„Az internetes infrastruktúrában utazó szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Unió digitális szolgáltatások szabályozásáról szóló új törvénye könnyen okozhat a jelenleginél is nagyobb káoszt az internet működésében.
Az Európai Unióban néhány napja ért véget a Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA) néven hivatkozott tervezet aktuális konzultációs szakasza, ami mások mellett az adatok megosztásának kereteiről és a digitális piacterek működéséről szóló új rendelkezések előkészítését célozta, elsődleges célja pedig az adatvédelmi szempontok érvényesítése mellett a valódi versenyhelyzet kialakítása lesz. A 2024-ig életbe lépő új szabályozás a túlhaladott, jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktívát lenne hivatott felváltani az uniós tagállamokban.
Mindez természetesen az internetes óriáscégek üzletére is meghatározó hatással lesz: a Google például múlt szerdán 135 oldalas beadványban azt sürgette az EU-nál, hogy a szervezet ne próbáljon teljesen egységes szabályokat rákényszeríteni a különböző méretű és tevékenységi körökkel rendelkező digitális vállalkozásokra. A vállalat minél világosabb szabályokat és felelősségi köröket határozna meg az online platformok számára, de úgy látja, hogy a jelenlegi irányvonal mellett a döntések felgyorsítására, és nem az átgondolt döntéshozatalra kerül a hangsúly.
Máshol sem az ágyakat szokták lecserélni
A DSA természetesen nem csak az online üzletek számára érdekes dolog: az internetes infrastruktúráért felelős két legnagyobb európai szervezet, a regionális internet-nyilvántatró (RIPE) és a felsőszintű nemzeti domain-nyilvántartókat tömörítő szövetség (CENTR) most közös levélben fogalmazta meg, hogy az internetet egyszerűen nem lehet valamilyen technológiai entitásként kezelni, mivel annak számos különféle komponense és rétege van, ezek közül pedig mindegyiknek megvan a maga szerepe a teljes rendszer működésében.
Az IP-címek és a domainnevek iparágát képviselő szervezetek felhívják rá a figyelmet, hogy az Uniónak mindenképpen külön kell majd kezelnie az internet alap infrastruktúráját és a mostani szabályozás tárgyát képező alkalmazásokat vagy tartalmakat, hogy az utóbbiakra vonatkozó rendelkezések ne veszélyeztethessék az előbbi zavartalan működését. Ezt a rossz irányt fémjelzik az elmúlt évtizedek olyan törekvései is, amelyek az internetszolgáltatók nyakába próbálták varrni a szabálytalan vagy törvénytelen tartalom szűrését.
Ahogy a mostani levélből is kiderül, az IP-címek vagy domainnevek blokkolása nyilván könnyebb, mint valamilyen speciális tartalom letiltása, de az ebből fakadó járulékos károk az internet olyan szegmenseit is érintik, amelyeknek pedig minden joguk meglenne a további zavartalan működéshez. Így a domainek feletti irányítás átvételét vagy azt a klauzulát is rendkívül károsnak tartanák, amely védelmet biztosítana az illegálisnak ítélt tartalmak ellen önként és proaktívan fellépő szolgáltatóknak, mivel ezek magukban hordozzák a rendszeres visszaélések veszélyét.
Valakinek pedig döntéseket kellene hoznia
Az RIPE és a CENTR is világos meghatározásokat akar a kártékony tartalom vagy a dezinformáció fogalmaira, hogy az is világos legyen, a szolgáltatóknak mikor milyen lépéseket kell megtenniük – ezt ráadásul a végső megoldásnak tekintik, vagyis csak az egyértelmű esetekben alkalmaznák, és csak akkor, amikor minden más eszköz kimerült. Ehhez képest az aurópai szabályozási tervezetben még az olyan meghatározásokat is homályosnak tartják, hogy a DNS kiszolgálásnak vagy a hálózati forgalom irányításának mi köze van a Google keresési találataihoz vagy a Facebookon hosztolt felhasználói tartalomhoz.
A kommentárok ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a két szervezet által javasolt többoldalú megközelítés, amely szerint a végső döntésekhez minden érintett szereplő hozzászólhat, már korábban is lassúnak és körülményesnek bizonyult. Ráadásul ez a status quo konzerválásának a legbiztosabb módja, hiszen valószerűtlen, hogy az esetenként ellenérdekelt felek közösen meg tudnának egyezni a szükséges változtatásokban”
Forrás:
A Facebook nem egyenlő az internettel; Bitport.hu; 2020. szeptember 10.
Lásd még: The Digital Services Act package; Európai Bizottság
Digital Services Act. Legislative train schedule; Európai Parlament; 2020. szeptember 4.
