Skip to main content

16. szám, 2011. április 18.

eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 16. szám, 2011. április 18.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A kormányablakokkal spórolt az állam a közigazgatáson

„…Harangozó Bertalan kormánymegbízott adott átfogó tájékoztatást a Vas Megyei Kormányhivatal működéséről. Először is azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatás megyei szinten megvalósuló integrációja nyomán egyrészt sikerült megszüntetni a párhuzamosságokat, másrészt költséghatékonyabbá is vált a kormányzással kapcsolatos, továbbá a szolgáltatási és a hatósági munka. (Később egy kérdésre válaszolva elmondta: országos szinten a korábbihoz képest 16 milliárd forinttal kerül kevesebbe a közigazgatás.)
Harangozó Bertalan a működés integrációja során végzett vizsgálatok eddigi tapasztalatairól szólva elmondta, hogy egyes szakigazgatási szervek ingatlanüzemeltetési költségeinél 6-7 szeres különbségeket is találtak, a működés egységesítése azonban a jó irányba viszi eme dolgokat.”

Forrás:
A kormányablakokkal spórolt az állam a közigazgatáson, Kiss Tamás, Vas Népe, 2011. április 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az adatvédelmi biztos éves beszámolója

„Kötelező erejű jogosítványok alkalmazása a határozott jogérvényesítés érdekében jellemezte az adatvédelmi biztos 2010. évi tevékenységét: az első bíróság által jóváhagyott határozat, az első felszólítás, az első feljelentések mutatták a parlamenti biztos jogérvényesítő szerepének erősítését. Jóri András megküldte éves beszámolóját az Országgyűlésnek.
A 2010-es esztendőben végzett adatvédelmi biztosi tevékenységem három fő témával jellemezhető:

  • adatvédelem és adatnyilvánosság új egyensúlyának keresése;
  • parlamenti biztosként a rendelkezésemre álló keretek között a „keményebb”, illetve kötelező erejű eszközök alkalmazása, sokszor először az intézmény történetében;
  • továbbá az alkotmányozásban történő részvétel – szögezte le a biztos.

Az intézmény eddigi története során a 2010-es évben kezelte a legtöbb – 18.625 – ügyet.”

Forrás:
Határozott jogérvényesítés – Az adatvédelmi biztos éves beszámolója, Jogi Fórum, 2011. április 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új törvényjavaslat készül az Alkotmánybíróság döntése miatt

„Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ellenőrző albizottságának hétfői ülésén Sipos-Szabó Zsanett, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese közölte: az Ab döntése miatt új törvényjavaslat készül. Jelezte: a szöveg közigazgatási egyeztetésen van, arról a szakszervezetekkel már egyeztettek és várhatóan a héten újabb találkozót tartanak. Kérdésre válaszolva elmondta még: tavaly nyár óta az idén február közepéig 505 kormánytisztviselőt bocsátottak el a tárcáktól.
…
Karvalics Ottó, a bizottság KDNP-s tagja arról beszélt, hogy bár sokan úgy gondolták, az elfogadott törvények miatt „vérengzés” várható a szférában, de nem volt akkora mértékű elbocsátás, a számok sem mutatják ezt. Szerinte akkor lenne a közigazgatás hatékonyabb, ha a vezetők nagyobb egyéni mozgásteret kapnának.

Szedlák Attila, a testület fideszes alelnöke szerint nemcsak a munkavállalói, hanem a munkáltatói oldalt is védeni kell, egyenlő félnek kell tekinteni őket hasonló jogokkal.”

Forrás:
Új törvényjavaslat készül az Alkotmánybíróság döntése miatt, Magyar Nemzet, 2011. április 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Rétvári Bence a járásokról és kistérségekről

„– Mit lehet tudni a járásokról? Kisebb területi egységek lesznek ezek, mint mondjuk a mostani kistérségek, vagy azokat váltják majd ki?
– A járások szerepe más lesz, mint a kistérségeké. Úgy ítéltük meg, hogy az állam által alkotott jogszabályok végrehajtása eddig nem volt hatékony, több helyütt nehezen érvényesült. A központi kormányzat akarata nem veszhet el, joguralomnak kell lennie az országban, ezért van szükség a járásokra. A közigazgatás megkezdett átalakításában létrehoztuk már a megyei kormányhivatalokat, melyek több eddig különálló funkciót egyesítenek, tizennégy szervezet munkáját vontuk így össze horizontálisan, ezek alatt működnek majd a járási kormányhivatalok.

A hierarchia tehát úgy néz ki, hogy a kormány alatt működnek a kormányhivatalok, alattuk pedig a járási szintű közigazgatási egységek, a járások. Tulajdonképpen ezek lesznek a központi kormányzat legalacsonyabb szintű képviseletei. Feladatokat tudnak majd átvállalni az önkormányzatoktól, azaz a járások fontosak lesznek abból a szempontból, hogy az állami és helyi hatáskörök, feladatok hogyan oszlanak majd meg a jövőben.

– Lehet tudni, hogy mi alapján jelölik majd ki ezek területét, vagy hogy hány darab járás lesz majd?
– Egyelőre erről nincs sok konkrétum, még nem vagyunk abban a döntési szakaszban. Nyilván a történelmi szempontok mellett figyelembe vesszük majd a gazdasági ésszerűséget és a kulturális tényezőket is, vagy a lehetséges központok elhelyezkedését, mikor ezeket kialakítjuk.

– Több lesz ezekből, mint kistérségekből?
– Még nem tudom pontosan, nem akarok számokkal dobálózni.

– Hogyan lesz így olcsóbb majd az állam?
– Nem a takarékosság csúcsa, ha 100 tisztségviselőből 90-et hagyunk meg, mondjuk, mert ez nem jelenti azt, hogy ezzel spóroltunk is. Alapvetően más filozófiát követünk ebben, mint az elődeink, akik a létszámcsökkentésben látták a megoldást. Bár az elmúlt kormányzatok alatt a leépítések után mindig azt láttuk, hogy a köztisztviselők visszaszivárogtak a különböző háttérintézményekbe – mikor Gyurcsány kirúgott 14 ezer köztisztviselőt, még törvényt is változtattak azért, hogy aztán a kirúgott dolgozók elhelyezkedhessenek a közszférában… Nekünk az a fontos – és ez a „spórolás” -, hogy a lakossági ügyintézés során egy engedély kiadásához ne 30, hanem 7 nap legyen elegendő. A hangsúly tehát a hatékonyságon van, a meglévő állományt jól szervezetten kell foglalkoztatnunk. A különböző közigazgatási egységeknek legyen meg a maga szintjén a döntési kompetenciájuk, vagyis helyi szinten szülessenek a döntések, ne pedig felülről érkezzenek az ukázok.

– Alulról kell szervezni a közigazgatást?
– Igen, pontosan. Fontos, hogy az embereket érintő döntések a közelükben szülessenek meg, ehhez szükség van például a járásokra. De ahogy ez majd kicsiben fog működni, azt látjuk már most nagyban is. A minisztériumok összevonása jól sikerült, hatékonyan működnek. A csúcstárcáknál mindenki a maga kompetenciáján belül dönt a területét érintő ügyekben, így például az Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül megszületnek a szociális vagy az egészségügyet érintő ágazatütközési kérdésekre a válaszok. Nem a kormánynak kell mindenben határoznia, arra ott vannak a megfelelő alegységek, ahol a feladatok koncentrálódnak. ”

Forrás:
Privátbankár.hu, 2011. április 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mindenkinek jár az időjárás-jelentés

„Közérdekű adatnak minősülnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által rögzített, a csapadékra és az időjárási riasztásokra vonatkozó információk – közölte Jóri András ombudsman csütörtökön az MTI-vel.

Az ombudsman tájékoztatása szerint több beadványozó is azzal a panasszal fordult hivatalához, hogy az OMSZ korlátozza az általa kezelt időjárási adatokhoz való folyamatos hozzáférést: „elfogadhatatlanul magas díj megfizetésétől teszi függővé azt, és megszüntette a csapadékadatok térképi ábrázolását nyújtó radarképek és az időjárási riasztások szabad felhasználását”.

Az OMSZ az adatszolgáltatás díjának megállapításakor a meteorológiai szolgálatokat tömörítő Ecomet nevű nemzetközi szervezet belső ajánlására, illetve a szerzői jogvédelemre hivatkozott – fűzte hozzá. Az Ecomet ajánlása azonban a magyar jog szerint kihirdetés hiányában nem minősül nemzetközi megállapodásnak, így a kérdést kizárólag a hazai jog szabályozza: az Ecomet belső ajánlása alapján az OMSZ nem kötheti sem a radarképek, sem az időjárási riasztások más honlapon való folyamatos megjelenítését díjfizetéshez – hangsúlyozta Jóri András.

Mivel az időjárási riasztások nem meteorológiai adatok, hanem az azokból levont következtetések összefoglalói, nem minősülnek meteorológiai alapadatnak, azonban közérdekűségükhöz nem férhet kétség, így megismerésükre az adatvédelmi törvény szabályai az irányadók – tette hozzá. Az ombudsman emlékeztetett: a környezet védelméről szóló törvény módosításával létrehozott Nemzeti Térinformatikai Rendszer keretében mindenki számára biztosítani kell – többek között – a meteorológiai alapadatok folyamatos lehívását.

A közérdekű adatokat tartalmazó másolatokkal kapcsolatos költségtérítésre az adatvédelmi törvény kimondja, hogy a lehívott adatokért legfeljebb a másolat elkészítéséért – jelen esetben a folyamatos lehívást lehetővé tevő infrastruktúra használatáért – állapítható meg költségtérítés, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell. Nem állja meg a helyét az OMSZ-nek az az álláspontja, hogy a kért nyers radaradatok szerzői jog védelme alá esnek – szögezte le Jóri András.”

Forrás:
HVG.hu (MTI), 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Csaknem 8 ezer panasz érkezett az ombudsmanhoz

„Az országgyűlési biztos azt mondta: nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is az tapasztalható, hogy a válság miatt nőtt a gazdasági, pénzügyi, szociális ügyekkel kapcsolatos panaszok száma. Szabó Máté ugyancsak fontos európai sajátosságnak nevezte az úgynevezett fordított piramis jelenségét, ami azt jelenti, hogy éppen a piramis alján lévők, vagyis a legszegényebbek, a leginkább rászorulók fordulnak a legkevésbé az ombudsmanokhoz. Ők azok, akik nehezebben fogalmazzák meg az igényeiket, nehezebben találják meg a megfelelő címzettet. A panaszosok döntő többsége ezzel szemben a középosztályból kerül ki.

Mint az ombudsman hozzátette, próbálnak a piramison fordítani, ezt szolgálják az úgynevezett méltóságprojektek. 2008 óta foglalkoznak ezért a fogyatékossággal élőkkel, az idősekkel és a gyerekek helyzetével.
…
Szabó Máté elmondta: 2010-ben pénzügyi projektet is indítottak, azt vizsgálták, hogy az állampolgárok, a hatósági és magánjellegű pénzügyi szolgáltatók között milyen viszonyok állnak fenn. Véleménye szerint az állampolgár és a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetben van a nagy, tőkeerős pénzügyi intézményekkel szemben, legyen az adóhatóság, biztosító vagy bank…Szabó Máté szerint e területen és más területeken is szükség van a jogvédő intézmények hálózatának, együttműködésének kialakítására. Úgy véli, fontos lenne, hogy a különböző településeken élők egységes panaszfelvételi fórumhoz fordulhassanak, amely eljuttatja a panaszokat a különböző jogvédő szervezetekhez.”

Forrás:
Csaknem 8 ezer panasz érkezett az ombudsmanhoz, HVG.hu, 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Járásnyi Térség? Melyik az igazi járás?

„…A járási tanácsok (testületek) 1972-es megszüntetésére már csak kevesen, a járási hivatalok 1984-es megszüntetésre talán már sokan emlékeznek. Ezek voltak az óriásjárások. (Csak egy jellemző példa: Az egykori „Nagy” Siófoki Járás az utolsó állapotában akkora volt, hogy annak helyén ma 7 HÉT város található, 6 HAT okmányirodával, és részben, vagy egészben 5 ÖT kistérséggel.) Nem csoda, hát, hogy a történelmi emlékezet eléggé eltérő.

Vajon mekkora lesz az új járás? Ez legalább akkora kérdés, mint az, hogy mi lesz a feladata-hatásköre. A régi nagy székhelyek valószínűleg nosztalgiáznak, a jelenlegi kistérségi központok viszont erre a változatra voksolnak. Nyilván sokan szeretnék visszaszerezni akár egy évszázada elveszített dicsőségüket, hiszen járási székhely annyi volt, mint égen a csillag.
…
A miniszter nyilatkozotT
Az önkormányzati választások előtt százszor több volt a találgatás, mint a biztos információ, aztán október harmadika után lassan körvonalazódott a lényeg. Navracsics Miniszter Úr több fórumon is nyilatkozott, miszerint számára elképzelhető, hogy a kistérségek és a járások száma és földrajzi határa ugyanaz lesz. (Csak hogy a járás alatt ő államigazgatást, kistérség alatt pedig önkormányzati társulást ért, ezért is van a megkülönböztetés. Hozzáteszem: a hagyományoknak is jobban megfelel a járás szó.)

Ez már világos beszéd volt, így az irány ki van jelölve. Aki rendelkezett némi közigazgatási ismeretekkel, tudta a nagy különbséget, és így már előre sejthette ezt az irányt, hiszen
– a régi értelemben vett járások elsősorban másodfokú államigazgatási hatáskört láttak el,
– a mostani értelemben kialakuló járások pedig elsőfokú államigazgatási hatáskört fognak ellátni, így tehát valószínű, hogy a hatáskör telepítés az ügyfélhez közelebb kell, hogy kerüljön.
…
Polgármesterek, jegyzők szerepe
A feladatok-hatáskörök nagy része nyilvánvaló, így csupán az merül fel kérdésként, hogy lesz-e szerepük, és milyen szerepük lesz ebben a városi hivataloknak, jegyzőknek. Vajon mi lesz az elhelyezés szempontja? Közös épületben, vagy külön? Jegyzői közreműködéssel, vagy anélkül?

A városi jegyzők is éppúgy nehezen élnék meg a „visszafejlesztést” mint ahogy a városi polgármesterek is személyes tragédiaként vennék tudomásul, ha elkerülne a házból az építésügy, okmányiroda, stb.,
– függetlenül attól, hogy nincs is hatáskörük,
– függetlenül attól, hogy erősen alulfinanszírozottak.

Bíznak abban, hogy a meglévő infrastruktúra és a költségek szemrevételezése a Minisztériumot is elgondolkoztatja az együttműködés irányába.

Új irány?
Amennyiben a Kormány nem a városokkal való együttműködés, hanem az elkülönített feladat-hatáskör irányába indul, és radikális mértékben „kiüresíti” államigazgatási szempontból a körzetközponti hivatalokat, akkor pedig még inkább megnő az igény a nagyobb méretű körjegyzőségek alakítására, hiszen a szellemi és technikai infrastruktúra egyaránt rendelkezésre áll. Ez egybeeshet a Belügyminisztérium törekvéseivel, mivel egy éven belül új Ötv. is várható.”

Forrás:
Járásnyi Térség? Melyik az igazi járás?, Dr. Kiss Pál, Jegyző és Közigazgatás, Évfolyam: XIII. Lapszám: 1., 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1 milliárdot spórol idén a Békés Megyei Kormányhivatal

„- Már az egyes szakigazgatási szervek átköltöztetése nyomán kiváltott bérleti díjak megtakarításával is több mint 100 milliót spórolhatunk az idén, amelyhez dologi kiadásaink nagyfokú csökkentése mellett komolyabb leépítések elkerülésével közel egymilliárd forintot takaríthat meg a kormányhivatal már az első költségvetési évében – jelentette be Erdős Norbert.

A Békés megyei kormánymegbízott hozzátette, hogy történtek ugyan személyügyi átszervezések a szakigazgatási szerveknél, de ezt főleg nyugdíjazásokkal oldották meg. A 2011-ben 5,8 milliárdos főösszegű költségvetésből gazdálkodó kormányhivatal ezzel ellensúlyozni tudja a központi források és zárolások következtében felmerülő pénzügyi hiányosságokat.

Erdős Norbert személyi változást is bejelentett a kormánymegbízotti értekezlet keretében, eszerint március 1-jei hatállyal dr. Lukácsi Krisztina az Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szervének új vezetője. A jogász végzettségű egészségbiztosítási szakember röviden összefoglalta a szerv jövőbeni irányításának fontosabb irányelveit, mely szerint komolyabb hangsúlyt fektetnének az ügyfélközpontúság hatékonyabb érvényesülésére. Az új vezető külön kitért a szolgáltatások elérhetőségének kérdésére is, ezzel kapcsolatban a gyulai ügyfélszolgálati iroda mellett említést tett az orosházi, szarvasi és szeghalmi ügyfélszolgálati pontokról.”

Forrás:
1 milliárdot spórol idén a Békés Megyei Kormányhivatal, Hír6.hu, 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jönnek a járási kormányablakok

„A 14, regionális kirendeltséggel bíró szakigazgatási hivatal után 2013 végéig mind a 33 szerv integrálódik a kormányhivatalokba.
Ezzel megvalósul a valódi egyablakos ügyintézést – mondta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára Debrecenben. A területi közigazgatásért és választásokért felelős politikus kifejtette: az idén január 1-jével a legnagyobb forgalmú ügyintézést lebonyolító hivatalokat „csatornázták be” a kormányhivatalokba, ezeket fogják követni többek közt a vízügyi igazgatóságok és a nemzeti parkok kirendeltségei.

„2013 végéig rendet teszünk a túlburjánzó szervezetek között” – közölte az államtitkár. Szabó Erika elmondta: az a cél, hogy az összes hatósági ügyet a kormányablakoknál lehessen intézni, „ne kelljen az embereknek minden hivatal helyét és nyitva tartását fejben tartaniuk.” A területi közigazgatás szintjén ez történelmi átalakítást fog jelenteni – fűzte hozzá.

Az államtitkár az MTI racionalizálást érintő felvetésére kiemelte: elsősorban a technikai és hivatali személyzet terén kell felszámolni a párhuzamosságokat. Jelenleg a legtöbb hivatalnak eltérő informatikai rendszere van, így mindegyiknek saját rendszergazdákat és egyéb technikai személyzetet kell fenntartania, de például a gépjárműpark ellenőrzését is szabályozni kell.

Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott ehhez kapcsolódva elmondta: a megyei kormányhivatalnál nem volt jelentős mértékű létszámleépítés a hivatalok integrálásakor, ők a korábbi ingatlanbérleti szerződések és a beszerzések áttekintésével igyekeztek javítani a költséghatékonyságon.

Szabó Erika beszélt a 2013. január 1-jével bevezetendő járási rendszerről is, ami – mint kiemelte – nem önkormányzati képviseleti szint, hanem a kormány feladatait ellátó közigazgatási egységként működik majd. Ezzel kapcsolatban folyamatosan egyeztetnek a Belügyminisztériummal, hiszen részletesen szabályozni kell az állam és az önkormányzatok feladatköreit.

Hozzátette, hogy a jegyzők leterheltek, hiszen olyan feladatokat is rájuk testált az állam az elmúlt években, amelyek nem önkormányzati hatáskörbe tartoznak. Miután ezt szabályozták, várhatóan 2013 végére, a járási székhelyeken is nyílnak kormányablakok – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Jönnek a járási kormányablakok, Vehir.hu, 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Valamennyi szakigazgatási szerv egy helyen legyen elérhető

„Az első lépést megtették, a lehetséges 33 regionális szakigazgatási szervből 14-et már beintegráltak az egyablakos ügyintézési rendszerbe – mondta dr. Szabó Erika államtitkár csütörtöki tájékoztatóján.
Az ország 20 kormányhivatalában most 23 ezren dolgoznak. Az átállásra példaként említette a megyét, ahol korábban a közigazgatási hivatalban 96-an dolgoztak, míg a januártól felállt kormányhivatalban 1174 ember munkáját kell irányítania Rácz Róbert kormánymegbízottnak, Vasas Lászlóné dr. főigazgatónak és Tapolcai Zoltán főosztályvezetőnek.

Az államtitkár jelezte, akkor fejeződik be az egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása, ha mind a 33 szakigazgatási szervet így lehet majd elérni. Ezzel tehermentesítik a polgármesteri hivatalokat, melyeknek ma még nagyon sok államigazgatási feladatot kell ellátniuk. Beszélt arról is, hogy 2013-ra kialakítják a járási kormányablakokat is, de a járások határairól, illetve székhelyeiről később születhet döntés.
A megyei kormányhivatal létrehozásáról szólva Rácz Róbert elmondta, lényeges létszámmozgással az nem járt, legfeljebb néhány párfős osztályt szüntettek meg. Arról pedig csak jövőre tud beszámolni, mennyi költséget sikerült megtakarítaniuk az átszervezéssel az előző évhez képest.”

Forrás:
Valamennyi szakigazgatási szerv egy helyen legyen elérhető, Hajdú Online, 2011. április 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Államigazgatási kollégium alakult

„A területi államigazgatási szervek részvételével megalakult a kormánymegbízott munkáját javaslataival, állásfoglalásaival támogató Vas Megyei Államigazgatási Kollégium.
Csaknem félszáz területi államigazgatási szerv vett részt a Vas Megyei Államigazgatási Kollégium megyeházán tartott alakuló ülésén. Közülük huszonegyen vesznek részt tanácskozási joggal a véleményező, a kormánymegbízott számára az aktuális kérdésekben javaslatokat megfogalmazó testület munkájában.
A tanácskozás résztvevőit a területi államigazgatás átalakításáról, a kormányzati célokról és feladatokról Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője tájékoztatta. Ezt követően a Vas Megyei Államigazgatási Kollégium elfogadta ügyrendjét, majd Ágh Ernőné, a Vas Megyei Kormányhivatal főigazgatója beszélt az integrációval érintett egyes szakigazgatási szervek közötti közötti munkamegosztásról. Összegezte az integrált ügyfélszolgálati iroda működésének eddigi tapasztalatait is.
Az adó és vámhatóság átalakulását, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) létrejöttét, s új szervezeti felépítését Király Miklós, a NAV Vas Megyei Adóigazgatósága igazgatója, valamint Palotás József, a NAV Vas Megyei Vám-és Pénzügyőri Igazgatósága igazgatója mutatta be.
Az alakuló ülésen az aktuális kormányzati feladatokkal kapcsolatos tennivalók között szó volt a közfoglalkoztatás új rendeszerének kialakításáról, az Önkéntesség Európai Éve 2011. Nemzeti Programjának keretében szervezendő területi programjairól, valamint a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tételét szolgáló feladatok összehangolásáról.”

Forrás:
Államigazgatási kollégium alakult, Erős D. Zoltán, Vas Népe, 2011. április 14.
Megalakul a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium, Szeged.hu, 2011. április 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Adatvédelem: megállapodás felé tart az EU és az Egyesült Államok

„A bel- és igazságügyi együttműködés több területét és a migrációval kapcsolatos kérdéseket vitatták meg az Európa Unió és az Egyesült Államok képviselői április 14-i találkozójukon, a Budapesthez közeli Gödöllőn. A felek eredményesnek ítélték a tárgyalásokat.

A magyar elnökség által megrendezett EU-USA bel- és igazságügyi miniszteri konferencián amerikai részről Janet Napolitano bel- és Eric Holder igazságügy-miniszter, az Európai Unió részéről pedig Cecilia Malmström belügyi és Viviane Reding igazságügyi biztos vett részt, míg az unió következő soros elnöki tisztségét betöltő Lengyelországot Jerzy Miller belügyminiszter és Krzysztof Kwiatkowski igazságügy-miniszter képviselte.

„A mai nap nagy sikerének nevezzük, hogy hivatalosan is megkezdődtek a tárgyalások az EU és az Egyesült Államok között egy átfogó adatvédelmi megállapodás aláírásáról” – kezdte az ülést követő sajtótájékoztatót Navrasics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter. A politikus szerint bár még több tárgyalási fordulóra szükség van, végül „egy magas szintű, az adatvédelmi garanciáikat biztosító” keretegyezmény születik majd az EU és az USA között.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint minden napirendi kérdésben sikerül előrehaladni a „jó hangulatú” megbeszéléseken.
…
„Jó pillanata volt ez a magyar elnökségnek” –méltatta az ülés eredményeit Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos, aki a kábítószeres visszaélésekkel kapcsolatos együttműködés fontosságát emelte ki.
…
Megszűnő határvonalak
„Nagyon sok témát beszéltünk át a kiberbűnözéstől az adatvédelemig” – hívta fel a figyelmet az Európával folytatott együttműködés számtalan aspektusára Eric Holder, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere. Holder szerint a gödöllői tanácskozások jó alapot szolgáltatnak a további megállapodásokhoz is: „biztos vagyok benne, hogy olyan témákban is meg tudunk állapodni, amelyek most még határvonalat jelentenek közöttünk”.

Az ülésen szó volt a terrorizmus elleni együttműködésről, illetve az ezzel kapcsolatos 2010-ben elfogadott Toledói Közös Nyilatkozatról is, amely a légi közlekedés biztonságával foglalkozik. Janet Napolitano amerikai belbiztonsági miniszter a sajtótájékoztatón külön kiemelte a légi utasok biztonságáról szóló tárgyalásokat. „A cél, hogy az utasok ne legyenek támadásoknak kitéve, vagy ha mégis, akkor ki tudjuk védeni azokat” – mondta. A légi biztonság megerősítésének érdekében a résztvevők áttekintették az EU-USA közötti utasadat-nyilvántartásról (PNR) szóló megállapodást is.

A munka folytatódik
Jerzy Miller a következő soros elnökséget adó Lengyelország belügyminisztere már országa elnökségi programjának egyes részleteit is felvillantotta a sajtótájékoztatón. Miller nem rejtette véka alá, hogy a lengyelek számára a legfontosabb a drogok, azon belül is az egyre inkább terjedő szintetikus kábítószerek elleni küzdelem. Hozzátette, hogy a lengyel elnökség a mediterrán térség problémáival is kiemelten foglalkozik majd.

Krzysztof Kwiatkowski lengyel igazságügyi miniszter a gödöllői ülést értékelve hangsúlyozta, hogy az adatvédelmi keretegyezménnyel kapcsolatban még további tárgyalásokra van szükség, „de a lengyeleknek sokkal könnyebb dolguk lesz, mert a magyarok levették a munkát a vállukról” – tette hozzá.”

„ Az igazságügyi miniszter a tanácskozás szünetében újságírók előtt emlékeztetett arra, hogy decemberben Washingtonban már tartottak egy előkészítő szakértői megbeszélést, ám az amerikai tárgyalófeleknek akkor még nem volt mandátumuk az adatvédelmi tárgyalások megkezdésére.

„Ez fontos fejlemény, még akkor is, ha várhatóan nehéz tárgyalásoknak nézünk elébe” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. A BruxInfo kérdésére válaszolva a miniszter szerint az egyik legnehezebb kérdés annak eldöntése lesz, hogy az EU és az USA között kötendő keretegyezmény milyen viszonyban lesz a már meglévő kétoldalú megállapodásokkal. Több uniós tagállamnak ugyanis már most van kétoldalú adatcsere-megállapodása az Egyesült Államokkal, köztük egyébként Magyarországnak is.

Navracsics Tibor szerint ezen a ponton még a Bizottság és az Egyesült Államok tárgyalódelegációi megközelítése is eltér egymástól, és bár a magyar elnökség megpróbál közvetíteni, ám ezek a tárgyalások tovább folynak majd a lengyel elnökség alatt is.

A találkozót követő sajtótájékoztatón a BruxInfo azon kérdésére, mely szerint a készülő keretegyezmény miképpen befolyásolja majd a már meglévő kétoldalú megállapodásokat, Viviane Reding kitérő választ adott, és azt hangsúlyozta, hogy az új horizontális keretegyezménnyel a későbbiekben könnyebb lesz az adatok cseréjével kapcsolatos későbbi specifikus megállapodások tető alá hozása is.

„Nem lehet úgy gondolkodni a biztonsági ügyekről, hogy az alapjogokat ne vegyük figyelembe, ezért nagyon fontos, hogy legyen egy ’ernyőegyezmény’, mely egyensúlyt teremt a közbiztonság és az egyének személyes adatainak védelme között” – hangsúlyozta ugyanakkor a jogérvényesülésért és az alapvető jogokért felelős biztos.”

Forrás:
Adatvédelem: megállapodás felé tart az EU és az Egyesült Államok, eu2011.hu, 2011. április 15.
Adatvédelem: megindultak az amerikai-uniós tárgyalások, BruxInfo, 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Rétvári: egységes európai igazságügyi portál létrehozása a cél

„Az elektronikus igazságszolgáltatás területén egységes európai igazságügyi portál létrehozását nevezte a következő évek egyik feladatának Rétvári Bence csütörtökön.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára egy a témában rendezett budapesti konferencia szünetében az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy a francia elnökség idején a Bel-és Igazságügyi Tanács 2008 novemberében döntött arról az akciótervről, amely a következő évekre meghatározza az elektronikus igazságszolgáltatás területén európai szinten elvégzendő munka kereteit.

A munka egyik prioritása egy olyan egységes európai igazságügyi portál létrehozása, amely hozzáférést biztosít a nemzeti és az uniós jogszabályokhoz, a nemzeti jogrendszerekhez, egyes eljárásokra vonatkozó információkhoz, tagállami nyilvántartásokhoz, és akár a jövőben egyes európai eljárásokhoz is – mondta Rétvári Bence. Hozzátette: a nyilvántartások tekintetében a tolmácsokra, fordítókra, az ügyvédekre, közjegyzőkre, cégekre, ingatlanokra, végrendeletekre vonatkozó információkra lehet majd keresni; az európai eljárások közül pedig a kis értékű követelésekre, az európai fizetési meghagyásos eljárásra.

A portálhoz kötődő végrehajtási feladatok a vonatkozó akcióterv alapján az Európai Bizottsághoz kerültek, míg a tanácsi munkacsoport feladata a munka irányainak meghatározása. Rétvári Bence kiemelte: a magyar elnökség alatt egy olyan programtervet készítettek, amely tartalmazza azt a 14 tagállam és két európai szakmai szervezet (ügyvédek és közjegyzők) részvételével indított E-codex elnevezésű projektet, amely a jövőben a tanácsi munkacsoporthoz kötődő technikai munkáért felelős lehet és amelyet a konferencián is bemutatta.”

Forrás:
Rétvári: egységes európai igazságügyi portál létrehozása a cél, HVG.hu, 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyerhet-e a közigazgatás informatikai fejlesztésekkel, és ha igen, miként lehet ezt mérni?

„Nyerhet-e a közigazgatás informatikai fejlesztésekkel, és ha igen, miként lehet ezt mérni? Kinek kell ezeket a fejlesztéseket kezdeményezni? Intézményen belül vagy külső cégek bevonásával történjen a megvalósítás? A második napot indító kerekasztal-beszélgetés ezekre kérdésekre kereste a választ.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közigazgatás területén nehezen kimutatható a haszon és a megtérülés, mivel az jellemzően az állampolgároknál és a működésben jelentkezik, tehát nem, vagy csak nehezen számszerűsíthető. Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke ennek kapcsán rámutatott, hogy a különféle állami hivatalok közötti adatszolgáltatás ingyenesen történik, ezért gazdaságossági adatokat itt nem lehet mérni. Bojta János, az IVSZ tanácsadó munkacsoportjának a vezetője is úgy gondolja, hogy nem lehet üzleti alapon kezelni a közigazgatást, mert itt nem üzletről van szó. Szerinte inkább a szolgáltatás minősége kell legyen a mérce. A minőségjavulás meglétét, illetve nemlétét folyamatos monitorozással lehet ellenőrizni – véli Kratochwill Péter, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke.

Az informatikára már a jogszabály alkotás során gondolni kell. Ha a jog megfelelően működik, akkor az már önmagában garantálja az eredményességet – mutatott rá Bojta János, aki a projekttípusok közül az informatikai bevezetéseket tartja a legkockázatosabbnak, mivel a kívánt minőség, a határidő, illetve a tervezett költségek hármas egységét nehéz tartani. A tanácsadó mindezt a megfelelő jogalkotás hiányának tudja be.

Futó Iván, a NAV Informatikai Intézet főigazgatója a folyamatmenedzsment fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte megfelelő dokumentáció esetén, már lezárult, sikeres projektek tudásbázisának felhasználásával hatékonyabbá tehetők a bevezetések, illetve az esetlegesen félbehagyott fejlesztéseket sem kell a nulláról újraindítani. Vetési Iván a belső szakmai stáb szükségességét hangsúlyozta, amely meg tudja fogalmazni a pontos elvárásokat a szállító felé. Utóbbitól szerinte nem várható el, hogy rendelkezzen azokkal az ismeretekkel (például az adott intézmény belső folyamatairól), amelyek feltétlenül szükségesek a sikeres projekthez. Ellenben ideális esetben kellően rugalmas ahhoz, hogy az időközben bekövetkező változásokra gyorsan reagáljon.”

Forrás:
A Born to Be Mobile konferencia második napja, Árokszállási Gábor, Infotér.eu, 2011. 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Részvételi demokrácia és komoly játék – II. rész

Molnár Szilárd (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület) cikkének folytatása.

A közvetlen párbeszédre, az állampolgárok igényeinek, véleményeinek meghallgatására gyakorlatilag a 4-5 évente megrendezett választások alkalmával van mód. Annak érdekében, hogy az EU intézményei és az állampolgárok közötti kapcsolat élőbb legyen, 2005-ben az Európai Unió elindította a D-Tervet a demokráciáért, párbeszédért és vitáért, melynek keretén belül számos innovatív projekt indult a részvételi demokrácia területén.

A kísérleti projektek révén – mint például az Európai Állampolgári Panel– az Európai Bizottság elindította a Részvételi Demokrácia Eszköztárat, amelyben a különböző, a tagállamoknak ajánlható állampolgári részvételi eszközöket gyűjtöttek össze. Ebben a 2010-es adatbázisban olyan eszközöket ismertetnek, mint

  • állampolgári konzultációkat,
  • állampolgári tanácsokat,
  • konszenzus konferenciát,
  • együttgondolkodó közvéleménykutatást,
  • fókuszcsoportokat,
  • jövőkonferenciát,
  • kerekasztalokat,
  • forgatókönyv műhelymunkát.

A gyűjtemény érdekessége, hogy az egyes eszközöknél mindössze 1-2 európai jó gyakorlat szerepel, olyan pedig, amelyik internetes megoldásokat kínál, egy sincs. Ebből is látszik, hogy az internetes aktív állampolgárságot segítő eszközök, szimulációs komoly játékok fejlesztése még gyerekcipőben jár, erre kiforrott, bejáratott példákat nem lehet találni. A részvételi demokrácia-fejlesztés eszközrendszerének fejlődését látva azonban kétség nem férhet ahhoz, hogy a következő lépcsőfok az online lehetőségek széleskörű elterjedése lesz.

A komoly játékok azt a víziót és reményt keltik, hogy a civil társadalmi részvétel elhaló hagyományait, az állampolgárok politika és közügyek iránti érdeklődését újra feltámasztják. Ennek egyik legígéretesebb területe a közösségi költségvetés tervezés lehet, főleg annak köszönhetően, hogy itt egyértelmű a települési önkormányzatok érdekeltsége, érintettsége. Az év első hónapjaiban lelkes blogbejegyzésekben adott hírt a kaliforniai San José város közösségi költségvetés-tervezési komoly játékáról Luke Hohmann, a játékot fejlesztő Innovation Games cég honlapján.

A közösségi költségvetés tervezés gyakorlatát egyébként a brazíliai Porto Alegrében találták ki és alkalmazták először a ’90-es évek elején. A részvételi költségvetés tervezés folyamatának lényege, hogy – minden helyi lakos részvételi lehetőségének biztosításával – a település költségvetésének főbb tételeinek arányát meghatározzák, illetve az elmúlt évi ráfordításokat ellenőrizzék. Az eljárás sajátossága, hogy mindez egy olyan nyitott és átlátható vita- és döntéshozatali mechanizmuson keresztül valósul meg, amiben gyakorlatilag a politikai, civil és piaci szféra is részt vehet, részt vesz. A sikerek ellenére azért meglepő, hogy még napjainkba is csak néhány százra tehető azoknak a városoknak a száma, ahol ezt az eszközt alkalmazzák. Ennek magyarázatát döntő mértékben abban kell látnunk, hogy az önkormányzatok változatlanul nem akarják, nem merik erőforrásként használni a helyi lakosok közösségi tudását, aktivitását, mivel az átlagpolgár nem rendelkezik megfelelő információval, tudással és bölcsességgel a költségvetés meghatározásához.
Pedig az előnyök hosszan sorolhatók. Főleg a megszorítások idején lenne fontos az önkormányzatoknak is, hogy a költségvetés-tervezés folyamatát, felmerülő problémáit minél jobban megismertessék a lakosokkal, ami persze legjobban úgy érhető el, ha a döntéshozatal bizonyos elemei nyitottá válnak az állampolgárok számára is. San José város polgármesteri hivatalát is pontosan ez motiválta abban, hogy a 2011/12-es városi költségvetés tervezésébe bevonják a helyi civil társadalmat.

A szimulációs játéknak itt csak a főbb elemeit mutatjuk be.
Első lépésben a városháza elkészített egy induló javaslatot, amelyben 18 kiemelt terület költségvetési igényét – indoklással ellátva – mutatja be. Ez indul a Graffiti-ellenes csoport 16 főjének foglalkoztatási költségeitől a Nagykönyvtár jelenlegi nyitvatartási rendjének fenntartásán át egészen a különböző közösségi programokig (karácsonyi vásár, nyári programok, közösségi házak fenntartása). A 18 program összesen 14 millió dollár nagyságú költségvetési részt érint, és persze a részköltségek indoklása mellett azt is közölte a városháza, hogy amennyiben ettől az összegtől elesik az intézmény, hány munkatárssal tudnak majd kevesebbet foglalkoztatni, milyen szolgáltatásokkal lesz kevesebb elérhető, stb.
Indulásként, a civil szervezetek vezetői által kreált csoportokban minden résztvevő (7-9 játékos) kapott fejenként 200 ezer dollárt, amit a fenti 18 terület bármelyikére fordíthatták. Azonban ez az összeg kevésnek bizonyult a 18 programhoz, így a játék értékelhető eredmény nélkül záródott. Újabb kísérletként a városháza 11 területre szűkítette az eredeti listát. Így a játék – amelyre 90 percet fordítottak – már működött, tehát elő tudott állni mind az egyéni preferenciákat, mind az egyes csoportok preferenciáit tükröző többdimenziós eredményt. Természetesen az eredmény nem csak a városháza által tett ajánlati lista közösségek által megvitatott és megváltoztatott listája volt, hanem az is, hogy a költségvetési tételek elfogadása vagy elutasítása során felszínre került állampolgári vélemények, nézőpontok, motivációk, érdekek és indokok sokszínűsége nagyon fontos háttértudást adott az önkormányzat döntéshozói számára. Ezek a viták/tárgyalások oly hatékonyak voltak, hogy egyes költségvetési tételek esetében további lakossági fórumok indultak, ennek eredményeként pedig a városháza bizonyos beruházások több hónapos elcsúsztatásával milliós nagyságrendű dollárt takarított meg.

San José város kísérlete megmutatta, hogy az állampolgárok aktivitására, tudására, tapasztalataira bizonyos területeken igen is lehet támaszkodni, hiszen a városháza által összeállított listán olyan területek szerepeltek, amelyekkel a városlakók nap mint nap találkoznak. A költségvetési tételek meghatározásához a városháza kellő mennyiségű és releváns induló információt adott meg, így ezek további érdemi vitákat, diskurzusokat generáltak, amiben a városháza is részt vett.

Zárjuk ezt a kis áttekintést azzal, hogy reméljük, hamarosan hasonló magyarországi kezdeményezésről is be tudunk számolni. Példák talán már akadnak itt is, de olyanról, ahol egy szimulációs környezetben a döntéshozatali mechanizmusba az állampolgárokat is bevonták volna, ahol ilyen jellegű tapasztalatokra támaszkodva a részvételi demokrácia kezdeményezéseknek esetleg valamilyen online eszközét fejlesztenék ki, még nem tudunk. Persze, évekkel ezelőtt elindult az Online Baja, amelyik az első ilyen próbálkozás volt Magyarországon egy egyszerű online fórum-alkalmazást használva, de ez szinte csak az állampolgárok kötetlen fóruma, nem egy több szektort magába foglaló döntéshozatali mechanizmus. Fejér megyében több kistelepülésen indult részvételi demokrácia-fejlesztés, főleg strukturált párbeszéd programok indításával, utcaközösségek és civil képviselők hálózatának kiépítésével, valamint mindezekre támaszkodva helyi fórumok kialakításával. Ilyen kisközösségi fejlesztésekre persze már van több példa is, de itt nem látni az e-demokrácia felé való elmozdulást. Szolnokon most indult egy e-demokrácia szimulációs eszköz-rendszer helyi fiatalok számára (lásd www.szolfix.hu). Itt viszont már valós döntéshozatali szituációkat – például állampolgári tanácsot, konszenzus konferenciát, vagy közösségi költségvetés tervezést – próbálhatnak ki helyi fiatalok online módon, persze szakértő felnőttek mentorálásával.

Források:
Aarhusi Egyezmény (pdf)
Luke Hohmann blogbejegyzései San José város közösségi költségvetés tervezéséről
OECD (2001): Citizens as Partners. Handbook On Information, Consultation and Public Participation in Policy-Making (pdf)
OECD (2003): Open Government: Fostering Dialogue with Civil Society (pdf)
SZOLnoki FIatalok Közösségi Színtere

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megjelent az Egyesült Államok nemzeti online azonosítási stratégiája

Az online kereskedelem, és általában az online ügyletek, biztonsági szempontból rengeteg problémával küszködnek, a jelszavakra/azonosítókra alapozott azonosítás rendkívül sérülékeny. Az új stratégia a mostani megoldás helyett egy olyan azonosítási ökoszisztémát vázol fel, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok számos azonosításszolgáltató közül választhassanak. Ez utóbbiak lehetnek magáncégek és közületi szolgáltatók egyaránt. Ők azok, amelyek az ügyfeleik azonosításához szükséges megbízható igazolásokat szolgáltatják. Minden szolgáltatásnyújtó intézménynek az azonosításra, hitelesítésre, biztonságra és adatvédelemre vonatkozó meghatározott, közös szabványkészletet kell követnie. A stratégia megvalósulása esetén nem lesz szükég arra, hogy minden webhely/szolgáltatás használatához külön azonosítót és jelszót kelljen megadni. Kormányzati elvárás, hogy a stratégia segítsen az üzleti szektor cégeinek, hogy szolgáltatások sorát fejlesszék ki az online ügyletek biztonságának javítására. A stratégia keretében kidolgozandó szabályozás egyik célja, hogy a felhasználói adatokkal ne lehessen visszaélni.

A stratégia megvalósításának kerete a közszféra és a magánszektor együttműködése adja. Az állam szerepe elsősorban a szabványok és a szabályozás kidolgozása, a felhasználók védelmének (magánadatok védelme) biztosítása. További fontos feladat az e-kormányzati szolgáltatások felkészítése arra, hogy azok elfogadják a hitelesítési szolgáltatásokat. Amerikai környezetben fontos hangsúlyozni, hogy ez nem kötelező személyazonosító lesz, használata önkéntes lesz.

Forrás:
National Strategy for Trusted Identities in Cyberspace (NSTIC), 2011. április 15. (pdf)
Making Online Transactions Safer, Faster, and More Private, National Institute of Standards and Technology
Cyber identity strategy would eliminate the need for multiple passwords, Aliya Sterstein, nextgov, 2011. április 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Szuperszámítógépet kapott a Debreceni Egyetem

„A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre a NIIF Intézet vezetésével hazánkban. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések között is egyedülálló projektnek köszönhetően.

Az idén 25 éves fennállását ünneplő NIIF Intézet (Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet) biztosítja a magyar felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi intézmények országos hibrid hálózatát és az erre épülő informatikai hátterének fejlesztését és működtetését. Az Intézet 2001-ben helyezte üzembe az első magyarországi szuperszámítógépet, mely akkor a 428. helyen állt a világranglistán. Máig csaknem 200 kutatási projekt használta ki 100% lekötéssel a rendszer kapacitását és jelentős sikerek születtek a szuperszámítógép segítségével. A felhasználói igények növekedése miatt a szolgáltatás indulásának 10. évfordulóján egy teljesen megújult, teljesítményében csaknem két nagyságrenddel megnövelt, korszerű infrastruktúra áll a magyar kutatók rendelkezésére.

Az új infrastruktúra 4 szuperszámítógépből áll, amelyek földrajzilag elosztott módon, az ország különböző városaiban kerültek elhelyezésre (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged). A szuperszámítógépeket az NIIF dedikált optikai hibrid hálózata kapcsolja össze egy hatalmas erőforrássá. Noha a számítógépek teljesítménye külön-külön is eléri az eddig Magyarországon üzembe helyezett bármely más számítógép teljesítményét, az összesített kapacitásuk meghaladja a 48 Teraflop értéket, ami a jelenlegi világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapacitás a régebbi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett.”

Forrás:
Szuperszámítógépet kapott a Debreceni Egyetem, HVG.hu, 2011. április 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4,5 milliós veszteség óránként: nem biztonságos a hazai nagyvállalatok IT-rendszere

„A Symantec magyarországi nagyvállalatok között végzett felmérése rámutatott, hogy a cégek több mint fele nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel.

A Symantec magyarországi képviselete felkérésére készített felmérésben 200 haza nagyvállalat IT vezetőjét kérdezték arról, hogy mennyire felkészültek egy esetleges IT katasztrófa esetére.

A felmérés kimutatta, hogy a magyar nagyvállalatok többsége egyetért abban, hogy egy leállás komoly következményekkel járhat, mégis a megkérdezettek több mint fele nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel (56 százalék). A vállalatok egy katasztrófa esetén leginkább a profit csökkenésétől, illetve az adatvesztéstől tartanak, továbbá a vállalatirányítási és CRM erőforrások leállását becsülték a legveszteségesebbnek. Közel 4,5 millió Ft kárral számoltak egy órás leállásnál, ezt követően a megkérdezettek szerint az adatbázisok elvesztése, illetve megsérülése jelenti a legnagyobb kárt. Ennek összegét 1 116 000 Ft-ra becsülték.
… ritkán kerül sor egy évnél gyakoribb tesztelésre. Rendszeres ellenőrzésekkel jelentős pénzt takaríthatnának meg, hiszen így a vállalatok megelőzhetnék a szenzitív adatok elvesztését, illetve rövidebb időt venne igénybe a helyreállítás is…A következményeket illetően a nagyvállalatok 36 százaléka állította, hogy egy katasztrófa jelentős mértékben okozhat adatveszteséget, míg a második helyen a leállások költsége és a profitveszteség szerepelt. A legvalószínűbb IT katasztrófának Magyarországon az áramkimaradást tartják: az elmúlt öt évben a megkérdezett nagyvállalatok közel fele esett már át áramkimaradás miatt történő leálláson. A leállások második leggyakoribb oka a rendszerfrissítéseknek tulajdonítható, amely öt vállalatból legalább kettőt érintett az elmúlt öt évben. A tanulmány rávilágított arra a tényre, hogy egy bekövetkező üzemzavar esetén a cégek, bár tisztában vannak a katasztrófa következményeivel, nem rendelkeznek átfogó helyreállítási stratégiával, és évente ritkán vagy szinte soha sem tesztelik katasztrófa-elhárítási (DP) tervüket.”

Forrás:
4,5 milliós veszteség óránként: nem biztonságos a hazai nagyvállalatok IT-rendszere, HVG.hu, 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai: Alkotmányos védelmet kaphat az infokommunikáció

„– Az alaptörvény tervezetének XXVI. cikke kimondja: „Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.”
-…ez a passzus a modernitás megjelenítője az alkotmányban: kimondja, hogy a mindenkori magyar állam törekszik arra, hogy lépést tartson a kor műszaki vívmányaival, és fölhasználja azokat a magyarok jólétének növelése érdekében.

– Gyakori, hogy más nemzetek alkotmányában is szerepel az, hogy törekedni kell az új technológiák alkalmazására?
– Magyarország élen jár ebben is, mert rajtunk kívül csak egyetlen állam alaptörvényében szerepel egy utalás az infokommunikációs technológiák alkalmazására.

– Nemrég fogadták el a Digitális Megújulási Cselekvési Tervet. Melyek a terv főbb pontjai, hogyan valósulhatnak majd meg a gyakorlatban, és milyen határidőkkel számolnak?
– Távolabbról kezdeném. A korábbi kormányok alatt nem készült átfogó stratégia, vagy ami készült, az a polcon maradt. Elhatároztam, hogy a ciklus elején megalkotunk egy tervet, ami zsinórmértékként szolgál a későbbiekben. Ezt megtettük, még amellett is, hogy iszonyatos energiákat vont el a rendcsinálás a korábbi kormányzati IT-káosz után.

A digitális megújulás a versenyképességünkről szól, de nem olyan kioktató stílusban, ahogy erről korábban beszéltek, mi teljesen újraértelmeztük az állam informatikai és infokommunikációs szerepvállalását. A digitális megújulás lényege – mely három pillérre: polgár, vállalkozás, állam épül -, hogy az állam ösztönzőkkel, pályázatokkal, okos szabályozással és partnerséggel támogatja a magyar ICT-vállalkozásokat a jobb teljesítmény érdekében. Ez a célunk illeszkedik az Új Széchenyi Terv és a kormányprogram céljaihoz, hiszen minél több magasan képzett magyar munkavállalót szeretnénk ebben a szektorban látni.

A partnerség fontos elemeként 2013-ra közösen elérjük, hogy Magyarország teljes területén 100 százalékos szélessávú, valóban gyors internetlefedettség lesz elérhető, amitől azt várjuk, hogy a ciklus végére egymillió, eddig még nem internetező honfitársunkat vonunk be a digitális világba. Ez most a legfőbb stratégiai prioritásunk.

– A szélessávú infrastruktúra-fejlesztési koncepció célja, hogy 2013-ra megteremtse a 100 százalékos lefedettségű szélessávú elérést Magyarországon. Lesz elég forrás a terv megvalósításához?
– Igen, a finanszírozás két pilléren nyugszik: EU-s és magyar forrásokon. Ez a kettő együtt elő fogja segíteni a 100 százalékos lefedettséget. A föntebb említett partnerség keretében ez a beruházásunk is az állam és a vállalkozói szektor együttműködésében valósul meg. Előrejelzéseink szerint minden egyes pályázati forint még egyet mozdít majd meg a vállalkozói oldalon.

– Januárban egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az új kormány eddig intézkedéseivel több mint 15 milliárd forintot spórolt meg a magyar adófizetők pénzéből az informatika területén. Az eszközök az előző, szocialista kormány kezében is megvoltak – főleg, hogy nyolc évig voltak hatalmon – de a jelek szerint nem éltek vele. Ön szerint miért nem?
– Erre két válasz létezik. Egy megengedőbb és egy harcosabb. A megengedőbb szerint az állami informatika korábbi széttagoltsága, párhuzamossága miatt észre sem vették, hogy a nagy cégek ugyanazt a portékát több helyen is értékesítik. Ehhez a megengedőbb verzióhoz tartozik, hogy talán nem voltak fölkészülve arra, hogy nemet mondjanak a hatalmas multiknak. A harcosabb válasz pedig az, hogy valakik – miközben megkárosították az adófizetőket – nagyon jól jártak ezekkel a döbbenetes pazarlásokkal. Akárhogyan is történt, mi a hibát fölszámoltuk, és a közérdeket képviseljük a magánérdekekkel szemben. Ma ugyanis egyértelmű közérdek a választók elvárása, hogy az állam ahol csak tud, spóroljon a saját működési költségein. Mi ebből nem engedünk.

– Az utóbbi években sok tanulmány jelent meg, melyek egy negyedik mobilszolgáltató esetleges piacra lépését elemezték. Szakmai körökben is sok vitát folytattak ezzel kapcsolatosan. Ön szerint szükséges, hogy még egy szolgáltató legyen?
– A magyar mobilpiac jelenleg három szolgáltatóra épül. A verseny további élénkítésére szükség van. Az Infokommunikációs államtitkárság célja az, hogy a fogyasztókért zajló árverseny erősödjön föl, a mobilszolgáltatások árai pedig csökkenjenek. Hogy ez a helyzet a negyedik szolgáltató belépésével, vagy más ösztönzők és szabályozók kialakításával állhat-e elő, arról jelenleg is szakmai egyeztetés folyik.

– Hogyan reagálna a Capital Consulting Group tanulmányára, melyben a cég egy esetleges negyedik mobilszolgáltató piacra lépését elemzi?
– Az általunk is olvasott tanulmány számos tárgyi tévedést tartalmaz. Az elemzésben keverednek a különböző frekvenciasávokra vonatkozó szabályok és az alkalmazható technológiák, valamint a már piacon levő szolgáltatókat és a tanulmányban feltételezett, új piaci szereplőt kötő szabályok. Ez tehát egy, a magyar kormánytól független javaslatcsomag. A föntebbi frekvenciasávok jövőjéről jelenleg szakmai egyeztetések folynak. Ezekből hamarosan kiolvashatóak lesznek azok a kormányzati elképzelések, amelyek nagyobb piaci versenyt, és így árversenyt fognak okozni a mobilszolgáltatók között.”

Forrás:
Nyitrai: Alkotmányos védelmet kaphat az infokommunikáció, Fidesz.hu, 2011. április 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Az e-kormányzat angol nyelvű irodalmának bibliográfiája


A Digital Government Society of North America nevű tudományos társaság megjelentette az e-kormányzat angol nyelvű szakirodalmi bibliográfiájának legújabb változatát. 4284 főleg angol nyelvű, szakirodalmi hivatkozást tartalmaz. Egy rövid kérdőív kitöltése után lehet letölteni. Két fajta formátumban lehet az anyagot használni. Ha nincs bibliográfiai szoftver, akkor pdf-ben is elérhető.

Forrás:
E-Government Master Library, Digital Government Society of North America, 2011. március 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.