Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

„Minden településen ott vagyunk” – járási körkép Pest megyében

„Az államigazgatás átalakulását követően nem csak a parlamenti és a szétaprózódott önkormányzati szint működik, a járásokkal egy erős középszint született meg. A Rádió Orient műsorában a Pest megyei területi közigazgatás vezetői kiemelték, elengedhetetlen, hogy az emberek érezzék a kormányhivatalok, a járási hivatalok és a kormányablakok által jelentett könnyebbséget. Rosdy Tamás főigazgató, Szondyné Sárfy Zsuzsanna és Bíró Attila hivatalvezetők az ügyfélbarát ügyintézés fontosságáról és a járások működésének tapasztalatairól beszéltek.

A március 15-ei ünnepségeket beárnyékoló rendkívüli időjárás csak kóstolgatta Pest megyét, a nagyobb problémák a régió határain kívül alakultak ki. A Rádió Orient műsorában Rosdy Tamás főigazgató elmondta, a katasztrófahelyzet során az elsődleges feladatuk a szomszédos megyék segítése volt. Szondyné Sárfy Zsuzsanna hivatalvezető hozzátette, a Pest megyei körzet szerencsés helyzetben van, védett a hó- és árvízkatasztrófákkal szemben. „A 2013. januárban alakult helyi védelmi bizottságok idővel több szerepet vállalhatnak az ehhez hasonló helyzetekben. Például a járási szint nagyobb vállalatait meg kell kérni, hogy bocsássák rendelkezésre eszközeiket. Az ilyen körülmények kezelését a jövőben járási szinten kell megtenni” – emelte ki a Pilisvörösvári Járási Hivatal vezetője.

A kormányhivataloknak a nagy jogszabályi átrendezés, a területi közigazgatás újjászületésének gyakorlati megvalósítását kell végrehajtania. A kormányzati szándék világos volt: a jövőben az államigazgatás nem csak a parlamenti és a szétaprózódott önkormányzati szinten működik, a járásokkal egy erős középszint született meg – értékelte a járási hivatalok kialakulásának jelentőségét Rosdy Tamás. A Pest Megyei Kormányhivatal főigazgatója kiemelte, az új rendszert mindenkinek meg kell tanulnia, így nem feltétlenül a fiatalítás a legjobb megoldás. „Önmagában nem érdem a fiatalítás, hiszen az idősebb szakemberek tapasztalatára is szükség van. Az átalakítás során jól vettük az akadályt, a járási vezetők felvették a küzdelmet a hétköznapokkal, a jogszabályoknak megfelelően gyűrik a munkát. Lassan kialakul majd a rutin is” – mondta az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

Rosdy Tamás elmondta, a közigazgatás átszervezése során a települési önkormányzatoktól számos jogkört vont el a jogszabályalkotó. Emellett a járási hivatalok megalakulásakor vagyontárgyak is elkerültek a polgármesteri hivataloktól. Ennek ellenére a járásközponti presztízs és a közigazgatás fejlődése mindkét fél közös célja. Azonban ki kell emelni, hogy az elérhetőség szempontjából nem a járási hivatal, hanem a kormányablak a fontos – magyarázta a hivatalvezető. Rosdy hozzátette, a megyei kormányablakok ötvenezredik ügyfelét Érden köszöntötték márciusban. „A kollégák alapelve, hogy ügyfelet nem küldünk el anélkül, hogy megválaszoltuk volna kérdését vagy elintéztük volna az ügyét. Pest megyében jelenleg 3 kormányablak működik, azonban ez a szám az év végére mintegy 40-re emelkedik. Jó úton járunk, a munkatársak képzése is megindult, a jövőben 2500 ügykör egy helyszínen való intézése válik lehetővé” – hangsúlyozta.

„Minden településen ott vagyunk” – emelte ki a Rádió Orient műsorában Bíró Attila hivatalvezető. A Dunakeszi Járási Hivatal vezetője elmondta, fontos, hogy az emberek érezzék a kormányhivatalok, a járási hivatalok és a kormányablakok által jelentett könnyebbséget. Szondyné hozzátette, Pilisvörösváron még nem alakult kormányablak, ennek ellenére a járásban bevezették a reggel 8-tól este 8-ig tartó ügyfélfogadást. A hivatal emellett az utazási körülmények megkönnyítésére is javaslatot tett a kormányhivatal felé. Rosdy a közlekedési stratégiával kapcsolatban kiemelte, a házon kívüli egyeztetés miatt lassabban halad a folyamat.

A járási hivatalvezetők kiemelték, az állampolgárok fejében néha még pici kavarodás van az ügyintézési helyszínekkel kapcsolatban. Bíró kiemelte, ennek ellenére egy ügyfelet sem küldenek el. „Minden ügyfél kap formanyomtatványt és tájékoztatást, még akkor is, ha az adott ügyet máshol intézik. A kitöltött kérelmet továbbítjuk az illetékes hivatalhoz” – magyarázta a járási hivatalvezető. Az ügyfélbarát ügyintézés emellett az akadálymentesítésben és a kisgyermekes családoknak kedvező irodai kialakításokban is megnyilvánul. Bíró elmondta, az emeleti kormányablak a földszinten 2 akadálymentesített irodát és játszósarkot üzemeltet.”

Forrás:
„Minden településen ott vagyunk” – járási körkép Pest megyében; OrientPress; 2013. március 27.

Munkában a „Segíthetünk?” kampány

„A közigazgatás átalakítását követően az emberek egy ablakban, egy ügyfélszolgálati ponton intézhetik majd legtöbb államigazgatással kapcsolatos ügyüket. Az ügykörök bővülése és az országos Kormányablak hálózat kialakítása jelenleg is folyamatban van. A reformok jobb megismertetése érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium február 15-től útjára indította „Segíthetünk?” kampányát. A középpontban az ügyfélorientált, hatékony, rugalmas, a polgárokat partnernek tekintő állam áll – a Rádió Orient műsorában Márk Annamária és Fekete Kálmán, a kormányablakok arcai beszéltek a közigazgatás átalakítását népszerűsítő „Segíthetünk?” kampány céljairól.

A közigazgatás rendszere folyamatosan változik, a reform még nem zárult le. Az ügykörök bővülése és az országos Kormányablak hálózat kialakítása jelenleg is folyamatban van. A Rádió Orient műsorában Fekete Kálmán, elmondta, a kampányra a változások miatt volt igény. „A közigazgatásban végbement reformok megtestesítője a kormányablak mint ügyintézési helyszín” – magyarázta a veszprémi kormányablak munkatársa.

Márk Annamária, a békéscsabai kormányablak munkatársa kiemelte, a kampány arcait a 29 kormányablak közel 300 munkatársából választották ki. Minden kormányhivatal jelölt egy férfit és egy nőt a pozícióra, majd a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium döntött a két személyről. Fekete Kálmán hozzátette, a minisztérium a beküldött önéletrajzok alapján előzetes szűrést végzett, melynek szempontjai a nyelvtudás és egyéb kompetenciák voltak. Ezután fényképet kértek a jelöltektől, ez alapján hozták meg a végső döntést – mutatta be a kormányablak ügyintéző a kiválasztás folyamatát.

A kiválasztott két fő elsődleges feladata a kormányablakok és a kormányablak ügyintézők tevékenységének népszerűsítése. „Fontos volt, hogy hús-vér emberek legyenek a reklámokban, olyan ügyintézők, akik a való életben is minden nap az ügyfelekkel dolgoznak” – hangsúlyozta Márk Annamária.. „Az üzenet az állampolgárok irányába az, hogy az állam segít nekik. Akkor is segítünk, ha az ügy nem a mi hatáskörünk. A korábbi ügyintézés rossz tapasztalatait és gyakorlatait igyekszünk kiküszöbölni” – emelte ki Fekete Kálmán. „Nyugodtan lehet tesztelni minket, szívesen segítünk” – jelentette ki Márk Annamária.

Az ügyfél-elégedettségi mérések alapján az állampolgárok pozitívan fogadták a változásokat: az alacsony várakozási időt, a gördülékeny munkavégzést és az ügyintézők felkészültségét emelték ki – mondta Fekete Kálmán. Márk Annamária hozzátette, az emberek egy ablakban, egy helyen, egy ügyfélszolgálati ponton intézhetik többféle államigazgatási ügyüket. A cél az, hogy a különböző ügytípusokkal is egy ügyintéző tudjon foglalkozni – emelte ki.

A kampány hangsúlyos eleme az ingyenesen hívható 1818-as kormányzati ügyfélvonal is. A telefonszámon éjjel-nappal lehet tájékozódni a közigazgatási ügyekkel kapcsolatban. Márk Annamária kiemelte, a szám külföldről is hívható és más nyelveken is elérhető. A kormányablakok nyitva tartása is ügyfélbarátnak számít, mivel hétköznapokon 8-20 óra között várják az ügyfeleket.

A közigazgatási reform utolsó lépcsőfokaként év végére több mint 300 kormányablakot hoznak létre, ahol mintegy 2000-féle ügyet lehet majd kezdeményezni.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendégei a leendő ügyfélszolgálati ügyintézők februárban indult képzéséről is szót ejtettek. Fekete Kálmán elmondta, a képzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében zajlik. Az ötmodulos tanfolyam során a résztvevők közigazgatási alapismereteket és eljárásokat, az e-közigazgatás ügyfélszolgálati megjelenését, valamint ügyfélszolgálati élethelyzeteket és eljárásokat tekintenek át. Emellett gyakorlati készségfejlesztő tréningen esnek át. A záróvizsgát egy 40 órás munkába illesztő képzés követi. A vegyes képzési formában az emberek jelenléti napokon vesznek részt, ezzel párhuzamosan pedig elektronikus tananyagokból készülnek. Márk Annamária hozzátette, a két féléves képzésre kormánytisztviselők és köztisztviselők jelentkeztek, többnyire olyanok, akik jelenleg is ügyfélszolgálati munkát végeznek.”

Forrás:
„Nyitottak vagyunk az Ön dolgaira” – munkában a „Segíthetünk?” kampány arcai; OrientPress; 2013. március 28.

IV. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2013. április 11-12.

IV. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia (tervezet)

2013. április 11. (csütörtök)

9:30-9:45 Megnyitó: Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes (Fővárosi Önkormányzat), Dr. Cserny Ákos dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar),

9:45-9:50 ,,Az év önkormányzati vagyongazdálkodója 2012” díj átadása – Dr. Bordás Mária dékánhelyettes (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar), Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.)

9:50-10:20 Dr. Bartus Gábor titkárságvezető (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia

10:20-10:50 Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közigazgatási Államtitkárság): Az önkormányzatok a hazai támogatáspolitika rendszerében

10:50-11:20 Dr. Bekényi József főosztályvezető (Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztálya): A magyar önkormányzati rendszer megújulása

11:20-11:50 Szimoncsikné Dr. Laza Margit jegyző (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Polgármesteri Hivatala): Az önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlan vagyon állami átvételének tapasztalatai

11:50-12:00 ,,Az év önkormányzati vagyongazdálkodója 2012” díj nyertes pályázatának bemutatása

13:30-13:50 Márton Péter vezérigazgató (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Partnerség és megújulás – az MNV Zrt. szolgáltatóbarát fejlesztése

13:50-14:10 Kovács Károly főtitkár (Közművagyon Klaszter): Az önkormányzatokra visszaszállt víziközmű vagyon – áldás, vagy átok

15:30-15:50 Dr. Boros Anita, Ph. D., LL.M. egyetemi docens (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar): A helyi önkormányzatok teljesítőképessége és a fejlesztéspolitika eszközrendszere

15:50-16:10 Jószai Attila egyetemi tanársegéd (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar): A fenntartható településfejlesztés menedzsmentje

16:10-16:30 Dr. Feik Csaba jegyző (Ercsi Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala): A közszolgáltatás-szervezés jogi korlátai (az önkormányzati vagyon és gazdálkodás szabályai, az önkormányzatok részvétele gazdasági társaságokban)

16:30-16:50 Dr. Hoffman István Ph.D. adjunktus (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék): A közszolgáltatás-szervezés jogi korlátai, különös tekintettel az önkormányzati vagyon és gazdálkodás szabályaira, illetve az önkormányzatok részvételére gazdasági társaságokban

16:50-17:10 Dr. Boros Erzsébet behajtási és ellenőrzési osztályvezető (Főpolgármesteri Hivatal Adó Főosztály): Adójog, helyi adók, különös tekintettel az adóigazgatási eljárásra (ellenőrzési, hatósági és behajtási eljárás)

2013. április 12. (péntek)

9:30-9:50 Vada Erika elnök (Budapesti Könyvvizsgálói Kamara): Önkormányzati vagyongazdálkodás a könyvvizsgáló szemével

9:50-10:10 Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.): A BFVK vagyongazdálkodása egy konkrét példával bemutatva

11:20-11:40 Barts J. Balázs szervezeti egység vezető (Magyar Nemzeti Bank, Működési szolgáltatások): Vállalati ingatlangazdálkodás – önkormányzatok által is hasznosítható tapasztalatok

13:30-13:50 Dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Új alapokon az építésügy (ÉTDR napló)

13:50-14:10 Körblné Németh Éva földmérési szakfelügyelő (Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala Földmérési és Földügyi Osztály): Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása az önkormányzat munkájában

14:10-14:30 Csengeri János irodavezető (Budapest XII. kerület, Hegyvidék Önkormányzata, Városgazdálkodási Iroda): Minerva térinformatikai rendszer a Hegyvidéken

14:30-14:40 Pogrányi Károly kereskedelmi igazgató (HungaroCAD Kft.): INVATER – Integrált térinformatikai és vagyongazdálkodási Rendszer

15:25-15:55 Tanács Zoltán partner (IFUA Horváth & Partners): Az önkormányzatok hatékonyságának növelése

15:55-16:15 Karikás Péter ügyvezető partner (KKV Consulting Kft.): Humán tanácsadás az önkormányzatoknál

Fővédnökök:
Dr. Cserny Ákos dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar)
Tarlós István főpolgármester (Budapest Főváros Önkormányzata)

A konferencia helyszíne:
Hunguest Hotel Griff, Smaragd terem (1113 Budapest, Bartók Béla út 152.)

Regisztráció:
É+L Kft. (1364 Budapest 4, Pf. 354, 1081 Budapest, Kiss József u. 4., Tel./Fax: 313-2027, E-mail: el.kft@chello.hu)”

Forrás:
IV. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia

Ki fizet a végén? Tulajdonosváltás – A fővárosi ígéretet az új gazda már nem akarja teljesíteni

„ – Csak gép- és műszerbeszerzés címén úgy 800 millió forint elköltésére vállalt kötelezettséget a gyógyító intézményeknek a kormányváltás előtti hónapokban a főváros, de ezen kívül egyes kórházak még kaptak engedélyt az elektromos hálózataik, fűtési rendszereik felújítására – idézik a 2010 előtti időszakot szakértők.

A váltás előtt az új gépek, illetve a felújítások finanszírozása úgy működött, hogy a tulajdonos engedélyokirata alapján az intézmény lefolytatta a közbeszerzési eljárást, majd szerződtek a pályázati nyertessel, és amikor a munka elkészült vagy a szóban forgó gép a helyére került, a számlamásolat alapján a főváros fizetett. A tulajdonosváltás ezt a rendszert írta fölül. A kórházi főigazgatók egyszer csak azzal szembesültek, hogy azon beruházások vagy felújítási munkálatok számlái, amelyek befejezése átcsúszott az államosítás utáni időszakra, a nyakukon maradtak.

Hiába küldözgetik azokat a volt vagy az új tulajdonosnak, egyikük sem fizet. A főváros azzal érvel, hogy a számla rendezése már nem nála teremt értéket, és ha így adna pénzt, akkor a város vagyonát prédálná, az új tulajdonosnak meg nincs rá forrása, s ehhez ideológiát is szab: fizessen a megrendelő. A patthelyzet miatt működik kifizetetlenül, immár egy éve egy 81 millió forintos komputertomográf (CT) az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban.

A gépet a Siemens szállította, s noha megtehetné, hogy fogja a gépet és leszereli, eddig ezt még nem tette meg. A helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy a számla rendezése nélkül már nagyon komoly fejtörést okoz a gép további működtetése. A kórháznak ugyanis, miután a gépre járó egyéves garancia lejárt, karbantartási szerződést kellene kötnie a beszállítóval, azonban a cég ezt nem hajlandó aláírni. Azt mondja, hogy a gép az övé, nem a kórházé, magával meg minek kössön megállapodást?

Az intézmény és a beszállító között több tárgyalási forduló is volt, most épp arról egyezkednek: ha a cég elengedi a késedelmi kamatokat, az intézmény az OEP-bevételből megpróbálja a gép árát öt-hathavi részletben kifizetni. Igaz, ha ezt meglépik, akkor majd más területen keletkezik adósság. Lapunk megkereste a Siemens Zrt.-t az is ügyben, de a cég azt válaszolta, hogy az üzleti filozófiájukkal ellentétes lenne, ha ebben az ügyben nyilatkoznának.

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház hasonló cipőben járt a fűtési rendszer korszerűsítésével is. A megrendelt munka harmada készült el akkorra, amikor még az előző főigazgató ráébredt, hogy neki ugyan hiába van engedélye a beruházásra és ígérete a fővárostól a szükséges forrásra, pénzt egyelőre nem kap senkitől. Ezért még az idei fűtési szezon előtt leállíttatta a felújítást. A mostani telet a kazán még bírta, de azt senki nem tudja megmondani, bírja-e jövőre is. A kórháznak összesen 240 millió forintja „lebeg”, amit vagy megkap egyszer, vagy nem.

A Péterfy Sándor utcai kórházban 60 milliót kényszerültek a gyógyításra kapott pénzből odaadni az elektromos strang cseréjét végző vállalkozásnak. Sásdi Antal főigazgató azt mondta: a fővárostól nekik is volt ígérvényük, de mire a számlák megérkeztek, megtörtént a tulajdonosváltás. Az intézménynek meg –miután a vállalkozó a munkát elvégezte – fizetnie kellett, s most abban reménykednek, hogy egyszer valakitől csak megkapják ezt az összeget. A kórház amúgy is folyton pénzügyi zavarral küzd, hónapról hónapra sokkal több területileg ide tartozó beteg ellátására kényszerülnek, mint amennyire az OEP-bevételből futná. Beteget innen elküldeni nem lehet.

A Szent János kórháznak 140 milliós úgynevezett „engedélyokiratos” támogatása lóg a levegőben. Kázmér Tibor főigazgató azt mondta: náluk is fel kellett újítani a hőközpontot. A számlát a tulajdonos nem rendezte. Hozzátette: amit és ameddig az intézmény saját erejéből bír, azt fizeti, de várják, hogy valaki előbb vagy utóbb mégiscsak állja az összeget, különben nagy bajba kerülnek…”

Forrás:
Ki fizet a végén? Tulajdonosváltás – A fővárosi ígéretet az új gazda már nem akarja teljesíteni; Danó Anna; Népszabadság; 2013. március 30.

Hónapokig vártak az új üvegre a diákok

„A szülők szerint több mint két hónapig törött ablaknál tornáztak a diákok a szegedi József Attila Általános Iskola tornacsarnokában, írja a delmagyar.hu.

Egy focilabdával rúgták ki „két-három hónapja”, azóta fagyoskodtak a sportolók a süvítő hideg szélben, hiába takarták be ideiglenesen kartonpapírral, ragasztószalaggal és deszkákkal. Szerda este végre elkészült az új üveg.

Guba János, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szegedi vezetője szerint az intézmények még mindig nem látnak tisztán az új rendszerben, sok a bizonytalanság. „Be kell adni az igényt, majd a tankerület intézkedik. Köztudott, hogy a hivatal malmai lassan őrölnek. Nagy homály, hogyan dolgoznak” – mondta a szakszervezeti vezető.

A szegedi tankerület vezetőjét a héten nem sikerült elérni.

Csak kisebb kiadásokra kapnak pénzt
Januárban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át az összes addigi önkormányzati iskola szakmai irányítását. 2670 iskola esetében a Klebelsberg-központ az épületek fenntartási feladatait is átvette.

Ezeknek az iskoláknak ezzel megszűnt a gazdasági önállóságuk és saját költségvetésük is. Az iskola igazgatóinak jogköre jelentősen szűkült. A fenntartási feladatok koordinálását a járási tankerületi vezetők végzik, az ő kezükbe kerültek a munkáltatói jogok is.

Az iskolák csak a kisebb kiadásokra kapnak pénzt az intézmények folyó kiadásainak teljesítéséhez. Minden nagyobb javítást, fejlesztést a tankerületeken keresztül intéznek a fővárosi központ jóváhagyásával, ami jelentősen lassítja az ügyek intézését.”

Forrás:
Hónapokig vártak az új üvegre a diákok; Index.hu; 2013. március 28.

Rétvári Bence: negyedével csökkentek az adminisztrációs terhek a közigazgatásban

„Az elmúlt két év jogszabályváltozásainak köszönhetően negyedével sikerült csökkenteni az adminisztrációs terheket a közigazgatásban – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerdán Szegeden.

A politikus a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén elmondta, hogy összesen 228 eljárásnál, többi között a családalapítással, gyermekneveléssel, szociális támogatásokkal, az autóátírással kapcsolatos estekben vált egyszerűbbé az ügyintézés az állampolgároknak.

A közigazgatási rendszer mélyreható átalakítása az egész szervezetrendszer alapjainál kezdődött. 2011 januárjában a megyei kormányhivatalok tizennégy korábbi szervezetet olvasztottak magukba, a költségvetési, államigazgatási szervek száma pedig háromszázról száz alá csökkent – tudatta az államtitkár.

A visszajelzések alapján a kormányablakok létrehozását fogadták leginkább kedvezően az emberek. Jelenleg 29 kormányablakban 62 ügy intézésére van lehetőség. A tervek szerint az év végétől, a jövő év elejétől már több mint háromszáz helyszínen lesz ügyintézés. Kormányablakok nyílnak nemcsak a járásszékhelyeken, hanem minden olyan településen, ahol okmányiroda működik – közölte Rétvári Bence.

A megyeszékhelyi okmányirodák pedig már át is álltak a reggel 8-tól este 8-ig való nyitva tartásra, az ügyfélforgalmi adatokból azonban úgy tűnik, az emberek még mindig ebédszünetben intézik legszívesebben ügyeiket – tette hozzá.”

Forrás:
Rétvári Bence: negyedével csökkentek az adminisztrációs terhek a közigazgatásban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. március 27.

Közigazgatási, politikai informatika

HUNAGI Konferencia: „Mit tehetünk térinformatikával, távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért?”

Budapest, 2013. április 4., 9-18 óra között
Gellért szálló: Tea szalon, Gobelin terem és kiállítótér

Az esemény egyben EU smeSpire projekt rendezvény a hazai KKV-k számára

Program
8:00-9:00
Regisztráció – Kiállítás megtekintése

9:00-10:30
P-1 Kormányzati megnyitó – Session for the Government
Szekcióelnök: Barkóczi Zsolt, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)

V. Németh Zsolt Államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság

Fekete Gábor Helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárság
„Jelen és jövő a kormányzati adatpolitikában“

Havas Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis (KIRA) ismertetése

Koós Tamás Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium, INSPIRE tagállami kapcsolattartó
Az INSPIRE megvalósítás feladatai és lehetőségek a KKV-k részére 2014-2020 között

P-2 Délelőtti panelvita: „Téradatoktól élhetőbb?”
Moderátor: Barkóczi Zsolt (HUNAGI). Résztvevők: a szekció előadói és további felkért szakértők

10:30-10:50
Kávészünet – Kiállítás megtekintése

10:50-12:30
P-3 Európai kitekintés – European Outlook
Szekcióelnök: Remetey-Fülöpp Gábor, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)

Catharina Bamps Secretary-general, European Umbrella Organisation for Geographic Information
European challenges and opportunities in light of the EUROGI ImaGIne Conference

Martin Fornefeld, MICUS GmbH
Turning Open Government Data into Gold

Giacomo Martirano, Epsilon Italia slr
smeSpire: an opportunity for geoICT SMEs

Manfred Schrenk, CEIT-ALANOVA
GIS for smart cities

Günther Pichler, Esri Europe
Sharing is everything

12:30-13:30
Ebédszünet – Kiállítás megtekintése

13:30-15:15
A-1 Emberi és Természeti Környezet – Human and Natural Environment
Szekcióelnök: Gaál Márta, Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ)

Toronyi Bence, Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)
Alkalmazásfejlesztések és szolgáltatások az élhető környezet érdekében

Tomor Tamás, Károly Róbert Főiskola
Távérzékelési eszközökkel az árvízi biztonságért

Jiri Kvapil, Czech Environmental Agency (CENIA)
Martin Tuchyna, Slovak Environmental Agency (SAZP)
CZ-SK cooperation in INSPIRE implementation via smeSpire

Vaszócsik Vilja, VÁTI Nonprofit Kft
Tájhasználat és tájszerkezet alakulásának hosszú távú modellezése

Bakó Gábor, Szent István Egyetem
Távérzékelés az ökoszisztéma szolgáltatások és a környezetterhelés értékelésében
Szálka Miklós, Kollányi László, Flexisys Kft , Budapesti Corvinus Egyetem
Tájértékek okostelefonon

15:15-15:45
Kávészünet – Kiállítás megtekintése

15:45-17:15
A-2 Közlekedés/település/vidék
Szekcióelnök: Niklasz László, Törökbálint Önkormányzat (egyeztetés alatt)

Dézsi Viktor osztályvezető, Országos Meteorológiai Szolgálat, Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ
Magyarországi levegőminőségi mérőhálózat

Keringer Zsolt, Informatikai igazgató, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Szombathely elmúlt 20 éves, és a közeljövőbeni térinformatikai fejlesztései

Skutai Julianna, Molnár Dániel, Szent István Egyetem
A térinformatika szerepe a területalapú vidékfejlesztési intézkedések működtetésében

Vargha Márton, Levegő Munkacsoport
Korszerű forgalomszervezési megoldások a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés csökkentésében

Bódi Mátyás és Prajczer Tamás, GeoX Kft
SurveyCloud – Androidos kérdező alkalmazás tabletre

Cservenák Róbert, HungaroCAD
Városgazda térinformatikai rendszer a lakosság tájékoztatásában

13:30-15:15
B-1 Adat/technológia/nyílt eszköz
Szekcióelnök: Mihály Szabolcs, Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT)

Forner Miklós, Grimm László, Földmérési és Távérzékelési Intézet
A geoshop országos kiterjesztése

Híri István, Esri Magyarország Kft
Érthető térinformatikával az élhető környezetért

Fekete Balázs, Vezető szakértő, GS1 Magyarország
GS1 szabványokra épülő Helyadatbázis a mobil-kommunikáció szolgálatában

Fülöp Györk, Hargitai Péter, Takács Katalin, GeoAdat Szolgáltató Kft.
Két tartály, egy eset – Információbányászat földmegfigyelési technológiával”

Baranyi Péter, VARINEX informatikai Zrt
Felhőtlen viszony: Autodesk és MapInfo stratégiai együttműködés előnyei (a felhőben is…)

Kolesár András, Olasz Angéla, Földmérési és Távérzékelési Intézet
Nyílt forráskódú online térképi szolgáltatások fejlesztése a FÖMI-ben

Szántó Zoltán, Vizi László, Pajti Tibor, Hajas Tamás, PD-TEAM Kft
Az intelligens tömeges adatfeltöltés új technológiái

15:15-15:45
Kávészünet

15:45-17:15
B-2 Űrtechnológia, űralkalmazások
Szekcióelnök: Both Előd, Magyar Űrkutatási Iroda, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Dr. Takács András Attila, Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium
Az Eye on Earth első felhasználói világkonferencia (2013. márc. 4-6. Dublin) tanulságai

Putsay Mária, Országos Meteorológiai Szolgálat
A műholdmeteorológia legújabb eredményei és hazai alkalmazásai

Dr. Bárczy Pál elnök, HUNSPACE
SENTINEL-2, az ESA GMES szolgáltató nagyfelbontású műholdja – magyar alkatrészekkel

Marosy Gábor, BME / C3S LLC
A MASAT-1 tapasztalatai/Lessons Learned from the Masat-1 project

Dr. Király Géza, NYME EMK GEVI Földmérési és Távérzékelési Tanszék
A Fertő tó feltöltődésének vizsgálata korszerű távérzékelési technológiákkal

Kákonyi Gábor Ügyvezető igazgató, GeoIQ kft.
Mi mindent tehetnénk az élhetőbb környezetért, s mi akadályoz minket ebben?

17:15-17:50
P-5 Délutáni plenáris panelvita „Hogyan bonthatók le az akadályok?”
Moderátor: Kákonyi Gábor GeoIQ Résztvevők: a szekcióelnökök.

17:50-18:00
Barkóczi Zsolt, HUNAGI
Zárszó

Forrás:
HUNAGI Konferencia: „Mit tehetünk térinformatikával, távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért?”; HUNAGI Napló; 2013. március 25.

Megújítják a földhivatalok és az NFA informatikai rendszerét

„Megújítják a földhivatalok és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) informatikai rendszerét, az Országleltár multiprojekt részeként, az Integrált Nemzeti Ingatlan Kataszter (INIK) elnevezésű projekt megvalósításával – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) földügyi és térinformatikai főosztályának vezetője szerdán egy budapesti szakmai fórumon.

Papp Bálint elmondta: a projekt célja, hogy korszerű technológiai alapon újítsák meg a teljes földhivatali informatikai infrastruktúrát, valamint az NFA nyilvántartási rendszerét.
Az INIK összköltsége eléri az 1,5 milliárd forintot, amelynek 85 százaléka uniós forrás. A projekt jelentős mértékben járul hozzá a földügyi infrastruktúra megújításához, illetve a megbízható nemzeti vagyonnyilvántartás kialakításához.

Papp Bálint kitért arra: az új informatikai környezetben a korábbi földhivatali decentralizált ingatlan-nyilvántartási adatbázisok központi üzemeltetését és elhelyezését a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) valósítják meg. Így könnyebben és egyszerűbben lehet majd hozzáférni a földügyi rendszerekben nyilvántartott adatokhoz, és a rendelkezésre állás is magasabb szintű lesz. Hatékonyabbá és gyorsabbá válik a földhivatali ügyintézés.

Toronyi Bence, a FÖMI főigazgatója arról beszélt, hogy két évtizede gyakorlatilag még nem léteztek informatikai alkalmazások a földügy területén. Az átfogó fejlesztés az ezredfordulón kezdődött meg. Ugyanakkor a korábban létrehozott – területileg széttagolt – informatikai rendszert át kell alakítani a mai elvárásoknak. Ezért az új informatikai rendszerben egy központi adatbázis használatával és hálózaton keresztüli elérésével fog működni,

Sebestyén Róbert, az NFA elnöke a projekt jelentőségét abban látja – mondta az MTI-nek -, hogy egy egységes informatikai rendszerben lehet nyilvántartani a hasznosított, azaz például a vagyonkezelésben vagy haszonbérbe adott földrészleteket.

Minőségi ugrást jelent, hogy az új informatikai rendszer alkalmazásával azonnal hozzáférhető lesz, hogy egy adott területnek – földrészletnek – ki a használója, milyen szerződések kapcsolódnak hozzá, a használó eleget tett-e a szerződéses kötelezettségének. Így gyorsabban lehet döntéseket hozni egy adott ügyben, az új rendszer segíti a döntések előkészítését is – tette hozzá az NFA elnöke.”

Forrás:
Megújítják a földhivatalok és az NFA informatikai rendszerét; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2013. március 27.

Az Idomsoft Zrt. megvásárlásáról

„A cég már 2010 decemberében az állam felvásárlási célpontja lett. Ekkor született meg a nemzeti adatvagyonról szóló törvény, amely kimondta: csakis száz százalékig állami tulajdonú cég kezelhet olyan adatokat, amilyeneket az Idomsoft. Az ezredfordulón alapított társaság addig is számos fontos állami megbízást kapott, a cég több választás lebonyolításán túl a schengeni információs rendszer és az anyakönyvi nyilvántartó rendszer kidolgozásában is részt vehetett.

Tulajdonosi köre alapítása óta időről időre változott. 2008-tól jogelődjének vezetője, majd részvényese volt Deményné Kertész Krisztina, aki korábban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH), vagyis a legnagyobb, milliárdos díjat fizető megrendelőjének informatikai elnökhelyettese volt. 2010-ben fő tulajdonosa Schäffer István lett, aki 1998 és 2009 között a kormányzati közbeszerzéseket is intéző szervezet, a KSZF főigazgatója volt. Tőle vásárolta meg a társaságot már a nemzeti adatvagyonról szóló törvény hatálybalépése után a Tigra Kft., amelyet Vertán Györgyhöz köt a szakma. (Érdekesség: 2012 májusában Deményné Kertész Krisztina, az Idom volt részvényese, a Tigra résztulajdonosa lett az elektronikus cégnyilvántartás adatai szerint.) A NISZ csak egy 2012. novemberi kormányhatározat alapján vette meg tavaly decemberben a céget a Tigrától, tulajdonosként az állami ingyenes céginformációs adatbázis szerint tegnap még nem is volt bejegyezve.

Miért nem rögtön az állam vette meg a céget a törvény alapján? Ha így tesz, spórolhatott volna, hiszen az Idom 2011-ben 327 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosainak. Az ügyben megkerestük az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Tigra tulajdonosát, Vertán Györgyöt is. Utóbbi elmondta: fél évig tartó tárgyalások után 2011 novemberében szerződtek le egy többlépcsős konstrukcióra, végül 2012 folyamán szereztek teljes tulajdont a cégben, amelybe beolvadt a hasonló profilú Multipolaris államigazgatási üzletága is. Így emlékeznek az Idom ügyeit ismerők is, bár hozzáteszik: a megállapodást a vételi ajánlat több elutasítása előzte meg. – Szakmai befektetés volt, amely jól illeszkedett a Tigra profiljába – indokolt Vertán György, aki üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott arról, mennyiért vásárolták a kilencven fejlesztőt foglalkoztató céget. Azt a jogalkotó szándékának tiszteletben tartásával indokolta, hogy ennyi nehézség után miért vált meg szinte azonnal az Idomsofttól. – Megkeresett az állam a vételi szándékkal, és tisztességes ajánlatuk eredményeként mindkét fel számára megfelelő szerződés köttetett – mondta.

Az NFM tájékoztatása szerint a kormányzati belső egyeztetés 2012 szeptemberében kezdődött az Idomsoft Zrt. ügyében, s novemberben született a kormányhatározat. A NISZ hatékonyabban tárgyalt Vertánékkal, mint ők az előző tulajdonosokkal: alig egy hónap múltán már alá is írták az 1,3 milliárdos adásvételt. Megkérdeztük a minisztériumtól, tudtak-e a tulajdonosváltásról. – A kormány alapos vizsgálat után, megfontoltan és átgondoltan hozta meg döntését – reagáltak.

A 2010-es adatvagyontörvény és a Tigra 2011-es belépése, valamint az állami tulajdonszerzés között is zajlottak az események. 2010-ben, a választások után kiszállt a cégből az a tulajdonostárs, akinek révén a cégnek egyetlen komoly, versenyszférából érkező megrendelése volt – az MKB Banknak dolgoztak –, s ez a megbízás kifutott. Az Idomsoft onnantól csak az államból élt, amely azonban megrendelőként ekkor már sorozatosan megkérdőjelezte a cég munkájának minőségét, s ez a számlafizetések késlekedésével járt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pedig 2011-ben az állami vagyonkataszter körüli viták okán egymilliárdos kártérítésért beperelte az Idomsoftot a Fővárosi Bíróságon.

Az Idomsoft állami tulajdonba vételével az adatvagyonra vonatkozó törvényi előírások teljesülnek, s az állam kiadásai csökkennek. Ráadásul, mutat rá az ügyet ismerő forrásunk, a NISZ ki tudja majd használni az Idomsoft kapacitását, hiszen átvette a fejlesztőket, akiknek lesz még feladatuk, például a járási rendszerek kapcsán. Ez persze felveti azt a kérdést, hogy alaposak-e a cég munkáját korábban ért kormányzati kritikák, s érdekes kérdés az is, hogy az MNV Zrt. továbbra is fenntartja-e milliárdos igényét a céggel szemben?”

Forrás:
Furcsán került 1,3 milliárdért köztulajdonba az adatvagyont kezelő cég; Varga G. Gábor; Népszabadság; 2013. március 28.

Politikusok a közösségi médiáról

„A közösségi médiával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg Surján László, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke, Rónaszékiné Keresztes Mónika fideszes országgyűlési képviselő és Vágó Gábor (LMP), a parlament független tagja az Antall József Baráti Társaság budapesti rendezvényén.

A média torzító hatása nélkül közvetíthetők a gondolatok – Surján László – mint mondta – ezért használja rendszeresen a legnagyobb közösségi oldalt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Antall József sosem használta volna a közösségi médiát, ennél ugyanis szemérmesebb ember volt. Vágó Gábor több Facebook-oldalt is fenntart, emellett három blogon publikál és a rövid üzenetek közlésére alkalmas közösségi oldalakat is használja – mondta. Rónaszékiné Keresztes Mónika azt mondta, hogy a kisközösségekből lehet emberileg táplálkozni.

A fideszes képviselő a beszélgetésben megjegyezte: hiányolta Vágó Gábor blogján a kommentelés lehetőségét. Az LMP politikusa ezt azzal indokolta, zavarta, hogy sokan név nélkül „trollkodtak”, vagyis úgy gyalázkodtak, hogy mondandójuk még csak nem is kapcsolódott a blogbejegyzéshez. Rónaszékiné Keresztes Ildikó bírálta Vágó Gábor stílusát is, az LMP-s politikus szerint azonban egy jó író az olvasóknak ír, ő például a 30 alatti fiataloknak, az ő nyelvükön.

Surján László fontosnak tartja a közösségi oldalak interaktivitását, de kijelentette: gyakran „a felpiszkált levélírók egy jól meghatározott ipari érdekcsoport érdekeit képviselik”, ezért fontosnak tartotta, hogy a válaszokat mindenki érdemüknek megfelelően kezelje. Szerinte az internet szabadságával sokan visszaélnek, ezért nem szabad mindent elhinni, amit ott olvasunk.

Vágó Gábor azt mondta, hogy egy jó Facebook-oldalt fenntartani „félállás” – mint mondta, ő is kap segítséget ebben -, de mindenkinek a saját karakteréhez kell igazítania internetes felületét. Szerinte „Gyurcsány Ferenc nyögvenyelősen próbál laza lenni”, a legsikeresebb oldal pedig a miniszterelnöké, annak ellenére, hogy Orbán Viktor sem lehet képes folyamatosan tölteni azt.”

Forrás:
Politikusok a közösségi médiáról; SG.hu/MTI; 2013. március 27.

Javítják a brit hatóságok közötti információcserét

„Nagy-Britannia új kezdeményezést indított, amelynek célja az IT-fenyegetésekkel kapcsolatos információk hatékony megosztása a kormány, a rendőrség, a titkosszolgálatok és a cégek között.

A Cyber Security Information Sharing Partnership (CISP) nevű koordinációs projektben részt vesznek majd a Government Communications Headquarters (GCHQ), az MI5, a rendőrség és az öt különböző területet (pénzügyi szektor, védelmi ipar, energiaipar, távközlés, gyógyszeripar) képviselő összesen 160 vállalat munkatársai. A cél a kártevőkre és a hackertámadásokra adott reakciók eddiginél sokkal hatékonyabb összehangolása, emellett a brit kabinet szeretné mérsékelni az internetes bűnözés miatt nagy gazdasági károkat. A nemzetállamok, a bűnözők és a a gazdasági kémkedésre szakosodott társaságok által indított akciók hivatalos becslések alapján több milliárd fontos kárt okoznak a szigetországi vállalkozásoknak.

A brit kabinet azt reméli, hogy később sikerül kibővítenie a CISP projektet és még több társaságot vonhatnak be a munkába. A szakemberek megosztanák egymással a megfigyelt támadásokkal, a tervezési módszerekkel, illetve a lehetséges ellenintézkedésekkel és kárcsökkentő megoldásokkal kapcsolatos információkat. Az egyszerű és gyors adatmegosztást egy különlegesen védett portál biztosítaná. A munkát 12-15 IT-szakértő koordinálná és ők elemeznék valós időben az egyes kockázatokat és támadásokat is. Mindegyikük megfelelő biztonsági besorolással fog rendelkezni.

Az új rendszert ugyanakkor kritika is érte, mert a szakemberek kizárólag hétköznap, akkor is csak 9 és 17 óra között dolgoznának. Vagyis éjjel, hajnalban, szünnapokon és hétvégente nem lenne ügyelet, ez pedig nem túl jó hír, hiszen az IT-támadásokra nem csupán hétköznap kerül sor.”

Forrás:
Javítják a brit hatóságok közötti információcserét; Berta Sándor; SG.hu; 2013. március 28.

Navracsics: újra kell fogalmaznunk a biztonsággal kapcsolatos fogalmainkat

„Újra kell fogalmaznunk a biztonsággal kapcsolatos fogalmainkat – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Pannon Egyetemen, az új kutatásfejlesztési központ alapítási ceremóniáján.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: míg száz évvel ezelőtt a biztonság a fegyveres erők feladata volt, ma a biztonság az intelligencia erősségének kérdése. Az informatika, az információ korában a fenyegetés már nemcsak fegyveres erő útján, hanem informatikai úton is elérhet hozzánk.

Navracsics Tibor számára – mint mondta – külön büszkeség, hogy minisztériumához tartozik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, amely az információbiztonsággal foglalkozik, és kiválóan vizsgázik ezen a téren: nemcsak azért, mert Magyarországot sikerül rendre megvédenie a hacker-támadásoktól, hanem mert a nemzetközi porondon is helytáll a szakembergárdája.

A biztonság dinamikusan változó terület, állandóan lépést kell tartani a fejlődéssel és biztosítani az utánpótlást – mondta a miniszter, és hozzátette: büszke arra, hogy ennek helyszíne a veszprémi egyetem lesz.

Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke arról beszélt, hogy a NATO olyan kapcsolatot szeretne kiépíteni a felsőoktatási intézményekkel, amely a kibervédelemmel foglalkozik az egyre erősödő támadásokkal szemben. A veszprémi kutatóközpont bejelentkezett ebbe a projektbe, így ez a központ az elsők között vehet részt ebben a tevékenységben. Nemzeti központ lesz a veszprémi, de NATO-akkreditációt kapnak az itteni oktatási formákra – tette hozzá.

Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora kifejtette: az oktatás, a kutatás és a fejlesztés területén is jelentős az új központ, nemzetközi színtéren is hitelesíti az intézményt, a központ szakmai háttere pedig erősíti a Pannon Egyetemet, és felkelti a nemzetközi érdeklődést iránta.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) és a Pannon Egyetem információbiztonsági kutatásfejlesztési központot hozott létre a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának szervezeti keretein belül, Pannon Egyetem, Műszaki Informatikai Kar, Információbiztonsági Kutató-Fejlesztő Központ (Research and Development Center for Cyber Defence) néven.

A központ feladata, hogy mind szakmailag, mind a szükséges infrastruktúra tekintetében támogassa a felügyelet és az egyetem közös kutatás-fejlesztési, valamint oktatási tevékenységét, továbbá, hogy akkreditációs tanácsadó központként támogathassa az NBF kompetenciájába tartozó folyamatokat – közölte az MTI-vel az egyetem.

A központ az informatikai és információ-biztonsági kutatások és fejlesztések mellett a hazai egyetemi hallgatók és a felnőttszakképzés oktatási rendszerébe, valamint a továbbképzésre jelentkezők számára egyfajta információbiztonsági elitképzést lesz képes nyújtani, ezzel a szakmának és a magyar szakembereknek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi megbecsültségét is emelni fogja – áll a közleményben.

Hozzátették: cél az is, hogy a NATO- és EU-tagállamok szakemberei keressék az új központ képzéseit, valamint együttműködések alakuljanak ki a lehető legtöbb szövetséges ország hasonló központjaival.

A veszprémi központ olyan kutatásokat, fejlesztéseket, oktatási rendszereket fog kidolgozni és végrehajtani, amelynek keretében akár exportálható megoldások is születhetnek, mindezzel a hazai privát szektor versenyképességét is fokozhatja az informatika és információ-biztonság szakterületén, valamint hozzájárulhat az állampolgárok személyes adatainak védelméhez és a magyar kormányzati és közigazgatási informatikai rendszerek biztonságának emeléséhez – közölték.

A központ alapításáról szóló együttműködési megállapodást Navracsics Tibor, Friedler Ferenc, Zala Mihály és Piglerné Lakner Rozália dékán írta alá.”

Forrás:
Navracsics: újra kell fogalmaznunk a biztonsággal kapcsolatos fogalmainkat; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. március 28.

Bakondi az sms-küldésre helyezné a hangsúlyt

„Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója olyan sms-küldési rendszert szeretne kialakítani, amely képes egy adott balesetnél célirányosan tájékoztatni a bajbajutottakat. Erről a országos katasztrófavédelem vezetője vasárnap este a Hír Tv Versus című műsorában beszélt.

A múlt hét csütörtökön kezdődött havazás és a viharos erejű szél miatt kialakult hófúvás számos utat – közte autópályát is – járhatatlanná tett, autók és kamionok akadtak el, mintegy 14 ezer ember rekedt az utakon, a vasúti közlekedés több vonalon megbénult, számos településen megszakadt az áramszolgáltatás vezetékszakadások, oszlopdőlések miatt.

Másnap, pénteken a lakosság nagy része mobiltelefonjára olyan sms-üzenetet kapott a Belügyminisztériumtól, amelyben azt tanácsolták: gépjárművüket ne hagyják el, ha az üzemanyag kifogy, üljenek át egy másik autóba.

Bakondi György, a Hír Tv műsorában elmondta: a katasztrófavédelemnél jelenleg is működik egy úgynevezett pajzs riasztási és bevetési rendszer, amely révén sms-t tudnak küldeni a kárhelyszín közelében élő önkéntes tűzoltóknak. Bakondi György ezt a rendszert szeretné továbbfejleszteni olyan módon, ahogy a határátlépésnél történő hálózati üdvözlő sms-ek rendszere is működik. A cél az lenne, hogy ha mondjuk az M1-es autópálya egy körülhatárolható, 30 kilométeres részén van dugó, a szerver képes legyen elkülöníteni és leválasztani az érintetteket, hogy csak a baleset helyszíne körül várakozó, illetve bajba került embereket tudják tájékoztatni – mondta az OKF főigazgatója…”

Forrás:
Bakondi az sms-küldésre helyezné a hangsúlyt; HVG.hu/MTI; 2013. március 25.

A RITEK igazodik a közigazgatás kihívásaihoz

„A magyarországi önkormányzatok közel tizede használja jelenleg rendszereiket, illetve jó részének az adatai üzemeltetés keretében náluk van tárolva.

Kimondottan az önkormányzati közigazgatás feladat- és hatáskörét lefedő komplex informatikai környezet létrehozása, üzemeltetése és fejlesztése céljából hozták létre az ezredfordulón a RITEK Zrt.-t. A 100%-ban a szegedi önkormányzat tulajdonában álló cég nemcsak a napfény városában szolgáltat, több mint harminc ügyfelük van. Mihálffy Lajos vezérigazgató arról tájékoztatott, a főváros mellett Sopronban, mindhárom dél-alföldi megyében és Hevesben a Megyei Intézményfenntartó Központokban (MIK) is jelen vannak. Ezen felül több kistérség is használja a RITEK Zrt. által fejlesztett szoftvereket. Jelenlegi létszámunk harminc fő, melynek kétharmada fejlesztői feladatokkal foglalkozik.

A 2002-re elkészült és folyamatosan fejlesztés alatt álló, a RITEK Zrt. birtokában lévő saját fejlesztésű rendszer a TITÁN nevet viseli. „A nyolc modulból álló rendszerrel pénzügyi-számviteli feladatokat, tárgyi eszköz és élelmezési nyilvántartást, továbbá személyzeti adatnyilvántartás is végezhető. A TITÁN keretrendszer megkapta az IBM tanúsítványát, míg iktatója rendelkezik a CERTOP Kft. által kiadott tanúsítvánnyal” – mondott példákat a vezérigazgató.

A RITEK az önkormányzati törvény szerinti komplex szoftvercsomagot fejlesztett ki, és tudtak alkalmazkodni a 2012-ben létrehozott Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) elvárásainak, melyek az államháztartási törvény szerint gazdálkodnak. Ugyanez igaz a 2013 januárjában megalakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központokra is, a RITEK szakmailag jó pozícióban van, a KIK-eknek is tudnak szolgáltatni.

A magyarországi önkormányzatok közel tizede használja jelenleg rendszereiket, illetve jó részének az adatai üzemeltetés keretében náluk van tárolva. Érdemes tudni, hogy a RITEK rendszerei így milliós lakossági kört érintenek.”

Forrás:
A RITEK igazodik a közigazgatás kihívásaihoz; Cívishír; 2013. március 27.

Informatika, távközlés, technika

Hackereket képez egy magyar egyetem

„Etikus hackereket fognak kiképezni az Óbudai Egyetemen – közölte az intézmény.

A tanfolyamon egyebek között megtanulják a résztvevők, hogyan gondolkozik egy hacker, így saját rendszerük tesztelése mellett arra is képesek lesznek, hogy felismerjék az ellenük irányuló informatikai támadásokat.

A téma szakértőjévé válnak, és így információbiztonsági szakemberként hatékonyan meg tudják védeni a rájuk bízott informatikai rendszereket. Kiemelték, hogy a legjobb résztvevőket az egyetem felkarolja, és további lehetőségeket és támogatást biztosít számukra a szakmai fejlődésben.

A most megnyíló etikus hackeroktató- és vizsgaközpont otthont ad több naprakész nemzetközi információbiztonsági végzettséget adó tanfolyamnak, és – egyedül az ország felsőoktatási intézményei közül – nemzetközi vizsgaközpontként is működik.

A tanfolyamokon az egyetem saját hallgatói mellett a központ szívesen fogadja más oktatási intézmények hallgatóit is, így a tapaszalt oktatók szélesebb körben adhatják át ismereteiket. Mint írták, a hamarosan elinduló tanfolyamon a hallgatók online vizsga letétele után nemzetközileg is elismert oklevelet, az EC Council által kiállított, úgynevezett Certified Ethical Hacker képesítést szerezhetnek.”

Forrás:
Hackereket képez egy magyar egyetem; Index.hu/MTI; 2013. március 29.

Hogy állunk Magyarországon a mobilszélessáv használatával?

„Európai összehasonlításban Magyarországon használják az előfizetők a legkevesebbet a mobilinternetet. Az ok: hogy az árak magasak, mert a szolgáltatók között nem alakult ki árverseny az előfizetők megtartásáért. A megoldás: a verseny élénkítése, amit az NMHH a frekvenciák hasznosításával old meg.

A hogyallunk.hu weboldalt a hatóság azért indította el, mert a fontos ügyekben mindenkinek joga van a legszélesebb körű tájékozódáshoz. A digitális gazdaság fejlődése olyan fontos ügy, amely minden magyar állampolgárt érint, mert mobiltelefonja mindenkinek van, és a használatért minden ember fizet. Nem mindegy azonban, hogy mennyit.

A NMHH közszolgálati célú szájtján – a hogyallunk.hu weboldalon – a mai napon megjelent, nemzetközi forrásokra utaló legfrissebb jelentés szerint Európában a mobilszélessáv használatának elterjedtsége az uniós tagállamok közül Magyarországon a legalacsonyabb. Ráadásul hazánk fél év alatt a harmadik legrosszabbról a legrosszabb helyre csúszott. Azokban a tagállamokban, ahol a legnagyobb európai távközlési cégeknek nincsen helyi kihívója, akár tízszer annyiba is kerülhet a felhasználóknak, hogy használhassák az okostelefonjaikat.

Az NMHH álláspontja szerint a követendő európai trendekhez való felzárkózás egyetlen eszköze a versenyélénkítés. Ezért a szabad frekvenciasávokat hasznosítani kell, hogy ott új szolgáltatások indulhassanak el, amelyek beindítják a szolgáltatók közötti egészséges piaci versenyt. A hatóság célja e lépésekkel, hogy Magyarországon uniós szinten is versenyképessé, vagyis olcsóbbá tegye az mobilszolgáltatások árait.”

Forrás:
Hogy állunk Magyarországon a mobilszélessáv használatával?; Infotér.eu; 2013. március 31.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ellenőrizné az USA a virtuális pénzeket

„Az Egyesült Államok megregulázná a virtuális pénzeket, az egyre népszerűbb területet a pénzmosás ellenes törvények hatálya alá vonná. Az egyik legnépszerűbb virtuális fizetőeszköz, a Bitcoin áll a javaslat középpontjában, a vád szerint ugyanis az a szervezett bűnözéshez köthető pénzmozgások melegágya.

Az amerikai tervezet szerint minden olyan vállalat, ami virtuális pénzt bocsát ki vagy azzal kereskedik, ugyanolyan szabályozás alá kerülne, mint a valódi pénzügyi szolgáltatók. Ezentúl könyvelési kötelezettségük keletkezne és minden 10 ezer dollár feletti tranzakciót be kellene jelenteniük a hatóságoknak. Ezzel azonban a Bitcoin éppen az élét veszítené el, a használói szemében éppen a radar alatti pénzmozgatás lehetősége miatt népszerű – írja a Wall Street Journal.

Jó lenne, csak kár, hogy bűnözők is használják
Ugyan a virtuális pénzek piaca még mindig igen apró, de a szereplők gyorsan növekszenek, s köztük is igen figyelemreméltó a Bitcoin, ami 2009-ben kezdte pályafutását. A Bitcoin mögött nem egy központi bank vagy egy központi adminisztrációs egység áll, hanem automatikusan generált számsorozatok, amik a felek közti anonim tranzakciók azonosítására szolgálnak. A virtuális pénzek láthatatlanul vándorolnak digitális címek és online pénztárcák közt, miközben szemfüles pénzváltók teljesen legális háttérrel is vásárolnak és adnak el Bitcoint, az árfolyamváltozáson nyerve. A Bitcoin mögött elkezd kialakulni a másodlagos piac, s ez már az amerikai hatóságok szemében is komoly szálka lehet.

A Bitcoin használható számos teljesen legális felületen, például a Reddit extra szolgáltatásoknál vagy a WordPress store-ban is lehet fizetni vele, de az Egyesült Államokban pizzát is lehet rendelni Bitcoinért. Az FBI szerint a probléma nem ezekkel van, hanem az illegális gyógyszer- és drogkereskedelemmel és a nyilvánvaló pénzmosással. Jeff Garzik, a Bitcoin egyik fejlesztője ugyan azt nyilatkozta, hogy szeretne együttműködni a hatóságokkal, de ez nem nyugtatta meg a rendőrséget, törvényhozókat és a pénzügyi szervezeteket. Szinte minden érintett aggodalmát fejezte ki a nehezen nyomon követhető virtuális pénzmozgásokkal kapcsolatban.

Ráadásul ez egy nehezen szabályozható terület, a pénzmosást gátló rendelkezések például nem vonatkozhatnak az egyénekre, akik csupán virtuális vagy fizikai javakat szeretnének maguknak vásárolni. A mostani Bitcoin-piac leginkább egy apró kalózszigethez hasonlítható, de önmagában még túl kicsi ahhoz, hogy komoly pénzmosoda válljon belőle. Piti bűnözőket és pénzmosókat vonzhat már most is, de a hatóságok szerint oda még nem ért el, hogy megérje komoly erőforrásokat a Bitcoin pénzmozgások felderítésére áldozni. Egyelőre túl drága, bonyolult nagy összegeket átfuttatni a Bitcoin rendszerén, ráadásul az árfolyamváltozás is gyors és nagy, ezek miatt a nagyobb szereplők elkerülik a platformot egyelőre.

Szélmalomharc, apró szélmalmok ellen
Az egyre erősödő szabályozási lobbi miatt viszont előfordulhat, hogy sosem fog megerősödni a Bitcoin ilyen szerepben, ugyanis az amerikai bankszövetség már 2011 óra kéri, hogy a pénzügyi biztonsági törvények egyaránt vonatkozzanak minden pénzügyi szolgáltatóra, legyen az valódi bank, vagy fejlődő nem-banki fizetési szolgáltató. A Bitcoin Alapítvány jogi képviselője, Patrick Murck szerint ez a keretrendszer jelentősen kiterjesztené a hatályos amerikai pénzügyi és banktitokra vonatkozó törvényeinek határait – a Bitcoin esetében viszont végrehajthatatlan lenne a legtöbb felhasználó esetében minden megfigyelésre, bejelentésre vonatkozó kísérlet, éppen a rendszer szerkezetéből adódóan…”

Forrás:
Ellenőrizné az USA a virtuális pénzeket; Dojcsák Dániel: HWSW.hu; 2013. március 25.
Bitcoin; Wikipédia
Magyar Bitcoin Portál

Ősszel indul a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer

„Ez év őszén elindul a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer, amellyel a közlekedéshez kapcsolódó közszolgáltatások, így a parkolás, az autópálya-használat, a városi közösségi, a helyközi és a vasúti közlekedés válik mobilfizetéssel elérhetővé – jelentette be a rendszert megvalósító, 100 százalékos állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kedden.

A szolgáltatás 2013. szeptember 30-án a parkolás és az autópálya-díj fizetés lehetőségével indul. A rendszer az ország teljes területén, minden fizető parkolási övezetben biztosítja majd a mobilparkolás lehetőségét. A következő fejlesztési fázisban, 2014-2017-ben a többi közlekedési közszolgáltatás, tehát a városi, helyközi és vasúti közösségi közlekedés szolgáltatásai is elérhetőek lesznek az egységes rendszeren keresztül. Börzsei Tibor, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója közleményben hangsúlyozta, hogy a zrt. kizárólag közszolgáltatások mobilfizetéssel történő elérését biztosítja, és a hangsúly a közszolgáltatáson van, ez indokolja ugyanis az egységes rendszer bevezetését. A rendszert működtető társaság ugyanakkor együttműködik a mobilfizetési piac szereplőivel.

A zrt. a bemutatkozásra online sajtótájékoztatót hirdetett keddre, ám a chat-szoba technikailag nem működött. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. leendő partnereinek tekinti a mobilfizetési szolgáltatókat és a mobilszolgáltatókat is, de a bankokkal is együtt fog működni. A rendszer indulását követően a jelenlegi mobilfizetési piac szereplői, mint viszontértékesítők részt vehetnek a zrt. ügyfeleinek kiszolgálásában. A rendszerhez bárki csatlakozhat viszontértékesítőként, tehát a jelenlegi mobilfizetési piaci szereplők mellett további szolgáltatók belépésére is lehetőség lesz. A parkolási üzemeltetők a jövőben kizárólag a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-vel állnak majd szerződéses viszonyban. A zrt. szolgáltató partnere lesz az Állami Autópálya Kezelő Zrt., később pedig a fővárosi és vidéki közösségi közlekedési cégek valamint a helyközi közösségi közszolgáltatók is.

Az ügyfelek a már megszokott módon a mobilvásárlási piac eddigi szereplőin keresztül is igénybe vehetik a mobilfizetési szolgáltatásokat, de lehetőségük lesz közvetlenül is szerződést kötni a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-vel. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által felszámított tranzakciós díjak mértékét kormányrendelet szabályozza, amely szerint parkolás esetén bruttó 50 forint, autópálya-matrica vásárlás esetén bruttó 80 forint díj fizetendő, amennyiben az ügyfél közvetlenül köt szerződést.

A zrt. a partnereivel arra törekszik majd, hogy a szolgáltatások ára ne növekedjen, sőt a távlati célok közt szerepel az is, hogy ezeknek a közszolgáltatásoknak a díjai csökkenjenek. A rendszer által nyújtott szolgáltatások bármilyen típusú és tudású mobiltelefonról elérhetőek lesznek, a mobilvásárlásokat telefonhívással vagy SMS küldéssel is lehet majd intézni. Okostelefont használók díjmentesen letölthetik majd a mobilfizetési alkalmazást. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t 250 millió forintos alaptőkével hozták létre, ennek az összegnek az alapítástól mostanáig körülbelül a felét kapta meg. A Nemzeti Mobilfizetési Rendszer teljes felépítésének költségvetését a közbeszerzési eljárások lezárását követően hozzák nyilvánosságra.

A zrt. a mobilvásárlások után forgalmi jutalékban és tranzakciós díjbevételben részesül, amit kormányrendelet szabályoz, e bevételekből fedezi működési költségeit. Az Országgyűlés még 2011. december 23-án döntött az egységes mobilfizetési rendszer kialakításáról, az elfogadott jogszabály sarkalatos törvénynek minősül. A kormány tavaly decemberben fogadta el a részletszabályokat tartalmazó rendeletet.”

Forrás:
Ősszel indul a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer; SG.hu/MTI; 2013. március 26.

Elfogadhatja az Országgyűlés a meteorológiai törvényt

„Még ebben a félévben elfogadhatja az Országgyűlés a meteorológiai törvényt, amely alapján állami monopólium lehet az időjárás-előrejelzés – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a pápai bázisrepülőtéren.

Illés Zoltán a Magyar Honvédség meteorológiai mérőműszereinek korszerűsítése alkalmából tartott átadóünnepséget követő sajtótájékoztatón emlékeztetett: az 1990-es évek elején elhibázott döntések következtében a honvédségnél és másutt is, olyan meteorológiai műszereket vásároltak, amelyekről később megbizonyosodott, hogy nem kompatibilisek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) rendszerével és nem alkalmasak nemzetközi adatcserére sem.

Az államnak egységes meteorológiai rendszerre van szüksége, ami a honvédség és az OMSZ együttműködésének köszönhetően létre is jött: a pápai, a szolnoki és a kecskeméti katonai meteorológiai mérőállomásokon mért adatokat az OMSZ is megkapja – tette hozzá. Illés Zoltán azt javasolta, hogy a már működő rendszerbe vonjanak be újabb, katonai mérőállomásokat is. A pápai, a szolnoki és a kecskeméti mérőállomásokat összesen 24,3 millió forintból korszerűsítették – közölte Illés Zoltán.

Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva azt is elmondta, a közösség érdekében végzett feladatokat – mint a meteorológiai előrejelzéseket – nem lehet magánérdekeltségekre, önkormányzatokra bízni: ennek állami feladatnak, állami monopóliumnak kell lennie. Kitért arra, hogy a magyar állam milliárdokat fizet a meteorológiai adatok összegyűjtéséért, és hogy magánszervezetek nem lehetnek tagjai azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a meteorológiai rendszereket, műholdakat működtetik, mert se pénzük, se tudásuk, se számítógépes kapacitásuk nincs hozzá.

Illés Zoltán kitért arra, hogy az állami monopólium nem jelenti azt, hogy ne lehetne bárkinek az interneten egy honlapja, amin valahonnan megvett, beszerzett időjárási adatokat közöl. Azt viszont meghatározzák, ki mindenkinek kell az állami monopóliumtól megvennie ezeket az adatokat, ha közölni akarja.

Az államtitkár szerint a meteorológiai törvénytervezet két-három héten belül a parlament elé kerül, s még ebben a félévben meg is szavazhatja azt az Országgyűlés.

Benkő Tibor vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke a sajtótájékoztatón rendkívül fontos eseménynek nevezte az időjárás-megfigyelő rendszer felújítását. A különböző katonai bázisokon jelenleg 42 mérőállomás van országszerte, ezek adatait továbbítani tudják az OMSZ-nek, plusz pénzbe nem kerül – válaszolta az államtitkár felvetésére.”

Forrás:
Elfogadhatja az Országgyűlés a meteorológiai törvényt; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2013. március 29.

Hóhelyzet után is monopólium

„Az elmúlt hetek szélsőséges időjárási eseményei mindenki számára világosan megmutatták, mennyire fontos és értékes a többletinformációt tartalmazó, közösségi alapokon is szerveződő friss hírek halmaza, illetve a mindezeket összefogó magánmeteorológiai médiumok szervező szerepe mind a lakosság tájékoztatása, mind a hivatalos katasztrófavédelmi szervek döntéshozatalának elősegítése szempontjából.

Magyarország Miniszterelnöke 2013. március 15-én látogatást tett az országos hóhelyzetet kezelő Operatív Törzsnél. Az eseményen a kormány kirendelt tudósítója által készített, hivatalos úton nyilvánosságra hozott sajtófotók alapján egyértelműen látható, hogy a Katasztrófavédelem, a Rendőrség, a Tűzoltóság és a további, kárelhárításban érintett hivatalos szervek is – hasznos többlet és kiegészítő információként – a közösségi meteorológiai média kivetített vizualizációit használják tájékozódás céljából és a döntéshozatal elősegítéséhez. A széltérképünk és az időkép térképünk több kivetítőn is megjelenik a háttérben, melyek előtt – a helyzetet elemezve – maga a Miniszterelnök is látható.

Mindezek fényében az Időkép részéről sajnálattal értesültünk arról, hogy 2013. március 29-én a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője részéről újabb nyilatkozat látott napvilágot, melyben a környezetvédelemért felelős államtitkár kijelentette: még ebben a félévben elfogadhatja az Országgyűlés a meteorológiai törvényt, amely alapján állami monopólium lehet az időjárás-előrejelzés. Illés Zoltán hozzátette, hogy “a magyar állam milliárdokat fizet a meteorológiai adatok összegyűjtéséért, és hogy magánszervezetek nem lehetnek tagjai azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a meteorológiai rendszereket, műholdakat működtetik, mert se pénzük, se tudásuk, se számítógépes kapacitásuk nincs hozzá.” (forrás: MTI)

Az Időkép sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a – kormányzati szervek és maga a Miniszterelnök által is – láthatóan igen fontosnak ítélt közösségi meteorológiai tájékoztatás lehetőségét a Vidékfejlesztési Minisztérium törvénytervezete ellehetetlenítené.

Az Időkép, mint közel egy évtizede, magyar tulajdonosi háttérrel működő, magánmeteorológiai szolgáltató jelenleg 8 darab, nagy hatótávolságú és felbontású, percenkénti képfrissítésű meteorológiai radarral rendelkezik, amit 25 szenzorból álló, nagy precizitású villámérzékelő hálózat és 150 pontból álló, másodperces szélmérőhálózat, valamint több száz részben az aktív közösség által üzemeltetett, hagyományos hőmérő- és egyéb állomásból álló infrastruktúra egészít ki.

Az Időkép mögött több tízezres aktív észlelőtábor és négyszázezres időjárásfigyelő-közösség van, akik mobiltelefonról, saját időjárás-állomásaikról a nap 24 órájában küldenek be fontos és értékes megfigyeléseket, élő időjárási adatokat, melyeket az Időkép MSc végzettségű meteorológusai felügyelnek. Emellett több magánmeteorológiai szolgáltató is jelentős közösségi támogatással rendelkezik.

A törvénytervezet monopolizációs törekvései lényegében megszüntetnék ezen rendkívül értékes információforrások hozzáférhetőségét, amivel a lakosság és a katasztrófavédelmi szervek sokszínű, több forrásból származó tájékoztatásának, tájékozódásának lehetősége érne véget, amely megítélésünk szerint az egész társadalom számára rendkívül előnytelen lenne.

Reméljük, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megfontolja ezeket a szempontokat és felülvizsgálja álláspontját a fentiekkel kapcsolatban. Az Időkép a tervezettel kapcsolatos, részletes és indokolt javaslatait még a közigazgatási egyeztetés lezárása előtt eljuttatta a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.”

Forrás:
Hóhelyzet után is monopólium; Időkép.hu; 2013. március 29.

Mobilról is használható lesz a Miskolci Egyetem könyvtára

„Egyebek mellett digitális képkönyvtárral és tananyagterminállal bővítik a Miskolci Egyetem könyvtárát. Az információszolgáltatási rendszer fejlesztésére körülbelül ötven millió forintot nyertek uniós pályázaton – közölték hétfőn.

A támogatásból fedezik a katalógus és az adatbázisok bővítését, valamint a szoftverfejlesztést. Ez utóbbi az online tartalmak mobil eszközökre történő optimalizálását szolgálja majd.

A projekt célja, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően nőjön az egyetemi könyvtár versenyképessége az oktatást, képzést támogató elektronikus információs szolgáltatások bővítésével, az új szolgáltatásokkal pedig mindenki könnyen elérhesse a könyvtári információkat.

A szeptemberig elkészülő, DRM (digital rights management) rendszerben működő tananyagterminál a hallgatóknak lehetővé teszi, hogy a kis példányszámú tananyagok digitális formában, a szerzői jogokat nem sértve használják.

Az adatbázisok közös keresőfelületét jövő februárra alakítják ki, addig oldják meg azt is, hogy a könyvtári szolgáltatások elérhetőek legyenek mobil eszközökről.”

Forrás:
Mobilról is használható lesz a Miskolci Egyetem könyvtára; Index.hu/MTI; 2013. március 25.

Szakirodalom

Mutasd a honlapod – önkormányzat-kutatás

„A kecskeméti a legnyitottabb önkormányzat a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központja és az Átlátható állam civil kezdeményezés 2012-ben elvégzett kutatása szerint. A Korrupciós kockázatok, törvénytisztelet és a világháló címmel elvégzett felmérésben négyszáztizenhét önkormányzat honlapját vizsgálták az átláthatóság szempontjából.

A kutatásban a hatályos törvények alapján állítottak össze szempontokat, ezek alapján vizsgálták a kiválasztott honlapokat: azt, hogy milyen információkat tartalmaznak az önkormányzatról, az önkormányzat működéséről, különös tekintettel az önkormányzatok költéseire, az általuk indított közbeszerzések dokumentálására. Az így létrehozott adatbázis a helyzet leírásán túl alkalmas volt matematikai-statisztikai elemzésre is.

A kutatók szerint az átláthatóság, az információk közzététele a korrupció megelőzésének fontos tényezője. A kutatást dokumentáló anyagban azt fogalmazták meg, hogy a honlap rendezettsége, a közzétett adatok száma jelzi az adott önkormányzatban érvényesülő szellemiséget.

A kutatásban két index jelenik meg: az egyik a magyar önkormányzati nyitottság index, amely azt mutatja, hogy az adott önkormányzat milyen rálátást enged az állampolgároknak a világhálón keresztül önmagára, a másik az önkormányzati törvénytisztelet index, amelyből az derül ki, hogy a hatályos törvények szerint közlendő információt az adott önkormányzat milyen mértékben hozza nyilvánosságra a honlapján.

A felmérésben Kecskemét önkormányzata a nyitottsági index alapján az első helyen végzett, a független felmérés szerint tehát a legnyitottabb önkormányzatnak számít, a törvénytiszteleti rangsorban pedig harmadik lett a 417 vizsgált önkormányzat között. A nyitottsági index szerint Kecskemétet Szolnok követi, majd holtversenyben Dabas, Szombathely, Szeged és Kaposvár következik. A leginkább törvénytisztelő megyeszékhelyek között Eger, Tatabánya, Kecskemét, Szeged a sorrend.

A kutatás eredményét a Corvinus egyetem a honlapján hozta nyilvánosságra

Forrás:
Mutasd a honlapod – önkormányzat-kutatás; ETK Önkormányzati Klub; 2013. március 27.

Európa számokban : 2012-es Eurostat évkönyv

Forrás:
Europe in figures : Eurostat yearbook 2012; Európai Unió; 2013. február 22. (pdf)