Aggasztó a felvételi ponthatárok csökkenése a műszaki felsőoktatásban

„Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetséget aggasztja a felvételi ponthatárok folyamatos csökkenése a műszaki felsőoktatásban.

Az idei műszaki felvételik nagy vesztese a magyar gazdaság jövője lehet. Ezzel a hangzatosan drámai mondattal indítja ma kiadott közleményét a Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). Mint írják, rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei.

Mint korábban írtuk, idén csökkent a bejutási küszöb az informatikai szakokon a felsőoktatásban. Ez azonban lehet a járványhelyzet átmeneti hatásai is, hiszen a korábbi években fokozatos emelkedést lehetett érzékelni. Az EJMSZ azonban máshogy látja.

A ponthatárok csökkentése rossz reakció

A szövetséget, melynek tagja többek között az Ericsson, az Evosoft, a Continetal, a LEGO, a Mol és a Richter, két tényező is aggasztja az idei felvételiben. Egyrészt az, hogy szerintük 2020-ban drasztikusan kevesen és nagyon hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal műszaki képzésekre, valamint az is, hogy az intézmények pedig erre válaszul – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra. Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre.

A szövetség szerint a most bejutottak közt nagyobb lesz a lemorzsolódás, és tovább csökken a munkaerőpiacra kilépő mérnökök száma, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti. Ez azért nagy probléma, mert a jelenlegi és a jövőbeni beruházások szempontjából az ország egyik legnagyobb vonzerejét a kvalifikált, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező mérnök értelmiség adja.

A szövetség elnöke Ábrahám László (korábban a National Instruments, jelenleg pedig a svájci Sensirion debreceni gyártóüzemének a vezetője) szerint a tendencia mögött vannak demográfiai okok. De az is látszik, hogy a jelenlegi közoktatás nem csak a bemeneti nyelvvizsga-követelményekre nem készíti fel a diákokat, hanem az emelt szintű érettségire és az egyetemi követelményekre sem. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.

Sok helyen az országban már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, fizikát. Emiatt a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése akár áthidalhatatlan akadályokba is ütközhet. Ezen csak hathatós állami közbelépéssel lehetne csillapítani. Ábrahám szerint azért nincs tanárutánpótlás, mert alacsonyak a bérek és a pedagógusi pálya presztízse is. Ezt a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezéssel lehetne orvosolni az általános- és középiskolákban tanítók körében. Ez csökkenthetné a pályaelhagyók számát, és növelné is a tanári szakokra jelentkezők számát, mivel a végzősök számára reális karrierlehetőséget kínálna a megszerzett tanári diploma. (A probléma egyébként az egyetemek előtt is közismert. Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, év elején mondta a tavalyi felvételi eredmény kapcsán lapunknak: látszik, hogy a középiskolai fizikaoktatásában valamilyen módon az egyetemnek is szerepet kellene vállalnia.)

A műszaki értelmiség képzésének problémái miatt a magyar gazdasági fejlődése lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat. Olyan iparágak kerülhetnek túlsúlyba, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak. Ez közép- és hosszú távon azzal is járhat, hogy a technológiaialapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Ez lassú folyamat, de már látszanak az erre utaló kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák – véli az EJMSZ elnöke.

Az iparvállalatoknak is lenne feladata

A probléma enyhítésében az ipar szereplőinek is be kell kapcsolódniuk. A középiskolák szoros kapcsolatokat kell kialakítaniuk a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A szövetség tagvállalatai jó példával járva elöl nyílt napok, iskolai pályaorientációs előadások, gyárlátogatások folyamatos szervezésével, valamint mentor programokkal, szakkörök támogatásával, klubtalálkozókkal, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az intézményeket abban, hogy a diákjaik naprakész, hasznos információkhoz, gyakorlati ismeretekhez jussanak hozzá.”

Forrás:
Kongatja a vészharangot a mérnökképzés fölött az EJMSZ; Bitport.hu; 2020. augusztus 13.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, művelődés, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.