„A Bizottság a mai napon közzétette országjelentéseit, amelyekben az egyes tagállamok előtt álló legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokat elemzi.
Az országjelentésekben szereplő elemzés a 2019 decemberében előterjesztett éves fenntartható növekedési stratégiát tükrözi, amely az ember- és bolygóközpontú gazdaság kiépítésének céljából a versenyképes fenntarthatóságra összpontosít. Az értékelés kitér arra is, hogy a tagállamok hol tartanak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában, és milyen teljesítményt értek el az azt kísérő szociális eredménytáblán. Az országjelentések a következő négy dimenzióra összpontosítanak: környezeti fenntarthatóság, termelékenységnövekedés, méltányosság és makrogazdasági stabilitás.
A jelentések most első alkalommal értékelik a tagállamok által az ENSZ fenntartható fejlődési céljai felé tett előrelépést, és rámutatnak azokra a makrogazdasági és foglalkoztatási politikákra, amelyek segíthetnek e célok elérésében. Elemzik továbbá az egyes országok éghajlatvédelmi és energetikai átállásból eredő kihívásait és lehetőségeit, illetve meghatározzák a Méltányos Átállást Támogató Alap keretében nyújtandó támogatás prioritásait is.
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Jó hír, hogy az EU-ban csökkennek az egyensúlyhiányok. A tagállamoknak ki kell használniuk ezt a pozitív tendenciát, és folytatniuk kell a reformokat annak érdekében, hogy gazdaságunk időtállóvá váljon. A fenntartható és inkluzív gazdaságra való méltányos átállás érdekében csökkenteniük kell adósságukat, növelniük kell a termelékenységet és végre kell hajtaniuk a megfelelő beruházásokat. A környezeti fenntarthatósági kihívások témájában ma bemutatott külön elemzés a klímasemleges gazdaság felé történő elmozdulásban segíti a tagállamokat.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos a következőket mondta: „A foglalkoztatás Európában rekordmagas, de az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Fokoznunk kell a nagyobb egyenlőségért folytatott küzdelmünket: meg kell erősítenünk az európai szemeszter szociális dimenzióját, és teljeskörűen végre kell hajtanunk a szociális jogok európai pillérét, többek között azáltal, hogy javaslatot teszünk a méltányos minimálbérekre vonatkozó keretre, megerősítjük a készségfejlesztési programot és átalakítjuk az ifjúsági garanciát. Ez előfeltétele a sikeres zöld és digitális átállásnak, hogy senki ne maradjon ki.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos nyilatkozata: „Ma megtesszük az első lépést ahhoz, hogy a fenntarthatóság az EU gazdaságpolitikájának és fellépésének központi elemévé váljon. A 2020. évi országjelentések bemutatják az ENSZ fenntartható fejlődési céljai felé tett előrelépést, és külön szakaszt tartalmaznak a környezeti fenntarthatóságról. Az európai szemeszter ezzel párhuzamosan a gazdasági és szociális kérdésekre, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítására összpontosít. A köz- és a magánszektor adósságállományának csökkenése egyenetlen ütemben halad – és bár a folyó fizetési mérlegek hiányai lényegében megszűntek, a nagy többletek továbbra is aggodalomra adnak okot.”
Az országjelentések főbb megállapításai
Az európai zöld megállapodás célja, hogy Európa legyen az első olyan kontinens, amely 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet. A jelentések külön elemzést tartalmaznak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekről. Az országjelentésekben bemutatott elemzés – amely az energia, a közlekedés és az épületek területén szükséges legfontosabb reformokra és beruházásokra összpontosít – iránymutatásként szolgálhat a tagállamok e prioritással összefüggő szakpolitikai intézkedéseihez.
Az országjelentések kiemelik, hogy a munkanélküliség szintje továbbra is jelentősen eltér az egyes tagállamok között, miközben a szegénység és a társadalmi kirekesztődés a jó munkaerőpiaci feltételek miatt folyamatosan csökken. Ezzel együtt a szociális jogok európai pillérének végrehajtása is kulcsfontosságú lesz annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlatvédelmi és a digitális átállás méltányos és társadalmilag igazságos legyen.
A termelékenység növelése kihívás marad, amit a demográfiai változások is nehezítenek. A beruházások elégtelensége, a gazdaságilag aktív népesség elöregedése, a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány hátráltatja a potenciális növekedést.
A tagállamok az államadóssági és a fenntarthatósági kihívások tekintetében továbbra is nagyon eltérő helyzetben vannak. Az uniós tagállamok költségvetési hiánya átlagosan ismét emelkedni kezdett, megfordítva az elmúlt évek csökkenő tendenciáját. Az államadósság jelenlegi magas szintje miatt egyes tagállamok sebezhetők.
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak integrálása
Az európai szemeszter egyik új eleme a fenntartható fejlődési célok integrálása. Mostantól minden országjelentésben megtalálható lesz egy összefoglaló értékelés a tagállamok által a fenntartható fejlődési célok elérése felé tett előrehaladásról, valamint egy külön melléklet, amely bemutatja az egyes tagállamok fenntartható fejlődési célok terén elért teljesítményét és az elmúlt öt év tendenciáit. Összességében szinte mind a 17 fenntartható fejlődési cél tekintetében előrelépés történt.
A következő években a munka a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának nyomon követését, továbbá az éghajlatsemleges és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás feltérképezését célzó elemzés további elmélyítésével fog folytatódni.
A Méltányos Átállást Támogató Alap prioritásainak meghatározása
A fenntartható és klímasemleges gazdaságra való átállásnak méltányosnak és társadalmilag igazságosnak kell lennie. Az országjelentések azokra a régiókra és ágazatokra összpontosítanak, amelyeket a leginkább érint a klímasemleges gazdaságra való átállás. A jelentések kitérnek az átállás kihívásainak elemzésére is, továbbá bemutatják a Méltányos Átállást Támogató Alap keretében nyújtandó támogatás prioritásait annak biztosítása érdekében, hogy senki ne maradjon ki az éghajlat-semlegesség elérésére irányuló uniós erőfeszítésekből.
A reformok terén elért eredmények
A bizonytalan gazdasági kilátások közepette kiemelten fontos a potenciális növekedés fokozására irányuló reformok megvalósítása. Az országjelentések ezért értékelik a tagállamok által az országspecifikus ajánlások – a Bizottság által évente nyújtott, testre szabott szakpolitikai iránymutatások – végrehajtása terén elért eredményeket is.
Az országjelentések megállapították, hogy a 2019-ben elfogadott ajánlások végrehajtása a pénzügyi szolgáltatások és az aktív munkaerőpiaci politikák területén jól haladt előre. A reformok végrehajtása azonban egyes területeken továbbra is lassú – ide sorolható például a szolgáltatások terén folyó verseny és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása.
Általánosságban elmondható, hogy a tagállamok az európai szemeszter 2011. évi bevezetése óta megfogalmazott ajánlások körülbelül kétharmada esetében legalább némi haladást elértek.
A reformok megtervezésében és végrehajtásában a tagállamokat a strukturálisreform-támogató program segíti. A Bizottság a mai napon elfogadja a strukturálisreform-támogató program 2020. évi munkaprogramját. A program első alkalommal nyújt támogatást mind a 27 tagállamban, több mint 240 reformprojekthez.
A makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése
A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás célja az olyan potenciálisan felmerülő káros makrogazdasági egyensúlyhiányok azonosítása, megelőzése és kezelése, amelyek hátrányosan befolyásolhatják egy adott tagállam, az euróövezet vagy akár az EU egészének gazdasági stabilitását.
A tavaly decemberben közzétett, riasztási mechanizmus keretében készült 2020. évi jelentés 13 tagállam esetében írt elő részletes vizsgálatot annak értékelése céljából, hogy az érintett tagállamokban fennáll-e egyensúlyhiány vagy annak kockázata. Az elemzés az egyensúlyhiányok súlyosságát, alakulását és a rájuk adott szakpolitikai válaszokat vizsgálja.
E részletes vizsgálatok eredményei, amelyeket az érintett tagállamokra vonatkozó országjelentések tartalmaznak, a következőket állapították meg:
* Görögországban, Olaszországban és Cipruson továbbra is túlzott egyensúlyhiány áll fenn;
* Németországban, Írországban, Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban, Horvátországban, Portugáliában, Romániában és Svédországban még mindig egyensúlyhiány áll fenn;
* Bulgáriában már nem áll fenn egyensúlyhiány.Aktualizált foglalkoztatási iránymutatások
A Bizottság javaslatot fogadott el a nemzeti foglalkoztatáspolitikák közös prioritásait bemutató foglalkoztatási iránymutatások naprakésszé tételéről. A javaslat nagy hangsúlyt fektet a fenntartható szociális piacgazdaság megvalósítására, és összehangolja a foglalkoztatási iránymutatásokat az éves fenntartható növekedési stratégia négy dimenziójával, valamint „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” című bizottsági közleménnyel. Integrálja továbbá az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. Az aktualizált iránymutatások hivatkozásokat tartalmaznak a tisztességes, átlátható és kiszámítható munkafeltételekre, a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására, a szociális partnerek fokozott szerepére, valamint arra, hogy a tisztességes megélhetést biztosító méltányos bérekkel összefüggésben nagyobb figyelmet kell fordítani az alacsonyabb és közepes jövedelmű csoportokra.
…
Következő lépésekA Tanács várhatóan megvitatja az országjelentéseket és a részletes vizsgálatok eredményeit. A Bizottság meg fogja tárgyalni az országjelentések összefoglaló megállapításait az Európai Parlamenttel. A következő hónapokban a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal, hogy megismerje a szociális partnerek, a parlamentek, a kormányok és más érdekelt felek véleményét az országjelentések elemzéséről és következtetéseiről.
Áprilisban a tagállamoknak elő kell terjeszteniük a strukturálisreform-prioritásokat részletező nemzeti reformprogramjukat, valamint a többéves költségvetési stratégiát meghatározó stabilitási programjukat (az euróövezeti országok esetében) vagy konvergenciaprogramjukat (az euróövezeten kívüli országok esetében).
A Bizottság 2020 tavaszán előterjeszti az új országspecifikus ajánlásokra vonatkozó javaslatait.
További információk
Az európai szemeszter téli csomagja: Kérdések és válaszok
Tájékoztatók: Az európai szemeszter téli csomagja
Közlemény az országjelentésekről
Országjelentések
…
A strukturálisreform-támogató program éves munkaprogramja
Forrás:
A téli csomag a versenyképes fenntarthatóságot helyezi az európai szemeszter középpontjába; Európai Bizottság; Sajtóközlemény, IP/20/320; 2020. február 26.
Lásd még:
2020. évi országjelentés – Magyarország; Európai Bizottság; SWD(2020) 516 final; 2020. február 26. (PDF)
