Skip to main content
gazdaságközigazgatás: külföldön

A legalább ezermilliárdos uniós újjáépítési alapot a többéves EU-keretköltségvetés felhasználásával hoznák létre

Szerző: 2020. április 26.No Comments

„Az EU27-ek vezetői csütörtöki videokonferenciájukon felkérték az Európai Bizottságot egy gazdasági újjáépítést szolgáló program sürgős előterjesztésére. A von der Leyen szerint legalább ezermilliárdos újjáépítési alapot a többéves EU-keretköltségvetés felhasználásával hoznák létre és azon keresztül juttatnák el a tagállamokhoz is.

Az Európai Tanács csütörtök délután megadta a kezdőlökést annak a nagy tűzerővel rendelkező pénzügyi alapnak a létrehozásához, amely az európai gazdaság gyors növekedési pályára állítására lesz hivatott a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldása után.

Az EU27-ek vezetői a körülbelül háromórás tanácskozás után felkérték az Európai Bizottságot a csomag kidolgozására, ami magába foglalja majd a hétéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslat módosítását és egy azt megfejelő újjáépítési alapra vonatkozó javaslatot. Eredetileg úgy volt, hogy a testület már a jövő héten bemutatja a tervet, de von der Leyen most azt mondta, hogy május 2-ik-3-ik hetében terjesztik majd elő miután folyamatosan konzultáltak a tagállamokkal.

De a keretköltségvetés (MFF) és az újjáépítési alap egymásraépülése miatt nem kizárt, hogy az utóbbi csak 2021-ben léphet működésbe, amiért is több aggódó tagállam egy áthidaló megoldás kidolgozását is kérte a Bizottságtól.

A tagállamok vezetői – akik nem adtak ki közös nyilatkozatot – leszögezték, hogy az alapnak “elégséges volumenűnek kell lennie, a válság által legjobban sújtott szektorokat és földrajzi helyeket kell megcéloznia, és ezzel a példa nélkül álló krízissel kell foglalkoznia”.

“Egy ígéretes Európai Tanácson vagyunk túl. Egy nagyon világos keretről állapodtunk meg” – jelentette ki Charles Michel, a grémium elnöke a csúcs után.

Ami a majdani újjáépítési alap nagyságát illeti, Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján megismételte, hogy “nem milliárdokról, hanem billióról beszélünk”.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a GDP mindenhol vissza fog esni, de egyes országokban meredekebb lesz a visszaesés, mint máshol, és a válság több kárt fog okozni egyes szektoroknak, például a turizmusnak, mint másoknak” – állapította meg az Európai Bizottság elnöke.

Von der Leyen hozzátette, hogy a válság költségvetési hatásai jelentős eltérést mutatnak majd, mivel egyes tagállamok jóval több közvetlen költségvetési támogatást képesek nyújtani a gazdaságuknak, mint mások.

Példaként hozta fel a kormányok által nyújtott állami támogatásokat, amelyek mostanáig majdnem elérték az 1800 milliárd eurót. De az egyes országok költségvetési mozgástere között óriási különbségek vannak, ami számottevő torzulásokhoz vezethet az egyenlő versenyfeltételeknél, ha csak nem ellensúlyozzák azokat – mutatott rá.

A bizottsági elnök szerint először ki kell javítani a válság által okozott károkat és utána beindítani a kilábalást, növelni az ellenállóképességet, és a zöld és a digitális átállás útjára kell bocsátani a gazdaságokat tisztességes módon.

Von der Leyen úgy vélte, hogy ezt a nagy kihívást kizárólag egy eszköz képes kezelni, az európai büdzsé, amit egyértelműen összekötnek az újjáépítési alappal. Elégedettnek mondta magát, hogy a tagállamok zöld jelzést adtak a Bizottságnak arra, hogy az MFF-fel összefüggő innovatív pénzügyi eszközök alkalmazásának lehetőségét mérlegelje.

„A következő hétéves büdzsét a koronaválság utáni új körülményekhez kell hozzáigazítani. Meg kell növelnünk a tűzerejét annak érdekében, hogy EU-szerte képes legyen a szükséges beruházások generálására” – mondta.

Brüsszel ezért annak a mozgástérnek a megnövelését készül javasolni, ami az MFF-ben meglévő plafon és a saját források felső plafonja között húzódik. Von der Leyenék becslései szerint a saját források felső határát két-három évre a jelenlegi GNI 1,2%-ról nagyjából 2 százalékára kellene felemelni. A tagállamok által biztosított jogi garancia birtokában az Európai Bizottság a piacokon kölcsönöket vehet majd fel, majd a felvett pénzt – a bizottsági elnök szavai szerint – egy újjáépítési programon keresztül visszacsatornázza majd az MFF-be, azon belül is néhány olyan programra, amelyek hozzájárulnak majd a válság kezeléséhez.

Von der Leyen négy területet nevezett meg.
1. A pénz legnagyobb részét a tagállami reformokra és a tagállamokban végrehajtandó beruházások megnövelt pénzügyi támogatására és a kohézióra fordítanák.
2. Több beruházás menne a modern politikákra, mint amilyen az európai zöld megállapodás, a digitális átállás és az EU stratégiai autonómiájának megerősítése (például a gyógyszergyártás saját forrásból történő biztosítása).
3. Egy kisebb rész jutna a közös válságkezelési eszközök ellenállóképességének javítására (magyarán a koronavírus-járvány tanulságainak levonása).
4. És a szomszédok és a partnerek támogatásáról sem feledkeznek meg.
A Bizottság feje hozzátette, hogy a beruházást a keretköltségvetés első éveire koncentrálnák, és szükségesnek nevezte a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök közötti megfelelő egyensúly megtalálását. ”

Forrás:
A koronaválság írja az EU új hétéves büdzséjét; Bruxinfo; Brüsszel, 2020. április 23.