Skip to main content
informatikajogközigazgatási informatikaszakirodalomtudomány

A kód feltörése – jogszabályok emberi és programozási nyelven

Szerző: 2020. november 1.No Comments

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) október 14-én innovációs alapozó tanulmányt jelentetett meg a jogszabályok informatikailag kódolt alkalmazásáról (Cracking the Code: Rulemaking for humans and machines). A tanulmány elsősorban új-zélandi és francia esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogy a kódolt szabályozás (Rules as Code, RaC) hogyan késztet az egyik legalapvetőbb kormányzati funkció, a szabályozás újragondolására. Az RaC alapvetően a jogszabályok egyes fajtáinak gépileg kódolt és gépek által olvasható formában történő, hivatalos verzióinak létrehozását jelenti, a természetes nyelven megfogalmazott formában megjelenőkkel párhuzamosan. Az RaC több annál, hogy csak technológiai megoldásnak tekintsük, mivel jelentős átalakulást jelent a jogszabály-alkotásban, illetve ezek felhasználásában.

Elsődleges értelmezés szerint az RaC olyan kimeneti terméket jelent, amely informatikailag kódolt szabályozásként számítógépek számára is értelmezhetők. Ilyenek ma is széles körben elterjedtek, elsősorban úgy, hogy a vállalatok saját szabályozási munkacsoportjai értelmezik és programozási nyelvre fordítják a természetes nyelven megjelentetett jogszabályokat, gyakran saját fejlesztésű szoftverekkel megvalósítva. Az RaC másik szintjét jelenti, amikor maga a kormányzat fordítja le gépi nyelvre az általa hozott szabályokat, abból a felismerésből, hogy a szakpolitikai célok eléréséhez szükséges olvashatóvá tenni azokat emberek és számítógépek részére egyaránt. Szélesebb látókörből nézve az RaC egyben a digitális kormányzás fejlesztésére irányuló törekvések részét is képezi. Növeli a jogszabály-alkotási folyamat hatékonyságát, segíti a szakpolitikai eredmények elérését és támogatja a közszolgáltatások átalakítását. Digitális ugrást jelenthet a szabályozás, mint az egyik legrégebbi állami funkció fejlődésében, messzire menő következményekkel nem csak a közigazgatás működésére, hanem a kormányzat és a polgárok, a kormányzat és a vállalatok kapcsolatára. Megfelelő eszközt jelent arra, hogy a kormányzatok eredményesebben küzdjenek meg a korunk gyorsan változó környezetéből fakadó nagy és összetett kihívásokkal, javítva egyben a polgárok bizalmát is a közintézmények iránt.

A tanulmány szerint a közigazgatás ugyan változásokon és reformokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor nagyrészt immunis maradt a nagy rendszerszintű átalakításokkal szemben. A kormányzati szabályalkotás folyamatait gyakran a következők jellemzik:

  • homályos, bonyolult és az érintetteknek nehezen értelmezhető;
  • a lineáris és siló-szerű jelleg lehetőséget ad a félreértelmezésre a szakpolitikai szándékokat vagy akár magát a szabályozást illetően;
  • a közszolgáltatások korlátai miatt nem biztosított a szabályozás hatékony végrehajtása;
  • nagyszámú jogszabályt generál, amelyek gyakran inkonzisztens módon kapcsolódnak össze, még bonyolultabbá téve az egyének vagy vállalatok részére a követelményeknek való megfelelést;
  • bizonyos egyéneket – elsősorban jogászokat és programozókat – kiemelt helyzetbe hoz azzal, hogy közvetítőkre van szükség a szabályozás értelmezéséhez, valamint annak más formába – például üzleti működési szabályozásba – való átültetéséhez;
  • azzal, hogy csak természetes, ember által olvasható nyelven jelennek meg a jogszabályok, a vállalatokat és más felhasználókat arra késztet, hogy egymástól elkülönülve értelmezzék, programozzák és valósítsák meg azokat a maguk egyedi rendszerében;
  • korlátozza a szakpolitika-formálók lehetőségeit a szabályozás változásainak modellezésére és tesztelésére, ex-ante értékelésére, valamint külső szereplők bevonására.

Az RaC jól illeszkedik a digitális kormányzás olyan törekvéseihez, mint az e-közigazgatás, a nyílt adatgazdálkodás vagy a közigazgatás platformszerű működése. A nyílt közadatok politikájához kapcsolódva biztosítja a jogszabályok hivatalos és gépi olvasásra alkalmas formában történő megjelentetését, kiterjesztve ezzel a mozgásteret ahhoz, hogy még több közadat váljon elérhetővé, felhasználhatóvá és nyílttá. Segíti egyben a platformszerű működést is, ami új kereteket ad a közigazgatás működésének olyan módon, hogy nyílt közadatokat és ehhez kapcsolódó infrastruktúrát biztosít az üzleti vagy kormányzati szféra más szereplői számára, saját egyéni céljaiknak megfelelően. Olyan válasznak tekinthető, amely:

  • megfontolt, mert valódi választást tesz lehetővé az új realitások felismerése és elismerése tükrében, beleértve azt is, hogy a számítógépek is a kormányzati szabályozás „fogyasztóivá” váltak;
  • stratégiai szemléletű, mert a széleskörűen értelmezett átalakulásokra, trendekre és beruházásokra reflektál és integrálódik azokkal, elismerve a kormányzat kiemelt felelősségét e téren;
  • rendszerszintű, mert részleges válaszok egyvelege helyett integrált és támogatott, felismerve a jogszabályalkotás folyamatának összekapcsolódásait a közszféra más területeivel.

Az RaC megközelítése szerint a digitális szabályozás hivatalos jogforrásainak biztosítására maga a kormányzat a legalkalmasabb szereplő. Ez többet jelent egy új technológiai megközelítésnél vagy egy létező probléma technokrata megközelítésű hibajavításáról. Potenciális paradigmaváltást jelenít meg abban, ahogy a kormányzat megtervezi, alkalmazza és biztosítja a szabályozást.

Az alapozó tanulmány esettanulmányok részletes bemutatásán keresztül mutatja be a kódolt szabályozás első kezdeményezéseit és azok tapasztalatait. Mérlegeli, hogy milyen szabályokat érdemes programozási nyelvre fordítani és hogy ki végezze el ezeket a műveleteket. Kiemeli azokat a fő jellemzőket, amelyek alapján megállapítható, hogy az adott jogszabály vagy más szabályozási eszköz alkalmas-e az informatikai kódolásra vagy sem. Végül praktikus lépéseket is javasol a szakpolitika-formálóknak és szabályozóknak, a jogalkotási folyamatban résztvevőknek, a szolgáltatás-tervezőknek és szolgáltatás-nyújtóknak, valamint a technológusoknak. Emellett alapelveket fogalmaz meg az RaC megközelítéséhez, a következők szerint:

  • átláthatóság a végfelhasználók és a polgárok felé;
  • nyomonkövethetőség biztosítása azzal, hogy a természetes nyelvű szabályozást egy az egyben fordítja le a gépek által leolvasható verzióra;
  • elszámoltathatóság annak vállalásával, hogy a kormányzat törekszik a gépileg olvasható hivatalos szabályok helyességére, megbízhatóságára, és vállalja a felelősséget az esetleges hibákért is;
  • megfelelőség és megfellebbezhetőség annak biztosítására, hogy az RaC illeszthető az adott problémához vagy területhez, valamint olyan mechanizmusokra, amely során javíthatók a kódolt verziók esetleges hibái;
  • elérhetőség és interoperábilitás a szabályozás nyílt közzétételével és olyan mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik azok felhasználását külső szereplők számára;
  • biztonság megteremtése a kiberkockázatok és esetleges visszaélésekkel szemben.

Az alapozó tanulmány elismeri, hogy a szabályozás kódolásával kapcsolatban számos kihívás és bizonytalanság merül fel, ugyanakkor kiemelik az RaC jelentős transzformációs potenciálját. Mint a szerzők írják, nem jelent csodaszert, ugyanakkor párbeszédet generál arról, hogy miképpen használható fel a technológia és az innováció a szabályozás minőségének javítására.”

Forrás:
Cracking the Code: Rulemaking for humans and machines; James Mohun, Alex Roberts; OECD Working Papers on Public Governance, No. 42; DOI https://doi.org/10.1787/3afe6ba5-en; 2020. október 12.
Cracking the code. Rulemaking for humans and machines – Highlights (Rövid kivonat, PDF)
Report Launch – OPSI Innovation Primer on Rules as Code; James Mohun, Alex Roberts; Observatory of Public Sector Information (OECD OPSI); 2020. október 14.
Kommentár:
Strengthening Development of Rules As Code: Submission to the OECD’s OPSI on Cracking the Code; Graham Greenleaf, Andrew Mowbray, Philip Chung; SSRN; 2020. július 22.
Lásd még:
Better Rules for Government Discovery Report; NZ Digital government; 2018. március