.

Annak érdekében, hogy az ODSI eszköztárát az intelligens szakosodás elemzéséhez használni tudjuk, módszertanilag két szélesen meghatározott lépést kell előkészítésként megtennünk: meghatározni a három leginkább releváns S3-eszközt a kapcsolódó adatok és jelzőszámok nyomon követésére, valamint meghatározni azokat az adatforrásokat, amelyekből fel lehet építeni ezeket a jelzőszámokat. A projekt során a három legfontosabb eszközként a vállalati kutatás-fejlesztésnek és innovációnak nyújtott támogatásokat, a technológia-transzfert és üzleti tanácsadó szolgáltatásokat, valamint az együttműködő platformok hálózatosodását, klaszteresedését azonosították a projekt résztvevői. Az adatforrások értékeléséhez pedig két tengelyt használtak: az egyiken a fenntarthatóságot, a másikon a nyitottságot értékelték.

A projekt során országspecifikusan határozták meg a fő kihívások listáját, felrajzolva egyben egy útitervet is a kihívások megválaszolására. Magyarország esetében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület adatbázisait, statisztikáit használták fel adatforrásként.

A projekt során fő kihívásként azt fogalmazták meg a résztvevők, hogy nincs elérhető, átfogó és integrált adatforrás a közfinanszírozású kutatási, technológiai, fejlesztési és innovációs (Research, Technology Development and Innovation – RTDI) kezdeményezésekről, amit használni lehetne mind az információk terjesztésére, mind a szakpolitikák nyomon követésére, tervezésére és értékelésére. Célként fogalmazták meg, hogy létre kell hozni egy egységes, teljes, magas minőségű és teljesen nyitott adatbázist nyilvános elérhetőséggel és letölthető állományokkal (Excel vagy CSV formátumban), minden közfinanszírozású RTDI-projekt adataival, beleértve a támogatásokat, speciális kölcsönöket és más pénzügyi támogatásokat is. Az adatbázis célja a következő lenne:

  • A közvélemény tájékoztatása a finanszírozási döntésekről, azok eredményéről és hatásairól.
  • A kormányzati beavatkozások nyomon követésének támogatása.
  • A szakpolitikai értékelések támogatása.
  • A szakpolitikai elemzés és tervezés támogatása.
  • Szakpolitikai, projekt- és programjelentések segítése, szabványosítása.
  • Adatok és más információk biztosítása független kutatóknak és üzleti elemzőknek.
  • Nyílt adatokra épülő üzleti vállalkozások elindítása.

A projekt során a résztvevők következő akciókat és az azokból fakadó hatásokat fogalmazták meg:

  1. Kormányzati zöld jelzés az adatbázisra vonatkozó projektjavaslatra, a felelősség és a feladatok megosztására. Ennek eredménye tiszta és átlátható feladat- és felelősségmegosztás lesz nem csak a közigazgatáson belül, hanem a szélesebb közvélemény, különösen az innovációs és tudásközösségek számára is.
  2. Az általános nyereségek és projekt-eredmények meghatározása és bemutatása a főbb érdekelteknek. Ez növeli a projekt támogatottságát, csökkenti az ellenállást, lehetővé teszi további érdekeltek bevonását, fejleszti az együttműködési hajlandóságot és új koalíciókat hoz létre az előnyök kiaknázására.
  3. A gyűjtendő és integrálandó adatok definiálása (pl. adatforrások, adattulajdonosok, szükséges meta-adatok), adatbázis- és IT-szakemberek, valamint szakpolitikai tisztviselők bevonásával. Ez erős alapot teremt az adatbázis mintájának megtervezéséhez.
  4. Az adatbázis-fejlesztési projekt kritikus alapelemeinek meghatározása: a projektmenedzsment struktúrája, adatgondnokság és az adatbázis-szolgáltatások üzleti modellje, a nyelvek meghatározása. Ezzel el lehet kerülni a későbbi felesleges vitákat, és gyorsan elérhetővé lehet tenni az üzleti hasznosítás számára is.

Fő kockázatként egyrészt a jelenlegi adattulajdonosok közötti jelentős különbségeket említik a megközelítést, a követelményeket és az alkalmazott megoldásokat illetően. Másrészt a jelenlegi adatforrások közötti gyenge interoperábilitást, valamint az adatforrásokat kezelő szervezetek kapacitáshiányát azonosították. A jelentés szerint a projekt gazdája és politikai támogatója egyaránt az Innovációs és Technológiai Minisztérium lehetne. ”

Forrás:
Open Data, Open Science & Open Innovation for Smart Specialisation monitoring; Enric Fuster Martí, Elisabetta Marinelli, Sabine Plaud, Arnau Quinquilla, Francesco Massucci; European Commission, Joint Research Centre (JRC); ISBN 978-92-76-10726-2; DOI 10.2760/55098; 2020 (PDF)