„A kormány most indította el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben az SZTE az egyetlen vidéki tudományegyetemként kapott helyet. Ezekről a lehetőségről is beszélgettünk Jelasity Márkkal, az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával.
– A Szegedi Tudományegyetemen több mint négy évtizede folyik mesterséges intelligencia-kutatás, amelynek a hagyományát sok fiatal kutató viszi tovább különböző intézetekben, tanszékeken. A MI-kutatások itteni úttörője Kalmár László volt – továbbviszik-e a híres matematikus professzor hagyatékát?
– A szegedi egyetemen Kalmár László 1962-ben alapította meg a Kibernetikai Laboratóriumot, matematikus volt, az ő keze alatt dolgozó Muszka Dániel építette meg az ősrobotként is emlegetett híres Katicát. Kalmár Lászlót minden érdekelte, ami az intelligenciával kapcsolatos, biológusokkal, pszichiáterekkel is dolgozott, bár akkor még kibernetikának hívták a területet. Már akkor folytak tehát mesterséges intelligencia-kutatások a szegedi egyetemen, és ez a hagyomány azóta sem szakadt meg. Az a kutatócsoport, amit Kalmár László alapított, ma is működik, most Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportnak hívják, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózathoz tartozik, és Gyimóthy Tibor akadémikus a vezetője.
Az algoritmusok haszna
– Az 1960-as évek óta bizonyára sokat változott a mesterséges intelligencia, és annak definíciója.
– Abszolút. Jelenleg a legdominánsabb technológia a mesterséges neuronhálózatok, ami, bármennyire is meglepő, nyomokban már létezett a 60-as években is. De akkor még nem állt rendelkezésre megfelelő számítási kapacitás. Az ötletek, az algoritmusok megvoltak évtizedek óta, de nem tudták az algoritmusokat lefuttatni. Most értük el azt a fejlettségi szintet, hogy erős számítógépeken, nagy skálán képesek vagyunk ezeket az algoritmusokat lefuttatni, amelyekről az utóbbi 5-10 évben egyébként kiderült, hogy időtállók, hatékonyak és nagyon jól alkalmazhatók.
…
– A kormány elindította a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben jelentős szerepet vállal a szegedi egyetem is. Mi lesz a feladatuk?– Olyan kiemelt tématerületekről van szó, amelyeket a kormány az innováció szempontjából támogatni kíván. Az egyik kiemelt program a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, s ennek a nemzeti labornak a szegedi egyetem is része, ami nagy szó, mert csupán tíz partner került be. Tudományegyetemként a szegedi az egyetlen vidéki egyetem. Ez egy olyan, öt éves nagy program, amelyhez az SZTE TTIK Informatikai Intézetben is széleskörű együttműködés jött létre. Részt vesz a munkában Gyimóthy Tibor akadémikus professzor tanszéke, a Szoftverfejlesztési Tanszék, valamint az én tanszékem, a Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék is. A mi kutatásunk kicsit elméletibb jellegű, míg a Szoftverfejlesztési Tanszéken sokkal alkalmazás-orientáltabban gondolkodnak.
– Milyen tématerületek kerültek be az MI Nemzeti Laboratórium fókuszába?
– A tanszékünk által lefedett témák a nyelvtechnológia, amiben benne van a beszédfelismerés, valamint a hangfeldolgozás más területei. Például hang alapján felismerni, hogy valaki beteg – ez már a telemedicina irányába is mutat. Ide tartozik a szövegek feldolgozása, szövegértés, fordítóprogramok – a mesterséges intelligencia segítségével. A témák közé tartozik a robusztusság kérdése, a biztonság és más elméleti kérdések is. A nyelvtechnológiában vezető szerepe lesz a Szegedi Tudományegyetemnek. Tanszékünk munkatársa, Farkas Richárd egyetemi docens kiemelkedő kutatója ennek a területnek, ő lesz a nemzeti laboron belül ennek a tématerületnek az egyik vezetője. Gyimóthy Tiborék fókuszában az egészségügyi alkalmazások vannak, például a telemedicina, és van egy olyan lába is a nemzeti labornak, amely a szoftverek megbízhatóságával és biztonságával foglalkozik, például a mesterséges intelligencia módszereivel lehet hibákat keresni szoftverekben. A harmadik terület az IOT terület, Internet Of Things, ez egy ernyőfogalom, ami alá többek között az Okos Város projektek tartoznak, amelyekben szintén dolgozik a szegedi egyetem.
A szegedi Katica
Kalmár László tanítványa, Muszka Dániel a Katicabogarát a pavlovi feltételes reflexek modellezése céljából, Király József pszichológus ötletéből kiindulva építette meg. A szegedi ősrobot, a Katica a magyar kibernetika sztárja, és nagyon okos. Ha rávilágítunk a beépített három fotocella egyikére, akkor jobbra vagy balra kanyarodik, vagy egyenesen gurul. Egy beépített mikrofon segítségével hall is, ha például egy sípot fújunk meg, a katica szeménél felvillannak a lámpák. Ha az egyik pöttyét megnyomjuk, azt fájdalomként érzékeli, és sípol. Szereti a simogatást: a hátán lévő érintkezők megsimogatására megnyugszik. Legfontosabb tulajdonsága, hogy tanítható. Az eredeti Katica 1956-57-ben készült. A szegedi ősrobot a Szent-Györgyi Albert Agora informatika-történeti kiállításán tekinthető meg.”
Forrás:
Az ősrobottól az Okos Város projektig: a mesterséges intelligencia-kutatás 60 éve a szegedi egyetemen; Szegedi Tudományegyetem; 2020. október 7.
