Skip to main content
információ rövidenközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikamédiapolitika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 6.

Szerző: 2020. július 6.No Comments

Konfliktus Kína és India között: a geopolitika digitalizálódása

Az elmúlt hetek furcsa összetűzései, a Himalája magasan fekvő határvidékén kirobbant „furkósbotos” összecsapások kínai és indiai határőrök között korántsem néhány négyzetkilométernyi sziklás és jeges glecsermederért folytak. Ázsia két feltörekvő óriása, leendő szuperhatalma között tulajdonképpen bő fél évszázada rendszeresek az ilyen (térben és időben is korlátozott) csetepaték, és aligha meglepő, hogy az Egy Övezet Egy Út grandiózus infrastrukturális programjának korában a Kína-India-Pakisztán közötti (tartósan vitatott) határvidéken újra felforrósodtak az indulatok. Ha ránézünk a térképre, látjuk: az Új Selyemút egyik szála éppen ebben a térségben halad majd végig, hogy új módon kapcsolja össze Eurázsiát és Afrikát is. A konnektivitásnak azonban a 21. században már csak egyik – talán nem is a legfontosabb – dimenzióját jelentik a tényleges fizikai terek. A kibertér, ez a számítástechnikai eszközöket, szoftvereket, az azokat használó embereket, és az őket összekötő internetes hálózatokat felölelő „világ” láthatóan a nemzetek közötti érdekérvényesítés, az erőkivetítés, a hatalmi konfliktusok egyre fontosabb területe. Az igazi összecsapások egyre inkább ebben a részben virtuális, részben azonban nagyon is valóságos „térben” zajlanak ma már.

Ez elé a háttér elé állítva érdemes látni és értékelni az elmúlt hét egyik technikainak nevezhető (bizonyos szempontból egyenesen frivolnak, súlytalannak látszó) hírét: az indiai kormány betiltotta 59 kínai fejlesztésű és tulajdonú kisalkalmazás használatát az ország területén. Az érintett appok között olyan ismert márkaneveket találunk, mint a TikTok, a Helo vagy a WeChat, tehát a világ legnépszerűbb (és legtöbb felhasználóval büszkélkedő) közösségi média platformjainak némelyikét. A tiltás hivatalos indoklása az indiai felhasználók személyes adatainak védelmét emelte ki: az indiai kormányzat (hírszerzési információkra támaszkodva) úgy ítélte, hogy a népszerű applikációkat üzemeltető kínai cégek valójában illetéktelenül gyűjtik, rendszerezik, továbbadják az indiai felhasználók személyes adatait. Hasonló módon felmerült az is, hogy – az indiai törtvényekbe ütköző módon – ezek a cégek az országon kívüli szervereken tárolják az Indiában generált ilyen adatkészleteket. Ez pedig, állítják a hatóságok, súlyosan sérti az indiai Informatikai Törvény 69A paragrafusát, ami fontos elvként tűzi ki a digitális adatok lokális kezelésének kötelezettségét. Tehát, egy fajta „adatszuverenitás” elvét. Elemzők amúgy is gyanítják, hogy az indiai kormányzati lépés mögött aligha állhatott a felhasználók személyes adataiért érzett aggodalom, hiszen az utóbbi idők nagy nyilvánosságot kapott ilyen ügyei (például a legnagyobb port felvert Zoom-botrány, vagy az Amazon Echo rendszerének visszásságai, nem is beszélve a Facebook Cambridge Analytica-val karöltve végzett adateltulajdonításáról) nem késztették ilyen drasztikus tiltó lépésre Új Delhit. Különösebb találgatásra már csak azért sem szorul az elemző, mert a döntéshozók világosan megfogalmazzák indoklásukban: a tiltólistára tett kínai IT-alkalmazások (és a mögöttük álló vállalatok) „fenyegetést jelentenek India szuverenitására és nemzetbiztonságára” nézve. Világos beszéd, és segít eloszlatni azt a kezdeti, naiv elképzelést, ami a kibertér „határok nélküliségének” álmában öltött testet. A lépés jól példázza, hogy a kibertérben mozgó nemzetállamok egyre határozottabban igyekeznek érvényre juttatni szuverenitásukat a virtuális világ mozaikjának rájuk eső darabjában. Érdemes rögtön kiemelni azt is: az indiai lépésnek stratégiai jelentősége van; ez a tiltás messze nem csupán valamiféle kicsinyes bosszú, holmi borstörés a kínaiak orra alá. A két egymással „természetszerűen” rivalizáló, szomszédos nagyhatalom gazdasági élete ugyanis kibogozhatatlanul fonódott össze az elmúlt években, és ez az egymásra utaltság különösen szembeötlő a modernizáció zálogát jelentő technológiai iparokban. Ez azt is jelenti, hogy a kínai vállalatoknak és fejlesztéseknek hadat üzenő India cseppet sem lesz könnyű helyzetben: a két gazdaság szoros kapcsolódását jól mutatja, hogy a bilaterális kereskedelem értéke 2019-ben 70 milliárd dollárt tett ki, ezen belül pedig az indiai deficit csaknem 50 milliárdra rúgott. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem: a kínai gazdaság, és ezen belül különösen a technológiai ipar is nagyon fontos partnert veszítene Indiával. Az 1,3 milliárdos lélekszámú India hatalmas felvevőpiacot jelentett már eddig is, a kínai számítástechnikai, elektronikai termékek számára. És persze igaz az is: a felhasználók ilyen potenciális tömege óriási tételben generálja a Mesterséges Intelligencia-fejlesztésekkel létfontosságúvá váló big data adatkészleteket a kínai techno-vállalatok számára. A méretek és volumenek érzékeltetésére: a világban a legnépszerűbb közösségi platform címére emelkedett kínai TikTok rövidvideó megosztónak, az elmúlt időszakban csaknem 120 millió aktív havi felhasználója volt már Indiában. A mostani lépés, a nehézségek ellenére, komoly esélyeket is adhat Indiának – vélik a szakértők. A mostani tiltólista bevezetésével ugyanis India tulajdonképpen a „Made in China” programnak üzen hadat, meghirdetve a „Make in India”, „Gyártsuk Indiában!” alternatív politikáját. A technológia mellett elkötelezett Narendra Modi miniszterelnök – részben a koronavírus járvány nemzetközi sokkjából okulva – a hazai iparok fejlesztését, a gazdasági autonómia megteremtését, a gazdasági ellenálló képesség növelését várja ettől a mostani lépéstől. Egyelőre még kérdés, hogy a sok szempontból ígéretes indiai IT-ipar bírja-e majd a lépést ezzel az elképzeléssel.
Egy valami azonban aligha lehet kérdés. A kibertér – ezt jól mutatja az India és Kína közötti szembenállás újabb szakasza – nem valamiféle elkülönült, technológiai szegmense a modern társadalmaknak. Hanem a tengerek, a szárazföld, a légtér és az űr mellett a geopolitika 5. és hovatovább meghatározó dimenziója.
India’s ban on Chinese apps Shows Geopolitics Has Gone Digital; Yatti Soni; Inc42; 2020. június 30.
India bans 59 Chinese apps including TikTok, Helo, WeChat; The Economic Times; 2020. június 30.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az indiai miniszterelnök törölte fiókját a népszerű kínai Weibo közösségi médiáról

A kínai IT-alkalmazások „tiltólistára tételét” még egy szimbolikus lépéssel is megtoldotta az indiai kormány. Narendra Modi ugyanis törölte személyes fiókját a roppant népszerű (több mint 300 millió regisztrált felhasználóval rendelkező!) Weibo mikroblog platformról. Modi a nemzetközi politikában a digitális technológia egyik legelkötelezettebb felhasználójának számít, gyakran és többnyire személyesen posztol a legnépszerűbb közösségi helyeken és alkalmazásokban. A „kínai Twitternek” is nevezett Weibo mikroblog alkalmazáson éppen fél évtizede, 2015 óta van jelen az indiai kormányfő, és tekintélyes, 200 ezer főnyi követőt gyűjtött össze.
Indian PM Modi shuts Weibo Account after banning Chinese apps; Pei Li, Sanjeev Miglani; Reuters; 2020. július 2.

Ausztrália jelentős kontingenssel erősíti kiberhadviselési kapacitását

Ausztrália 500 fős csapattesttel erősíti kibervédelmi alakulatait – jelentette be az ország miniszterelnöke. Scott Morrison a növekvő kínai kiberfenyegetést jelölte meg a kifejezetten nagy léptékű csapatfejlesztés okaként. Az ausztrál vezetés egyre aggasztóbbnak tartja az országa ellen a kibertérben indított kínai akciókat. Noha konkrét bizonyítékokról, tényekről ritkán tesznek említést (és igazság szerint az ügy jellegénél fogva az elkövetők azonosítása, azaz az „attribúció” nem is olyan könnyű), a nemzetközi sajtó több nagyszabású akciót is említ az elmúlt évekből, ahol fontos politikai-gazdasági infrastrukturális célpontokat támadtak vélhetően kínai hackerek. Másfél évvel ezelőtt például az Ausztrál Parlament számítógépes rendszereit érte, gyanítottan kínai, támadás. Egy évvel korábban az ország hadügyminisztériumának rendszereibe törtek be – vélelmezetten szintén kínai – hackerek. Legutóbb néhány hete adtak hírt az ausztrál hatóságok egy kiterjedt, összehangolt kibertámadásról, amelyben ausztrál politikai intézményeket és vállalatokat vettek célba olyan elkövetők, akik (az akció kiterjedtsége és szervezettsége alapján) feltehetően „államilag támogatott” kiberharcosok lehettek. A hivatalos kormányzati bejelentés ugyan itt sem nevezte néven Kínát, de egyértelműen sejtette, hogy csakis ő állhat a támadások mögött. Az ausztrál hadsereg kibervédelmi erejének növelésére, a személyi állomány jelentős kiegészítése mellett, az elkövetkező évtizedben 1,13 milliárd ausztrál dollárt (mintegy 1 milliárd amerikai dollárnyi összeget) fordítanak majd. A nagyságrendek érzékeltetésére: az Oxfordi Egyetemnek a világ állami szolgálatban álló kiberalakulatait számba vevő „Cyber Trooper” jelentése a 300 főnyi kiberhadviselési egységű országokat már a jelentősebb (közepes kapacitású) államok csoportjához sorolja.
Australia recruits 500 cyber spies as China tensions rise; Jamie Smyth, Christian Shepherd; Financial Times; 2020. június 30.

A Spanyol Külügyminisztérium digitális diplomáciai hálózatai

A Spanyol Külügyminisztérium – stílszerűen a tárca hivatalos Twitter-fiókjára posztolt üzenetben – adott számot a külszolgálat diplomáciai célú digitális eszközhasználatának főbb állomásairól, illetve az ehhez kapcsolódó legfontosabb eredményekről. A spanyol digitális diplomácia kibontakozása a 2010-es évtized legelejéhez köthető. 2010-ben indult a minisztérium hivatalos YouTube-csatornája, 2012-ben kezdte meg működését a spanyol nyelvű Twitter-fiókjuk, amihez 2014-ben egy angol nyelvű Twitter-hírfolyam csatlakozott. A Facebookon 2013 óta aktív a külügyi szervezet, és azóta természetesen további közösségi média platformokat is bekapcsoltak a kétirányú közösségi kommunikációba. A digitalizáció az évtized közepén kapott jelentősebb lendületet, amikor a 2015-2018. évi Külpolitikai Akció Terv külön szekcióban, egy Digitális Diplomáciai Tervben fogalmazta meg a külügyi szervezet digitalizációjának elveit, céljait. Jelenleg valamennyi nagykövetség és konzulátus rendelkezik önálló webhellyel, és dinamikusan növekszik a külügyi intézményrendszer jelenléte a közösségi médiában is. 2020-ban már valamennyi nagykövetség rendelkezik Facebook (továbbá esetleg Twitter, vagy Instagram) jelenléttel, az ország konzulátusi hálózatának pedig nagyjából a háromnegyede van jelen valamilyen közösségi platformon. A központi digitális jelenlétet továbbra is a minisztérium központi webhelye biztosítja, amelyhez összesen 28 regionális (illetve nyelv-) digitális csomópont társul.
Ministry of Foreign Affairs, European Union and Cooperation of Spain. (A Spanyol Külügyminisztérium hivatalos Twitter-fiókja); Twitter; 2020. július 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor