Skip to main content

Találat: média

Az Európai Unió MI-jogszabálya (AI Act) az uniós hivatalos lapban

Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) EGT-vonatkozású szöveg; EUR-Lex; 2024. július 12.

Részletek

Megjelent és 2024. augusztus elsejétől hatályos az Európai Unió MI-jogszabálya (AI Act)

„Augusztus elsejétől lép hatályba az új szabályozás. 2024. július 12-én kihirdették az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét („MI-Rendelet”), amely a világon az első igazán átfogó, mesterséges intelligenciával („MI”) kapcsolatos, szektorsemleges jogszabály. Az új jogszabály a mesterséges intelligencia valamennyi „életciklusára” kiterjed, az MI-rendszer fejlesztésétől kezdődően annak felhasználói használatáig. Az MI-Rendelet 20 nappal a kihirdetést követően lép hatályba, azonban az abban foglalt szabályokat csak később kötelesek alkalmazni az érintett cégek. Az MI-Rendelettel kapcsolatos legfontosabb határidők az alábbiak: 2024. augusztus 1: Az MI-Rendelet hatályba lépése....

Részletek

Az Európai Bizottság pályázati felhívásai a kiberbiztonság és a digitális kapacitások Unió-szerte történő megerősítésére

„A Bizottság a Digitális Európa program keretében több mint 210 millió euró értékben tett közzé pályázati felhívásokat a kiberbiztonság és a digitális kapacitások Unió-szerte történő megerősítésére. Ami a kiberbiztonságot illeti, 35 millió eurót különítenek el a nagy ipari létesítményeket és a kritikus infrastruktúrákat védő projektekre. További 12,8 millió eurót fordítanak a nemzeti és a határokon átnyúló kiberbiztonsági műveleti központok további létrehozására, támogatására és bővítésére. 35 millió eurót fordítanak a legkorszerűbb kiberbiztonsági technológiák és eszközök bevezetésére. 20 millió eurót fordítanak arra, hogy támogassák...

Részletek

Hogyan lehet kielégíteni Európa digitális infrastruktúrájának igényeit? – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság benyújtotta véleményét

„Az Európai Bizottság 2024. február 21-én hozta nyilvánosságra a Fehér könyv – Hogyan lehet kielégíteni Európa digitális infrastruktúrájának igényeit? c. stratégiai vitaanyagot, amely az Európai Unió digitális infrastruktúrájával kapcsolatos kihívásokra, illetve a kihívások kezelésére vonatkozó intézkedésekre tesz javaslatot és meghatározó lesz a távközlési szektor jövőbeni szabályozása szempontjából. A dokumentum összeállításának egyik fő mozgatórugója, hogy az Európai Bizottság felmérése alapján az Unió több, a digitális infrastruktúrát érintő területén is hátrányban van a világ más régióihoz képest és ez nagymértékben befolyásolja a versenyképességét. A...

Részletek

Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete célul tűzi a deepfake azaz mélyhamisítás technológiájának rövid ismertetését, vázlatosan áttekinti annak hatásait, valamint számba veszi az ellene való fellépés jogi kereteit. A deepfake a dezinformáció egyik eszköze, amelyet a megtévesztés szándékával terjesztenek.” Forrás: Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2024/20.; 2024. június 13. (PDF)

Részletek

Megjelent a KSH éves összefoglaló kiadványsorozatának idei kötete, a Magyarország, 2023

„Immár 30 éve jelenteti meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves összefoglaló kiadványát, a Magyarországot. A könyvsorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan a kiadvány idén is számba veszi hazánk legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti mutatóit, de kitekintést nyújt a nemzetközi folyamatokra is. A kötet a KSH kiadványtárából megrendelhető. Megjelent a Magyarország, 2023 című kiadvány, a KSH évente közzétett kiadványsorozatának 30. darabja. A kötet áttekintést nyújt a hazai makrogazdasági környezetről, a magyar gazdaság ágazatonkénti teljesítményéről, bemutatja társadalmunk legfontosabb jellemzőit – köztük a munkaerőpiaci viszonyokat, a...

Részletek

Digitalizált emlékvilág és túlvilág: QR-kódok helyezhetők el a sírkövekre

„„Előhívhatjuk” elhunyt szerettünket a generatív MI segítségével Az évek során megszoktuk a korszerű adattároló, -továbbító és a kódolt információkat elérhetővé tevő rendszerek (vonalkód, csipek, QR-kód) sokrétű felhasználási módját, ám arra talán nagyon kevesen gondoltak, hogy utóbbit akár a sírköveken is viszontláthatjuk. Az ötlet két bukaresti diáktól származik, akik külföldi példára rukkoltak elő új üzleti modellel és szolgáltatással: sírkövekre QR-kódokat tartalmazó PVC- vagy alumíniumtáblákat helyeznek el, amelyek az elhunyttal kapcsolatos virtuális adatbázishoz vezetnek. Az érdeklődő többek között az elhunytról szóló fotó- és videófelvételeket...

Részletek

Digitális leépülés

„Egy új kutatás kimutatta, hogy meglepő sebességgel tűnnek el az internetről a weboldalak, már a tavaly még elérhető helyek 8 százaléka sincs sehol. A Pew Research Center friss kutatása valamelyest árnyalja a kijelentést, miszerint "ami egyszer kikerül az internetre, az ott is marad", ugyanis a 2013-ban még létező honlapok 38 százaléka már nem hozzáférhető, de a 2013 és 2023 között bármikor, legalább egy rövid ideig létező weboldalak negyede is nyomtalanul eltűnt már - írja a HVG. Már nevet is kapott a jelenség:...

Részletek

Sikerülhet főszerepben megőrizni az embert?

„Az új technológiák lehetőségeket, de kockázatokat is hordoznak: hogy mégis az ember maradhasson a középpontban, fontos megérteni hatásaikat. Ehhez számos tudományágnak kell folyamatosan sokszínű párbeszédet folytatni – hangzott el egy tudományos eszmecserén az egyetemen. Az ember és közösségei a legújabb technológiák között címmel szervezett közös konferenciát az Alkotmánybíróság (AB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 16-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A technológia kettős természete A...

Részletek

Az EU Tanácsa a pozitív hatás érdekében a véleményvezérek fokozottabb támogatását szorgalmazza az EU-ban

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá arról, hogy miként lehetne támogatni a véleményvezéreket mint online tartalomalkotókat az EU-ban. A „véleményvezérek” („influenszerek”), vagyis azok az online tartalomalkotók, akik tartalmakat tesznek közzé a közösségi médiában vagy videómegosztó platformokon, egyre nagyobb hatást gyakorolnak azokra az online tartalmakra és információkra, amelyeket az emberek napi rendszerességgel fogyasztanak az EU-ban. Bár ez a hatás – az online közösségek sokfélesége és az általuk generált összetartozás-érzés okán – gyakran pozitív, a véleményvezérek által alkotott tartalom esetlegesen káros is lehet, mind az...

Részletek
Page 1 of 47 1 2 47