„Az Európai Bizottság idén is publikálta e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2020), ami az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli alkalmazását értékeli a vizsgált országokban. Ezen országok köre az EU 27 tagján kívül kiterjed az Egyesült Kiráyságra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Albániára és Törökországra, összesen 36 országra. Ezeket a jelentés összefoglalóan „EU27+” nak nevezi, mi is így fogunk rá hivatkozni.
Az átfogó európai értékelés ismertetése előtt nézzük meg azt, ami közvetlenül leginkább érdekelhet minket: hogyan áll Magyarország európai összehasonlításban?
A jelentés kétéves időszakokat értékel: a friss mutatók a 2018-2019-es évek, az előző időszakbeliek a 2017-2018-as évek átlagos értékei. Az ábrán látszik, hogy Magyarország az EU27+ átlaga alatt helyezkedik el, a 36-ból a 24. helyen, Csehország és Ciprus között, megelőzve Szlovákiát és Lengyelországot. Míg az élenjáró országok mutatói 80, vagy akár 90 százalék fölött is vannak, az EU27+ átlaga 68% (az előző időszakban 62%), Magyarországé 63%. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a magyar érték 44%-ról javult ennyire, vagyis a növekedés 19 százalékpont, ami a vizsgált országok körében az egyik legmagasabb. A magyar érték és az EU27+ átlaga közötti rés ilyen módon 18 százalékponról 5 százalékpontra csökkent.
Az online elérhető közigazgatási és közszolgáltatások érettségét az összehasonlító elemzés négy fő referenciamutatóval (benchmark) méri. Ezek a felhasználó-központúság (user centricity), az átláthatóság (transparency), az alapvető segítő tényezők (key enablers), valamint a határon túli szolgáltatásnyújtás lehetősége (cross-border service delivery) – utóbbinál külön vizsgálva a vállalkozások, illetve a magánszemélyek által igénybe vehető e-közigazgatási és e-közszolgáltatásokat (mint látni fogjuk, a két kör között jelentős a különbség e téren). Mindegyik referenciamutató több indexből áll össze, ahogy azt láthatjuk is a következő táblázatban, amely a magyar értékeket veti össze az EU27+ átlagos mutatóival, valamint jelzi a növekedést az előző időszakhoz képest.
Látható, hogy a magyar referenciamutatók mindegyike növekedett az előző időszakhoz képest, bár messze nem azonos mértékben. A legnagyobb növekedés az alapvető segítő tényezők (+26) és az átláthatóság terén volt (+22), utóbbinál a nyújtott szolgáltatások, a közintézmények működése és a személyes adatok felhasználása terén egyaránt. Jelentős javulás volt a felhasználó-központúság (+14) és a vállalkozások számára határon túlra is nyújtott szolgáltatások (+16) terén. Alig van ugyanakkor előrelépés a magánszemélyek által határon túlról igénybe vehető szolgáltatások terén (+5, négyből három részmutatónál 0 változással). Az alapvető segítő tényezőknél ugyanakkor a kiugró növekedés azt eredményezte, hogy a referenciamutató és négyből három alindex immár meghaladja az EU27+ átlagát, a digitális postafiók esetében a 100%-ot is elérve.
A Magyarországot bemutató adatlap (factsheet) kitér a penetráció és a digitalizáció mértékére is, ami Magyarország esetében az elmúlt évek növekedése ellenére is az EU27 és az Egyesült Királyság (EU+EK) átlaga alatt van. A penetráció értéke Magyarországon (ami 2016-tól egyik évről a másikra 13, 21 és 8 százalékkal növekedett 2019-ig) 46%, az EU+EK országokban átlagosan 60%. A digitalizáció (növekedése rendre 2, 32 és 13 százalék volt) 63%, míg az EU+EK körben 72%. A jelentés szerint a penetráció és a digitalizáció alacsony értékei miatt Magyarország a vizsgált országok azon körébe tartozik, amelyek nem tudják teljes mértékben kiaknázni az infokommunikációs technológiákban (IKT) rejlő lehetőségeket. Elismeri ugyanakkor az elmúlt évben ennek érdekében tett jelentős előrelépést.
Az adatlap kitér a környezetet jelző relatív mutatókra is. Ezek a felhasználói jellemzők (digitális készségek, IKT-használat), a közigazgatási jellemzők (minőség, nyitottság) és a digitális tartalom jellemzői (összekapcsoltság, üzleti szektor digitalizáltsága). A jelentés szerint a közigazgatási jellemzők az EU+EK körhöz képest alacsony értékűek, ahogy az üzleti szektor digitalizáltsága (kiemelten az e-kereskedelem) is. A rendszeres IKT-használat és a digitális készségek ugyanakkor közelítik az EU+EK átlagát, a tartalmak összekapcsoltsága meg is haladja azt.
A háttérjelentés az egyes országok jó gyakorlatai között a magyarországiakra is kitér. Ezek közül kiemeli a rendőrségi ügyintézési portált (ugyintezes.police.hu), az e-önkormányzati portált (e-onkormanyzat.gov.hu) és az új központi kormányzati portált (mo.hu, magyarorszag.hu).”
Forrás:
eGovernment Benchmark 2020: eGovernment that works for the people; Európai Bizottság; 2020. szeptember 23.
- Az eGovernment Benchmark 2020 Insight Report áttekintést és leírást nyújt a főbb eredményekről
- Az eGovernment Benchmark 2020 Background Report további részleteket és következtetéseket közöl a konkrét életeseményekről és a bevált gyakorlatokról
- Az eGovernment Benchmark 2020 country factsheetstömör országelemzéseket tartalmaz (köztük Magyarországot is)
- A „The eGovernment Benchmark 2020 Infographics” (Infographic Background report & Infographic Insight report) vizuálisan ábrázolja a kutatási eredményeket
- A Method Paper for the eGovernment Benchmark Framework a módszertani hátteret adja meg
- A Source data file elérhetővé teszi az e-kormányzati referenciajelentéshez használt adatokat
A tanulmány második része: Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (II. rész); eGov Hírlevél
One Comment