„Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek, hozzájárult-e – ha igen, miként – a városok fejlődéséhez az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés? Tudni kell azonban, hogy a projekt jelentős forrásokat igényel, mely olyan felelősséget ró a városokra, hogy a programsorozat képes legyen hosszú távon előremutató városfejlődési eredményeket produkálni. E tanulmányban a kilenc kelet-közép-európai Európa Kulturális Főváros projektjeivel foglalkozunk, megvizsgálva a városok kulturális vízióit, a projektek kézzel fogható eredményeit, illetve összehasonlításra kerülnek a programok költségvetései, valamint a projektévben városokba látogatók száma. Ez utóbbi indikátort az Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelt sikerességi faktorának tekintjük, hiszen kifejezi, hogy milyen mértékben sikerült megszólítani a kultúra iránt érzékeny európai polgárokat. Az eredményesség értékelése kapcsán ugyanakkor eredendően úgy véljük, hogy a kezdeményezés soha nem lesz sikertelen egy városban sem, hiszen a kultúra virágzásáért tett legkisebb erőfeszítés is nagyrabecsülendő.”
Forrás:
Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában ; Morvay Szabolcs, Rechnitzer János, Fekete Dávid; Tér és Társadalom; 34. évfolyam, 1. szám; DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.1.3147; 2020; 119-139. o.
