„Az Európai Unió közös kutatóintézete (Joint Research Centre, JRC) megjelentette a Digitális Vállalkozási Rendszerek Európai Indexe (European Index of Digital Entrepreneurship Systems, EIDES) alapján összeállított 2020 évi ország-rangsort és erre alapuló elemzését. (A tanulmányt jegyző négy szerző – egyben az EIDES mutató kidolgozói – közül hárman magyar kutatók: Szerb László, Komlósi Éva és Tiszberger Mónika a pécsi Regionális Innováció- és Vállalkozáskutató Központ munkatársai.) A mutató kifejlesztése választ jelent a digitalizáció átütő erejű trendjére, amely az induló (start-up) vállalkozások környezetét és dinamikáját is jelentősen átalakította az elmúlt évtizedben. A digitalizáció olyan új, a vállalkozói lehetőségeket kitágító törekvéseket támogató szervezeti innovációk befogadását ösztönözte, mint az új vállalkozásokat gyorsító eszközök, közösségi finanszírozást lehetővé tevő honlapok, közösségi munkaterek vagy vállalkozói akadémiák. A szerzők külön kiemelik a vállalkozói ökoszisztémák, mint a gazdasági aktivitás újszerű regionális tömörüléseinek jelentőségét. Meghatározásuk szerint vállalkozói ökoszisztéma a vállalkozók, tanácsadók, vállalkozás-gyorsítók és más érdekeltek, valamint forrásokat biztosítók regionális közössége, amelyek közösen támogatják az induló és növekedésre képes vállalkozásokat digitálisan továbbfejlesztett üzleti modelljükön keresztül. A jelenség új kihívásokat állít a szakpolitikai irányítás elé is. Annak érdekében, hogy fel lehessen szabadítani a digitális vállalkozásokban rejlő potenciált, a szakpolitika-formálóknak adatokra van szükségük a keretfeltételek értelmezésére.
Az EIDES éppen ezt teszi lehetővé, háromfajta keretfeltételt vizsgálva és értékelve, amelyekből lemérhető, hogy az egyes tagországok (valamint az Egyesült Királyság – a továbbiakban is erről a 28 országról lesz szó) mennyire támogatják a digitális vállalkozások dinamikáját. Ezek közül az első csoport az általános keretfeltételeké, amelyek a vállalkozások általános üzleti környezetét írják le. A második a rendszerszintű keretfeltételeké, amelyek a vállalkozói életciklus három különböző szakaszához kapcsolódnak: ezek a felsorakozás (stand-up), az indulás (start-up) és a növekedés (scale-up) szakaszai. Ezekhez jönnek hozzá a digitális keretfeltételek, amelyek a gazdaság általános digitalizáltsági szintjét írják le, mint ami az általános és a rendszerszintű keretfeltételeket egyaránt befolyásolja.
Az EIDES mutatót nyolc pillér alkotja: ezek közül négy az általános, négy a rendszerszintű keretfeltételelek közé tartozik. Az általános keretfeltételek pillérei: (1) kultúra és informális intézmények, (2) formális intézmények, szabályozás és adózás, (3) piaci környezet és (4) a fizikai infrastruktúra. A rendszerszintű keretfeltételek pillérei (1) a humántőke, (2) a tudás létrehozása és terjesztése, (3) finanszírozás, valamint (4) a hálózatosodás és támogatás. Mindkét keretfeltétel-csoportban külön mérik a digitális és nem-digitális jellemzőket. A rendszerszintű keretfeltételek mentén az index három alindexre bontható, a vállalkozások fejlődési pályájuknak megfelelően: ezek a már említett felsorakozás (stand-up), az indulás (start-up) és a növekedés (scale-up) szakaszait értékelő mutatók. A felsorakozás szakasza a kiválasztást jelenti – azt, hogy kiből lesz vállalkozó, milyen attribútumok szükségesek ehhez, és ezt hogyan befolyásolják a környezeti tényezők. Ezt követő az indulás szakasza, az új vállalkozás alapítása. A növekedési szakasz azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek magas növekedési potenciállal bírnak, és üzleti modelljüket is erre építik.A 2020-as mérés és értékelés immár időben a harmadik, így nem csak pillanatképet rögzíthettek a kutatók, hanem az elmúlt három év változási dinamikáját is követni lehet. Összességében a trend javulást mutat: az index értéke az EU-28 viszonylatában 2018-ban 43,5 volt, 2019-ben 45,8 lett, majd 2020-ban 48,6. A javulás mértéke 2018-ról 2019-re 5,3% volt, 2019-ről 2020-ra 6,1%.
A jelentés a 28 országot négy csoportba osztja: a vezetők (Leaders), a követők (Followers), a felzárkózók (Catchers-up) és a lemaradók (Laggards) csoportjába. A vezetők közé – rangsor szerint, a legjobb eredménnyel kezdve – a következő országok kerültek: Dánia, Svédország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Luxemburg és Írország. A követők közé – viszonylag nagy lemaradással – Belgium, Franciaország, Ausztria, Észtország, Spanyolország és Málta került. Az őket követő felzárkózók (itt már kisebb volt a különbség a két csoport között): Litvánia, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Portugália, Olaszország és Ciprus. Végül a lemaradók: Magyarország, Lettország, Szlovákia, Horvátország, Románia, Görögország és Bulgária. Az elmúlt évekhez képest változás, hogy az élen helyet cserélt Svédország és Dánia, Írország először csatlakozott a vezetők csoportjához, Olaszország pedig előrelépett a lemaradóktól a felzárkózók közé. A jelentés az eredményeket mátrixban is ábrázolja. Ennek vízszintes tengelye a 2020-as eredményeket jelöli ki, a függőleges a 2018 és 2020 közötti változást, a függőleges és vízszintes elválasztó vonalak pedig a mediánértékeket mutatják.
Látható, hogy akik mind a jelenlegi helyzetet, mind a változást tekintve az élbolyban vannak: Dánia, Svédország, Hollandia, Finnország, Írország, Franciaország, Ausztria, Észtország és Spanyolország. Mindkét szempontból medián alatti értéket ért el Csehország, Portugália, Olaszország, Ciprus, Lettország, Szlovákia, Horvátország, Görögország és Bulgária. Medián alatti értéket kapott 2020-ban, de javuló eredményt mutat Litvánia, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország és Románia.
A jelentés bemutatja a 28 országprofilt is. Magyarország a 22. helyet foglalja el az EIDS-rangsorban, csekély eltéréssel a rendszerszintű keretfeltételek szerinti alindexekben: a felsorakozás szakaszában valamivel rosszabb (23.), a növekedési szakaszban valamivel jobb (21.) a helyezés. Az EIDS értéke összességében 34,3. A pillérek közül a legrosszabb értéket a kultúra és informális intézmények (21,9), a legjobbat a fizikai infrastruktúra (50,0) kapta.”
Forrás:
European Index of Digital Entrepreneurship Systems, EIDES; Autio Erkko, Szerb László, Komlósi Éva, Tiszberger Mónika, Daniel Nepelski (szerk.), Vincent Van Roy (szerk.); Publications Office of the European Union/Joint Research Centre – JRC; ISBN: 978-92-76-19444-6, DOI: http://dx.doi.org/10.2760/150797; 2020
Lásd még: Regionális Innováció- és Vállalkozáskutató Központ; Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar
