„A brit Local Economy szakfolyóirat hasábjain megjelent tanulmány (Integrating Industry 4.0 plans into regional innovation strategies, online elérhető július 8-tól) napjaink két kulcsfontosságú fejlesztési megközelítésének, az „Ipar 4.0”-ként is emlegetett negyedik ipari forradalomnak és a regionális intelligens szakosodási stratégiáknak (smart specialisation strategy, S3) a kapcsolatát vizsgálja. Mint a szerzők rámutatnak, a negyedik ipari forradalom hajtóereje – ahogy a korábbi háromnál is így volt – a műszaki innováció. Az első két ipari forradalomnál ez elsősorban a gyártási folyamatok gépesítése, majd elektromosítása jelentette, a harmadikat az informatika és az automatizáció jellemezte, az Ipar 4.0 fő hajtóereje pedig a kiber-fizikai rendszerek (cyber-physical system, CPS) terjedése. Ezek olyan módon tervezett rendszerek, amelyek a bennük lévő informatikai és mechanikai elemek kölcsönhatásain alapulnak, ilyen módon a valós és a virtuális világ összekapcsolásával az értékteremtés új lehetséges módjait határozzák meg az az egyes termelési láncokon túlmutató ökoszisztémák révén.
Elemzések tárgya, hogy az Ipar 4.0 víziója milyen együttműködési formákat tesz szükségessé, és ezek mennyire kielégítően érvényesülnek. A világ számos országában vezettek be Ipar 4.0 terveket az új technológiák befogadásának támogatására, amelyek megvalósítása szükségessé teszi országos és regionális intézmények, vállalatok, tudományos kutatóműhelyek és a felhasználók bevonását is. A 4.0 technológiák gyorsuló ütemű fejlődése valós kihívást jelent az iparpolitikának is. Mivel az új, tőkeintenzív technológiák átrendeződést okoznak a munkaerőpiacon, viták folynak arról, hogy vajon az ebből fakadó előnyök nem az eleve fejlettebb régiókban jelentkeznek-e, tovább élesítve a társadalmi-gazdasági és regionális megosztottságot. A kihívásokra adott válaszok európai szinten beágyazódtak az EU-n belüli intelligens szakosodási stratégiákba (S3), amelyek az európai Innovációs Unió kezdeményezésének fő alkotóelemét alkotva az innovativitás és a versenyképesség erősítését célozzák. Ennélfogva az Ipar 4.0 nagy fontosságot kap az S3 értékelési folyamatában. Az S3 iránymutatások eleve abból indulnak ki, hogy a gazdasági feltételek gyorsan változnak a régión belül és azon kívül is, ami az intelligens szakosodási stratégiák rendszeres kiigazítását és frissítését teszik szükségessé. Az S3 innovációs politikaként kedvezőbb feltételeket teremt az Ipar 4.0 fémjelezte átmenethez a helyi ipar, helyi kutatóintézetek és más helyi kulcsszereplők támogatására alapozva. A következő, 2021-2027-es programozási időszakban az Ipar 4.0 valószínűleg mélyebben lesz beágyazva az S3 programokba, ami várhatóan tovább erősíti az S3 keretrendszerét. Az Ipar 4.0 és az S3 integrációja a közös együttműködési megközelítéssel kezdődhet, ami az intézmények, vállalatok, tudományos műhelyek és a felhasználók bevonását megvalósító „négyes spirál” (quadruple helix, 4H) modellen alapulhat. A 4H egyrészt az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségek kiaknázásának lehetséges hajtóereje lehet, másrészt az intelligens szakosodási stratégiákban is megjelenik, mint a helyi gazdaság szerkezeti változásának és fejlődésének fő hajtóereje.
A szerzők szerint egy közös európai uniós vízió megalkotása erősítheti a regionális innovációs ökoszisztémák tudásbázisát, ezen keresztül az Ipar 4.0 céljai irányába történő átmenet előmozdítását. A tanulmányban az EU intelligens szakosodási platformján elérhető források elemzésének eredményeit osztották meg annak érdekében, hogy támpontokat adjanak az Ipar 4.0 és az S3 integrációjához a következő tervezési periódusban. Az uniós tudástárakban feltárt kutatási eredmények tanulsága szerint a kettő közötti kapcsolat az együttműködést lehetővé tevő megoldásokon alapszik, különösen a régiók közötti partnerségek révén. A digitális innovációs központok (Digital Innovation Hub, DIH) szintén jelentősen előmozdíthatják a két szakpolitika integrációját. (A digitális innovációs központokat a 2016-os Digitising European Industry kezdeményezés során hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék a 4.0-s technológiák meghonosodását a kis- és középvállalatok között.) A szerzők szerint mindezzel együtt a két szakpolitika kapcsolódása ma még kezdeti stádiumban van, nagyobb változásokat az S3 programok felülvizsgálata során várnak.”
Forrás:
Integrating Industry 4.0 plans into regional innovation strategies; Dominique Lepore, Francesca Spigarelli; https://doi.org/10.1177/0269094220937452; Local Economy: The Journal of the Local Economy Policy Unit; 2020. július 8.
