Skip to main content
információ rövideninformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikamédiapolitikatávközlés

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. augusztus 10.

Szerző: 2020. augusztus 10.No Comments

A „Tiszta Háló”, avagy útban az egymással ellenséges digitális szekértáborok széttöredezett Internetjei felé

Az elmúlt héten igazi bombaként robbant a hír, (noha szinte alig figyeltek fel rá) és talán mindennél beszédesebben fogalmaz a The National Interest című erősen konzervatív amerikai folyóirat címe: „Pompeo el akarja vágni Kínát Amerika Internetjétől”. Amerika Internetje???? – ráncolhatja a szemöldökét az, aki az elmúlt években, évtizedekben akár csak felszínesen figyelemmel kísérte az Internet szabályozásához kapcsolódó vitákat. Hiszen, ha valaki, akkor Amerika a független és nyílt Internet, a valóban globális világháló legelkötelezettebb szószólójaként igyekezett alakítani a kibertér szabályozását. Ez a bejelentés viszont szabályos hátra arcot jelent.

Az amerikai külügyminiszter által most meghirdetett „Clean Network” koncepció, illetve akció program öt elemet ölel fel:
* Tiszta távközlés: ami annyit jelent, hogy az amerikai kormányzat azon dolgozik, hogy a „megbízhatatlan kínai távközlési cégek” ne szolgálhassák, de még csak ne is befolyásolhassák az amerikai távközlési forgalmat;
* Tiszta alkalmazás boltok: azaz, el kell távolítani a mobil alkalmazásokat árusító online boltokból a „megbízhatatlan kínai alkalmazásokat”;
* Tiszta alkalmazások: a kínai gyártók ne installálhassanak „megbízhatatlan” alkalmazásokat az USÁ-ban forgalmazott eszközökre;
* Tiszta felhő: biztosítani kell, hogy az amerikai adatokhoz ne férhessen hozzá a felhőben az Alibaba, a Tencent, a ChinaTelecom, vagy más kínai szolgáltatók;
* Tiszta kábelhálózat: a tenger alatti kommunikációs kábeleket biztonságossá kell tenni, hogy azokhoz ne férhessenek hozzá a kínaiak, különösen a Huawei.

Érdemes megjegyezni, hogy a „Clean Network” fogalma éppen a kínaiaknál jelent meg, még 2011-ben. Csakhogy ez akkor deklaráltan a pornográfiától, illegális tartalmaktól igyekezett tisztán tartani a világháló Kínában futó szakaszait. A Nagy Kínai Tűzfalat persze – okkal is, ok nélkül is – sok kritika érte, ám az amerikai program most más irányba megy. A Pompeó által meghirdetett Clean Network ugyanis a jelek szerint nem valamiféle „tiszta” világhálót jelöl. Hanem sokkal inkább „kínai mentest”.
A jelek egyre inkább arra mutatnak, hogy az élesedő geopolitikai szembenállások, a globális és regionális (sőt lokális) hatalmi játszmák felerősödésének farvizén viharos gyorsasággal fog darabjaira töredezni a Földgolyót behálózni és összekapcsolni gondolt Internet.
After TikTok, what happens to internet freedom?; John Sakellariadis; The South China Morning Post; 2020. augusztus 3.
The Clean Network; David Pierce; Source Code; 2020. augusztus 6.

Az érem másik oldala: a digitális szuverenitás gondolata az óceán innenső oldalán is erősödik

A németországi Burda kiadó 12 ezer embert foglalkoztat, éves bevétele 2,6 milliárd euró. 600 magazint, rádióadót, tévécsatornát és egyéb médiaterméket birtokol 18 országban. A cég első embere, Paul-Bernhard Kallen amellett érvelt, hogy jelenleg az amerikai technológiai óriások diktálják a játékszabályokat, de Európának ideje lenne függetlenítenie magát a tengerentúli IT-cégektől és digitális szempontból szuverénné (önrendelkezésre képessé) válnia, valamint a saját jogainak és értékeinek érvényt szereznie.
A menedzser kijelentette, hogy a kontinensnek fel kell építenie a saját digitális infrastruktúráját, amely megfelel az értékekkel kapcsolatos elképzeléseinek, legyen szó a böngészőkről, a keresőkről és minden más szolgáltatásról vagy szoftverről. Szükség van egy megfelelő szabályrendszerre is: a már meglévő piaci szereplők számára előírásokat kell készíteni azzal kapcsolatban, hogy miként kell kinéznie az infrastruktúrának és annak Európa értékeit kell visszatükröznie, például az adatvédelmet, az adatbiztonságot és adatintegritást. Kallen hozzátette, hogy a kontinensnek olyan szabályokat és törvényeket kell elfogadnia, amelyek nem csupán a helyi cégekre vonatkoznak, hanem az Európán kívüliekre is, amelyeknek európai ügyfeleik vannak. Ugyanakkor szerinte az európai digitális szuverenitás kiépítése csak külpolitikai konfliktusok árán sikerülhet. Az Amerikai Egyesült Államok jelenleg nagyon sokat tesz azért, hogy Európa a digitális kolóniája maradjon.
Az Atlanti-óceán túlsó partján a legnagyobb vállalatok – Amazon, Facebook, Google – üzleti modellje arra épül, hogy nem fizetnek semmit a tartalmakért. Ők diktálják a játékszabályokat és ezáltal kicsi marad az a terület, amelynek segítségével digitális bevételekhez lehet jutni. A folyamat még az 1990-es évek közepén, végén kezdődött, amikor a Clinton-adminisztráció azt nézte, hogy az USA hol növekedhet és ennek megfelelően állította át a váltókat. Így többek között kivételes szabályokat hoztak az áfával kapcsolatban. Az Amazon 2010-ig nem fizetett áfát az USA-ban. A Fortune magazin kiszámolta, hogy a társaság ez által évente 1,5 milliárd dollárt takarított meg. Kína ugyanezt valósította meg körülbelül 10 évvel ezelőtt és célzottan támogatta a helyi technológiai társaságokat. Szintén ezt tette számos más állam is, csak Európa nem. A kontinens ugyanis azt gondolta, hogy ez majd automatikusan megtörténik. A politika nem értette meg, hogy nem a gazdaság határozza meg a keretfeltételeket, hanem ő maga. S azt sem, hogy keretfeltételekre van szükség azért, hogy új piacok jöhessenek létre.
Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa ugyan számos bátor döntést hozott és neki köszönhetően az EU néhány milliárd bevételre szert is tett, de ez által önmagában nem tudta megváltoztatni a játékszabályokat. A Burda vezetője leszögezte, hogy komoly ellentmondások vannak, mert miközben a kontinens a mesterséges intelligencia területén vezető akar lenni, s adatokról és algoritmusokról beszél, az Amazon, a Google és a Microsoft szoftvereit használja. Ezen szerinte mindenképpen változtatni kell, miként azon is, hogy miközben a tengerentúli konszernek fele a pénzügyi forrásokat Európából szerzi, a bevételeire adómentesen tesz szert.
Európának digitális szuverenitásra van szüksége; SG.hu; 2020. augusztus 4.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Amit a Microsoft cég valójában szeretne a TikTok megszerzésével
Az USA és Kína közötti – fentebb is említett – elmérgesedő háborúság aktuális főtémája a TikTok ügye. Az USA, adatvédelmi, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kitiltaná a roppant népszerű mobiltelefonos rövidvideó alkalmazást. Valójában a kínai fejlesztésű és tulajdonú app a digitális tartalmak terén is terjeszkedni akaró Kína első átütő globális sikertörténete, és ez az internet- és közösségi média technológiák terén mindeddig egyeduralkodó USA szemében nyilvánvaló vastag szálka. Trump elnök a TikTok kitiltására tett ígéretet, ám most úgy tűnik, az amerikai kormányzat hajlandó belemenni abba, hogy tulajdonosváltást követően a tizenévesek körében népszerű alkalmazás tovább működhessen az USA-ban. Az így „kényszer-eladó sorba” került cégre gyorsan bejelentkezett az amerikai (tehát „tiszta pedigréjű”) Microsoft cég. Az első pillanatra különös érdeklődés (hiszen a Microsoft elsősorban operációs rendszereiről híres) hátterében a Mesterséges Intelligencia-forradalom mozgatóerői állhatnak. Ezen a piaci területen ugyanis a Microsoft is versenybe kíván szállni, ám az MI-területen vezető vetélytársaival ellentétben nincsen még saját „video-adat csatornája”. A már közhelyszerű metafora szerint ugyanis „az adat az MI-technológia olaja”, és ez a kulcsfontosságú adattömeg leginkább a video közösségi felületek, streaming szolgáltatások révén jut óriási tömegben a Google, vagy a Twitter birtokába. Már pedig a TikTok éppen ezt az adattömeget tudná „belsőleg” szállítani az MI-fejlesztéseken erősíteni akaró Microsoftnak.
Idő közben a konkurencia is felébredt, és a hírek szerint immár a Twitter cég is szemet vetett a TikTok vállalati kincseire. Az ügyet még forróbbá teheti, hogy úgy tűnik: a TikTok tulajdonosa mégsem adja be ilyen könnyen és harc nélkül a derekát. Várhatóan szövetségi bírósági keresetben támadják meg, a Kaliforniai Kerületi Törvényszék előtt, az elnök szerintük alkotmányellenes lépését, amivel őket a cég eladására kényszerítenék.
The real reason Microsoft wants to buy TikTok; Jay Greene; The Washington Post; 2020. augusztus 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor