Skip to main content
egészségügyEurópai Uniófenntartható fejlődésgazdaságkörnyezetvédelem

Európai Bizottság – Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről

Szerző: 2020. június 2.No Comments

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában?

A Bizottság a mai napon egy erősebb uniós költségvetésre tett javaslatot a koronavírus-járvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében.

A mai javaslatok a következőkön alapulnak:

  • A 750 milliárd euró költségvetésű Next Generation EU szükséghelyzeti eszköz az uniós költségvetés pénzügyi erejének a pénzügyi piacokról származó új forrásokkal való átmeneti növelése érdekében. Az így mozgósított, uniós programokon keresztül folyósított források az emberek megélhetésének megvédését és a gazdaság talpra állítását, valamint a fenntartható és reziliens növekedés előmozdítását célzó azonnali intézkedéseket fogják támogatni.
  • A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megerősítése annak érdekében, hogy a források gyorsan eljussanak azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, megerősödjön az egységes piac, együttműködés jöjjön létre olyan területeken, mint az egészségügy és a válságkezelés, és az Unió hosszú távú költségvetéshez jusson a zöld és a digitális átállás, valamint egy méltányosabb és ellenállóképesebb gazdaság megteremtése érdekében.

A munkavállalók, a vállalkozások és az államok számára létrehozott, az Európai Tanács által 2020. április 23-án jóváhagyott összesen 540 milliárd euró értékű csomagot alkotó három fontos biztonsági hálóval együtt ezek az uniós szinten hozott rendkívüli intézkedések több mint 1 290 milliárd eurót mozgósítanak az európai helyreállítás célzott és az időszak elejére ütemezett támogatására.

Mi a javaslat általános szintje?

A Next Generation EU Eszköz további 750 milliárd euróval fogja növelni az uniós költségvetést.

Ez egy ideiglenes, szükséghelyzeti eszköz lesz, amelynek létrehozása azt a célt szolgálja, hogy beindítsa Európa helyreállítását, és támogatást nyújtson gazdaságunk azon részei számára, amelyeknek arra a leginkább szükségük van.

A tárgyalások végső szakaszának alapvető hivatkozási pontja továbbra is a Bizottság által 2018-ban javasolt, a méltányos átállást támogató mechanizmussal és a ma javasolt módosításokkal megerősített, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keret.

A Next Generation EU Eszközzel, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés célzott emelésével az uniós költségvetés teljes pénzügyi kapacitása 1,85 billió euró lesz.

Az Európai Fejlesztési Alap, amely jelenleg kormányközi megállapodás alapján nyújt fejlesztéspolitikai támogatást az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni térség országai számára, és 2014 és 2020 között 30 milliárd euróból gazdálkodott, továbbra is betagozódik az uniós költségvetésbe.

A Bizottság 2018. májusi eredeti javaslatának lényege továbbra is érvényes.

Ugyanakkor el kell ismernünk a tárgyalások előrehaladását és a tagállamok által megvitatott kompromisszumos lehetőségeket.

Melyek a mai javaslatban szereplő eszközök, és hogyan fogják azokat idővel alkalmazni?

A csomag három pillérre épül: a válságot követő helyreállítás, elhárítás és megerősödés érdekében tett tagállami erőfeszítéseket támogató eszközök; a magánberuházások fellendítését és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogatását célzó intézkedések; valamint a kulcsfontosságú uniós programok megerősítése a válság tanulságainak levonása, az egységes piac erősebbé és ellenállóbbá tétele, továbbá a zöld és digitális kettős átállás felgyorsítása érdekében.

1. PILLÉR – A tagállamok támogatása a válságot követő helyreállítás, elhárítás és megerősödés érdekében

A beruházások alapvető szerepet játszanak a kiegyensúlyozott és fenntartható helyreállításban. A Bizottság ezért eszközök széles körének felhasználását javasolja a beruházások és a reformok támogatására a tagállamokban, azokra a területekre összpontosítva, ahol a legnagyobb a válság hatása és a rezilienciaszükségletek:

  • Az 560 milliárd euró összegű új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a helyreállításra és a rezilienciaépítésre irányuló beruházásokra kell fordítani, többek között a zöld és a digitális átállással kapcsolatban, az európai szemeszterben meghatározott célkitűzésekkel összhangban. A tagállamok az Unió hosszú távú stratégiáival, a tagállamok saját energia- és klímaterveivel, valamint adott esetben a méltányos átmenetre vonatkozó tervekkel összhangban kidolgozzák saját helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A hangsúly a hosszú távú növekedést és a gazdaságok rezilienciáját szolgáló beruházásokon és reformokon lesz. Az eszköz valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de különösen az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosít, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek. Az eszköz legfeljebb 310 milliárd euró összegben nyújt majd támogatásokat, és legfeljebb 250 milliárd euró összegű kölcsönt lesz képes nyújtani.
  • A REACT-EU kezdeményezés mostantól 2022-ig 55 milliárd euró összegű kiegészítő kohéziós forrást nyújt: már 2020-ban 5 milliárd eurót a jelenlegi pénzügyi keret kiigazításával, 2021-ben és 2022-ben pedig 50 milliárd eurót a Next Generation EU Eszközből. Ez magában foglalja az év elején bevezetett kivételes rugalmassági mechanizmust, például az egyszerűsített eljárásokat, az alapok és régiókategóriák közötti erőforrás-átcsoportosítás lehetőségét, valamint a társfinanszírozásra vonatkozó szabályok lazítását, ami lehetővé teszi a teljes egészében az uniós költségvetésből történő finanszírozást. A kiegészítő finanszírozást a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el. E javaslat értelmében a jelenlegi kohéziós programok, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap számára 2020 és 2022 között további finanszírozást biztosítanak. Ily módon megszakítás nélkül folytatódik a kulcsfontosságú válságelhárítási intézkedések finanszírozása és a leginkább rászorulók támogatása.
  • Az azonnali válságelhárításon túl a kohéziós politika döntő fontosságú lesz a kiegyensúlyozott helyreállítás hosszú távú biztosításához, hogy elkerüljük az aszimmetriák, illetve a növekedés tagállamok közötti és tagállamokon belüli eltéréseinek kialakulását. Az Unió stratégiai prioritásai szempontjából ezért alapvető fontosságú, hogy 2021. január 1-jén elinduljanak az új kohéziós politikai programok.

A legkiszolgáltatottabbak – a fiatalok és a szegénységben élő gyermekek – megsegítése érdekében a Bizottság változtatásokat javasol az Európai Szociális Alap Plusz tekintetében. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az ifjúsági munkanélküliség szintje meghaladja az uniós átlagot, e források legalább 15%-át a fiatalok támogatására kell programozniuk. A források legalább 5%-át a gyermekek szegénységből való kiemelésének elősegítésére kell fordítani.

  • A klímasemlegességre való átállás támogatása érdekében a Bizottság javasolja a Méltányos Átállást Támogató Alap finanszírozásának legfeljebb 40 milliárd euróra történő növelését. Az InvestEU finanszírozásának növelése azt is jelenti, hogy a méltányos átállást támogató mechanizmus második pillérét is meg fogják erősíteni. A Bizottság továbbá javaslatot tesz a méltányos átállást támogató mechanizmus harmadik pillérét alkotó új közszektor-hitelezési eszköz létrehozására. Ezt az uniós költségvetésből származó 1,5 milliárd euró és az Európai Beruházási Bank által biztosítandó 10 milliárd euró nagyságrendű hitelnyújtás fogja támogatni. A méltányos átállást támogató mechanizmus három pillére elősegíti az átmenet társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítését a leginkább érintett régiókban, és annak biztosítását, hogy senki se maradjon le.
  • A Bizottság javasolja továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap költségvetésének 15 milliárd euróval történő megemelését annak érdekében, hogy támogassa a mezőgazdasági termelőket és a vidéki területeket az európai zöld megállapodással összhangban szükséges strukturális változások végrehajtásában. Ez hozzá fog járulni továbbá a biodiverzitási stratégiában, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt nagyratörő éghajlatpolitikai és környezetvédelmi célok megvalósításához.

2. PILLÉR – A gazdaság beindítása és a magánberuházások újraindulásának elősegítése Sürgős fellépésre van szükség a gazdaság beindításához, valamint a kulcsfontosságú ágazatokba és technológiákba eszközölt magánberuházások által vezérelt fenntartható helyreállítás feltételeinek megteremtéséhez. A Bizottság ezért a következőket javasolja:

  • Az új Fizetőképesség-támogatási Eszköz az uniós költségvetési biztosítékot a magánforrások mozgósítására használja fel, hogy valamennyi ágazatban sürgősen támogatást nyújtson az életképes európai vállalkozások sajáttőke-szükségleteihez. Ez az eszköz ideiglenes jellegű, és kizárólag és szigorúan a pandémia hatásainak kezelésére irányul. Segít elkerülni az életképes vállalkozások tömeges fizetésképtelenségének bekövetkezését és az ezzel járó súlyos gazdasági károkat, valamint hozzájárul zöld és digitális átállásukhoz. Az eszköz az Európai Stratégiai Beruházási Alap része lesz. A gyors kezdés biztosítása érdekében 2020-ban 5 milliárd euró összegű tartalékot képeznek az uniós költségvetésben a jelenlegi pénzügyi keretből, valamint további 26 milliárd eurót nyújtanak a Next Generation EU Eszközből, ezáltal az uniós költségvetés hozzávetőleg 75 milliárd euró összegű biztosítékot nyújt az Európai Beruházási Bank Csoportnak, amely biztosítja a gyors helyszíni végrehajtást. Az eszköz célja, hogy 300 milliárd euró összegű beruházással járuljon hozzá a fizetőképesség támogatásához.
  • Az InvestEU megerősítése, amely egyedülállóan alkalmas a beruházások mobilizálására és az uniós szakpolitikák támogatására a helyreállítás során olyan területeken, mint a fenntartható infrastruktúrák, az innováció és a digitalizálás. A Bizottság ezért az InvestEU korszerűsítését, konkrétan a társjogalkotók által már elfogadott négy szakpolitikai keret kapacitásának 15,3 milliárd euróra történő emelését javasolja. Ez több mint 240 milliárd euró összegű beruházást generálhat.

Ezen túlmenően a Bizottság az InvestEU-n belül egy stratégiai beruházási eszköz létrehozását javasolja Európa rezilienciájának azáltal történő fokozása érdekében, hogy európai szinten stratégiai autonómiát épít ki a létfontosságú ellátási láncokban, miközben a szabályokkal összhangban fenntartja a verseny és a kereskedelem iránti nyitottságát.A Next Generation EU Eszközből származó 15 milliárd euró összegű feltöltésnek köszönhetően az új eszköz 31,5 milliárd euró összegű uniós költségvetési biztosítékot nyújtana, és akár 150 milliárd euró összegű beruházást generálhat azzal a céllal, hogy az európai ipar vezető szerepre tegyen szert a stratégiai ágazatokban és a kulcsfontosságú értékláncokban, többek között azokban, amelyek a zöld és digitális kettős átállás szempontjából nélkülözhetetlenek.

3. PILLÉR – A válság tanulságainak levonása és Európa stratégiai kihívásainak kezelése

A válság egyfelől rávilágított az európai együttműködés értékére, másfelől egyértelműen megmutatta, hogy az Uniónak sürgősen ki kell építenie a válságokra való reagáláshoz szükséges kapacitását és növelnie kell a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét. A Bizottság a következőket javasolja:

  • 9,4 milliárd euró összegű új egészségügyi program – „az EU az egészségügyért” program – annak biztosítására, hogy az Unió rendelkezzen a jövőbeli egészségügyi válságokra való gyors és a szükséges mértékű reagálást lehetővé tevő kritikus kapacitásokkal.A program kialakítása és végrehajtása során maradéktalanul tiszteletben tartjuk az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztást az egészségügy területén.
  • 2 milliárd euró összegű emelés a rescEU-nak, az Unió polgári védelmi mechanizmusának, hogy rugalmasabb legyen, és növelje az EU képességét az uniós szintű együttes fellépésre.
  • Az Európa horizont keretprogram 94,4 milliárd euróval fog bővülni az egészségüggyel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek európai támogatásának növelése érdekében.
  • A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretének 86 milliárd euróra történő emelése – új külső tevékenységi garancia révén – és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára nyújtandó további 1 milliárd euró révén támogatni tudjuk partnereinket – különösen a Nyugat-Balkánon, a szomszédságban és Afrika többi részén – a pandémia elleni küzdelemben és a pandémiából való kilábalásban.
  • A humanitárius segítségnyújtási eszköz kerete 5 milliárd euróval bővül, ami tükrözi a világ leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő részein jelentkező humanitárius szükségletek növekedését.

A válság egyértelműen megmutatta, hogy a vezetők által februárban megvitatott támogatási szintek számos kulcsfontosságú területen nem lesznek elegendőek. A Next Generation EU Eszköz keretében finanszírozott emelések mellett a Bizottság további programok keretének növelését is javasolja, hogy azok teljes mértékben betölthessék szerepüket az Unió ellenállóbbá tételében, valamint a pandémia és annak következményei által támasztott kihívások kezelésében:

  • Az Unió kibervédelmének fokozása és a digitális átállás támogatása a Digitális Európa program összesen 8,2 milliárd euró összegű költségvetéssel való ellátása révén.
  • o Beruházás egy korszerű, nagy teljesítményű közlekedési infrastruktúrába a határokon átnyúló összeköttetések – például a Rail Baltica – elősegítése érdekében, és további 1,5 milliárd euró az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára.
  • o A helyreállítást ösztönző, jól működő egységes piac feltételeinek megteremtése az Egységes piac program, valamint az adó- és vámügyi együttműködést támogató programok javasolt költségvetésének 3,7 milliárd euró, 239 millió euró, illetve 843 millió euró összegű szinten tartása révén.
  • o Befektetés a fiatalokba az Erasmus+ program számára nyújtandó további 3,4 milliárd euróval, valamint a kulturális és kreatív ágazatokba a Kreatív Európa program 1,5 milliárd euróra történő növelésével.
  • o Az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása a közös agrárpolitika számára további 4 milliárd euróval, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára pedig további 500 millió euróval.
  • o A Menekültügyi és Migrációs Alap és az Integrált Határigazgatási Alap együttes keretének növelése 22 milliárd euróra a külső határok igazgatása, valamint a migrációs és menekültügyi politika terén folytatott együttműködés fokozása érdekében.
  • Az európai stratégiai autonómia és biztonság erőteljes támogatásának biztosítása a Belső Biztonsági Alap 2,2 milliárd euróra történő növelésével és az Európai Védelmi Alap 8 milliárd euróra történő megerősítésével.
  • Nyugat-balkáni partnereink támogatása azáltal, hogy az Unió által nyújtott előcsatlakozási támogatást 12,9 milliárd euróra emeljük.
  • Az Európai Tanács elnöke által 2020 februárjában előterjesztett tárgyalási kerethez képest e célzott kiigazítások együttesen biztosítani fogják, hogy az Unió következő hosszú távú pénzügyi kerete jobban igazodjon az Unió prioritásaihoz és ambícióihoz, valamint közép- és hosszú távon hozzájáruljon az Unió rezilienciaépítéséhez és stratégiai autonómiájának kialakításához.

Hogyan biztosítható, hogy a költségvetés alkalmas legyen a jövőbeli válságokra való reagálásra?

A jelenlegi válság ismét megmutatta, hogy az EU-nak rugalmas költségvetésre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon az előre nem látható kihívásokra. A Bizottság ezért a következő rugalmassági és szükséghelyzeti eszközök megerősítését javasolja a 2021–2027-es időszakra:

  • Az EU Szolidaritási Alapja, amely támogatást nyújt a nagy kiterjedésű katasztrófák által sújtott tagállamoknak és régióknak.
  • Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amely támogatja az átfogó szerkezetátalakítások következtében elbocsátott munkavállalókat a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésben.
  • A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, amely megerősítheti az egészségügyi és egyéb válságokra adott uniós válaszlépéseket.

Ezek az eszközök a Bizottság 2018. május 2-i javaslatához képest együttesen akár további 21 milliárd euró összegű szükséghelyzeti finanszírozást biztosítanának a 2021–2027-es időszakban.

A ma előterjesztett összegek folyó vagy állandó árakon értendők?

A többéves pénzügyi keret felső határai 2018-as állandó árakon kerülnek meghatározásra, és a Bizottság ennek alapján teszi meg javaslatait. [A Bizottság ezzel párhuzamosan és az átláthatóság érdekében 2018-as és folyó árakon is szolgáltat információkat.]

Hogyan viszonyul a Next Generation EU Eszköz mérete a mély recesszióval szembesülő európai gazdaság szükségleteihez?

A Bizottság ma szolgálati munkadokumentumot tett közzé, amelyben elemezte, hogy a koronavírus-válság milyen károkat okozott az európai gazdaságnak. Az elemzés egyrészt az európai vállalatok sajáttőke-veszteségével kapcsolatos szükségletekre, másrészt a 2021-ben és 2022-ben várható beruházási hiányokra terjed ki.

A Bizottság megállapításai szerint a 2020. és 2021. évi alacsonyabb nyereségből eredő sajáttőke-veszteség 700 milliárd euró és 1,2 billió euró között fog mozogni. A hatások egyes ágazatokban – például a turizmusban és a közlekedésben – súlyosabbak lehetnek. Emellett az egységes piac működésével kapcsolatos, határon átnyúló következmények is várhatók.

Az elemzés továbbá 2021-ben és 2022-ben legalább 1,5 billió euró összegű várható beruházási hiányt állapít meg. Ez magában foglalja a válsághoz közvetlenül kapcsolódó alapvető beruházási hiányokat, a válság által feltárt további szükségleteket, valamint a válsághoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a zöld és a digitális átállás megvalósításához szükséges beruházásokat.

A Bizottság ma olyan eszközöket javasol, amelyek egyaránt figyelembe veszik az európai vállalatok fizetőképességi szükségleteit és a gazdaság átfogó beruházási igényeit. Emellett az uniós költségvetés továbbra is kritikus eszköz a zöld és digitális kettős átálláson alapuló fenntartható növekedés és munkahelyteremtés megvalósításában.

Az uniós költségvetés – középpontjában a Next Generation EU Eszközzel – hatékony eszköz a válság hatásainak kezelésére, és kiegészíti a nemzeti és európai szinten már megtett erőfeszítéseket. A magánbefektetők erőfeszítései szintén fontos szerepet játszanak az azonosított szükségletek kezelésében.A munkavállalók, a vállalkozások és az államok számára létrehozott, az Európai Tanács által április 23-án jóváhagyott összesen 540 milliárd euró értékű csomagot alkotó három fontos biztonsági hálóval együtt ezek az uniós szinten hozott rendkívüli intézkedések több mint 1 290 milliárd eurót mozgósítanak az európai helyreállítás célzott és az időszak elejére ütemezett támogatására. A többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU Eszköz tőkeáttételi hatására vonatkozó konzervatív becslések alapján feltételezhető, hogy ez az intézkedéscsomag összesen 3,1 billió euró összegű beruházást generálhat.

Hogyan kapcsolódnak ezek a javaslatok a Bizottság 2018. májusi javaslatához?

A Bizottság 2018 májusában előterjesztette a hosszú távú költségvetésre vonatkozó javaslatát, amely szorosan igazodik a 27 tagú Unió politikai prioritásaihoz, és figyelembe veszi az Egyesült Királyság kilépésének költségvetési következményeit.

A Bizottság kiáll e javaslatok mellett, amelyeket most a jövő generáció érdekében időtálló módon megerősít és hozzáigazít az európai helyreállítás elősegítéséhez.

Ezenfelül a Bizottság a Next Generation EU Eszközön keresztül folyósított források révén növeli a költségvetés kapacitását. Ez biztosítja az uniós költségvetés számára a gazdaság beindításához és a tagállamok közötti szolidaritás kifejezéséhez szükséges kapacitást.

A Next Generation EU Eszköz egy egyszeri szükséghelyzeti eszköz lesz, amely átmeneti időszakra jön létre, és kizárólag válságelhárítási és helyreállítási intézkedésekre alkalmazható. A pénzügyi piacokról történő forrásbevonás hozzájárul a finanszírozási költségek ütemezésének szétterítéséhez, így a tagállamoknak nem kell jelentős kiegészítő hozzájárulást tenniük az uniós költségvetéshez a 2021–2027 közötti időszakban. A pénzeszközök az uniós költségvetésen keresztül jutnak el a tagállamokhoz a beruházások és reformprioritások támogatására, és a helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú pénzügyi programok megerősítésére fogják felhasználni ezeket.

A tárgyalások végső szakaszának alapvető hivatkozási pontja továbbra is a Bizottság által 2018-ban javasolt, a méltányos átállást támogató mechanizmussal és a ma javasolt módosításokkal megerősített, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keret. A javasolt felépítés, a támogatás szintje, a prioritások közötti egyensúly és az olyan kulcsfontosságú jellemzők, mint például a kiadások legalább 25%-ának az éghajlat-politikai fellépésekhez való hozzájárulására vonatkozó célkitűzés, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség támogatására vonatkozó intézkedések mind-mind szükségesek a kiegyensúlyozott helyreállítási csomaghoz. Egy másik kulcsfontosságú elem az uniós költségvetésnek a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokkal szembeni védelméről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat.

A költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmére már szigorú intézkedések vannak érvényben, amelyeket a Bizottság tovább fog erősíteni. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) gyakorolni fogja ellenőrzési és vizsgálati hatáskörét.

Továbbra is prioritást élvez-e a zöld megállapodás és a digitális átállás?

A klímasemlegesség és a digitális jövő alapvető fontosságú Európa hosszú távú rezilienciája, növekedése és jóléte szempontjából.

Az EU új növekedési stratégiáját jelentő európai zöld megállapodás – beleértve a januárban javasolt, méltányos átállást támogató mechanizmust –, valamint az Unió digitális és ipari stratégiái létfontosságúak az EU fenntartható helyreállításához, és továbbra is nélkülözhetetlen referenciapontok Európa hosszú távú versenyképessége tekintetében.

A kettős átállás továbbra is a mai javaslatok középpontjában áll, mivel elengedhetetlen gazdaságunk előremozdításához és a következő generáció jövőjének előkészítéséhez. Az előmozdítást célzó beruházásokat és reformokat ezért valamennyi nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe bele kell foglalni. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni.

A továbbfejlesztett InvestEU program kulcsfontosságú támogatást tud majd nyújtani a vállalkozásoknak a helyreállítás szakaszában, ezzel párhuzamosan pedig biztosítja, hogy a befektetők kiemelt figyelmet fordítsanak az Unió közép- és hosszú távú szakpolitikai prioritásaira, így például az európai zöld megállapodásra és a digitalizációval kapcsolatos kihívásokra.A nagyszabású épület-korszerűsítési hullámba, a tiszta hidrogénbe, a megújuló energiákba, a tiszta közlekedésbe, a fenntartható élelmiszerekbe és az intelligens körforgásos gazdaságba való beruházás hatalmas lehetőségeket rejt magában az európai gazdaság növekedése szempontjából. A digitális infrastruktúrába és készségekbe való beruházás hozzá fog járulni a versenyképesség és a technológiai szuverenitás fokozásához. A jövőbeli egészségügyi kihívásokkal szembeni ellenálló képességbe, a biodiverzitásba és a stratégiai autonómiába való beruházás révén az Unió felkészültebb lesz a jövőbeli válságokra.

 

Mi történik a kohéziós politikával a következő többéves pénzügyi keretben?

A REACT-EU kezdeményezés további finanszírozást biztosít a kohéziós politika számára 2022-ig. Ez magában foglalja az év elején a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés keretében bevezetett kivételes rugalmassági mechanizmust, például az egyszerűsített eljárásokat, az alapok és régiókategóriák közötti erőforrás-átcsoportosítás lehetőségét, valamint a társfinanszírozásra vonatkozó szabályok lazítását, ami lehetővé teszi a teljes egészében az uniós költségvetésből történő finanszírozást.

A Bizottság az ezzel kapcsolatos tapasztalataira építve most célzott módosításokat javasol a kohéziós politikai programok új generációjára vonatkozóan, hogy azok alkalmasabbak legyenek a válság utáni helyreállítás elősegítésére. Ezeknek a REACT-EU kezdeményezést kiegészítve és rugalmasabb szabályok alapján kell működniük, lehetővé téve a nemzeti és regionális szintű szükséghelyzetekre való gyorsabb reagálást. A Bizottság ma előterjesztett kiigazított javaslatai további rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak, hogy azok forrásokat csoportosíthassanak át az alapok között, és hogy lehetőségük legyen azon műveletek fokozatos végrehajtására, amelyeket a 2014–2020-as programok keretében nem tudtak végrehajtani. A 2021–2027-es időszakban a kohéziós politika megőrzi hosszú távú szerepét a növekedés, valamint az ellenállóbb, környezetbarátabb és digitálisabb Európára való áttérés terén.

Hogyan fogják biztosítani, hogy az ezen eszközök keretében rendelkezésre álló pénzösszegek a leginkább érintett tagállamokhoz jussanak el?

A Bizottság mai javaslatának célja, hogy a pénzösszegeket oda irányítsa, ahol azokra szükség van. Ennek érdekében és a program jellegétől függően a Bizottság együtt fog működni az egyes tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes euró hozzájáruljon az elhárításhoz, a helyreállításhoz és a rezilienciaépítéshez. Konkrétabban:

  • A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz valamennyi tagállam számára hozzáférhető lesz, de a támogatás az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosul, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek. Ez segít majd ellensúlyozni a tagállamok közötti különbségek növekedését.
  • A REACT-EU keretében nyújtott kiegészítő kohéziós finanszírozást a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el.
  • A Fizetőképesség-támogatási Eszköz biztosítani fogja, hogy a beruházások valamennyi tagállamban és ágazatban azokra a vállalkozásokra irányuljanak, amelyeknek a legnagyobb szükségük van tőkére. A hangsúly azokon a tagállamokon lesz, amelyek kevésbé képesek állami támogatás nyújtása révén beavatkozni, és azokon a leginkább érintett ágazatokon, amelyekben a koronavírus-járvány gazdasági hatásai a legsúlyosabbak voltak.
  • A kohéziós politika tekintetében a leginkább rászoruló tagállamok és régiók megfelelő támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság 2024-ben felülvizsgálja a kohéziós juttatásokat, figyelembe véve az akkor rendelkezésre álló legfrissebb statisztikákat, és csak felfelé történő kiigazítást alkalmazva. Ez a felülvizsgálat valamennyi tagállam esetében kizárólag felfelé történő kiigazításhoz vezethet, legfeljebb 10 milliárd euró összeg erejéig.

A Bizottság együtt fog működni a tagállamok nemzeti hatóságaival annak biztosítása érdekében, hogy a ma javasolt kiegészítő támogatás a lehető leggyorsabban odaérjen, ahol szükség van rá.

A mai javaslatok célja, hogy az európai gazdaság a szolidaritás és a méltányosság elve alapján újjáépüljön, és méltányosabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá váljon a jövő generációi számára.

Milyen gyorsan kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóváhagynia ezeket a jogalkotási javaslatokat ahhoz, hogy azok valóra váljanak?

A jelenlegi rendkívüli nehézségek és bizonytalanság idején az Uniónak minden eddiginél jobban meg kell mutatnia, hogy készen áll és hajlandó határozottan cselekedni, és egy jobb jövő felé vezető utat meghatározni. Az ambiciózus helyreállítási tervről való megállapodás – középpontjában az uniós költségvetéssel – a lehető legnagyobb esélyt nyújtja az Unió számára a sikerre.

Az Európai Bizottság felkéri az Európai Tanácsot és a társjogalkotókat, hogy mielőbb vizsgálják meg ezeket a javaslatokat annak érdekében, hogy júliusig az Európai Tanács szintjén politikai megállapodás születhessen.

A jelenlegi keret módosítására irányuló javaslattal kapcsolatos korai döntés lehetővé tenné, hogy a REACT-EU, a Fizetőképesség-támogatási Eszköz és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap haladéktalanul további finanszírozási forrásokhoz jusson, tükrözve ezen igények sürgősségét.

A Bizottság ezt követően szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a jövőbeli hosszú távú keretről és az azt kísérő ágazati programokról szóló megállapodás véglegesítése érdekében. Amennyiben ez a munka kora ősszel lezárul, úgy az új hosszú távú költségvetés 2021. január 1-jén működésbe léphet, és lendületet adhat Európa helyreállításának.

A saját forrásokról szóló tanácsi határozat módosítását a tagállamoknak saját alkotmányos követelményeikkel összhangban jóvá kell hagyniuk.

Ha most cselekszünk, az azt mutatja, hogy az Unió készen áll minden szükséges lépés megtételére annak érdekében, hogy helyreállítsa a gazdaságot, megvédje valamennyi európai polgár megélhetését, és beruházzon a méltányosabb, környezetbarátabb és digitálisabb jövőre való hosszú távú európai átállásba.

Fenntartja-e a Bizottság azon javaslatát, hogy az uniós pénzeszközöket összekapcsolják a jogállamisággal?

A Bizottság teljes mértékben fenntartja a jogállamiságra vonatkozó 2018. májusi javaslatát, amely új mechanizmust vezet be az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokkal szembeni védelmére.

E mechanizmus célja az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása és az adófizetők pénzének védelme. A javasolt szabályok szerint az Unió a jogi hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon felfüggesztheti, csökkentheti vagy korlátozhatja az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést.

A tárgyalások során a tagállamok kedvezően fogadták ezt a javaslatot, amelynek a végleges megállapodás részét kell képeznie.

Emellett a költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmére szigorú intézkedések vannak érvényben, amelyeket a Bizottság tovább fog erősíteni. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) gyakorolni fogja ellenőrzési és vizsgálati hatáskörét.

FINANSZÍROZÁS

Hogyan fog történni az új eszközök finanszírozása?

A Bizottság a javasolt helyreállítási intézkedések finanszírozására az Unió nevében legfeljebb 750 milliárd euró összegű forrást kölcsönözhet a pénzügyi piacokról a 2021–2024-es időszakban végrehajtandó intézkedésekre.

Ennek lehetővé tétele érdekében a Bizottság ki fogja használni a mozgásteret, azaz a hosszú távú költségvetés saját forrásainak felső határa (az Unió által pénzügyi kötelezettségeinek fedezésére a tagállamoktól kért pénzeszközök maximális összege) és a tényleges kiadások felső határa (a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határa) közötti különbséget.

Ennek érdekében a Bizottság javasolja a saját forrásokról szóló határozat – az uniós költségvetés finanszírozásának feltételeit meghatározó jogi szöveg – módosítását, hogy lehetővé tegye a forrásbevonást, és a saját források felső határát kivételes és ideiglenes jelleggel 0,6 százalékponttal megemelje. Ez az emelés az állandó saját források felső határán (az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,4%-án) felül fog történni, ami a gazdasági bizonytalanságok és a brexit miatt javasolt.

A 0,6 százalékpontos emelés időben korlátozott lesz, és csak a koronavírus-járvány utáni helyreállítással összefüggésben fog felhasználásra kerülni. A saját források felső határának megemelt szintje addig lesz érvényben, ameddig valamennyi pénzeszköz visszafizetése meg nem történik, és valamennyi kötelezettség meg nem szűnik.

Az uniós költségvetés mozgástere által biztosított garanciának köszönhetően az EU számos tagállamhoz képest viszonylag kedvező feltételek mellett bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

A befolyt összegeket 2027 után, és legkésőbb 2058-cal bezárólag fizetik vissza a jövőbeli uniós költségvetések terhére. A kölcsönt a felvevő tagállamok törlesztik. A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében a Bizottság a 2021–2027-es pénzügyi időszak későbbi szakaszában – a már javasoltakon túl – további, az Unió prioritásaihoz (éghajlatváltozás, körforgásos gazdaság és méltányos adóztatás) szorosan kapcsolódó új saját forrásokat fog javasolni.

Mi a saját források felső határa? Mi az a mozgástér?

A saját források felső határa meghatározza a saját források azon maximális összegét, amelyet a Bizottság egy adott évben a kiadások finanszírozására lehívhat a tagállamoktól. Ez bizonyosságot és kiszámíthatóságot jelent a tagállamok számára költségvetéseik és pénzügyeik tervezésekor. Egy kellően magas felső határ lehetővé teszi az Unió számára, hogy az egy adott évben esedékes pénzügyi kötelezettségeit és függő kötelezettségeit is fedezni tudja.

Az uniós költségvetésben a kifizetéseknek is van felső határa, amely a korábbi kötelezettségvállalások alapján teljesítendő kifizetések maximális összege.

A saját források felső határa, valamint a hosszú távú költségvetés kifizetési felső határát és az egyéb bevételeket (pl. az uniós alkalmazottak fizetését terhelő adókat és a versenyjogi bírságokat) összegezve kapott összeg közötti különbséget nevezzük mozgástérnek.

Elegendő mozgástérre van szükség annak biztosításához, hogy az Unió minden körülmények között – még gazdasági visszaesés idején is – teljesíteni tudja pénzügyi kötelezettségeit. Ez fontos a magas besorolású uniós hitelminősítés fenntartásához.

A saját források felső határának a Bizottság által javasolt megemelése azt jelentené, hogy a Bizottság szükség esetén további forrásokat vehetne igénybe az uniós tagállamoktól.

Ily módon meg lehetne őrizni az EU magas hitelminősítését, csökkenteni lehetne a hitelfelvételi költségeket és a tagállamok ezt követő visszafizetési költségeit.

Melyek az EU következő hosszú távú költségvetésének forrásai?

Az uniós költségvetés bevételi forrásai évtizedek óta változatlanok: vámok, a hozzáadottérték-adón (héa) alapuló tagállami hozzájárulások, valamint a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulások.

2018 májusában a Bizottság e finanszírozási források megtartását, egyben egyszerűsítését és észszerűsítését javasolta. Ezen túlmenően a Bizottság javasolta a bevételi források diverzifikálását egy új sajátforrás-kosár révén, amely hozzájárul az olyan uniós prioritásokhoz, mint az éghajlatváltozás, a körforgásos gazdaság és a méltányos adóztatás. A kosár részét képezték a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó bevételek, egy olyan nemzeti hozzájárulás, amelyet az egyes tagállamokbeli újrafeldolgozatlan csomagolási műanyaghulladék alapján számítanak ki, valamint egy közös konszolidált társaságiadó-alapon alapuló forrás.

A 2018. májusi javaslat továbbra is érvényes.

Ezen túlmenően a Bizottság a költségvetési mozgásteret a tőkepiacokon történő forrásbevonásra, valamint a válság és annak következményei elleni küzdelemre összpontosító új és megerősített eszközök finanszírozására fogja felhasználni.Ez egy kivételes és átmeneti megoldás lesz, amely az Unió meglévő tőkebevonási tevékenységeire és magas hitelminősítésére épít.

A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében a Bizottság a 2021–2027-es pénzügyi időszak későbbi szakaszában további új saját forrásokat fog javasolni, például a következőket:

  • A kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját források kiterjesztése a tengeri és légi közlekedési ágazatra – évi 10 milliárd euró bevétel elérése érdekében.
  • Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus – évi 5 milliárd euró bevételről 14 milliárd euróra történő emelés érdekében.
  • Az EU egységes piacából hatalmas hasznot húzó vállalatok működésén alapuló saját forrás, amely kialakításától függően évente mintegy 10 milliárd euró bevételt eredményezhet.
  • A 750 millió eurót meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatokra kivetett digitális adó – ez évente akár 1,3 milliárd eurót generálhat.

Ezek az új saját források együttesen finanszírozhatnák a Next Generation EU Eszköz keretében bevont piaci finanszírozásnak és kamatainak törlesztését. Hogyan változnak a nemzeti hozzájárulások a Bizottság által tavaly ősszel közzétett adatokhoz képest?

A nemzeti hozzájárulások pontos mértéke csak akkor válik majd ismertté, ha a tagállamok megállapodnak a következő hosszú távú költségvetésről. E hozzájárulások továbbra is a többéves pénzügyi keret fő bevételi forrását fogják képezni.

Tekintettel azokra a korlátokra, amelyekkel a tagállamoknak jelenleg szembe kell nézniük, a Next Generation EU Eszköz miatt nem lesz szükség azonnali kiegészítő nemzeti hozzájárulásokra a hosszú távú költségvetéshez. A beszedett források visszafizetése 2027 után hosszú idő alatt, a jövőbeli hosszú távú költségvetések terhére fog történni, többek között új saját forrásokból, megnövelt nemzeti hozzájárulásokból, a hitelfelvétel megújulásából vagy e lehetőségek kombinációjából.

A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében a Bizottság a pénzügyi időszak későbbi szakaszában további új saját forrásokat fog javasolni.

Mi a jogalapja a Next Generation EU Eszköz finanszírozására vonatkozó javaslatnak?

A Next Generation EU Eszköz méretének és kialakításának tükröznie kell az Unió előtt álló kihívások nagyságrendjét és sürgősségét. A válság nyomán felmerülő sürgős beruházásfinanszírozási igények példátlanok. Ezért határozott és rendkívüli uniós szintű fellépésre van szükség. E fellépés példa nélküli jellege és e források kivételes összege miatt ezeket a saját források rendszerébe kell ágyazni, amelyet valamennyi tagállam saját alkotmányos követelményeivel összhangban hagy jóvá.

A Bizottság ezért a saját forrásokról szóló határozat módosítását javasolja, amelyet alkotmányos követelményeiknek megfelelően valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia.

Mikorra kell erről megállapodni ahhoz, hogy megvalósuljon? Elérhető-e ez?

A saját forrásokról szóló határozat módosításához valamennyi tagállam egyhangú döntése és nemzeti alkotmányos követelményeiknek megfelelő jóváhagyás szükséges. A Bizottság arra számít, hogy ez a lehető leggyorsabban meg fog történni.

A saját forrásokról szóló módosított határozat megerősítéséig tartó átmeneti időszak áthidalására és annak érdekében, hogy a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok számára már 2020-ban rendelkezésre álljanak az igencsak szükséges források, a Bizottság a jelenlegi, 2014–2020-as hosszú távú költségvetés kiigazítását javasolja annak érdekében, hogy még 2020-ban is megengedett legyen a magasabb kiadásszint. A leginkább rászoruló régiók megsegítésére (a REACT-EU révén), az életképes európai vállalkozások tőkéjének megerősítésére (Fizetőképesség-támogatási Eszköz), valamint az EU határain kívüli rászorulók támogatására (az Európai Fenntartható Fejlődési Alap révén) 11,5 milliárd euró áll majd rendelkezésre.

Bocsátott-e ki a Bizottság kötvényeket a múltban a mozgástér keretében? Hogyan működött ez?

Az Unió jelenleg három, a tőkepiacokon kibocsátott kötvényekből finanszírozott hitelprogrammal rendelkezik, amelyek pénzügyi támogatást hivatottak nyújtani az arra rászoruló országoknak. Az alábbi programokról van szó: a fizetésimérleg-támogatás, az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus és a nem uniós partnerországoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás. Április 2-án a Bizottság javaslatot tett egy másik, hasonló finanszírozású (de tagállami biztosítékok által támogatott) eszközre, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközre, vagy más néven a SURE rövid távú munkanélküliségi programra.

Az e rendszerek keretében fennálló pénzügyi kötelezettségeknek mindig eleget tettek anélkül, hogy további tagállami hozzájárulásokra lett volna szükség

Hogyan fog történni a hitelfelvétel? Hogyan fog a Bizottság kezelni ilyen kötvény-kibocsátási volumeneket?

A szükséges források bevonásához a Bizottság az EU nevében kötvényeket bocsát ki a pénzügyi piacokon. A Bizottság legfeljebb 750 milliárd euró kölcsönt vesz fel, nagyrészt a 2020-2024 közötti időszakban. A Bizottság a forrásokat az új vagy megerősített programokba utalja át, vagy az eredeti kibocsátási feltételekkel (azonos kamatszelvény, lejárat és azonos névleges összeg) kölcsönadja a pénzt a rászoruló tagállamoknak. Ily módon a tagállamok közvetett módon, nagyon jó feltételek mellett vesznek fel hitelt, kihasználva az EU magas hitelminősítését és több tagállamhoz képest viszonylag alacsony hitelkamatlábait.

A kibocsátott kötvények időzítése, volumene és lejárata az EU és tagállamai szükségleteitől fog függeni. Az újonnan kibocsátott kötvények futamideje 3 és 30 év között fog változni.

Továbbra is javasolja-e a Bizottság a visszatérítések megszüntetését?

A múltban a visszatérítéseket – vagyis a tagállamok uniós költségvetéshez való nemzeti hozzájárulásainak korrekcióit – eredetileg az Egyesült Királyság érdekében vezették be. Az évek során számos más tagállam is részesült a korrekciók és visszatérítések összetett rendszerének előnyeiből.

2018 májusában a Bizottság a bevételi oldalon valamennyi korrekció (visszatérítés) megszüntetését javasolta.

A Bizottság továbbra is azon az állásponton van, hogy a visszatérítések fokozatos megszüntetése kiegyensúlyozottabbá teszi a hosszú távú költségvetést. A jelenlegi helyzetben azonban – tekintettel a koronavírus-járvány gazdasági hatására – a visszatérítések fokozatos megszüntetése egyes tagállamok esetében aránytalanul megnövelné a hozzájárulásokat a következő hosszú távú költségvetésben. Ennek elkerülése érdekében a jelenlegi visszatérítéseket a Bizottság 2018-as javaslatában előirányzottnál sokkal hosszabb időszak alatt lehetne fokozatosan megszüntetni.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Közlemény a helyreállítási tervről: „Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért”

Közlemény az uniós költségvetésről: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok honlapja

A Bizottság koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről szóló weboldala

IP: Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért

1. tájékoztató: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

2. tájékoztató: Kulcsfontosságú eszközök az európai helyreállítási terv támogatására

3. tájékoztató: Az európai helyreállítási terv finanszírozása

Von der Leyen elnök beszéde az Európai Parlamentben

Forrás:
Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről; Európai Bizottság; 2020. május 27.