A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (1. rész)

„Az EconStor oldalán jelent meg a ZBW – Leibniz-Informationszentrum Wirtschaft gondozásában a kölni Német Gazdaságkutató Intézet (Institut der Deutschen Wirtschaft, IW) kutatóinak 2020. október 13-án publikált átfogó elemzése a nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatásairól (Open data and data sharing: An economic analysis). Ebben a szerzők leszögezik azt a ma már aligha vitatott tételt, hogy az adat a gazdasági élet fontos erőforrása, és alapját jelenti olyan fontos digitális technológiáknak, mint a mesterséges intelligencia, a tárgyak internete vagy az okoskészülékek. Az a cég, amely vonakodik digitalizálni üzleti tevékenységét, hosszabb távon azt kockáztatja, hogy lemarad versenytársaitól a piacon. Az adatokhoz való hozzáférés ugyanakkor egyenlőtlenül oszlik meg, adathiány miatt pedig életképes és innovatív üzleti ötletek bukhatnak el a piacon.

Bár több kormányzat is felismerte a nyílt adatok fontosságát, és tette nagymértékben elérhetővé a nyilvánosság számára adminisztratív adatait, a vállalatok jó része a mai napig vonakodik megosztani adatait más cégekkel és versenytársaikkal. Emiatt ma még távol állunk attól, hogy az adatokban rejlő gazdasági potenciált teljes egészében kiaknázzuk. Németországban néhány tanulmány 2,5 milliárd euróra becsüli a különböző forrásokból származó adatok nyílttá tételének gazdasági hatását. Az Európai Bizottság 2020 februárjában közzétette az Európai Adatstratégiát, hangsúlyozva a közös európai adattérben rejlő erőt, mint ami az európai üzleti és közszféra jövőbeli műszaki és gazdasági fejlődésének alapjául szolgálhat. Ennek az adattérnek ugyanakkor vállalati adatokat éppen úgy tartalmaznia kellene, mint a közigazgatási intézmények által biztosított közadatokat.

Az európai országok, tartományok és helyi önkormányzatok által közzétett nyílt adatok mennyisége folyamatosan növekedett az elmúlt években. Ezek nyíltan elérhetők bármely érdeklődőnek. Ugyanakkor az adatok online közzététele önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a vállalatok elérésükből többletértéket állítsanak elő. A vállalatok többletérték-termelése abból fakad, hogy a különböző forrásokból származó adatok feldolgozásával, elemzésével és egyesítésével értékes információvá alakítsa azokat, amit aztán költségcsökkentésre, új üzleti modellből fakadó magasabb növekedésre vagy meglévő üzleti modelljük optimalizálására használják fel.

Mindennek ellenére a vállalatok hatalmas adatkészletei nagyrészt kihasználatlanok és rejtett adatbázis „silókban” maradnak. Ahhoz, hogy az európai adatteret meg lehessen tölteni üzleti adatokkal, az európai vállalatokat ösztönözni kellene arra, hogy osszák meg adataikat partnereikkel, beszállítóikkal és vásárlóikkal, akár egy interdiszciplináris és szektorközi ökoszisztéma részeként is. Az erre irányuló törekvések ugyanakkor erős ellenállással találkoznak, ahogy az a német autóipari adattér létrehozására irányuló kormányzati kezdeményezés esetén is történt néhány gyártó részéről.
Az elemzés rámutat arra, hogy míg a közadatok közjavak, addig a vállalati adatok magánjavaknak vagy egy „klub” javainak tűnnek. Az adatmegosztással kapcsolatos vállalati vonakodás több gazdasági tanulmánynak is tárgya volt az elmúlt években. Egy OECD-jelentés szerint az adatok elérhetőségének, megosztásának és újrafelhasználásának legnagyobb akadálya az adatvédelemmel és az adatok tulajdonjogával kapcsolatos aggodalom. Sok vállalatnak okoz nehézséget meghatározni azt, hogy mely adatokat oszthatja meg és milyen feltételekkel. A jogbiztonság előmozdítása ezért fontos szakpolitikai lépést jelent az adatmegosztás elősegítése érdekében, csakúgy, mint a gazdasági hatások realizálása. Akadályt jelent ugyanakkor, hogy a céges adatokat gyakran tárolják szervezeti silókban, ami miatt csak nagy befektetéssel lehetne biztosítani jó minőségű adatok szolgáltatását. Kihívást jelent a vállalatoknak az is, hogy meghatározzák az adatok piaci értékét. Sok cég áll úgy hozzá, hogy csak akkor osztja meg adatait, ha ebből előnye származik, vagy ha mások hasonlóan teszik ugyanezt. Az elégtelen átláthatóságtól való félelem, valamint egyes szereplők aggregált piaci ereje megakadályozza a legtöbb céget abban, hogy megosszák adataikat, miközben a feltörekvő adatmegosztó platformok a megfelelő keretfeltételek biztosításával megoldhatják ezeket a kérdéseket.

Mivel az adatmegosztás folyamata a nyílt adatok elvein nyugszik, amelyek általánosan elfogadottak a közadatok összefüggésrendszerében, fontos megérteni a nyílt közadatok jellemzőit annak érdekében, hogy azokat mintaként lehessen felhasználni az adatmegosztás sikeres megvalósításához üzleti környezetben is. A tanulmány ennek keretében összehasonlítja a nyílt közadatok és a nyílt vállalati adatok alapvető jellemzőit, közös és eltérő vonásait annak érdekében, hogy meghatározza az adatmegosztás szükséges keretfeltételeit, és megvizsgálja a vállalatok közötti adatmegosztás jelenlegi helyzetét. Áttekintést nyújt az európai uniós vállalatok közötti adatmegosztás jelenlegi helyzetéről, kiemelt figyelmet fordítva a adatmegosztás növekedéséhez szükséges ösztönzőkre. A szerzők ebből a célból elemzik a Bizottság 2017-es „Az európai adatgazdaság kiépítése” elnevezésű nyilvános konzultációjának eredményeit, valamint felhasználják az európai vállalatok felméréseinek kvalitatív elemzését is annak érdekében, hogy levezessék az adatmegosztás megerősítéséhez szükséges és elégséges feltételeket.

A tanulmány célja nem csak az, hogy aktuális elemzést adjon nyílt adatok fejlődési pályájáról, hanem az is, hogy azonosítsa azokat az ösztönzőket, amelyekkel meghaladhatók az adatmegosztás akadályai, és amihez szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz a politika és a vállalatok által megteendő lépésekről.”

Forrás:
Open data and data sharing: An economic analysis; Alevtina Krotova, Armin Mertens, Marc Scheufen; Institut der deutschen Wirtschaft (IW), IW-Policy Papers, Institut der deutschen Wirtschaft (IW); 2020. október-december
Következő rész:
A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (2. rész)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:külföldön, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (1. rész)

  1. Visszajelzés: A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (2. rész) | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.