„A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai
Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az EU Policy lab nagy és átfogó projektjét (The Future of Gov 2030+) a közigazgatás hosszútávú, 2030 után is érvényes jövőjének felvázolására, kiemelve a közös gondolkodás és közös tervezés során kirajzolódó lehetséges forgatókönyveket. Ezúttal a projekt részeként megfogalmazott szakpolitikai következtetéseket és ajánlásokat ismertető kiadványt (The Future of Government 2030+: Policy implications and recommendations) mutatjuk be.A szerzők 54 ajánlást fogalmaztak interjúk és műhelymunkák eredményére támaszkodva, kilenc területre sorolva be ezeket, a következők szerint.
1. Demokrácia és hatalmi viszonyok
- A kormányzati és a társadalmi szereplők közötti hatalmi kapcsolatok diverzifikálása érdekében a közigazgatás minden szintjén összetett reformokra van szükség.
- További vitákra van szükség arról, hogy a digitális kormányzás hogyan hat az innovációra, az új hatalmi kapcsolatok stabilizálására és a közigazgatás modernizációjára.
- Szem előtt kell tartani az új technológiák használatának végső célját – azt, hogy a társadalom egészének hasznára legyen, amihez erős politikai vezetésre van szükség.
- A nyílt közigazgatás szakpolitikájának finomítása és megvalósítása, világos stratégia mentén, az elszámoltathatóság, átláthatóság és méltányosság jegyében.
2. A részvétel és tanácskozás kultúrája, elkötelezett részvétel
- Jobban felszerelt és képzettebb munkaerőre van szükség a hivatalokban a jól működő tanácskozási folyamatok kialakítására és fejlesztésére, tréningeket és eszközöket ajánlva a hivatalnokoknak.
- Jól irányzott forráskihelyezésre van szükség az infrastruktúra és a költségviselés terén a folyamatok technikailag zökkenőmentessé tétele és az állampolgári részvétel díjazása érdekében.
- Fejlesztési kezdeményezések indítása a polgári részvétel gyakorlatára építve a társ-alkotás és társ-fejlesztés érdekében, hogy az ne csak a reagálásra és véleményezésre korlátozódjon.
- A hatalom decentralizációjának elősegítése a részvételi demokrácia erősítésére.
- Az állampolgárok rendszeres továbbképzésének biztosítása a tanácskozáshoz szükséges jól informáltság, felelősség és elszámoltathatóság érdekében.
3. Bizalom a politikai intézményekben
- Az új kormányzási mechanizmusok és a részvételen alapuló, alulról induló kezdeményezésre építő megközelítés bevonása elősegíti a tanácskozási folyamatokat a szakpolitika-formálásban.
- Európai uniós közszolgálati média megteremtése (sugárzott és digitális formában egyaránt), az európai szintű nyilvánosság létrehozására, az európai identitás és állampolgárság erősítésére.
- A politikai rendszer megújulására és újraformálására irányuló viták előtérbe hozása.
- A politikai intézmények iránti bizalom erősítése állampolgári képzéseken és szimulációs modelleken keresztül
4. Szabályozás
- A digitális vállalatok és az új technológiák szabályozásához szükséges nemzetek feletti megközelítés fejlesztése.
- Folyamatos kísérletezés feltételeinek megteremtése a polgárok azon igényére alapozva, hogy megtalálják az egyensúlyt a szabályozás és a felhasználás szabadsága között.
- Az állam és a vállalatok kapcsolatának újraszabályozása.
- Szabályozói reflexió a mesterséges intelligencia és az adathasználat emberi jogokra és a magánszféra védelmére gyakorolt hatására.
- Nagyszámú érdekelt bevonásán alapuló szabályozási felügyeleti rendszer erősítése, szakpolitikai ombudsmannal, beleértve a mediációs szolgáltatásokat is.
- Nagyobb figyelem fordítása a szabályozás irányítási rendszerére, lehetővé téve a minőség-értékelést és a minőség következetes javítását.
- Vezetőszerep a közhasznú innovációban, a technológiák használatának biztonságossá tétele a polgárok számára.
- A technológiák és a digitális vállalatok szabályozása az európai értékeket kell, hogy kövesse, az igazodás nem lehet fordított irányú.
5. Állami-magán együttműködés
- Interaktív és biztonságos terek biztosítása az ötletek és tapasztalatok egymás közötti cseréjére, az állami-magán együttműködés fejlesztésére és új módszereinek kialakítására.
- Az állami és a vállalati szféra kapcsolatának újragondolása, különböző feltételek mellett különböző módokon, együttműködésre, elszámoltathatóságra és átláthatóságra alapozva, különös tekintettel a gépi tanulásra, az adatgyűjtésre és az üzleti modellekre.
- A kormányzat mozdítsa elő az együttműködést a fiatal vállalkozókkal, különösen a szociális vállalkozások terén.
- A szinergiák javítása az előttünk álló kihívások közös megválaszolására.
- A nagyszámú társadalmi szereplő bevonására irányuló folyamatok egyszerűsítése, hogy az ne csak nagyok és gazdagok kiváltsága legyen; az EU-alapok pályázati lapjai érthetőbbek és egyszerűbben kitölthetők legyenek.
- Világos szabályozás és erős kormányzás a polgárok védelmére a személyes adataikkal és érzékeny információkkal való visszaéléssel szemben.
6. Közszolgáltatások
- Moduláris közszolgáltatás-tervezés, a körülményekhez jól igazítható módon.
- A közszolgáltatások elérésében lévő egyenlőtlenségek meghaladása nagyobb együttműködéssel és társ-alkotással.
- A polgárok bevonás a közszolgáltatások újratervezésébe, nagyobb felelősséget és elszámoltathatóságot biztosítva.
- Az automatizáció, a nagy adattömegek és az új technológiák használata a közszolgáltatások fejlesztésére, könnyítve azok elérését és igénybe vételét.
7. Képzés és műveltség
- Szükség van az oktatás reformjára európai uniós szinten, hogy az jobban illeszkedjen a polgárok és a munkaerőpiac jövőbeli igényeihez.
- A digitális írástudás, digitális műveltség bevezetése az általános iskolai tananyagba annak érdekében, hogy a gyerekek jobban értsék a digitális környezetet, annak lehetőségeit és veszélyeit.
- A szakpolitikai műveltség kiaknázása több civil vita kezdeményezésével, lehetővé téve civil személyek bevonását magas szinten is a szakpolitika-formálásba.
- Jövőbelátó műveltség előmozdítása az előrejelző képességek fejlesztésével, hozzájárulva a társadalmi rezíliancia erősítéséhez.
- A média-műveltségen keresztül hozzájárulni a polgárok jobb informáltságához, csökkentve a manipulációra való fogékonyságot.
8. Nagy tömegű adatok és mesterséges intelligencia
- Biztosítani kell, hogy a technológia használata etikus marad, ami különösen fontos a mindent átható algoritmusok és adatok korában.
- Fel kell mérni a mindenütt jelen lévő technológiákban rejlő kockázatokat, a technológiák közérdekűségére és az európai polgárok védelmére fókuszálva.
- Erős politikai intézmények rendelkezésre állása a polgárok és adataik védelmére, alapvető jogaik teljes tiszteletben tartásával.
- Új típusú emberi jogok lehetőségének elemzése a gyorsan terjedő technológiákkal, különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
- Biztosítani kell, hogy a technológiai fejlődés jobban alapozzon a polgárok részvételére.
- Javítani kell a technológiai fejlődésre vonatkozó előrejelzéseken, a technológiai cégek munkájának áttekintésével, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatok jobb irányíthatóságáért.
- Fel kell tárni a lehetőségeket a technológiák hatékonyságnövelő hatására a szakpolitikák terén, felhasználva a nagy adattömegek és a mesterséges intelligencia stratégiai felhasználását a közjó növelésére.
- Tekintsük az anonimizált, nem érzékeny adatokat közjavaknak, és tegyük ezeket az adatokat nyílttá és elérhetővé közintézményeknek, kutatóintézeteknek és magánszemélyeknek. Az erre irányuló EU-s jogi keretrendszer (Open Data Directive 2019/1024, irányelv a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról) 2019. július 16-án már hatályba lépett, de a gyakorlatban működéshez szorosabb együttműködésre van szükség.
9. Innováció, újratervezés és új készségek a közigazgatásban
- Szükséges a készségek folyamatos újraértékelése. A közigazgatásnak hatékonynak és felkészültebbnek kell lennie a jövőre és a jövőbeli ismeretlen fejleményekre. A szükséges új készségekről világos vízióval kell rendelkeznünk.
- A köztisztviselőknek programokat kell indítani az új technológiák elsajátítására és annak ismeretére, hogy hogyan lehet ezeket pozitív társadalmi célokra hasznosítani, fejlesztve egyben a közös gondolkodás módszereit is.
- Az előrejelző képességek fejlesztése tréningekkel és az alkalmazottak részvételének biztosításával.
- Tervezés-orientált műhelymunkák szervezése az együttműködés javítására.
- Megfontolandó a toborzási és munkaerőfelvételi folyamatok modernizálása.
- A hierarchikus bürokráciamodell meghaladása, ami hozzájárulhat az együttműködés és társ-alkotás javításához az alkalmazottak között.
- Agilisabb munkára van szükség a közigazgatáson belül, ami kisebb és rövidebb határidejű projektek előtérbe kerülését is jelenti, valamint hogy ezek modulárisan kapcsolódhassanak egymáshoz.
- A közigazgatásnak lehetővé kell tennie a társadalmi szereplők részvételét, és bátorítania az üzleti életet az innovatív megoldásokra, akár adókedvezményekkel vagy támogatásokkal is.
- A közigazgatásnak be kell fektetnie annak feltárásába, hogy mit hoz a jövő üzleti világa, annak megértése érdekében, hogy milyen munkakörökre és készségekre lesz szükség a jövőben.
Mint az ajánlásokból látszik, a különböző szakterületek közötti együttműködés alapvető fontosságú. Bár az ajánlások nagy részének címzettjei az EU szakpolitika-formálói, a megvalósításuk jóval hatékonyabb, ha azok nemzeti, regionális és helyi szinten is érvényesülnek.”
Forrás:
The Future of Government 2030+: Policy implications and recommendations; Lucia Vesnic Alujevic, Fabiana Scapolo; Publications Office of the European Union/JRC; ISBN: 978-92-76-11207-5; 2019
