Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Humánfejlesztési Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.

I. Az operatív program indokoltsága
Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja, hogy csökkentse a régiók fejlettségbeli különbségeit és megteremtse a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit valamennyi tagállamában. A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális és jólétbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása. A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz
Az operatív program a negyedik szakpolitikai célkitűzést (PO4 – szociálisabb Európa) támogatja, ám kiegészítő jelleggel hozzájárul az ötödik célkitűzéshez (PO5 – a polgáraihoz közelebb álló Európa) is.

III. Az operatív program tartalma
A HOP öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában: egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika (amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul).

IV. Az operatív program felépítése

Az OP hat prioritási tengelyből áll.

Prioritási tengely
Finanszírozó Alap Régiókategória
1. Egészségügyi fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
2. XXI. századi köznevelés ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
3. Társadalmi felzárkózási fejlesztések ESZA+/ERFA kevésbé fejlett / fejlett
4. Szociális fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
5. Az anyagi nélkülözés (Rászoruló személyek támogatása) ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
6. Család- és ifjúságügyi fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett

V. Az operatív program tartalma

1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztések

A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország kilátásait, gazdasági versenyképességét, ezért kiemelten fontos, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei és növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma.

  • az alapellátás szerepének megerősítése a szolgáltatások elérhetőségének javításával, a dolgozók kompetenciáinak, szaktudásának növelésével, az alapellátás prevenciós tevékenységének megerősítésével;
  • prevenciós programok az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés támogatása érdekében;
  • a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése;
  • az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megerősítése, többek között hiánypótló szolgáltatások kialakításával;
  • a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a mentés infrastrukturális feltételeinek és eszközellátottságának javítása;
  • az egészségügyi humánerőforrás megerősítése többek között a hiányzó szakemberek biztosításával, korszerű képzésekkel, továbbképzésekkel, a munkakörülmények javítása, a szakdolgozók munkaterhelésének csökkentésével és életkörülményeinek javításával az életpálya modell kialakítása révén;
  • az e-egészségügy rendszerének továbbfejlesztése, telemedicina szolgáltatások széleskörű elérhetőségének támogatása;
  • a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése.

2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés
A 21. század új kihívásai, a digitalizáció térhódítása, a pedagógusokkal szembeni elvárások és a tanulók attitűdváltozása új feladat elé állították a köznevelési rendszert, valamint átalakították az információszerzési és a tanulási módszereket. A következő időszak elsőszámú feladata a köznevelési intézmények, a pedagógusokat, és tanulók felkészítése az új kihívásokra.

  • az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának növelése;
  • a köznevelés digitális infrastruktúrájának, eszközparkjának és szolgáltatásainak megújítása;
  • a pedagógusok digitális és digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése, valamint a digitális tartalmak kiterjesztése, hozzáférhetőségének javítása;
  • a tanulók digitális kompetenciáinak és idegen nyelvi készségének megerősítése;
  • a nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
  • a minőségioktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a köznevelési intézmények hátránykompenzációjának erősítése, a korai iskolaelhagyás megelőzése;
  • az iskolai eredményesség javítása a művészeti neveléssel, tehetségtámogatással;
  • a pedagógiai szakszolgálati intézmények, a gyógypedagógiai intézmények szakmai és infrastrukturális fejlesztése;
  • az értelmi, érzelmi illetve testi fejlődés harmonikus egyensúlyának támogatása, az egészségtudatos életmód elterjesztése.

3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztések

A társadalmi felzárkózási fejlesztések célja a szegénységben élők arányának csökkentése, a szegénység újratermelődésének megakadályozása, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése komplex programokkal és a társadalmi befogadás erősítése, különös tekintettel a roma népességre.

  • hátrányos helyzetű személyek vállalkozóvá válásának és munkalehetőségeinek bővítése területileg is célzott, egyénre szabott szolgáltatások biztosításával, vállalkozások és társadalmi vállalkozások elindításának segítésével;
  • közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélyeinek növelése;
  • a foglalkoztathatóság növelése, az alacsony képzettségűek tanulási lehetőségeinek biztosítása, valamint a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának elősegítése;
  • foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetűek (kiemelten a roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése;
  • a telepszerű körülmények között élők társadalmi integrációja, lakhatási helyzetük javítását célzó intézkedés komplex programokkal;
  • egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése a legszegényebb településeken, humán és infrastrukturális jellegű beavatkozások összehangolt, integrált módon történő biztosításával;
  • gyermekes családok szegénységének csökkentése, integrált járási gyermekprogramok és a koragyermekkori felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztésével;
  • oktatási esélyteremtés, a köznevelési intézmények esélyteremtő szerepének erősítése;
  • együttműködő társadalom erősítése, támogató-megtartó helyi közösségek, szemléletformálás;
  • társadalmi felzárkózást megerősítő szakpolitikai fejlesztések és koordináció.

4. prioritási tengely: Szociális fejlesztések
A szociális fejlesztések a sérülékeny csoportok társadalmi befogadásának erősítésére, lakhatásának és ellátásának biztosítására, valamint foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

  • megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása;
  • sérülékeny csoportok (főként a gyermekek, fogyatékos személyek és idősek) szociális védelemének javítása, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása;
  • a gyermekek családban történő nevelkedésének támogatása, nevelőszülői hálózatok megerősítése;
  • fogyatékos személyek és idősek családban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése;
  • szociális szolgáltatások és intézmények fejlesztése és funkcióváltásának támogatása;
  • szociális- és a gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése

5. prioritási tengely: Rászoruló személyek támogatása
A prioritáson tervezett beavatkozások célja, hogy az anyagi nélkülözést enyhítő programok folytatásával (élelmiszersegély és alapvető fogyasztási cikkek biztosításával) és továbbfejlesztésével a juttatások célzottsága és hatékonysága javuljon, a célcsoportra irányuló egyéb fejlesztésekben rejlő szinergiák pedig kiaknázásra kerüljenek.

  • alapvető élelmiszerekből összeállított csomagok rendszeres biztosítása az alacsony jövedelmű, vagy jövedelemmel nem rendelkező rászoruló személyek számára;
  • meleg étkezés rendszeres biztosítása hajléktalan személyek számára;
  • alapvető fogyasztási cikkek rendszeres biztosítása;
  • élelmiszerfelesleg gyűjtése és továbbítása az élelmiszerbiztosításhoz kapcsolódó anyagi támogatások kiegészítéseként;
  • kísérő intézkedések biztosítása (pl. az életvitelhez és a társadalmi felzárkózáshoz hozzájáruló intézkedések, az egészségi állapot megállapításához szükséges vizsgálatok) más intézkedésekhez kapcsolódóan

6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések
A demográfiai kihívások hátterében a születések számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a társadalom idősödése áll. Ezen folyamatok kedvező irányba fordítása a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása, valamint a rejtett munkaerő-piaci tartalékok aktiválása révén érhető el

  • a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének támogatása többek között az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével;
  • bölcsődei férőhelyek számának növeléséhez kapcsolódóan magasan képzett szakemberállomány (kisgyermeknevelők) biztosítása;
  • a családok szerepének megerősítése, családbarát értékek közvetítése, valamint az egyszülős és mozaikcsaládok támogatása komplex intézkedési csomag biztosításával;
  • generációk közötti kapcsolatok erősítése fizikai, szellemi aktivitást igénylő programok biztosításával;
  • tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása;
  • élménypedagógiai programok és fizikai aktivitásra építő programok megvalósítása;
  • önkéntesség kultúrájának népszerűsítése;
  • a családok és fiatalok védelmének biztosítása érdekében kríziskezelő szolgáltatások fejlesztése és kríziskezelő ambulanciák építése.

Forrás:
Humánfejlesztési Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

A bejegyzés kategóriája: egészségügy, Európai Unió, közigazgatás:magyar, művelődés, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.