Skip to main content
gazdaságinformatikaszakirodalom

Az OECD G20-as ütemterve a digitális gazdaság mérésének közös keretrendszerére

Szerző: 2020. szeptember 6.No Comments

„A világ fejlett piacgazdaságait tömörítő OECD és a világ legnagyobb gazdaságainak közös fórumot biztosító G20 egymásba fonódó szakmai munkájának újabb állomásaként az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs, valamint Statisztikai és Adat Igazgatósága átfogó értékelést és módszertani útmutatót tett le az asztalra a G20 Digitális Gazdasági Munkacsoportjának (Digital Economy Task Force) 2020-as szakmai vitáihoz. Az „Ütemterv a digitális gazdaság mérésének közös keretrendszerére” (Roadmap toward a common framework for measuring the Digital Economy) című dokumentum bevezetője rámutat: a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek és kihívások erőteljes nemzetközi és sok szereplőt felvonultató párbeszédet igényelnek annak mérhetőségéről. Ezt ismerték fel a G20 országai is, amikor 2016-ban létrehozták a digitális gazdasággal foglalkozó említett munkacsoportjukat, 2017-ben pedig kidolgozták digitalizációs ütemtervüket (Roadmap for Digitalisation: Policies for a Digital Future). 2018-ban a G20 argentín elnöksége nemzetközi szervezetekkel együttműködve kiadta a G20 eszköztárát a digitális gazdaság mérésére (G20 Toolkit for Measuring the Digital Economy). Az eszköztárat azzal a céllal tervezték, hogy erősebb tapasztalati alapokat adjanak az elemzői és szakpolitikai munkának olyan alapvető dimenziók mentén, mint a digitális infrastruktúra, az infokommunikációs támogatottságú innováció, a digitális technológiák társadalmi használata vagy a digitális gazdaság növekedésben és foglalkoztatottságban betöltött szerepe.
Az OECD kutatási jelentése mindezen munkákra és más releváns kutatásokra építkezve mutatja be a digitális gazdaság mérési rendszerének javasolt közös keretrendszerét, ami magába foglalja többek közt a közösen használandó, egyezményes definíciókat, valamint a már használatban lévő indikátorokat, amelyekkel mérhetővé teszi a digitális gazdaságot a munkahelyek, a készségek és a növekedés vonatkozásában.

A dokumentum 1. fejezete széles kontextusba helyezi a jelentést. Miután áttekintést ad a G20-as országok digitális gazdaságának kiterjedését és fejlődését formáló trendekről, bemutatja a 2018-as G-20 eszköztár indikátorait, kiegészítve ezeket néhány olyan új jelzőszámmal, amelyek új betekintést és perspektívát biztosítanak. Az infrastruktúra, a társadalom megerősítése, valamint az innováció és technológiai adaptáció témakörét 17 kulcsmutató mentén tárják fel. Az adatforrások és a mérési módszerek felülvizsgálatával megalapozzák az egymásra épülő további részeket, így az indikátorok a mérhetőség pilléréivé válnak.

A 2. fejezet megvizsgálja a kormányzatok, az üzleti világ, a tudományos élet és a nemzetközi szervezetek által használt definíciókat a digitális gazdaságra, feltárva ezek között a hasonlóságokat és különbözőségeket. Mivel jelenleg nincs általánosan elfogadott meghatározás, a szerzők célja volt egy általánosan elfogadható, működőképes definíció megalkotása. Ezt a következőképpen fogalmazták meg: „A digitális gazdaság magába foglal minden olyan gazdasági tevékenységet, amely digitális inputok – beleértve a digitális technológiákat, digitális infrastruktúrát, digitális szolgáltatásokat és az adatokat – felhasználásától függ, vagy nagymértékben támaszkodik ezekre. Vonatkozik minden termelőre és fogyasztóra, a kormányzatot is beleértve, amelyek hasznosítják ezeket a digitális inputokat gazdasági tevékenységük során.”

A digitális gazdaság széleskörű társadalmi hatásánál fogva a szakpolitikai céloknak túl kell mutatniuk azon, ami a gazdasági statisztikákban formálisan is gazdasági tevékenységként jelenik meg. Ennek érdekében a jelentés a fent javasolt átfogó szakpolitikai meghatározást többszintű definíciós keretbe helyezi, ami nem csak segíti a pontos méréseket és a digitális gazdaságok statisztikai összehasonlíthatóságát, hanem lehetővé teszi azon digitális interakciók beépítését is, amelyek nem tartoznak a hagyományosan értelmezett gazdasági tevékenységek közé. Ezek a definíciós szintek a következők:

  • A digitális gazdaság alaptevékenységének mérése csak a digitális tartalmak, valamint az infokommunikációs termékek és szolgáltatások előállítóinak gazdasági tevékenységét foglalja magába.
  • A szűken értelmezett mérés az alaptevékenységeken kívül magába foglalja minden olyan vállalkozás gazdasági tevékenységét, amely gazdasági inputoktól függ.
  • A tágan értelmezett mérés a fentieken túl azon cégek gazdasági tevékenységére is kiterjed, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak digitális inputokra.
  • Végül a legtágabb értelmezés, a digitális társadalom kiterjed mindazokra a digitális interakciókra és tevékenységekre, amelyek kívül esnek a GDP értelmezési körén, mint például a díjmentes digitális szolgáltatások.
  • Ráadásképpen van egy alternatív mérési mód is, amely a digitálisan megrendelt vagy digitálisan nyújtott gazdasági tevékenységeket méri, vagyis tranzakciós szemléletű. Ilyen módon nem a cégek kibocsátásából indul ki, hanem a tranzakciók természetéből, ami lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek szétválasztását a cégeken belül is.

A folyamatban lévő digitális átalakulás kapcsán további jelenségeket is figyelembe kell venni a mérhetőség javításához:

  • Az olyan cégek mérését, amelyek üzleti modelljük szerint ingyen nyújtanak digitális szolgáltatásokat, a fogyasztókat terhelő díjfizetés nélkül, korábban soha nem látott mértékben és módon feszítve szét a termékek és szolgáltatások biztosításának hagyományos kereteit.
  • Az adatok megfelelő értékelési módjának és kategorizálásának illesztése a különböző makro-ökonómiai osztályozásokhoz. A digitális gazdaság mérhetőségének alapkövetelménye, hogy megegyezés legyen arról, hogyan értelmezzük és rögzítsük az adatot, mint a termelésben felhasznált önálló, szeparált terméket.

A 3. fejezet szintén a meglévő eszköztárat kiegészítő módon fejleszti tovább a mérhetőséget, a G20 2018-as eszköztárának a munkahelyekre, a készségekre és a növekedésre irányuló indikátorainak bemutatásával, egyben kiegészítve azokat további mérőszámokkal is. Ezek az indikátorok egyben az ENSZ fenntarthatósági céljainak (SDG-k) kiegészítésére is alkalmasak.

Végül a 4. fejezet gyakorlati lépéseket ajánl a G20-ak közös mérési keretrendszeréhez. Ezekben a szerzők igyekeznek figyelembe venni az egyes országok eltérő kapacitásait az adat-infrastruktúrák és a statisztikai erőforrások tekintetében, miközben világos és megvalósítható ajánlásokat fogalmaz meg a szakpolitika-formálók és a statisztikai hivatalok számára. A javasolt lépések a definíciók, a jelzőszámok, a módszertan és adatgyűjtés, az információk terítése és az intézményi képességek területére vonatkoznak.”

Forrás:
A Roadmap Toward a Common Framework for Measuring the Digital Economy. Report for the G20 Digital Economy Task Force; Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD); 2020. július 23. (PDF)