Skip to main content
közigazgatás: külföldön

Homályos a készülő közigazgatási reform Szlovákiában, kérdéses a magyar lakta települések önkormányzatainak sorsa is

Szerző: 2020. augusztus 9.No Comments

„A kormány belevágna a közigazgatási rendszer és az adminisztratív felosztás átalakításába. Veronika Remišová (Za ľudí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter azt ígéri, mindezt úgy teszik majd, hogy ne sértsék a kisebbségek érdekeit.

Remišová a hétvégén a Markíza televízió politikai vitaműsorában arról beszélt, a világjárvány következményeinek enyhítésére lehívható uniós támogatások egy részét a területi közigazgatási rendszer megváltoztatására lehetne használni. Egyelőre azonban nem tudni, mindez milyen konkrét változásokat jelentene az adminisztratív felosztásban, például összevonnak-e településeket, vagy miként változtatják meg a közigazgatási kompetenciák leosztását az országos, a megyei, a járási és önkormányzati szint között. A tárcavezető arra emlékeztetett, a múltban többször is felmerült a közigazgatási rendszer átszervezése, de egyik kormány sem akart ebbe belefogni. „Az országban háromezer községi hivatal és hatványozottan több önkormányzati képviselő van, a járások különböző méretűek, kialakításuk nem logikus, a kisebb községek költségvetésük nagy részét az adminisztrációra költik” – nyilatkozta a miniszter az aktuality.sk-nak. Remišová azonban nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, megszüntetnék-e a megyerendszert. „Meg kell találni a köz- és államigazgatás legjobb modelljét, ami nem kell, hogy szükségszerűen valamely szervezési szint felszámolását jelentse” – mondta a tárcavezető. Hozzátette, az átalakítás hosszú, akár a választási ciklus végéig eltartó folyamat lehet, mert adatokat kell gyűjteniük arról, hogy például honnan hová járnak az emberek dolgozni, vagy iskolába. Ebbe a folyamatba szerinte magukat az önkormányzatokat is be kell vonni. A témáról még a koalíciós tanácson is egyezteti fognak.

Mi lesz a magyarokkal?
Mi Remišovát arról kérdeztük, lesznek-e a reformnak olyan elemei, amelyek a kisebbségeket, a kisebbségi jogokat érinthetik. Szélsőséges esetben ilyen lehet például, ha egyszerűen településeket vonnak össze. Ha ugyanis egy kisebb, magyarok által is lakott falut egy nagyobb, szlovák többségű önkormányzatba olvasztanának be, akkor elképzelhető, hogy az adott helyen a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb már nem lenne érvényes. Így pusztán egy adminisztratív döntés nyomán a hivatali magyar nyelvhasználathoz, vagy a magyar településnévtáblához való jog az adott helyen megszűnhetne.
Problémák adódhatnak az iskolahálózat további működtetésében is, hiszen az alapiskolák fenntartói a helyi önkormányzatok, a középfokú oktatási intézmények többségét pedig a megyék működtetik. A miniszter lapunknak adott nyilatkozatában arról beszél, hogy egy ilyen, a polgárok életét évtizedekre meghatározó változást társadalmi párbeszéd előz majd meg. Remišová szerint a reformnak része lehet, hogy összevonnak bizonyos hivatalokat, de ez nem elég. „Ha komplex reformot akarunk, akkor tovább kell mennünk” – közölte. Remišová ugyanakkor kijelentette, ő azt fogja képviselni, hogy a változások következtében ne sérüljenek a nemzetiségi kisebbségek érdekei. „A reformnak olyan változásokat kell hoznia, amelyek végső soron mindenki érdekében állnak, beleértve a kisebbségeket is” – nyilatkozta a tárcavezető.

A belügy szerint
A közigazgatás átalakításával kapcsolatban megkerestük a belügyminisztériumot is. A tárca szóvivője, Petar Lazarov arra hívta fel a figyelmet, hogy a reform a kormányprogramban is szerepel, de egyelőre még nem állapodtak meg semmi konkrétumban. A belügyi tárca szerint a kormány a közigazgatás strukturális reformokért felelős bizottságon belül létrehoz egy albizottságot, amely az adminisztratív felosztás megváltoztatásának lehetőségeit vizsgálja majd. Mindez pedig Štefan Hollý (Sme rodina), a törvénykezésért és stratégiai tervezésért felelős miniszterelnök-helyettes hatáskörébe tartozik majd. „Elképzelhető, hogy ezen albizottság munkájának eredménye lesz majd egy vagy több javaslat az ország adminisztratív felosztásának megváltoztatására” – írta válaszában a minisztérium, és hozzátették, hogy a folyamat még nagyon az elején tart, nem tudni, milyen megoldások születnek.

A vidék is fejlődjön
Martin Kalužák, az OĽaNO kommunikációs stábjának tagja arról beszélt, hogy a települések összevonása ellen mindig nagy a politikai ellenállás. Ezért ők inkább abban gondolkodnak, miként lehet az önkormányzatok kompetenciáit úgy beállítani, hogy az azokból eredő feladatokkal a legkisebb települések is megbirkózzanak. Kalužák szerint a hatékonyabb közigazgatási rendszer létrehozása mellett a reformnak az is célja, hogy lehetővé tegyék a régiók fejlődését. Így a fővároson kívül élők életszínvonalát is növelni szeretnék és meg szeretnék állítani az elnéptelenedő térségekből az emberek elvándorlását. A reform során az önkormányzatok finanszírozásában is új, hatékony megoldásokat szeretnének bevezetni.”

Forrás:
Homályos a készülő közigazgatási reform; Czímer Gábor; Új Szó; 2020. augusztus 5.

„…Nem lehet fájdalommentesen véghezvinni

Azt nem nehéz belátni, hogy a közigazgatási reform és a municipalizáció egy olyan vállalkozás lenne, amit nem lehet fájdalommentesen véghezvinni. Túl sokáig működött a jelenlegi, egyébként nem hatékony és sok tekintetben igazságtalan közigazgatási berendezkedés, ám megváltoztatása komoly áldozatokkal járhat.

A helyi és megyei önkormányzati hivatalok összesen 191 ezer embernek adnak munkát, durván az összes közalkalmazott harmada dolgozik az önkormányzatoknál. A település- és hivatalösszevonások miatt jelentős részük minimum másik munkakörbe kerül, ha nem is veszti el állását.

Az állam természetesen – mint eddig mindig – most is az önkormányzatokon spórolna. A települések kiadásai a közfinanszírozás kiadási oldalának 12 százalékáért felelősek, és egyébként ez a szám minden évben emelkedik. Minden egyes az állam által kikényszerített közigazgatási megszorítás megtakarítást jelent a költségvetésben, amelynek politikai következményeit nem a parlamenti képviselők vagy a kormánytagok, hanem a polgármesterek és képviselők fizetik meg.

Az érem másik oldala, hogy Szlovákiának 35-ször több polgármestere van 100 ezer lakosra vetítve, mint az uniós átlag. Egy településre átlagban 1853 lakos jut, miközben Ausztriában 4134, Magyarországon pedig 3125 (IFP, 2017). A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet, (IFP) szerint az önkormányzatok összesen 316 millió eurót takarítanának meg évente a települések összevonásával, az úgynevezett mikrorégiók kialakításával. Azt azért érdemes kiemelni, hogy ismerve a szlovákiai politikai gyakorlatot, naivitás lenne azt hinni, hogy ez az összeg teljes egészében megmarad a településeknél.

Az vitán felül áll, hogy a települések összevonása és a mikrorégiók kialakítása a magyar többségű régiók egységének fellazítására is alkalmas, a polgármesterek számának csökkentése közvetlenül hat ki a magyar közösség politikai képviseletére és annak erejére…”

Forrás:
Az uniós újjáépítési alapból finanszírozhatják a szlovák közigazgatási reformot; Komjáthy Lóránt; Körkép.sk; 2020. augusztus 3.