Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Fazekas Sándor nagykunsági és Tisza menti települések vezetőivel egyeztetett az adósságrendezésről

„Jász-Nagykun-Szolnok megye tizenhárom, ötezernél kevesebb lakosú nagykunsági és Tisza menti településének polgármesterével egyeztetett a kormány által meghirdetett adósságrendezési eljárásról Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szombaton Karcagon.

A tárcavezető az egyeztetés után az MTI-nek elmondta: a 13 település közül három adósságrendezési eljárás alatt áll, a felhalmozott adósságuk összesen 700 millió forint.

A többi tíz település esetében szintén nagyjából 700 millió forint az az összhitelállomány, amelynek terhétől az állami átvállalással megszabadulnak az adósságrendezési program keretében – tette hozzá.

A polgármesterek beszámoltak településük pénzügyi helyzetéről, valamint azokról a fejlesztési elképzeléseikről, amelyeket kedvezőbbé vált anyagi helyzetük után terveznek. Ezek közé tartozik többi között a Start munkaprogram, a mezőgazdasági, ezen belül az állattenyésztési tevékenység, valamint a fürdőfejlesztés – mondta a vidékfejlesztési miniszter.”

Forrás:
Fazekas Sándor nagykunsági és Tisza menti települések vezetőivel egyeztetett az adósságrendezésről; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2012. december 15.

A polgárok államát kell megtestesíteniük a járási hivatalok vezetőinek

„A járási hivatalok vezetőinek a polgárok államát kell megtestesíteniük, ők lesznek „az állam emberei” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalvezetők hétfői kinevezési ünnepségén, Budapesten.

A január 1-jével létrejövő járási – a fővárosban pedig a kerületi – hivatalok lesznek azok a pontok, ahol az emberek a leggyakrabban találkoznak majd az állammal, ezért nagy felelősség hárul e hivatalokra és vezetőikre, ők lesznek ugyanis az állam képviselői, „az állam emberei” – hangsúlyozta a kormányfő. A hivatalvezetőkön múlik, hogy az emberek valóban úgy érezzék, minőségi változás történt a közigazgatásban, és az újjászervezett magyar állam képes betölteni a 21. században tőle elvárt funkciókat – mondta.

A minőségi változást abban is meg kell mutatniuk, hogy mindig szem előtt tartják: nem az emberek vannak a közhivatalokért, hanem fordítva, a közhivatalok az emberekért – tette hozzá Orbán Viktor, azzal összegezve, hogy a járási hivatalban szerzett tapasztalat adja majd azt a képet, amelyet az emberek saját államukról alkotnak. Ezért a hivatalok alkalmazottai nem lehetnek személyválogatóak, hanem mindig barátságosan kell fogadniuk az ügyfeleket.

Megfogalmazása szerint az állam nem egy arctalan, lélektelen mechanizmus, és annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és az elszámoltathatósághoz a napi rutin, a „napi robot” is hozzátartozik.

A miniszterelnök úgy látja, az elkövetkező időszakban az állam az eddigieknél nagyobb és másfajta szerepet fog kapni nemcsak Magyarországon, hanem az egész nyugati világban, ezért az államot meg kell erősíteni. A magyar átalakításokról szólva kifejtette: 2013. január 1-jével az államigazgatási feladatok átkerülnek a járási hivatalokhoz, a helyi ügyek azonban megmaradnak az önkormányzatoknál. „Reményeink szerint az állam úgy fogja visszavenni saját feladatait, hogy maximális mértékben tiszteletben tartja az önkormányzatok autonómiáját, és garantálja a járásokhoz került korábbi önkormányzati dolgozók ellátmányát és bérét is” – mondta.

Az állam újjászervezése egyik fontos elemének a profiltisztítást nevezte, amelynek része a járási hivatalok létrehozása is. „Az állam a mai napon visszaveszi mindazt, ami az övé, amit neki kell ellátnia” – jelentette ki a kormányfő, aki szerint az állam megerősítése nem valamiféle etatista szemléletből ered, hanem „saját, jól felfogott érdekünkből”.

Beszédében egyúttal köszönetet mondott egyrészt Boross Péter volt kormányfőnek, egykori belügyminiszternek, aki a közigazgatás átszervezésének során minden szakmai javaslatot górcső alá vett, másrészt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek, tekintélyes részben ugyanis neki köszönhető, hogy elérkezett a hivatalvezetők eskütételének pillanata.

Orbán Viktor jelezte ugyanakkor azt is, hogy maradt még néhány nyitott kérdés, vizsgálni fogják ugyanis például azt, melyek még azok az államigazgatási munkák, amelyeket megyei hivatalokból érdemes irányítani.

Navracsics Tibor: a nemzeti érdeket szem előtt tartva kell az államot működtetni
A nemzeti érdekeket szem előtt tartva, pártérdekekre való tekintet nélkül kell az államot működtetni – hangoztatta a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor szerint a most kinevezett járási vezetőknek minden igyekezetükkel azon kell lenniük, hogy a polgárokat, a közjót szolgálják, saját karrierszempontjaikat, saját érdekeiket a közérdekeknek rendeljék alá, és hitelesen szolgálják hazájukat.

A miniszter elmondta, a januártól működő járási rendszerrel az államreform, a közigazgatási reform harmadik szakasza kezdődik meg. Utalt arra, hogy a reform 2010-ben a központi államigazgatással kezdődött, majd a kormányhivatalok megalakulásával folytatódott, és a most kialakított járási hivatalokkal válik teljessé.

A korábban kinevezett kormánymegbízottak és a megyei kormányhivatalok vezetői jó példát mutattak már az elmúlt időszakban arra, hogy miként lehet az államot a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával működtetni – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

A járási hivatalok vezetőinek felsorolását megtalálhatják kapcsolódó anyagaink között.”

Forrás:
A polgárok államát kell megtestesíteniük a járási hivatalok vezetőinek; Miniszterelnökség; 2012. december 17.

Csendben átszervezték a kormányzati működést – Gyorsítja a kifizetéseket a kormány

„Döntött a kormány az uniós pályázatok háttérintézmény-rendszerének átalakításáról, az irányító hatóságok a jövőben az illetékes szaktárca szervezetébe integrálódnak.

Megszületett a döntés az európai uniós pályázati háttérintézmények átalakításáról − mondta a Napi Gazdaságnak Homolya Róbert, a Miniszterelnökség fejlesztési irodáját vezető helyettes államtitkár. Az eddig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) kötődő Irányító Hatóságok (IH) a jövőben a szakmapolitikailag illetékes minisztérium szervezetébe integrálódnak, így a program-előkészítés, a menedzsment és döntéshozatal felgyorsul a jövőben (Napi Gazdaság, 2012. december 12.). A korábbi rendszerekhez képest újdonság, hogy a Lázár János államtitkár által vezetett Miniszterelnökség irányításával egy egységes koordináló, szabályozó szervezet felügyeli majd valamennyi irányító hatóság munkáját, beleértve az agrár- és vidékfejlesztésért felelős irányító hatóságot is, így végre megvalósul az a fejlesztéspolitikai cél, hogy európai uniós forrásokat egy egységes, egyszerűbb eljárásrenden keresztül lehessen igénybe venni 2014-től.

Homolya szerint sem az IH-k állományában, sem a jövőben koordinációt és háttérműveleteket végző szervezet személyi állományában nem lesz leépítés, már csak azért sem, mert a kormány célja a folyamatok és kifizetések további gyorsítása, ehhez pedig mindenkire szükség van − jövőre 1500−1700 milliárd forint uniós pénz lehívására van szükség ahhoz, hogy 2015 végére a 100 százalékos abszorpció elérhető legyen, és a két költségvetési cikluson átívelő nagyprojektek végrehajtásában se legyen fennakadás. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság 2012. július 1-jei létrehozásának legfőbb célja az európai uniós források felhasználásához kötődő kormányzati döntéshozatal egyszerűsítése és felgyorsítása volt. A kormánybizottság fél év alatt 140 kormányhatározatot hozott, míg 2010-től 2012 júniusáig összesen 128 ilyen tárgyú határozat született.

A kormánybizottság határozatai közül a helyettes államtitkár kiemelte azon problémák megoldását, amelyek a projektek tervszerű megvalósítását, így a források lehívását akadályozták, ugyanakkor az önkormányzati szektor jelentős eladósodásához vezettek. A kormánybizottság bizonyos konstrukcióknál a korábbi támogatási intenzitások utólagos növeléséről is döntött, csökkentve a kedvezményezettek önerő-hozzájárulásának mértékét.

Megoldódott a költségnövekmények elszámolhatósága, hiszen sok esetben egy 2-3 évvel korábban megítélt támogatási összegből a projektet nem lehet, lehetett megvalósítani, ezt a mechanizmust a jövőben a valósághoz kell igazítani, tulajdonképpen meg kell fordítani. A vállalkozói, szállítói likviditás növelése érdekében bevezetik a legfeljebb 30 százalékos általános szállítói előleg intézményét.”

Forrás:
Csendben átszervezték a kormányzati működést – Gyorsítja a kifizetéseket a kormány; Nagy László Nándor; Napi Gazdaság; 2012. december 19.

Átadták a megújult központi okmányirodát

„Átadták a megújult központi okmányirodát kedden Budapesten. A Visegrádi utcai iroda megnyitóján Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter arról beszélt: a megújult központi okmányirodában a kormányablakok jövőjét is láthatjuk egy kicsit, hiszen a cél az, hogy jövő év végére háromszáz helyen jöjjenek létre kormányablakok országszerte, részben volt okmányirodák korszerűsítésével, részben pedig a MÁV-val együttműködve új helyeken, vasútállomásokon.

Ebből a szempontból a központi okmányiroda referenciamunka – tette hozzá. Arra a kérdésre, mennyibe kerülhet a háromszáz kormányablak létrehozása, a miniszter azt mondta: azért nehéz kalkulálni, mert most mérik fel a polgármesterekkel egyeztetve, hogy hol maradnak meg és hol alakulnak át az okmányirodák, illetve hol jön létre új helyen kormányablak.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: a 2014-ben befejeződő közigazgatási reform annyit ér majd, amennyit ebből az állampolgárok éreznek, akkor lesz sikeres az átalakítás, ha az emberek azt érzik, hogy egy jobb, barátságosabb, udvariasabb állam áll rendelkezésükre az adóforintjaikból.

Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke közölte, hogy a 11 évvel ezelőtt megnyitott központi okmányiroda 520 négyzetméteres, akadálymentes ügyféltérrel várja az állampolgárokat, akik 20 helyett már 32 munkaállomáson intézhetik ügyeiket. A hivatal elnöke szerint mostantól lényegesen gyorsabban és kellemesebben lehet majd eltölteni az ügyintézési időt az okmányirodában, ahol wifi-elérhetőség és internetsarok is van, a gyerekeseknek pedig pelenkázót és játszósarkot alakítottak ki. Egy helyen lehet majd intézni a személyi, valamint a gépjárműokmányokkal kapcsolatos ügyeket, az okmánykiadáshoz pedig új bejáratot hoztak létre a Véső utca felől – derült a ki az újságíróknak kiosztott sajtóanyagból.

Az átalakítás költségeiről kérdésre válaszolva Vetési Iván azt mondta: az elmúlt másfél évben lényegesen kedvezőbb konstrukcióban tudtak megállapodni az épület bérbeadójával, így csökkent a bérleti díj, amibe csaknem 30 millió forintnyi felújítási összeget is beszámítottak. Ehhez 25 millió forintot tett hozzá a hivatal, de ezt az összeget az elmúlt másfél évben többszörösen is megtakarították a bérleti díjban – tette hozzá. A hivatal elnöke kérdésre válaszolva megalapozatlannak nevezte, azokat a híreket, amelyek szerint sok okmányirodában januárra nem lehet időpontot foglalni az informatikai rendszer átállása miatt.

Vetési Iván azt elismerte, hogy valóban van néhány olyan okmányiroda, amely még nem töltötte fel a szabad januári időpontokat a rendszerbe, de ez szerinte a napokban megtörténik. Hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy több okmányiroda zárva lesz az igazgatási szünet idejére, így azokra a hetekre nem adnak ki időpontot.”

Forrás:
Átadták a megújult központi okmányirodát; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. december 18.

Uniós támogatásból valósul meg az állami vagyonnyilvántartás teljes körűségének és minőségének javítása

„ Az MNV Zrt. 408,5 millió forintos Európai Uniós támogatást nyert el az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Az állami vagyonnyilvántartás teljes körűségének és minőségének javítása” tárgyú projektre, amely lehetőséget teremt arra, hogy javuljon az állami vagyongazdálkodás eredményessége, a nyilvántartások pontossága és költséghatékonysága a megbízható, reális értéken nyilvántartott állami vagyonelemekből álló vagyonnyilvántartás kialakításán, valamint az egységes vagyonértékelési alapelvek kidolgozásán és érvényesítésén keresztül.

Az MNV Zrt. feladata a hatályos jogszabályok alapján a Vagyontörvény által lefedett állami vagyon nyilvántartásának vezetése, a jogelőd szervezetek nyilvántartásainak egybeolvasztása révén egységes vagyonkataszter létrehozása, amely a vagyonelemek megnevezése mellett többek között azok értékét, mennyiségét és a keletkezés időpontját is tartalmazza.

A vagyonnyilvántartás egy rendkívül komplex rendszer, minőségének fenntartása, javítása átfogó fejlesztést igényel. Ezt szem előtt tartva az MNV Zrt. megvizsgálta, hogy az Uniós támogatási rendszer keretében milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a szükséges fejlesztések megvalósítása érdekében.

A Kormány az 1136/2012. (V.3) Korm. határozatában megállapította az Államreform Operatív Program 2011-2013. időszakra szóló akciótervét, amelynek keretében kiemelt projektként nevesítette – „Az állami vagyonnyilvántartás teljes körűségének és minőségének javítása” tárgyú projektet. A projekt megvalósítás forrását az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Az MNV Zrt. a vagyonnyilvántartás minőségének javítása érdekében 2012 júliusában nyújtotta be pályázatát a jogszabályilag rendelt főbb nyilvántartási feladatok EU pályázatos forrásból történő megújítására. A sikeres pályázatot követően az MNV Zrt. és a MAG Zrt. 2012 novemberében kötött támogatási szerződést. A finanszírozás az Államreform Operatív Program kiemelt projektkeret terhére történik, 100 %-os támogatási intenzitással.

Sikeres projektmegvalósítást követően – amelynek hivatalos záró dátuma 2014. február – eredményesebb vagyongazdálkodás valósulhat meg, illetve pontosabb és átláthatóbb lesz az állami vagyonnyilvántartás. A projekt keretében a nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatrendszer módszertani és eljárásrendbeli megújítása történik meg. A megvalósítás során létrehozott új működési modell tesztelése szintén a projekt részét képezi az érintett kiemelt munkatársak új ügymenetre vonatkozó oktatásával együtt.”

Forrás:
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; 2012. december 28.

Nemzetközi figyelem kíséri a magyarországi közigazgatási változásokat

„A gazdasági nehézségek, krízishelyzetek az egész világon a közigazgatás reagáló képességére terelték a figyelmet, több országban jelentős átalakítást kiváltva. Ezzel függ össze az is, hogy a magyar változások iránt jelentős az érdeklődés. Az elmúlt két év átalakításainak vannak másutt is hasznosítható, „exportálható” elemei – fejtette ki Dr. Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Rádió Orient műsorában.

A kínai és Európai Unió-beli közigazgatási vezetők részvételével megrendezett második Kína-Európai Uniós közigazgatási fórumon a magyarországi közigazgatási reform eredményeiről és jövőbeli fejlesztési irányairól tartott előadást Dr. Virág Rudolf a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára. A számos ország részvételével zajló esemény első felében a kínai közigazgatás és gazdasági igazgatás elemeit mutatták be a vendéglátó ország képviselői. A rendezvény második részében zajlott le a tapasztalatokat és fejlesztési irányokat áttekintő konferencia.

A kínai fél érdeklődik a társadalom,- és egészségbiztosítás rendszerek, az igazgatási szolgáltatások, a közigazgatási teljesítménymérés iránt. A nyitó előadások között ezért kaphatott helyet például a szociális és egészségügyekben illetékes dán minisztérium közigazgatási államtitkárának előadása, amely az egész világon példaértékű skandináv egészségügyi és – társadalombiztosítási rendszer szerkezetét, eredményeit és kihívásait mutatta be. Valóban megtisztelő volt, hogy a nyitó előadások között bemutathattuk a magyar közigazgatás megújításának eredményeit is – mondta el Virág.

Az elmúlt két év közigazgatási átalakításának vannak mások számára is figyelemfelkeltő, „exportálható”elemei, magyarázta a szakértő. Ezért kerülhetett sor a közelmúltban arra, hogy Biró Marcell úr, a KIM közigazgatási államtitkára OECD konferencián mutatta be az átalakítás kereteit megszabó Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programot. A nálunk már megvalósult, illetve megvalósuló, sikeres változtatások, mint például a kevesebb minisztériumot tartalmazó integráltabb kormányzati szerkezet kialakítása, a területi közigazgatás integrált megújítása, vagy az egyablakos ügyintézés különböző módozatai más európai országok közigazgatási reformcéljai között is szerepelnek, és a kínai házigazdákat is érdekelték. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kínai-magyar közigazgatási kapcsolati rendszert több szálon is érdemes szorosabbra fűzni: a közigazgatási felsőoktatás intézményeinek kapcsolatában, a minisztériumi szintű gyakorlatunk bemutatásában, és a városok, megyék – gazdasági kapcsolatokat is előkészítő, ösztönző – testvérkapcsolataiban.

A konferencia befejező értekezlete a feltérképezett lehetőségeket összefoglaló munkaanyag előkészítésében foglalt állást. Az Európai Unió újabb, hét éves költségvetési ciklusában lesz lehetőség arra is, hogy a tervek megvalósításához pályázati források álljanak rendelkezésre.

Természetesen figyelmet fordítunk a hazánkhoz hasonló nagyságú EU tagállamok jó kezdeményezéseire is, mutatott rá Virág Rudolf. Ennek jegyében nyílott lehetőség a közelmúltban több ízben is a hozzánk látogató portugál szakértők, szakmai vezetők tapasztalatainak közös áttekintésére. Portugália jól demonstrálható eredményeket ért el az e-közigazgatás fejlesztése, az ügyfelek számára előnyös igazgatási szolgáltatások kiépítése terén. Az elektronikus ügyintézés új megoldásai, a több funkciós állampolgári kártya rendszere igen hasznos megoldások. Fontos tapasztalatokat hozhat a hasonló nagyságú országban a közigazgatás továbbfejlesztésére kiépített kapacitás – és szervezetrendszer áttekintése is. Tapasztalataik – hasonlóan a miénkhez – igazolják, hogy a kiemelt fejlesztések eredményességét kifejezetten segíti a koncentrált szervezeti és döntéshozatali háttér, a közigazgatás korszerűsítéséért vállat magas szintű politikai és szakmai elkötelezettség – hangsúlyozta Virág Rudolf helyettes államtitkár.”

Forrás:
Nemzetközi figyelem kíséri a magyarországi közigazgatási változásokat; OrientPress; 2012. december 17.

Munkára készek a járási hivatalok vezetői- interjú Szabó Erika államtitkárral

„Január elsejétől a közigazgatás reformjának új lépcsőfokára lépünk: ekkor indul majd el a járási hivatalok munkája. Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bizalom visszaszerzéséről, a járási rendszer tisztviselőiről és a kormányablakok számának növeléséről beszélt a Rádió Orient műsorában.

Magyarországon harminc év eltelte után 2013 január elsejétől kezdik meg újra munkájukat a járási hivatalok. Kizárólag államigazgatási feladatokat látnak majd el, működésük célja pedig az, hogy az állam minél közelebb kerüljön az állampolgárhoz. A 2010 óta véghezvitt közigazgatási reform három szinten ment végbe: a központi államigazgatás reformját a fővárosi, megyei kormányhivatalok kialakítása, majd a járási rendszer megszervezése követte-mutatta be a közigazgatási reform folyamatát az államtitkár.

A kormányhivatalok kialakítása követelte talán a legszéleskörűbb szakmai egyeztetéseket a zökkenőmentes működés biztosítása mellett, amely a kormányhivatalok feletti speciális, a szakmai és funkcionális irányítás elkülönítéséből adódó, „kettős irányítás” kialakításából fakadt. Bár az egyeztetések nem voltak könnyűek, emlékezett vissza az államtitkár, a tárgyalások befejeztével a működésben már nem léptek fel zavarok. A kormány erős területi szintű, általános hatáskörű szervet hozott létre, ami rendkívül hatékony információáramlást szolgáltat, a vezetés pedig számíthat az általa kinevezett kormánymegbízottakra a döntések végrehajtásában.

A közigazgatás alapvető kérdése a bizalom visszaállítása, magyarázta Szabó Erika: ennek utolsó és egyik legfontosabb lépése lesz a kormányablakok rendszerének kibővítése, ami 2013 év végére várható. Az egyablakos ügyintézés hatása érezhető lesz az állampolgárok mindennapi életében, hiszen mindenhol el tudják intézni az állami hivatalokkal kapcsolatos hatósági ügyeiket, hozzáférhetnek az államigazgatási szolgáltatásokhoz, ügyfélbarát nyilvántartási időben: nem az állampolgároknak kell ismerniük az államigazgatás rendszerét, hanem a munkatársaknak. Az eddigi háromszázról hatezerre bővül majd a kormányablaknál dolgozó tisztviselők száma.

A járási rendszer kialakítása többletmunkával jár majd a kormánymegbízottak számára, hiszen számos új feladatot vesz át a rendszer a régi körjegyzőségektől, polgármesteri hivataloktól. Amikor azonban a járási vezetők teljes körűen átlátják a hivatalaik feladat- és hatásköreit, szervezeti működését, a kisebb egységek vezetőiként sokban segíthetik majd a kormánymegbízottak munkáját-hangsúlyozta a közigazgatás rádiójának vendége.

A járási vezetőknek ugyan legalább öt év közigazgatási gyakorlatot írt elő a törvény, a kinevezett tisztviselők átlagosan tizenkét év gyakorlattal rendelkeznek. A kiválasztás igényes volt, és a szakmai eredményekre koncentrált, fejtette ki az államtitkár. Az új vezetők ismerik és átlátják a rendszert, naprakészek egy hivatal felállításában. A polgármesterek és önkormányzati képviselők számára az összeférhetetlenség megköveteli a lemondást, a kiválasztott hat országgyűlési képviselő a következő országgyűlés alakuló üléséig tarthatja meg kettős pozícióját. Bár az átvett köztisztviselők illetménye általában magasabb, mint a kormánytisztviselői bérezés, a kormány garantálta, hogy nem fog csökkenni a bérük, nem kell fizetéscsökkenéssel számolniuk az egységes életpályamodell bevezetéséig-közölte Szabó Erika államtitkár.”

Forrás:
Munkára készek a járási hivatalok vezetői- interjú Szabó Erika államtitkárral; OrientPress; 2012. december 29.

Szigorú ellenőrzéseket ígér az ÁSZ-vezér

„Az idén végleg lezárult a következmények nélküli számvevőszéki ellenőrzések korszaka, ettől az évtől kezdve az ellenőrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre, az együttműködés hiányának akár büntetőjogi következményei is lehetnek – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.

„Aki közpénzeket használ, az számítson rá, hogy az Állami Számvevőszék bármikor ellenőrizheti és ellenőrizni is fogja” – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Kifejtette: a számvevőszék elsősorban ellenőrzésein és jelentésein keresztül képes támogatni a jó kormányzást, ennek érdekében 2012-ben több mint 100 jelentést hozott nyilvánosságra az ÁSZ.

„Egyedülálló és tényszerű tapasztalatokkal rendelkezünk az önkormányzatok pénzügyeiről, az európai uniós források felhasználásáról, vagy éppen az államadósság alakulásáról. Ezek a területek milliók életét érintik, nem mindegy, hogyan működnek a helyi közszolgáltatások, vagy milyen fejlesztések valósulnak meg egy-egy településen” – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Domokos László kiemelte: a jelenlegi helyzetben kulcskérdés a közpénzek tervezett, célszerű, hatékony felhasználása, ez alapvetően befolyásolja az ország fejlődési lehetőségeit. Az ÁSZ ellenőrzései rávilágítottak arra, hogy a közpénzek felhasználása során átlátható stratégiákra van szükség, a közpénzt úgy kell kezelni, mintha befektetés lenne.

Hozzátette: nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulásra is szükség van ahhoz, hogy fenntartható pályára álljon a magyar államháztartás. Ez egyfelől a tervezés minőségének javítását, másfelől a hatékonyság és az eredményesség térnyerését jelenti.

Rámutatott: bár szűkülnek a források, de minden elköltött közforinthoz eredményességi kritériumokat és mérhető célokat kell társítani, azaz takarékosabb és fenntarthatóbb államra van szükség Magyarországon.

„Nem makrogazdasági megszorításokra, a kiadások öncélú csökkentésére van szükség, hanem arra, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol akár kevesebb pénzből is több közszolgáltatást lehet nyújtani” – emelte ki Domokos László.

Az uniós pénzek felhasználását feszegető kérdésre Domokos László elmondta: 2012-ben több számvevőszéki ellenőrzés is közvetlenül érintette és értékelte az európai uniós források felhasználását. Ennek alapján elmondható: az európai uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, Magyarország más tagállamokkal összevetésben is jól áll ezen a területen.

Rámutatott: szembetűnő a tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása, emiatt az uniós pénzek nehezen és lassan jutnak el a kedvezményezettekhez. Az uniós források felhasználása gyakran nem átgondolt, nem mérlegelik a hosszú távú hatásokat, következményeket. „Egy-egy településen megvalósítanak például egy fejlesztést, de azt nem veszik figyelembe, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás fenntartása a következő 10-20 évben. Így a teljes időszakot tekintve lehet, hogy az uniós pénz többet árt, mint használ” – említette a gondokat az ÁSZ elnöke.

Kifejtette: a 2014 és 2020 közötti időszakra összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja az életszínvonalat, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat, ám eközben nem növeli az ország eladósodottságát.

Arra a felvetésre, mit gondol arról, hogy az állam átvállalja a települések adósságát, elmondta: ” önmagában természetesen ez nem oldja meg a problémákat, de az irányt alapvetően jónak tartom.” Kiemelte: a számvevőszéki ellenőrzések megerősítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer működését veszélyeztette. Az adósság átvállalása ugyanakkor olyan, mint a mesterséges lélegeztetés, adott esetben életet ment, de a beteget még nem gyógyítja meg – fűzte hozzá. „Hosszú távú terápiára van szükség, ami megakadályozza, hogy az adósságállomány újratermelődjön” – hangsúlyozta.

Az ÁSZ elnöke a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: még 2009-ben hozta nyilvánosságra az ÁSZ a felsőoktatás 2005 és 2008 közötti átalakítására vonatkozó jelentését, ez volt a bolognai rendszerre való áttérés időszaka. A számvevőszék akkor rámutatott, hogy az alapképzési struktúra széttagolt, a törvényi szabályozás nem ösztönzi a hallgatókat a tanulmányaik mielőbbi elvégzésére. Ez a hallgatói teljesítmény csökkenését idézi elő, és pazarló állami támogatást jelent.

Elmondta: az ÁSZ a PPP beruházásokról szóló ellenőrzése során megvizsgálta a magánszektor bevonásával, 2004 és 2011 között megvalósult kollégium projekteket. „Azt láttuk, hogy ezek a beruházások előnytelenek a felsőoktatási intézmények, így az állam, az adófizetők számára is. A PPP konstrukcióban megvalósult kollégiumoknak a fenntartásához a következő 15 évben mintegy 65 milliárd forint központi forrásra lesz szükség” – emelte ki Domokos László.

A felsőoktatási intézmények gazdasági társaságairól szóló ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy az egyetemek és főiskolák cégei gazdasági értelemben nem voltak sikeresek 2006 és 2010 között, ráadásul 23 intézményből 13 egyáltalán nem ellenőrizte a tulajdonában lévő társaságokat – mondta Domokos László…”

Forrás:
Szigorú ellenőrzéseket ígér az ÁSZ-vezér; HVG.hu/MTI; 2012. december 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Webalapú agrárstatisztikai rendszer készül

„ Webalapú, egységes agrárstatisztikai információs rendszer fejlesztését indítja el az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) – közölte az intézet hétfőn.

A közlemény szerint a cél, hogy a jelenleg papíron történő adatgyűjtést korszerű, interneten elérhető rendszer váltsa fel, amely összehangoltan működik a Piaci Árinformációs Rendszerrel (PÁIR), valamint a vágóhídi minősítési adatok nyilvántartásának és feldolgozásának informatikai rendszerével (OVMR). A projekt az Európai Unió 497,6 millió forintos támogatásával, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésével valósul meg.

Az Agrárstatisztikai Információs Rendszer statisztikai adatgyűjtési feladatokat lát el az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében. Ez az adatgyűjtés részben EU-s előírások alapján kötelező, részben pedig az állami intézményrendszeri és a szakmai, kutatói igények kielégítését szolgálja. A jelenleg használt agrárstatisztikai rendszer technikailag elavult, a papíralapú kérdőíveket postai úton küldik ki, és postai úton vagy faxon fogadják – közölte az AKI.

A most induló projekt célja, hogy megkönnyítse az ágazati szereplők, az agrárirányítás és az agrárkutatás munkáját a feldolgozott információk széleskörű hozzáférésének biztosításával, a különböző felhasználói csoportok – termelők, feldolgozók, szakmai szervezetek, irányító szervek – döntéshozatali mechanizmusának megalapozásával és elősegítésével. A fejlesztés a szarvasmarha vágóhidak számára egyszerűbbé teszi az Európai Bizottság által előírt árinformációk előállítását.

A fejlesztések eredményeképpen csökkennek az adatszolgáltatók terhei, javul és felgyorsul a rendszerek közti adatáramlás. Mindez segíti a mezőgazdasági termelők informáltságát, növekszik a jelenleg meglevő állami információs rendszerek és adatbázisok közhasznúsága, végső soron az információ kihasználtsága a hazai mezőgazdasági termelők körében – tájékoztatott az AKI. A projekt támogatási szerződését december első hetében írták alá, az egységes rendszer legkésőbb 2013. december 31-re készül el.”

Forrás:
Webalapú agrárstatisztikai rendszer készül; SG.hu/MTI; 2012. december 17.

Közérdekű információk elérése: a téged megillető jog

„Még annak ellenére sem mindig könnyű információt, adatokat vagy dokumentumokat beszerezni a közhivataloktól, hogy tény: a kezükben lévő információ az állampolgároké. A gyakorlatban az információhoz való hozzáférésnek számtalan akadálya van, ami olyan nemzetközi szerződéseket sért meg, mint az Európa Tanács Egyezményét a Hivatalos Dokumentumok Eléréséről, valamint több, mint 93, az információhoz való hozzáféréséről szóló jogszabályt [en].

Ez az egyik motiváló erő számos olyan, az átláthatóságért tenni akaró civil szerveződésnek, amelyek sorozatban indítottak el online platformokat, hogy lehetővé tegyék a nyilvános intézményektől történő információigénylést az emberek számára. Európában az AsktheEU.org [en] fő célja, hogy feldolgozza az európai intézményekhez érkező megkereséseket, míg a Jogod van tudni [Tu Derecho a Saber; es], amelyet az Access Info Europe [en] és a Fundación Civio [es] civil szervezetek közös munkával hoztak létre és működtetnek, spanyol intézményeket helyez középpontba. A platform lehetővé teszi a polgárok számára, hogy az információkérést közvetlenül az általuk elérni kívánt apparátushoz küldjék, legyen az helyi, tartományi szintű vagy nemzeti. Az ötlet a brit WhatDoTheyKnow? [en] nevű weboldaltól származik, amelyet a MySociety hozott létre és amelynek működése az Alaveteli nevű szabadon elérhető szoftveren [en] alapul. A Mit tudsz?-hoz [es] hasonló eszközök léteznek Brazíliában, Németországban, Chilében, Koszovóban és Uruguayban is. [Magyarországon a szintén az Alavetelivel működő KiMitTud oldalon keresztül küldhetnek közérdekű adatigényléseket az állampolgárok – a szerk.]

Ezekkel az alkalmazásokkal minden egyes személy információkérése, amelyeket az intézményeknek küld, nyilvános. Ez bárki számára lehetővé teszi a kérések és a kapcsolódó válaszok nyomonkövetését. Az alkalmazásokkal többek között időt spórolhatnak meg a hatóságok, mert nem kell válaszolniuk számtalanszor ugyanarra a megkeresésre, és az azt épp használókat is segíti, akiknek nem kell várniuk azoknak a kérdéseknek a megválaszolására, amelyeket már feltett valaki. Ennélfogva jobbá és hatékonyabbá teszi az átláthatóság rendszerét. A felhasználóknak lehetőségük van jelezni, hogy a válasz kielégítő-e vagy sem, és megírhatják többek között azt is, ha nem kapják meg a kért információt a kitűzött határidőre.

Az eredmény országonként változó, és függ az információhoz való hozzáférést foganatosító nemzeti jogszabályoktól. Spanyolországban a törvényhozás sok információt a nyilvános megismerhetőség keretein kívülre helyez, és lehetővé teszi az apparátusok hallgatását, amit úgy is mondhatunk, hogy ha nem válaszolnak, akkor a kérést elutasítottnak tekintik. Spanyolország az egyetlen egymillió lakos feletti ország az Európai Unióban, amely nem rendelkezik átláthatósági törvénnyel (kivéve a környezetkímélő anyagok tekintetében). Bár a törvénytervezet épp módosítások előtt áll a parlamentben, az azt elemző szakértők úgy vélik, nem kielégítő, és nem üti meg a nemzetközi mércét [es]. Ha az átláthatósági törvény szövegét annak jelenlegi formájában fogadják el, az nem változtat sokat a jelenleg hiányzó transzparencián.

Léteznek más hasonló kezdeményezések, amelyek az előbb említettekhez hasonlóan az internet nyújtotta előnyöket az információhoz való hozzáférés szolgálatába állítják, követelik a jogot a tudáshoz, és megadják az indító lökést az intézmények felelősségre vonhatóságához. A TweetyourMEP [en], a Tweetminster [en] és a TweetCongress [en] is ennek értelmében segít lehetőséget nyújtani, hogy a Twitteren keresztül üzenetet küldhessünk azoknak az EU-s képviselőknek, akikhez a felhasználók szólni kívánnak.

Az információhoz való hozzáférés alapvető jog, amely kapcsolódik a szólásszabadsághoz. Az információ a nyilvános vélemény formálódásának a kulcsa, és ekként fontos eleme az állampolgári részvételnek a döntéshozatal folyamatában. Az intézményeknek nemcsak kötelességből kell válaszolni a megkeresésekre, hanem azért is, hogy visszanyerjék a polgárok beléjük, az őket képviselőkbe vetett bizalmát. Ha az intézmények átláthatóbbak lennének és tetteikért vállalnák a felelősséget, a köztük lévő szakadék érezhetően csökkenne. A Társadalmi Tanulmányok Központjának munkája [es] megállapította, hogy minden negyedik spanyol harmadik számú problémája a politikusok vezetői stílusa. Nem véletlen, hogy ez Spanyolországban fordul elő, ha figyelembe vesszük, hogy ez az ország nem alkalmazza az Európai Emberi Jogok Egyezményének 10. cikkét, amely megvédi „az információk és gondolatok megszerzésének és továbbadásának szabadságát”. 2009 áprilisában az Európai Emberi Jogi Bíróság elismerte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának különösen része a nyilvános intézmények kezében lévő információk elérésének joga [es].”

Forrás:
Közérdekű információk elérése: a téged megillető jog; Elena Arrontes; Global Voices; 2012. december 14.

Aláírták az IdomSoft Informatikai Zrt. megvásárlását

„A mai napon a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Igazgatóságának jóváhagyásával, – a kormány 1481/2012. számú határozatának megfelelően – megtörtént az IdomSoft Informatikai Zrt. megvásárlásáról szóló dokumentum aláírása. A tranzakció a Gazdasági Verseny Hivatal jóváhagyását követően 2013. első negyedévében zárulhat.

A kormány 1481/2012. számú, november 6-án kelt határozatában felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (IdomSoft Zrt.) 100 százalékos részvénycsomagjának közvetett állami tulajdonba vételének lehetőségét oly módon, hogy a tranzakció megvalósulása esetén a vállalat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön és a Nemzeti Fejlesztési Miniszter szakmapolitikai felügyelete mellett működjön.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megvizsgálta az IdomSoft Zrt. megvásárlásának lehetséges formáit, illetve a tranzakcióval összefüggő kérdéseket és azt követően a kormányhatározat, illetve a Nemzeti Fejlesztési Miniszter döntése alapján kezdte meg a megvásárlással kapcsolatos tranzakciót.

„A Kormány, annak érdekében, hogy az állami működés szempontjából kiemelt fontosságú nyilvántartások, a nemzeti adatvagyon biztonsága, és e nyilvántartások magas színvonalú informatikai működtetése biztosított legyen, döntött arról, hogy tőkeemeléssel biztosítja, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megvásárolja az Idomsoft Zrt. valamennyi részvényét. E kiemelt rendszerek területén jelentős tapasztalattal rendelkező vállalkozás állami tulajdonának megszerzésével biztosítható a nemzeti adatvagyonra vonatkozó törvényi előírások teljesítése – nyilatkozta Szabó Zoltán Attila a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.””

Forrás:
Aláírták az IdomSoft Informatikai Zrt. megvásárlását; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2012. december 21.

Készül a nyugdíjbiztosító elektronikus ügyintézési rendszere

„Eddig mintegy 17 millió okmányt rögzítettek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál a biztosító elektronikus ügyintézési rendszerének kialakításához.

Hámori István, az ONYF főosztályvezetője pénteken sajtótájékoztatón mutatta be a több mint egymilliárd forintos, Európai Uniós forrásból megvalósuló program részleteit. A projekt három részből állt: okmányok feldolgozásából, alkalmazások fejlesztéséből, valamint eszközbeszerzésből. Ennek keretében az 1955 és 1959 között születettek beszkennelt biztosítási adatait – csaknem ötmillió okmányt – rögzítettek a nyugdíjbiztosító dolgozói, továbbá az 1950 után születettek, nagyjából 12 millió papír alapú dokumentumát is feltöltötték a biztosító elektronikus adatbázisába. Volt olyan, hogy egy napon mintegy 800 ezer ember dolgozott az adatok rögzítésén – hangsúlyozta a főosztályvezető.

A projekt célja egy olyan rendszer kialakítása volt, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjbiztosítási ágazat nyilvántartási szakrendszerében levő adatokhoz elektronikus ügyintézés keretében, vagy kérelmükre postai úton hozzáférhessenek az ügyfelek. Biztosítja továbbá az adatok egyeztetését, annak számítógépes támogatását, és a véglegesített adatoknak a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történő jogerős bejegyzését.

A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint az eljárás során feldolgozott és véglegesített adatok képezik majd a későbbi nyugdíj-megállapítás alapját, ezzel leegyszerűsítve és egyben jelentősen lerövidítve a későbbi nyugdíjelbírálás folyamatát. Ebben kiemelték azt is, hogy a nyugdíjba vonulás előtt 5-10 vagy még több évvel megkezdett adategyeztetés, a hiányzó adatok begyűjtése, tisztázása, a papíron található adatok az ONYF elektronikus adatbázisába való rögzítése kifejezetten előnyös az ügyfelek szempontjából is, hiszen az esetlegesen még hiányzó szolgálati idő és kereseti adatok beszerzésére nagyobb az esély, mint egy jóval későbbi időpontban.”

Forrás:
Készül a nyugdíjbiztosító elektronikus ügyintézési rendszere; Híradó.hu; 2012. december 28.

Informatika, távközlés, technika

Megnyílt a páratlan szegedi informatikatörténeti kiállítás

„Fényre járó katica – 27 szekrényből álló szovjet számítógép – működő számítógépmatuzsálemek.

Az IT café már évek óta figyelemmel kísérte annak a nagyszerű gyűjteménynek a sorsát, mely Szegeden már jó ideje várta, hogy méltó helyre és körülmények közé kerüljön. Végre ez is megtörtént, és az Európában egyedülálló, több ezer darabból álló informatikatörténeti kiállítás 1300 négyzetméteren, Szegeden, az Agorában 2012. december 13-án megnyílt.

A projekt fő támogatója a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, mely jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és fejleszti folyamatosan a világ vezető informatikatörténeti múzeumaival vetekedő kiállítást.

A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna olyan számítástechnikai eszköz és berendezés található itt meg, amelyek nélkül ma nem létezhetne sem érintőképernyő, sem laptop, sem okostelefon, sőt még az internet sem.

A kiállításon a világon eddig még sehol sem látott Neumann-relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők.”

Forrás:
Megnyílt a páratlan szegedi informatikatörténeti kiállítás; IT café; 2012. december 18.

Elhunyt Kovács Győző, a magyar számítástechnikai történetének legendás alakja

„Kedden elhunyt Kovács Győző, a magyar számítástechnikai történelem egyik emblematikus, közismert alakja. Nevéhez fűződik többek között az első magyar számítógép, az M-3 megépítése, a Mikroszámítógép Magazin megalapítása és a magyar televízió TV-BASIC sorozatának elindítása is.

Kovács Győző 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a gyengeáramú tagozaton végzett. Az egyetem elvégzése után az MTA Kibernetikai Kutató csoportjához került tudományos segédmunkatársnak. Dömölki Bálint mellett nagy szerepe volt az első magyar számítógép, az M-3-as létrehozásában. 1959-ben kinevezték az első magyarországi számítóközpont vezetőjének, 1964-ben pedig kulcsszerephez jutott az MTA URAL-számítógépének beüzemelésében.

1975-1985 között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főtitkára, 1985-től 1990-ig, majd 1993-tól folyamatosan alelnöke volt. 1983-1990 között Könyves Tóth Pállal kettesben megalapították és szerkesztették az első havonta megjelenő számítástechnikai képes diáklapot, a Mikroszámítógép Magazint. 1984-ben megszervezte a Magyar Televízióban az első távtanulási tanfolyamot, a TV-BASIC-et, amelyen először lehetett távtanulási formában programozói képesítést szerezni.

Kovács Győző Neumann János életének és munkásságának legalaposabb ismerője volt, aki számos konferenciát, versenyt és kiállítást szervezett a világhírű matematikus megismertetésére és emlékének ápolására. 79 évet élt.”

„Az első hazai számítógép építője – Kovács Győző – tegnap, 80 éves korában elhunyt. Az egész informatikai szakma gyászolja. Élete összeforrott a hazai számítástechnika történetével a fejlesztések cselekvő részeseként, irányítójaként, népszerűsítőjeként. Ő volt az első, aki felismerte, hogy a számítástechnika mennyire fontos a gyerekek, fiatalok számára. A teleház mozgalom „nagy öregje”, szervezője, hazai és határon túli népszerűsítője is volt. Sok-sok teleházban itthon és szerte a világban ismerték személyesen és szerették. Megszállottja volt a gondolatnak, hogy a számítógép és az internet képessé tudja tenni az embereket a legnyomasztóbb hátrányok leküzdésére. Munkásságával hitelesítette meggyőződését, hogy az informatika mindenkié kell legyen. Csodáltuk, hogy a magyar teleház mozgalom egyik vezetőjeként – elnök, tiszteletbeli elnök – milyen fáradhatatlanul járta az országot és a nagyvilágot, a legkisebb település teleházátadó ünnepségétől a digitális megosztottságról szóló világkonferenciákig. Nem csak elutazott, előadásokat tartott, beszélgetett, vitatkozott, szervezett, de e mellett 2-3 fénylépezőgéppel, videokamerával dokumentálta is ezeket az eseményeket. Jó volt vele együtt lenni, dolgozni, lelkesedni. Sok-sok barátja, követője azzal fejezheti ki iránta érzett szeretetét, tiszteletét és megbecsülését, hogy folytatja munkáját.”

Forrás:
Elhunyt Kovács Győző, a magyar számítástechnikai történetének legendás alakja; Prog.hu; 2012. december 19.
Búcsú Kovács Győzőtől; A mesefalu naplója blog (Gáspár Mátyás); 2012. december 19.

Megjelent a GSM-R rendszer első pályázati kiírása

„Több éves helyben járás után megint pályázati felhívást tettek közzé a vasúti kommunikációs GSM-R projektre, a kudarc ára ezúttal már a sok milliárdos uniós támogatás elvesztése lehet.
A GSM-R egy GSM900 technológián alapuló, kifejezetten vasúti felhasználásra szánt vezeték nélküli kommunikációs hálózat, amely egyszerre alkalmas hang- és adatátvitelre: amellett, hogy lehetővé teszi a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikációt, összeköttetést biztost a vasúti kiszolgáló személyzet számára. Az eredetileg a Siemens és a Nortel által fejlesztett GSM-R hálózatok közötti roaming szolgáltatás részeként a szerelvényeken használt berendezések a határokon automatikusan állnak át a másik ország rendszerére.

Enyhe lemaradás Az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszert (ERTMS), amely a szabványos GSM-R átviteli módból és az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszerből (ETCS) áll, az EU döntésének értelmében kell a tagállamokban kiépíteni. Ezt az Unió 2007 és 2013 közötti támogatásokkal ösztönözte a kelet-európai országokban, hogy a vasúti szerelvények haladását ne befolyásolja az egyes rendszerek különbözősége, kiküszöbölve a menetidőt növelő tényezőket (akár a mozdony- vagy mozdonyvezető-váltást) is a határok átlépésekor.

Az elmúlt évek eredménytelen hazai kísérleteit követően a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) szombaton írt ki tárgyalásos közbeszerzési eljárást a GSM-R rendszer megvalósítására több mint 900 kilométeres hazai vonalszakaszon. A tervezést, a kiépítést és az implementációt is magában foglaló projekt teljes értéke a vonatkozó kormányhatározat szerint meghaladhatja a 35 milliárd forintot, a január végi jelentkezési határidőt követően a nyertessel a jövő második felében köthetik meg a szerződést.

A közbeszerzési eljáráshoz még a nyáron elkészült egy vázlatos, de a szükséges részfeladatokat pontosan, a rájuk vonatkozó közbeszerzés időpontját pedig negyedéves pontossággal meghatározó menetrend. Kilenc részfeladat nemzeti, hat pedig uniós nyílt közbeszerzés hatálya alá esik a NISZ honlapján található dokumentum alapján. A győztesre hárul a GSM-R hálózat és kapcsolódó szolgáltatások rendszertervének és a részletes terveinek elkészítése, a szükséges engedélyek beszerzése, a szükséges berendezések és eszközök leszállítása és telepítése, az üzemeltetési, rendszertámogató és oktatási központ kialakítása. Maga a kiépített rendszer a Magyar Állam kizárólagos tulajdonába kerülne.

Bár az Unió vállalná a költségek jelentős részét, ez a vállalás csak a 2013-ig terjedő finanszírozási időszakban érvényes – később már csak saját forrásból, EU-támogatás nélkül építhetnénk meg a rendszert…”

Forrás:
Ismét nekifutunk a kommunikációs gigaprojektnek; Bitport.hu; 2012. december 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Újabb elektronikai fejlesztés segít eligazodni a gyógyszertárak között

„Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának kezdeményezésére iPatika néven hiánypótló szolgáltatást indít a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet és a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Az alkalmazás segítségével mobileszközön is elérhetővé válnak Magyarország patikáinak elérhetőségei.

A szolgáltatás digitális térképen jelenít meg valamennyi közforgalmú, fiók és intézeti gyógyszertárat, így a felhasználóhoz legközelebb eső patikát is. Emellett tájékoztatást ad a kiválasztott gyógyszertár nyitvatartási rendjéről és elérhetőségéről, így a felhasználó azonnal kapcsolatba léphet az alkalmazáson keresztül a választott gyógyszertárral.

Az iPatika program segítségével mobileszközünkön informálódhatunk arról is, hogy hol található a hozzánk legközelebb eső ügyeletes gyógyszertár leegyszerűsítve ezzel az éjszakai vagy az ünnepek alatti patikakeresését. Az alkalmazás tartalmaz egy beépített útvonaltervező rendszert is, mely jelentősen megkönnyíti a tájékozódást, a kiválasztott gyógyszertár elérését.

A szolgáltatás jelenleg a közforgalmú, fiók és intézeti gyógyszertárakra terjed ki.

További tartalmi és technikai részletekről az http://ipatika.com oldalon tájékozódhat minden érdeklődő, segítség pedig az ipatika@ipatika.com e-mail címen kérhető.”

Forrás:
Újabb elektronikai fejlesztés segít eligazodni a gyógyszertárak között; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2012. december 22.

Közös tenderekkel sok milliót spórolnak az állami cégek

„2013-ban 158 millió forinttal költ kevesebbet villanyszámlára 62 állami cég (Volánok, regionális vízművek, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató védett műhelyek stb.), miután a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közösen tendereztette a cégek által felhasznált energiát, s így jobb árat ajánlottak a szolgáltatók – tudta meg a Népszabadság az MNV illetékeseitől.

A vagyonkezelő két éve szervez közös földgáz- és árambeszerzési projekteket, az első évben még mintegy tucatnyi állami cég közreműködésével, de mára a részt vevő cégek száma a gáz esetében megötszöröződött, az áram esetében pedig immár 62 cégre nőtt. A tender végső szakasza számítógépes árlejtéssel zajlik, a versenyben részt vevő szolgáltatóknak valós időben kell megtenniük tétjeiket, így kizárt bármiféle visszaélés. A 62 társaság közbeszerzési projekt keretében összesen 258 GWh villamos energiát szerzett be, ez portfóliószinten 158 milliós megtakarítás. Két év alatt eddig a normál piaci árhoz képest 776 millió forintos összmegtakarítást értek el, miközben 8,3 milliárd forintot költöttek energiára.

A közös versenyeztetés további, számszerűen ki nem fejezhető eredménye, hogy a résztvevők fogyasztását portfóliószintű toleranciasávon belül kezelik a szolgáltatók. Az áramtenderen négy különböző csomagra pályáztak a szolgáltatók, hármat az MVM Partner nyert meg, egyet az E.ON, utóbbi részesedése kevesebb, mint húsz százalék. Az MNV a jövőben a cégek energiatakarékossági programjait is ösztönözni kívánja – tudtuk meg.”

Forrás:
Közös tenderekkel sok milliót spórolnak az állami cégek; Népszabadság; 2012. december 28.

Közkinccsé tette képes online adatbázisát a Néprajzi Múzeum

„…A nagyjából 60 ezer műtárgyat, 38 ezer fotót, nyomatot és rajzot felvonultató portál az egyik legnagyobb teljesítmény a műfajban. Mint megtudtuk, az intézményben majdnem tíz éve zajló – a honi muzeológiában egyedülálló volumenű – digitalizálás attraktív eredménye.

A főként bordót és a lángoló magyar nyári napon a szükségesnél lényegesen hosszabb ideig tárolt vaj színét használó site mint dizájnprodukció nem kifejezetten látványos, sőt kifejezetten nem az: az olvasót egy rokonszenves, de meglehetősen semmilyen felület köszönti, nagy holtterekkel és unalmas tipográfiával – bár már megszokhattuk, hogy nem mind fénylik, ami arany, tényleg ritka, hogy az ember olyan kult honlappal találkozik, amely szép és okos is egyben.

A site, amint az már a belépéskor is kiválóan látszik, két nagy részből áll, a műtárgygyűjteményből és az etnológiai archívumból. Ezek bomlanak aztán tovább, tovább. Az előbbi a gazdálkodásgyűjtemény c. opcióval indul, amely a Kárpát-medencebeli földművelés, az állattartás, a pásztorművészet, a halászat, vadászat és a gyűjtögetés tárgyi világát hivatott bemutatni egy pompás keresőfelület segítségével. A páka szóra ugyan nem dobott ki semmit, az ekére mint olyanra keresve pedig egy szekérlekötő csigát leltem elsőként és másodikként is, de amikor sikerült egymásra hangolódnunk – pl. varsa, szigony, szalmahúzó horog –, csodás kincsestár nyílt meg. A telitalálatokra először is előbukkan az összes azonos nevű népi obzsé fényképe, továbbá minden elképzelhető paramétere: a tárgy helyi névváltozata – pl. verse, szogony, vonyogó –, a gyűjtés, a készítés és a használat helye és ideje, a gyűjtő neve, az eszköz anyaga, elkészítésének technikája, nem utolsósorban pedig mindenhol van egy tömör, de roppant informatív leírás, hogy mivel is van jó dolgunk éppen. Természetesen az összes felsorolt paraméter alapján is lehet keresni, értsd, ha beírom, hogy fa, mindjárt előugrik egy karikás ostor, aztán minden, amiben fa van, ha pedig mondjuk azt, hogy „Herman Ottó”, akkor minden, ami a nagy természettudós gyűjteményéből a múzeumba származott, például úgyszintén remek karikás ostorok, valamint igen sok egyéb mellett hasonlóan pompás csorpákok (különös faedények, l. még: cserpák) – és így tovább.

A Technológiagyűjtemény c. kollekcióban hasonlóképpen lehet kutakodni, emez egyebek mellett a paraszti építkezés, a közlekedés, a teherhordás és a háziipar relikviáit mutatja be, majd a Háztartásgyűjtemény c. menüpont jön, amelyben bútorokkal, világító eszközökkel, kerámiatárgyakkal, kosarakkal és a táplálkozás tárgyaival lehet ismerkedni, aztán a Textilgyűjtemény, a Rítusgyűjtemény, végül pedig regionális, miszerint nemzetközi gyűjtemény tárja elénk kincseit, ugyancsak célirányos böngészés következményeképpen.

Az adatbázis másik nagy része, az Etnológia Archívum két részre van tagolva. Elsőként a múzeum képarchívumában nyílik mód a keresgélésre, rajzokat és festményeket találunk itt bőséggel, majdan a fényképtárban, amelyben, hogy ne legyen tévedés, fényképeket, valamint (elsősorban) a XX. század második felében készült diapozitívokat. Lenyűgöző a felhozatal itt is, bár egy régi vágyamat sajnos nem tudta beteljesíteni: továbbra sem sikerült megtudnom, miként fest a maga képi valóságában az UNESCO védernyője alatt készülő magyar szellemi kulturális örökség listájának legmegkapóbb nevű tétele: a mohai tikverőzés.”

Forrás:
Közkinccsé tette képes online adatbázisát a Néprajzi Múzeum; Bárkay Tamás; Népszabadság; 2012. december 28.

Mobillal segítettek a veszprémi mentők egy férfin

„Már stabil állapotban fekszik a kórházban egy szívrohamon átesett férfi, akinek életmentésénél két mobilalkalmazás is segítette a veszprémi mentőket péntek délután – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Az esetnél alkalmazott egyik mobilalkalmazás sokak számára ismeretlen, s a mentők is ritkán használják. Péntek délután viszont a siketek és nagyothallok számára fenntartott SMS-vonalra érkezett a segélykérés egy Várpalotához közeli kistelepülésről. Egy 49 éves férfi üzenetében mellkasi fájdalomra panaszkodott.

A Várpalotáról riasztott esetkocsi 5-6 percen belül a helyszínre ért, és elvégezték a férfi EKG-vizsgálatát. Ennek eredményét szintén egy mobilalkalmazás segítségével továbbították a kardiológiai központnak, ott egy szakorvos kiértékelte, és bebizonyosodott, hogy a férfinak szívrohama van. A mentők a balatonfüredi kórház intenzív osztályára szállították a férfit, és azóta már stabil az állapota – mondta Győrfi Pál.”

Forrás:
Mobillal segítettek a veszprémi mentők egy férfin; HVG.hu/MTI; 2012. december 28.

E-útdíj: néhány nappal csúszik a szerződés aláírása

„A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljáráson a Getronics Magyarország Kft. nyújtotta be a nyertes ajánlatot, a szerződés megkötésére eredetileg december 27-én került volna sor, ám január 2-ára tolódik.

A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljáráson induló T-Systems Magyarország Zrt. előzetes vitarendezési kérelemmel fordult az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-hez. A törvényi előírások szerint ez halasztó hatállyal van az eljárás lezárását követő szerződéskötés időpontjára, ezért ez eredetileg tervezett december 27-e helyett várhatóan 2013. január 2-ára tolódik – közölte az állami autópályakezelő csütörtökön.

Mint ismeretes, a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljáráson a Getronics Magyarország Kft. nyújtotta be a nyertes ajánlatot, amely a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazta. A cég nettó 34,89 milliárd forintos áron vállalja a feladat elvégzését. A szerződés megkötésére eredetileg december 27-én, vagyis ma került volna sor.

Időközben azonban az ajánlattevők között szereplő T-Systems Magyarország Zrt. előzetes vitarendezési kérelemmel fordult az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-hez (ÁAK), ezért a közbeszerzési törvény előírásai szerint az ún. szerződéskötési moratórium az ajánlatkérői (ÁAK) válaszadás napjával újrakezdődik.

A kérelmező cég többek között lehetőséget szeretett volna kapni arra, hogy betekinthessen a Getronics ajánlatának olyan részeibe, melyeket a nyertes ajánlattevő üzleti titoknak nyilvánított. Mivel ezt jogszerűen tette, az ÁAK elutasította a T-Systems kérését, ez vezetett a vitarendezési kérelem benyújtásához. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy valamennyi induló – így a Getronicshoz hasonlóan a T-Systems is – ugyanazt a tartalmi részt nyilvánította üzleti titoknak az ajánlatában.

Az ÁAK és a Getronics Magyarország Kft. a fentiek következtében várhatóan január 2-án írja alá a szerződést. A néhány napos csúszás nincs befolyással a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer tervezett indulási időpontjára, amely továbbra is 2013. július 1.”

Forrás:
E-útdíj: néhány nappal csúszik a szerződés aláírása; HVG.hu; 2012. december 27.

Az informatikai „tennivalók” listája: új digitális prioritások a 2013-2014-es időszakra

„ Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a digitális gazdaság és társadalom hét új prioritását. A digitális gazdaság növekedési üteme hétszer gyorsabb a hagyományos gazdaságénál, jelenleg azonban az Európa-szerte széttagolt szabályozás akadályozza e potenciál kiaknázását. A szakpolitika átfogó felülvizsgálatát követően, a mai napon kijelölt prioritások ismételten nyomatékot adnak az eredeti, 2010-es európai digitális menetrend leginkább átalakító hatású elemeinek.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „2013 lesz a digitális menetrend legmozgalmasabb éve. A legsürgetőbbnek azt tartom, hogy növekedjenek a szélessávú beruházások, és a digitális ágazat maximális hozzájárulást nyújtson Európa fellendüléséhez.”

Az új prioritások a következők:
1. A szélessávú hálózatok új, stabil szabályozási környezetének létrehozása

2. Új digitális közszolgáltatási infrastruktúrák kiépítése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével
A Bizottság a Tanács támogatásával felgyorsítja a digitális szolgáltatások kiépítését (különösen azok határon átnyúló interoperabilitása tekintetében) az elektronikus azonosítók és aláírások, az üzleti mobilitás, az e-igazságügy, az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek és az olyan kulturális platformok terén, mint a Europeana. Csupán az elektronikus közbeszerzés révén 100 milliárd euró takarítható meg évente, az e-kormányzat pedig 15–20 %-kal csökkentheti a közigazgatás költségeit.

3. Az informatikai ismeretekre és munkahelyekre vonatkozó széleskörű együttműködés kialakítása

4. Javaslat az uniós kiberbiztonsági stratégiára és irányelvre
Az online biztonság és szabadság elválaszthatatlan egymástól. Az EU-nak a világ legbiztonságosabb online környezetét kell kínálnia, a felhasználói szabadság és a magánélet védelmének tiszteletben tartása mellett. A Bizottság stratégiát készít és irányelvre tesz javaslatot a nemzeti készültség közös minimumszintjének meghatározása céljából, ideértve a határon átnyúló kiberbiztonsági incidensek megelőzésére és elhárítására szolgáló online platformot, és az ilyen incidensekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket. Mindez ösztönözni fogja a biztonsági és a beépített adatvédelmi termékek tágabb európai piacát.

5. Az uniós szerzői jogi keret naprakésszé tétele

6. A számítási felhő kiépítésének felgyorsítása a közszektor vásárlóereje segítségével
A Bizottság olyan kísérleti fellépéseket indít az Európai Számítási Felhő Partnerség keretében (IP/12/1225), amelyek mozgósítják a közszektor vásárlóerejét a világ legnagyobb felhőalapú IKT-piacának létrehozása érdekében, megszüntetve a nemzeti szabályozási akadályokat és a fogyasztói előítéleteket.

7. Új elektronikus ipari stratégia elindítása…”

Forrás:
Az informatikai „tennivalók” listája: új digitális prioritások a 2013-2014-es időszakra; Európai Bizottság; sajtóközlemény (IP/12/1389); 2012. december 18.

Szakirodalom

A területi államigazgatási szervek jogállása és azok változásai Magyarországon

„…Munkám elsődleges célja a területi államigazgatásban a rendszerváltás óta bekövetkezett változások bemutatása, a folyamatok mögött meghúzódó okok tudományos igényű feltárása. Célom volt továbbá a korabeli magyar megoldások, valamint a nemzetközi példák ismertetése, a hatályos joganyag szakmai szempontú feldolgozása és mindezek alapján a hiányosságokra való rámutatás. Nem pusztán felkatalogizálni akartam a vizsgált szerveket, hanem a történeti visszatekintéssel és a nemzetközi kitekintéssel ötvözve a különböző szakaszokat össze kívántam vetni. Közvetett célom, hogy a kérdéskör bemutatásával szélesebb körben ismertté tegyem az államigazgatás középszintjét, annak történetét, jellemzőit…

A kérdéskör jogi irányultsága determinálta a szóba jöhető vizsgálati módszereket, kutatási eszközöket. Munkám jelentős része a (hatályos illetve történeti) joganyag normatív értelmezésén, valamint a kapcsolódó szakmai anyagok feldolgozásán alapult. Önmagában azonban ez a fajta pozitivista megközelítés nem elégséges.

Az absztrakt összefüggések feltárása érdekében több helyen funkcionalista megközelítéssel éltem. Ez amiatt volt fontos, mert a jogintézményeket jelentős mértékben meghatározza azok társadalmi-gazdasági környezete. Ez az előfeltevés segítségemre szolgált az absztrakcióknál, a csoportképzéseknél, mivel az azonos problémák többnyire azonos megoldásokat generálnak a közigazgatásban. Ahol az szükséges volt (pl.: fogalmak tisztázásánál, intézmények egymáshoz való viszonyánál, jogelméleti kérdések kifejtésénél), dogmatikai megközelítést alkalmaztam.

A disszertáció elkészítése során legalább ennyire hangsúlyosnak tekintettem az összehasonlító módszer alkalmazását, mind időben (lényegében történeti elemzést végezve), mind térben (a nemzetközi kitekintésbe ágyazva). A nemzetközi összevetés során külön ügyeltem arra, hogy a közigazgatási jog nem internacionalizált. Azt a nemzeti keretek határozzák meg, így kerültem a kritikátlan összevetést, hasonlóságok művi kreálását. A történeti visszatekintés során kerültem a retrospektivitást…”

Forrás:
A területi államigazgatási szervek jogállása és azok változásai Magyarországon; Barta Attila; Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; a védés időpontja: 2013. január 24. (pdf)

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

„…Nemzetközi példák során a kisiskolák helyi társadalomban betöltött szerepéről megállapítást nyert: az iskola fontos szerepet tölt be a társadalom életében. A kisiskola sajátos helyzete, társadalmi környezete másfajta kérdéseket is felvet: pl. az iskola és a helyi társadalom kapcsolatának kérdését. A helyi társadalmakkal való kapcsolat egyszerre segítheti az oktatás (pl. társadalmi tőke kialakítása) és a helyi társadalom életét is. Az intézmények közötti együttműködésnek, partnerségnek a kialakítása, illetve javítása vonatkozásában az iskolának szociális szerepe is van. A helyi erőforrásokra támaszkodva a tanulást és a helyi közösségfejlesztési törekvéseket össze lehet kapcsolni, elsősorban a fiatalokra támaszkodva, s így az oktatás önmagán túlmutatva a helyi társadalom fejlődését is szolgálja…

Jelen dolgozat a magyar közoktatási rendszeren belül vizsgálja az iskolakörzetesítések alakulását, társadalmi hatásait az ezredfordulótól napjainkig az oktatáspolitika és területfejlesztés kölcsönhatása alapján. Az egyes települések sorsának alakulásában a társa- dalom minden szektorának, ágazatának, így az oktatási szektornak is kiemelt szerepe van. Az újabb megközelítésekben az oktatási rendszerekben a tudás minősége szempontjából igényként fogalmazódik meg a tudásgazdaság kibontakozása, az egyéni teljesítmények megalapozása a társadalmi és kulturális leszakadás ellen. A közoktatásnak jelentős a benne végighaladók mikro- és makrotársadalmi integrációját formáló szocializációs szerepe. A szocializáció magába foglalja az egyének társas-társadalmi integráltságának különböző formáit, fokozatait és módjait, beleértve az integráció negatív folyamatait, pl. a distanciát és elutasítást, a szegregációt, stigmatizációt. Ezek együttes léte teremtheti meg a társadalom kohézióját, amely fenntartja a társadalom működőképességét, s amelynek mintázatait a társadalom elfogadja. A közoktatási rendszer működteti az intézményes szocializáció legkiterjedtebb hálózatát. A közoktatási rendszert, s ezen belül az iskolahálózat település-fejlesztési koncepcióit az oktatásfejlesztés szempontjából értelmezzük, mert hozzájárulhat a gazdaság versenyképességének támogatásához, a társadalmi kohézió megerősödéséhez…”

Forrás:
Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai; Jankó Krisztina Julianna; Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola; 2012. december 19. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezése, illetve a kapcsolódó intézményrendszer kialakítása során a következő célokat és alapelveket kell érvényesíteni:

a) a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési forrásokat a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell összpontosítani, ezért az összes forráson belül jelentősen növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát,

b) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezése során elsősorban a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai célnak tekinteni, szem előtt tartva a kidolgozás alatt álló Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásait, valamint az Európa 2020 Stratégia keretében Magyarország által vállalt, a Nemzeti Reform Programban rögzített számszerű célkitűzéseket is,

c) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését integrált módon, valamennyi elérhető fejlesztési forrás figyelembevételével kell elvégezni, ideértve a vidékfejlesztési forrásokat is,

d) a fejlesztési forrásokat lehetőség szerint koncentrált módon, kevés számú fejlesztési prioritásra összepontosítva kell felhasználni, elkerülve a források nem kívánatos szétaprózódását,

e) a 2014–2020 közötti fejlesztési források felhasználásának tervezése során figyelemmel kell lenni a jelenlegi tervezési időszakban indult, de a következő időszakra átnyúló fejlesztések folytonosságának biztosítására, és törekedni kell arra, hogy a jelenlegi tervezési időszakban sikeresen futó, kiemelkedően eredményes támogatási konstrukciók folytatása a 2014–2020 közötti időszakban is biztosított legyen,

f) a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe,

g) a 2014–2020 között elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszer kialakításakor biztosítani kell a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását és a kifizetések teljes körű abszorpcióját, törekedve a teljes intézményrendszeren belüli esetleges párhuzamosságok minimalizálására,

h) a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat,

i) a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett,

j) a közszférához tartozó kedvezményezettek esetében biztosítani kell, hogy a támogatási döntések az általános pályázati rendszertől eltérő, egyszerűsített eljárásrend keretében szülessenek meg,

k) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését a területiség elvét figyelembe véve kell elvégezni, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, amely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését,..

5. döntött arról, hogy az operatív programokhoz kapcsolódó irányítóhatósági funkciók az ágazati szakpolitikákért felelős tárcákhoz kerülnek az 1. számú mellékletben meghatározott szerkezetben, és ennek érdekében felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, az emberi erőforrások minisztere és a vidékfejlesztési miniszter bevonásával tegyen javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére az irányító hatóságok és a programok lebonyolítását támogató intézményrendszeri keretek felállításának módjára, felelősségi rendjére és ütemezésére vonatkozóan,…

7. felkéri a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az érintett miniszterek bevonásával tegyenek javaslatot a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteire, oly módon, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében, biztosítva az ágazati és a területi operatív programok megfelelő összhangját és egymástól való egyértelmű elhatárolását…

A 2014–2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok szerkezete
Operatív program (indikatív megnevezés) Forrás Szakmai tartalom meghatározásáért első helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA NGM NGM
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA NGM NGM
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA NGM NGM
Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) ERFA, KA NFM NFM
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) ERFA, KA NFM, VM NFM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ERFA, ESZA EMMI EMMI
Koordinációs OP (KOP) KA ME ME
„Vidékfejlesztés, halászat” OP EMVA, ETHA VM VM

Forrás:
A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról; Magyar Közlöny; 2012. évi 171. szám; 2012. december 17.; 28337-28339. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról

„…9. felhívja
a) a nemzetgazdasági minisztert, hogy végezze el a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat felülvizsgálatát, és annak eredményétől függően, szükség esetén készítsen előterjesztést a Kormány részére a kormányhatározat módosításáról, vagy hatályon kívül helyezéséről, illetve megújításáról, valamint gondoskodjék a Nemzeti Reformprogram 32–38. intézkedéseiben felsorolt K+F+I-t érintő stratégiák összehangolásáról,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
az emberi erőforrások minisztere,
az érintett miniszterek és az MTA elnökének bevonásával
Határidő: 2013. október 31.

10. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az érintett miniszterekkel együttműködésben készítsen középtávú szakpolitikai stratégiát a közigazgatás 2014. utáni fejlesztésére Magyarországon;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter,
az érintett miniszterek bevonásával
Határidő: 2013. október 31.

11. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítsen
a) hosszú távú koncepciót a fővárosi és megyei kormányhivatalba integrálható szervek körének meghatározása tárgyában,
b) hosszú távú koncepciót a szakmai irányítás és a területi közigazgatás szervezetrendszerét irányító központi hivatalok rendszerének működése, szervezeti kereteinek felülvizsgálata tárgyában;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
belügyminiszter
Határidő: 2013. október 31.

12. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a köznevelésről szóló stratégiát, a felsőoktatásról szóló stratégiát, valamint a tudománypolitikai stratégiát, a kulturális stratégiát, a komplex telepprogramokhoz kapcsolódó lakhatási stratégiát, az egészségügy fejlesztési stratégiáját, a társadalmi párbeszéd stratégiáját, a civil stratégiát, valamint a nemzetiségpolitikai stratégiát;
Felelős: emberi erőforrások minisztere,
az érintett miniszterek és a tudománypolitikai stratégia tekintetében az MTA elnökének bevonásával
Határidő: 2013. október 31…”

Forrás:
A Kormány 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozata a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2012. évi 175.szám; 2012. december 20.; 29713-29715. oldalak (pdf)

Az autópályakezelő legfeljebb 33 milliárdot költ az e-útdíjra

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (a továbbiakban: ÁAK) pénzeszközeiből összesen legfeljebb 33 milliárd forintot
a) az elektronikus díjszedési rendszer tervezéséhez, kiépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges beszerzések megvalósításával összefüggő, illetve az ÁAK-nál ehhez kapcsolódóan felmerülő,
b) a használati díj beszedésével és ellenőrzésével összefüggő, valamint
c) a 2012. és 2013. évben a gyorsforgalmi úthálózat útüzemeltetési és karbantartási feladatokkal kapcsolatban felmerülő
kiadások megelőlegezésére, szükséges mértékben a fedezet biztosítására, illetve a fenti feladatok finanszírozására használjon fel…”

Forrás:
A Kormány 1666/2012. (XII. 20.) Korm. határozata a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer tervezésének, kiépítésének és üzemeltetésének, valamint a 2012. és 2013. évben a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetési és karbantartási feladatainak fedezetéről; Magyar Közlöny; 2012. évi 175.szám; 2012. december 20.; 29737. oldal (pdf)

Deák Rita miniszteri biztosi kinevezése

„…1.§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2012. november 26. napjától 2013. május 26. napjáig dr. Deák Ritát miniszteri biztossá nevezem ki.

2.§ (1) A miniszteri biztos ellátja
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak informatikai működtetése feltételei kialakításának koordinációjával,
b) a kormányablakok fizikai kialakításának, valamint informatikai működtetése feltételei kialakításának koordinációjával, és
c) a megyei kormányhivatalok informatikai működtetése feltételei kialakításának koordinációjával összefüggő feladatokat, valamint ezzel összefüggésben gondoskodik az európai uniós források lehető leghatékonyabb felhasználásáról.
(2) A miniszteri biztos figyelemmel kíséri a TÁMOP 2.1.2. projekt végrehajtását.

3.§ A miniszteri biztos a 2. §-ban meghatározott feladati ellátása érdekében koordinálja különösen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyes szervezeti egységei, a Nemzeti Államigazgatási Központ, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala tevékenységét.

4.§ Az ügyfélbarát közigazgatás mielőbbi megvalósulása és az ezt szolgáló kormányablakok kialakítása érdekében a fizikai kialakítással összefüggő feladatokat a miniszteri biztos a Hivatal közreműködésével valósítja meg.

5.§ A miniszteri biztos a Hivatal közreműködésével ellátja a kormányablakok és a munkaügyi kirendeltségek megvalósítását célzó hazai, illetve európai uniós pályázatok és források kezelését, valamint a komplex tervezési munkákat, azok teljes körű felügyeletét és irányítását, ide értve az épületek akadálymentesítési tervezését és a tervezői művezetést is, illetve az építési beruházások bonyolítását, valamint a műszaki ellenőrzést.

6.§ A kormányablakok arculati elemeinek egységes kialakításával, illetve az ehhez kapcsolódó bútorzat és a kormányablakok személyi állományának egységes megjelenéséhez szükséges formaruházat beszerzéséhez szükséges közbeszerzések kiírásával, valamint a (központosított) beszerzések bonyolításával kapcsolatos feladatokat a miniszteri biztos a Hivatal közreműködésével látja el.

7.§ A miniszteri biztos és a Hivatal a 4-6. §-ban meghatározott feladatait fővárosi és megyei kormányhivatalok közvetlen bevonásával hajtja végre.

8.§ A miniszteri biztos a kormányablakok kialakításához szükséges informatikai fejlesztések megvalósítását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közreműködésével látja el.

9.§ A miniszteri biztos a kormányablakok működtetéséhez szükséges személyi állomány kiválasztását, felkészítését, illetve a folyamatos feladatellátáshoz szükséges továbbképzéseket a Hivatal, valamint a Nemzeti Államigazgatási Központ részvételével és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével látja el…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 40/2012. (XII. 21.) KIM utasítása a kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatokról, valamint a kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatokkal összefüggésben miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 56. szám; 2012. december 21.; 10304-10305. oldalak (pdf)

Integritásirányítási rendszer terve az államigazgatásban a korrupció megelőzésére – Jogszabálytervezet

„Integritásirányítási rendszer terve az államigazgatásban a korrupció megelőzésére

A Kormány 2012. március 28-án elfogadta közigazgatási korrupció megelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű Kormányzati szintű program. A program fő célja a közigazgatási és egyes kapcsolódó közszolgáltatási korrupciós jelenségek visszaszorítása az ellenálló képesség növelése. Ennek érdekében a teljes államigazgatási szervezetrendszerben a tervek szerint bevezetik az integritásirányítási rendszert. Az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.

A korrupciós kockázatok szervezeteken belüli kezelése az eddiginél nagyobb tudatosságot és tervezettségét, valamint a szervezeten belüli egyértelmű felelősségi viszonyokat igényel. Az integritás irányítási rendszer a kockázatokkal való szembenézésre, ezekkel szembeni konkrét intézkedések meghatározására, valamint azok eredményességének értékelésére készteti a szerveket, ami érdemben javítja a szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességét.

A javaslat alapján az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatokat, és a felmérés alapján egyéves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell megfogalmaznia a kockázatok kezelésére. A terv végrehajtását és annak eredményeit a hivatali szervezet vezetőjének a következő év március 31-éig nyilvános integritásjelentésben kell összefoglalnia, melyet meg kell küldeni a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter számára. A tervet és a jelentést a közigazgatási és igazságügyi miniszter által kiadott módszertani segédlet alapján kell elkészíteni.

A szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrendet kell kialakítani, amely kiterjed a bejelentések előzetes értékelésére, a bejelentés kivizsgálásához szükséges információk összegyűjtésére, az érintettek szükség esetén történő meghallgatására, a vonatkozó dokumentumok átvizsgálására, a szükséges intézkedések megtétele, jogkövetkezmények alkalmazása, a bejelentő szervezeten belüli védelmére, illetve elismerésére, valamint a számára – amennyiben elérhetősége rendelkezésre áll – a vizsgálat eredményéről való visszajelzésre.

A korrupciós kockázatok kezelésében való támogatására integritási tanácsadót kell kijelölni az egyes szerveknél. Ötven főnél alacsonyabb engedélyezett létszámú államigazgatás szervnél az integritás tanácsadó feladatait az irányítását ellátó felettes államigazgatási szerv integritás tanácsadója is elláthatja.

Az integritás tanácsadó közreműködik az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló integritás jelentés elkészítésében. A tanácsadó a korrupciómegelőzési intézkedési terv alapján javaslatot tesz az államigazgatási szerv hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzések megtartására, valamint közreműködik ezek végrehajtásában. Tájékoztatást és tanácsot ad a hivatali szervezet vezetői és munkatársai részére a felmerült hivatásetikai kérdésekben.

Az integritás tanácsadó, ha arra a hivatali szervezet vezetője meghatalmazást ad, a hivatali szervezet vezetőjének nevében ellátja a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat. A tanácsadó emellett adatvédelmi felelősi, esélyegyenlőségi referensi, és fegyelmi biztosi feladatot is elláthat.

A korrupció megelőzési program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását.

Az észrevételeket 2013. január 11-ig várjuk a korrupciomegelozes@kim.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
Előterjesztés: …/2012. (…) Korm. rendelet az államigazgatás szervek integritás irányítási rendszeréről; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. december 19.
A tervezet pdf-ben

dr. Szabó Erika miniszteri biztosi kinevezéséről

„…1.§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés a) pontja alapján 2013. január 1. napjától 2013. június 30. napjáig dr. Szabó Erikát miniszteri biztossá nevezem ki.

2.§ A miniszteri biztos feladata a Nemzeti Államigazgatási Központ (a továbbiakban: Központ) működésének megszervezése, amely a közigazgatási és igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes funkcionális feladatait, illetve azok irányítását, továbbá az államigazgatási feladat- és hatásköri jegyzék elkészítésével tudásbázisként segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodáinak működését.

3.§ A miniszteri biztos
a) közreműködik a feladatával összefüggő jogszabályok előkészítésében,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat – a Központ vezetőjének kinevezése és felmentése kivételével – a Központ kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében, illetve gyakorolja a Központ vezetőjének feladat- és hatáskörét,
c) előkészíti a Központ megszervezésével, működésének hatékonyabbá tételével kapcsolatos döntéseket, valamint ellenőrzi azok végrehajtását….”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 41/2012. (XII. 21.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 56. szám; 2012. december 21.; 10305-10306. oldalak (pdf)

dr. Virág Rudolf miniszteri biztosi kinevezéséről

„…1.§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés a) pontja alapján 2012. december 20. napjától 2013. június 20. napjáig dr. Virág Rudolfot miniszteri biztossá nevezem ki.

2.§ A miniszteri biztos

a) közreműködik a feladatával járó jogszabályok előkészítésben,
b) gondoskodik a területi államigazgatás fejlesztéséhez szükséges szervezeti döntések előkészítéséről.

3.§ A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter a közigazgatási államtitkár útján irányítja.

4.§ A miniszteri biztos tevékenységét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében működő Titkárság segíti…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 42/2012. (XII. 21.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 56. szám; 2012. december 21.; 10306. oldal (pdf)

KIM utasítás a Nemzeti Államigazgatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 43/2012. (XII. 29.) KIM utasítása a Nemzeti Államigazgatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2012.évi 57.szám; 2012. december 29.; 10505-10525. oldalak (pdf)

A megyei kormányhivatalok alapító okiratai

Budapest Főváros Kormányhivatala alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Baranya Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben

A Békés Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Csongrád Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Fejér Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben

A Heves Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Nógrád Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Pest Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Somogy Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Tolna Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Vas Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Veszprém Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
A Zala Megyei Kormányhivatal alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben

Forrás:
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító okiratai; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 57. szám; 2012. december 29.; 10677-10795. oldalak (pdf)