Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Az államfő visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az átláthatóságot korlátozó törvényt

„Áder János államfő megfontolásra a parlamentnek a közérdekű adatközlést újraszabályozó – tartalmában az átláthatóságot korlátozó -, valamint az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott törvényeket.

A Fidesz-frakció röviden reagált Áder döntésére. Ezt írják: „A Köztársasági Elnök Úr véleménye számunkra fontos. Teljes mértékben figyelembe fogjuk venni, amikor a törvényjavaslat további sorsáról döntünk.”

Áder ezzel indokolta a vétót
Az államfő az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosításáról a Kövér László házelnöknek küldött levelében azt írta, álláspontja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. A köztársasági elnök felidézte, hogy az úgynevezett Info-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely kizárja az Info-törvény alkalmazását a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra.

Álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazó számára az a téves következtetés vonható le, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, noha ezekben az esetekben ez idáig sem az Info-törvény passzusai voltak alkalmazandók, hanem az egyes külön törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései.

Megítélése szerint a módosítás helyes értelmezésének feltétele az, ha a módosított rendelkezés utal arra, hogy a változtatás nem eredményezheti a más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását.

Áder János emellett idézi levelében azt a passzust, amely arról szól, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.

Álláspontja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalással. A közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, amely már egy ellenőrző szerv „kényszerjellegű” adatbetekintési körébe vonható – fogalmazott az államfő.

Szükségesnek nevezi, hogy a jogalkotó megalkossa azt a jogszabályt, amely a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat határozza meg. Áder János rámutat: ezen aggályok különösen nagy hangsúlyt kapnak azért is, mert a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
——————-
A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt a fideszes indítványt, amelynek alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Számos civil szervezet tiltakozott a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezés miatt.

A kivételes és sürgős eljárást két kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András és Vas Imre indítványozta, gyakorlatilag arra hivatkozva, hogy az állami hivatalok és cégek az utóbbi időben annyi adatkérést kaptak, hogy az már akadályozza a működésüket. A törvénymódosítás számos ponton nehezíti meg a közpénzek elköltésének átláthatóságát. Az adatigénylő nem kaphat olyan mértékű betekintést az adatokba, mint az állami ellenőrző szervek, például az Állami Számvevőszék vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Olyan gumiszabály készült, amely szerint az adatgazda szinte bármikor megtagadhatja a közérdekű adatok kiadását. ”

Forrás:
Áder megvétózott két törvényt; [origo]; 2013. május 9.

KSZSZ: stabil kormányzati struktúrára, méltányos bérekre van szükség

„A KSZSZ európai életkörülményeket, biztonságos megélhetést, növekvő béreket követel az Országgyűléstől és a kormánytól.

Stabil kormányzati struktúrára, választási ciklusokon és kormányzatokon átnyúló, a társadalmi igényeket tükröző jogszabályokra, továbbá felkészült, méltányos bérért dolgozó közszolgálati munkavállalókra van szüksége Magyarországnak a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) VIII. kongresszusán elfogadott, a következő négy évre szóló programja szerint.

Az 1990-ben alakult, elsősorban a központi közigazgatás jelenleg mintegy 60 ezer munkavállalóját képviselő, húsz tagszervezetet tömörítő érdek-képviseleti ernyőszervezet budapesti ülésén egyhangúlag megszavazott programban a KSZSZ európai életkörülményeket, biztonságos megélhetést, növekvő béreket követel az Országgyűléstől és a kormánytól.

Utalt rá az állásfoglalás, hogy a 2009 (az előző kongresszus) óta eltelt időszakban az ország gazdasági, politikai és társadalmi viszonyai alapvetően megváltoztak, és a világban is gyökeres változások mentek végbe, amelyek alapvetően hatnak a munkavállalók munka- és életkörülményeire.

Az MTI-nek átadott dokumentum több, a munkavállalókat érintő kérdésre is kitér, így például határozott fellépést helyez kilátásba arra az esetre, ha a munkáltatók – visszaélve a munkavállalók kiszolgáltatottságával – a napi munkaidőn túli munkavégzésre akarják kényszeríteni a dolgozókat.

A KSZSZ szerint a jelenlegi közszolgáltatásokhoz képest ma nincs túlfoglalkoztatás a közszférában, ám ha mégis csökkenteni akarják a létszámot, akkor azt csak akkor tartanák elképzelhetőnek, ha azzal együtt a feladatokat is csökkentenék, és ha minderről egyeztetnének a szakszervezetekkel.

A KSZSZ egyik javaslata szerint a közszolgálat területén fejleszteni kellene az „atipikus” foglalkoztatási formák, például a távmunka, részmunka garantált szakmai és munkajogi biztosítékait is.

A program szerint az esélyegyenlőségi törvényt a gyakorlatban is maradéktalanul be kellene tartani azért, hogy a közszféra igényeinek megfelelő munkaerő-foglalkoztatásban ne lehessen nemhez, fajhoz tartozás, valamint életkor alapján megkülönböztetést tenni.

A dokumentum szerint a KSZSZ az elmúlt években végrehajtott „kiszervezések” jelentős részét elhibázott lépésnek tartja, és jelezte: a jövőben csak kellően átgondolt, valódi hatástanulmányokra épülő át-, illetve kiszervezéseket támogat.

A program megszövegezői úgy látják, a közszférában dolgozók munkája – szakképzettségüket és felkészültségüket figyelembe véve – méltánytalanul alulfinanszírozott. Közölték, elutasítják azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar gazdaság romlását a mértéktelenül nagy bérkiáramlás okozza. „Továbbra is fellépünk a reálbérek csökkenése ellen (…) javasoljuk, hogy csökkenjen a munkavállalókat terhelő elvonás, ennek hatására növekedjenek a reálbérek” – áll a programban.

Utóbbival kapcsolatban az ülésen felszólaló Agg Géza KSZSZ-elnök arról beszélt, egyre több kollégájuk „csúszik a létminimum alá”, és vannak olyan középfokú végzettségű tisztviselők, akiknek reálkeresete az elmúlt öt évben 20-45 százalékkal csökkent, ám erről szavai szerint a közvélemény nem is tud.

Az elnök szerint a KSZSZ az elmúlt négy évben – 1990-es megalakulása óta – a legnehezebb időszakát élte át, és, mint mondta, meg meri kockáztatni, hogy ez akár a magyar szakszervezeti történelem legnehezebb időszaka is lehetett, részben a gazdasági válság hatásai miatt.”

Forrás:
KSZSZ: stabil kormányzati struktúrára, méltányos bérekre van szükség; hirado.hu; 2013. május 10.

Összehangolja vizsgálatait az ombudsman és a NAIH

„Az alapvető jogok biztosa támogatja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) elnökének javaslatát, hogy alakítsanak ki közös szakmai álláspontot az elmúlt időszakban felmerült fontos, a két intézmény alkotmányos feladatkörét egyaránt érintő alapjogi kérdésekben – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken.

Az összehangolt vizsgálatok a két jogvédő szervhez érkezett beadványok alapján indulnak. Az együttműködés eredményeként tett megállapításokról Szabó Máté ombudsman és Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a későbbiekben ad majd tájékoztatást.

Az ombudsman az alapvető jogok egységes szemléletű védelme érdekében fontosnak tartja az együttműködést a NAIH elnökével a választási rendszer átalakítását, valamint az információszabadsággal kapcsolatos jogszabályi környezet változását, az alapvető jogokra gyakorolt hatását érintő vizsgálatokban.”

Forrás:
Összehangolja vizsgálatait az ombudsman és a NAIH; OrientPress; 2013. május 10.

Sosem látott intenzitású a jogalkotás üteme

„Sosem látott intenzitású jogalkotási tempót diktál az idei első négy hónapban a kormány és a parlament – közölte kedden az MTI-vel a CompLex Kiadó. A kiadó szakértői szerint idén akár 300 törvény is születhet.

Mint írták, április végéig majdnem másfélszer több kormányrendelet és harmadával több törvény született, mint egy évvel korábban, a kormányhatározatok száma pedig szinte megduplázódott. Az alkotmánybírósági határozatok száma idén tovább csökkent.

A tavalyi 303-mal és a 2011-es 241-gyel szemben idén április végéig már 305 jogszabály született. A CompLex Kiadó Jogtárának adatai szerint leginkább a kormányrendeletek mennyisége nőtt: az április végéig megszületett jogszabályok több mint harmada kormányrendelet. Szintén jelentősen, 39-ről 51-re emelkedett az elfogadott törvények száma, ami 31 százalékos bővülés.

A minisztériumi jogalkotás viszont a CompLex Kiadó szerint visszaesett idén, csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adott ki több rendeletet, mint tavaly. Az NGM az első négy hónapban 2012-ben 8-at, idén már 14-et tett közzé, az Emmi rendeleteinek száma csak eggyel nőtt, a tavalyi 31-ről 32-re.

A CompLex Kiadó szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jelenti a másik végletet: a 2011-es 14 rendeletük tavaly 24-re nőtt, idén viszont hatodára, 4-re csökkent, vagyis a KIM havonta átlag egy rendeletet adott ki. A belügyminiszteri és honvédelmi miniszteri rendeletek száma feleződött, a fejlesztési minisztérium pedig húsz százalékkal kevesebb új jogszabályt adott ki.

Az első negyedévben megjelent 347 jogszabály 7 százalékkal több az előző évinél, és azt jelenti, hogy április 30-áig naponta csaknem 3 jogszabály látott napvilágot. Ezen belül átlag mindennap hatályossá vált egy kormányrendelet, és nagyjából kétnaponta egy új törvény is. A CompLex Kiadó szakértői szerint a jogalkotás tempója olyan, hogy annak eredményeként idén akár 300 új törvény és 500 új kormányrendelet is születhet ebben az évben.

A CompLex Kiadó szerint a kormány nemcsak a rendelet-, hanem a határozatalkotásban is folytatta az intenzív munkát: a tavalyi 133-mal és a tavalyelőtt 131-gyel szemben idén 247 kormányhatározat jelent meg. A köztársasági elnök még ennél is aktívabb tevékenységet végzett, négy hónap alatt 208 elnöki határozat született, vagyis havonta több mint ötven, munkanaponként több mint kettő. A határozatok száma arra utal, hogy folytatódott az alkotmánybíróság súlyának csökkenése a magyar jogrendszerben: április végéig csak 10 Ab-határozat jelent meg, míg tavaly ez a szám 21, két éve pedig 34 volt.

A jogalkotási tempó növekedését a CompLex Kiadó szerint mi sem bizonyítja jobban, mint a január 1. és április 30. között megjelent közlönyök összesített oldalszáma, amely a tavalyi adatokhoz képest több mint ötszörösére nőtt.”

Forrás:
Idén akár háromszáz törvény is születhet; Richpoi Hírek; 2013. május 7.

Civil szervezetek a közérdekű bejelentésekről tervezett jogszabályról

„…A korrupció ellen küzdő szervezet, a Transparency International (TI) közszektorprogramjának vezetője szerint az a legfőbb gond, hogy a szöveg zavaros, nem egyértelmű, miként juthat el egy ügy a bejelentéstől – a bejelentő védelmét garantálva – a kivizsgáláson keresztül, adott esetben a szankcionálásig.

A 2009-es – részben a civilek által kitalált… – megoldás a Közérdekvédelmi Hivatal (KVH) volt, amely az állami hivataloktól függetlenül működött volna: ez az intézmény fogadta és vizsgálta volna ki a bejelentéseket. Az önállóság mellett a civilek akkor azzal érveltek, hogy a hivatali hierarchiában dolgozó közszolgák nem mernek majd beszélni a magán- és az állami szféra tisztességtelen összefonódásáról, az őket, főnökeiket korrumpáló lobbistákról, ha nem garantált a védelmük, esetleg az anonimitás. A KVH végül azért nem állt fel, mert Sólyom László – a házszabályt megszegő kapkodó törvényalkotásra hivatkozva – visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, amit a parlament a 2010-es választások közeledtével már nem tárgyalt újra.

A KIM által kedden bemutatott törvényjavaslatban már nem szerepel különálló hivatal, a tervezet szerint a bejelentők „közhatalmat gyakorló szervnél” tehetik meg a panaszukat. Azaz bármelyik állami vagy önkormányzati hivatalnál szóban, írásban vagy akár az internetes ügyfélkapun keresztül.

A civilek szerint jelentős előrelépés, hogy a kormány külön világhálós felületet akar létrehozni, ahol egy azonosítószám alapján bárki nyomon követheti az ügyek állását, hogy folyik-e egyáltalán vizsgálat. Sepsi Tibor szerint lényeges eleme a KIM javaslatának, hogy ha valaki nem bízik az állami hivatalban, akkor az internetes bejelentésében kérheti, hogy személyes adatait a netes panaszokat kezelő ombudsman anonimizálja.

„Az viszont problematikus, hogy a vizsgálatot végző szerv maga a korrupciós gyanúba keveredett hivatal lesz” – mondta Szloboda. A törvénytervezet szerint a bejelentésekkel – még azokkal is, amik az ombudsman által kezelt internetes rendszerbe érkeznek – az integritási tanácsadók foglalkoznak majd. A kormány februári rendelete szerint ezek a tanácsadók kezelik a korrupciós kockázatokat a hivatalokban, őket viszont az intézmény vezetője nevezi ki a KIM közigazgatási államtitkára jóváhagyásával a kormánytisztviselők közül…

Judáspénz nem lesz
„Ha jól értjük a minisztérium szándékát, akkor az ombudsman egyfajta diszpécser lesz, aki csak közvetíti a beérkező panaszokat” – mondta a hvg.hu-nak az Átlátszó jogásza. Sepsi és Szloboda egyaránt úgy véli, az alapvető jogok biztosának hivatala még erre sincs felkészülve, ráadásul ilyen ügyekben semmilyen gyakorlatuk nincs, hiszen az alkotmányos jogok védelmére rendezkedtek be.

A civilek egyébként azt javasolták az előzetes egyeztetések során, hogy az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vagy a Közbeszerzések Tanácsánál legyenek ezek az antikorrupciós feladatok, mert ezeknek az intézményeknek van gyakorlatuk a közpénzügyek kezelésében. Az előző kormány tervei szerint a Közérdekvédelmi Hivatal a Közbeszerzések Tanácsánál működött volna, melynek létszámát 25 fővel tervezték megemelni.

A civilek szerint a mindennél fontosabb, hogy a bejelentőket védjék a retorziókkal szemben. A 2009-es törvény leszögezte, ha bebizonyosodik, hogy valakit azért rúgtak ki, mert közérdekű bejelentésben akarta leleplezni a hivatalában zajló korrupciót, azt azonnal vissza kellett volna venni, továbbá tízszázalékos „sikerdíjra” számíthatott volna. Sepsi szerint lehet vitatkozni, hogy a „judáspénz” etikus-e, viszont a szakember szerint sokakat elriaszthat, hogy a mostani tervezetben csakis bírósági ítélettel lehet a kirúgott hivatalnokot visszavenni. Egy munkaügyi per egy-másfél évig elhúzódik, így sokan nem vállalják majd, hogy addig fizetés nélkül maradjanak.

A civilek szerint az is probléma, hogy a közérdekű bejelentés csupán az életet, testi épséget veszélyeztető, környezetkárosító ügyekre, illetve a büntető törvénykönyvben szereplő korrupciós esetekre vonatkozik. Sepsi és Szloboda szerint a közpénzt nemcsak vesztegetéssel lehet lenyúlni, hanem pazarlással is. Az Átlátszó jogásza példaként hozta fel, hogy az autópályákat tervező mérnöki iroda munkatársa előállhatna azzal is, hogy a közbeszerzést elnyerő cég értelmetlenül sok felüljárót, felesleges, százmilliárdokba kerülő völgyhidat tervezett – ám a jelenlegi tervezet szerint egy ilyen bejelentés nem közérdekű, mert a bűncselekmény nehezen vagy nem bizonyítható.”

Forrás:
HVG.hu; 2013. május 10.

Újabb adalék az Infotörvény (CXII.) módosításához

„…Munkatársunknak még szerdán fideszes vezető politikusok azt mondták: már megbánták, hogy a frakció megszavazta a módosítást. Nem azért, mert szakmailag nem lenne indokolt, hanem mert „nem lehet lemosni” a vádat, hogy a trafikbotrány miatt született a módosítás, azért, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozni a pályázatok és az azokkal kapcsolatos elbírálás részleteit. A koncessziós törvény és a trafiktörvény külön is szabályozza, milyen adatokat kell nyilvánosságra hozni, és Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke is egyértelműen foglalt állást – mondta egyik forrásunk, hozzátéve: természetesen a szerződések megkötése után lehet közérdekű adatokról szó.

Arra a felvetésünkre, miszerint nem lehet véletlen, hogy a módosítást viharos sebességgel épp a trafikbotrány kirobbanásakor szavazta meg a kétharmad, forrásunk azt mondta, politikailag rosszul időzítettek, de az az igazság, hogy Tarlós István főpolgármesternek és más önkormányzatoknak elegük lett abból, hogy az elmúlt időszakban „zsinórban” árasztották el a hivatalokat a közérdekű adatkérelmek. A polgármesterek szerint ez sok esetben ahhoz vezetett, hogy a több ezer oldalas adathalmaz kiválogatása, szortírozása, anonimilázása túl sok munkatársat kötött le, és veszélyeztette a napi ügymenetet. Mégpedig azért – tette hozzá egy településvezető –, mert nem pontos adatkérésről volt szó, hanem például egy adott önkormányzat valamennyi EU-szerződéséről. Konkrét, jól megfogalmazott megkereséseknek – hangoztatta – természetesen ezek után is eleget tesznek…”

Forrás:
Tarlós István megunta?; Csuhaj Ildikó, Lencsés Károly; Népszabadság; 2013. május 10.

A TI észrevételei a kormánytisztviselői kar hivatásetikai kódexéről és etikai eljárási szabályzatáról

„A Transparency International Magyarország (TI) a magyar kormánytisztviselői kar hivatásetikai kódexéről és etikai eljárási szabályzatának elkészítését a hatékony közszolgálati etikai szabályozás kialakításának irányába tett fontos lépésnek tartja. A TI maga is részletesen foglalkozott a köztisztviselői etika témájával, amelynek eredményeit tanulmányban (pdf) is összefoglaltuk.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kormány Korrupciómegelőzési programjában 2012. június 30-ára vállalta „Hivatásetikai Kódex kiadását a költségvetési szervek munkatársai számára.

A hivatásetikai kódex tervezetének anyagi jogi része nagy részben megegyezik az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről szóló Zöld Könyv szövegével, amelynek tervezetét a TI véleményezte, és mivel javaslataiból igen sokat nem vett át a Kormány, így ezeket a javaslatokat, észrevételeket tulajdonképpen kénytelenek vagyunk megismételni…”

Forrás:
A TI észrevételei a kormánytisztviselői kar hivatásetikai kódexéről és etikai eljárási szabályzatáról; Közszolga.hu; 2013. május 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Zökkenőmentes a családtámogatások megállapítása és kifizetése

„Új informatikai fejlesztés valósult meg a Magyar Államkincstárnál. A családtámogatási ellátások folyósítását támogató beruházás uniós társfinanszírozással jött létre, így az átállást követően a 2013. április havi családtámogatási ellátásokat az eddigieknek megfelelően a szokásos időben, 2013. május 2-án utalta a Kincstár.

Az új rendszerrel 2013. április 25-étől a soron kívüli utalások teljesítése is megkezdődött. A 2013. március havi családtámogatási és fogyatékossági támogatásokat a Kincstár a megszokott időpontban – április 2-3-án – elutalta. Az egyszeri anyasági támogatás iránti igények elbírálása, illetve folyósítása is zavartalanul működött ebben az időszakban.

A 2013. március 22-e után benyújtott igényeket a Magyar Államkincstár feldolgozta. Azokban az esetekben, amikor az ellátás megállapítható volt, illetve benyújtáskor hiánytalanok voltak az igényléshez szükséges papírok, az utalások szintén rendben (május 2-ával) megtörténtek. Az intézmény mindent megtett annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kerüljenek feldolgozásra az új rendszer bevezetése közben benyújtott igények.

A Magyar Államkincstár által közel 1,5 millió személy részére folyósított családtámogatási ellátások az eddigieknek megfelelően a közeljövőben is pontosan, időben kiutalásra kerülnek.”

Forrás:
Zökkenőmentes a családtámogatások megállapítása és kifizetése; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. május 6.

Kisposta az Agorán

„Rövidesen a postahivatalok beszállnak az elektronikus ügyintézés támogatásába. Nem mindegyik, csak negyven, hátrányos helyzetű kistelepülés kispostája…

Nemrégiben elindult a Magyar Posta Postai Agora nevű programja. A projektben részt vevő, kétezres lélekszámúnál kisebb településeken 2014 januárjától elérhetővé válnak bizonyos, innovatív közigazgatási és közösségi szolgáltatások. Az ott élők így lakóhelyükön tudják intézni közigazgatási ügyeik egy részét. Mégpedig az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) hathatós, 500 millió forintos támogatásával.

Wifi és internet
A projektben 40 település vesz részt. Olyan településekre esett a választás, amelyek lemaradó, stagnáló vagy felzárkózó kistérségben találhatók. További feltétel volt, hogy ne működjenek egyéb közigazgatási funkciót ellátó közösségi hozzáférési pontok – például teleház vagy eMagyarország pont. Így a projekt fontos eleme, hogy a postahelyeken ingyenesen internet-hozzáférés várja a helyieket a kihelyezett terminálokon, wifi segítségével. A bizonytalankodó ügyfeleket a postai ügyintézők segítik.

Arról, hogy pontosan mit is kap a bélyeg és a boríték – és az ingyenes internethasználat – mellé a helyi lakos, egyelőre még nem teljesen világos. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) kapott tájékoztatás szerint az Agora Projekt egyes részletei jelenleg kidolgozás alatt állnak, de kísérleti jelleggel már megkezdődött a szolgáltatás. Ennek eredményeit a véglegesítés során természetesen felhasználják.

Meglévő munkaerővel
A Magyar Postától szerzett értesülésünk sem volt kevésbé szűkszavú. A kommunikációs osztálytól annyit tudtunk meg, hogy az érintett kispostákon nem növelik a munkahelyek számát. Az új feladatot a meglévő dolgozók látják el, miután részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megfelelő képzésén.

A pontos ügyintézési körről a Magyar Posta jelenleg egyeztet az érintett hatóságokkal. A kihelyezett terminálokon azonban elsősorban a közigazgatási természetű szolgáltatások ügyindítása lesz elérhető.

Vélhetően személyes jelenlétet nem igénylő, egyszerű ügyek indításáról lesz szó, amilyeneket jellemzően az okmányirodák intéznek. Bonyolult, több hatóságot érintő ügyekben feltehetően továbbra is be kell majd menni a legközelebbi járási hivatalba, illetve be kell kopogtatni a kormányablakon.

Hibrid kézbesítés
Az Agorával párhuzamosan, s ugyancsak az EKOP keretében indult a Posta úgynevezett hibrid kézbesítési és konverziós rendszerének kiépítése is. A 3,25 milliárd forint hazai és uniós forrásból felálló szolgáltatás révén a papír alapú iratot elektronikussá, illetve az elektronikus küldeményt papír alapúvá tudják alakítani hitelesen és továbbítani.

A rendszer alapvető célja, hogy 2014. január 1-jétől elektronikus megoldásokkal bővítse az ügyfelek és a hatóság közötti kapcsolattartás módjait a közigazgatási eljárások folyamataiban.”

Forrás:
Kisposta az Agorán; Mártonffy Attila; IT Business; 2013. május 8.
Fejlesztésbe bevont postahelyek; Magyar Posta (pdf)

Megújul a 112-es hívószám Magyarországon

„Az év végéig elkészül az Egységes Segélyhívó Rendszer, a 112-es segélyhívószám, európai színvonalú infokommunikációs technológiája. A rendszer kiépítéséért felelős Konzorcium mai sajtótájékoztatóján bemutatta a kiépítés fontosabb mérföldköveit, valamint a beruházás sikerkritériumait. A rendszer hazai bevezetésével párhuzamosan javul a segítségnyújtás hatékonysága és megújul a 112-es európai segélyhívószám is.

Magyarországon 2010-ben született meg a döntés, hogy a segélyhívások kezelésére, létre kell hozni egy modern infokommunikációs rendszert, melynek legfontosabb célja a segítségnyújtás folyamatának gyorsítása és az úgynevezett fals hívások arányának csökkentése. Az Egységes Segélyhívó Rendszer kialakítása során a 112-es hívószám fogadására képes Hívásfogadó Központok informatikai, valamint a Rendőrség és a Katasztrófavédelem kapcsolódó infokommunikációs technológiáját korszerűsíti az erre a célra létrehozott Konzorcium. A fejlesztést a Kormányzati Fejlesztési Ügynökség vezetésével a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a segítségnyújtásban érintett Készenléti Szervek: az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat hajtja végre. A projekt keretében Miskolcon és Szombathelyen idén tavasszal már elkészültek azok a Hívásfogadó Központok, melyek tehermentesítik majd a megyei tevékenység-irányítókat azzal, hogy csak olyan eseményeket adnak át a Készenléti Szervek irányítóinak, amelyek ténylegesen beavatkozást, intézkedést igényelnek. A Hívásfogadó Központokban helyszínenként 425 szakképzett, több nyelven beszélő operátor fogja irányítani a segítségnyújtás folyamatát.

Az új rendszerhez kapcsolódó alrendszerek integrációját – a kormányzati infokommunikációs stratégia szerint – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. valósítja meg a tavaly elkészült Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton keresztül. Ezzel párhuzamosan a Rendőrség, a Katasztrófavédelem és a Mentők új tevékenység-irányítási rendszert vezetnek be. A Hívásfogadó Központok teljes informatikai és telekommunikációs rendszerét a kiírt közbeszerzési eljárás nyerteseként az M&S Informatikai Zrt. szállítja.

A projekt keretében nem csak a központokba kerülnek eszközök és alkalmazások, de a rendőrségi és a katasztrófavédelmi szolgálati gépkocsikat és a gyalogos rendőr járőröket is mobil számítástechnikai eszközökkel és alkalmazásokkal szerelik fel, melyek támogatják a tevékenység-irányítók és a bevetési egységek közötti hatékony együttműködést.

A 112-es segélyhívószám mellett az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépítése alatt folyamatosan hívhatóak lesznek a 104, 105, 107 nemzeti hívószámok. A rendszer bevezetésével, a korszerű informatikai támogatásnak köszönhetően, a Készenléti Szervek együttműködése hatékonyabbá, a segítségnyújtás folyamata pedig gyorsabbá válik.

Az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépítése és a 112-es hívószám mögötti rendszer bevezetése összesen 6 milliárd forint uniós és 1, 4 milliárd forint hazai, kormányzati támogatásból valósul meg. A 112-es segélyhívószám népszerűsítésében fontos szerepe van a felelősségteljes használat tudatosításának is, így a Konzorcium a rendszer indulását követően egy országos, társadalmi célú, tájékoztató kampányt tervez.

További információk: www.SOS112.hu

Forrás:
Megújul a 112-es hívószám Magyarországon; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság; 2013. május 8.

Törökország bevezette az elektronikusan igényelhető, többszöri belépésre jogosító vízumot (e-Visa)

„Törökország bevezette az elektronikusan igényelhető, többszöri belépésre jogosító vízumot (e-Visa). A szolgáltatással magyar állampolgárok könnyebben léphetnek be Törökország területére.

A magyar turistáknak és üzletembereknek nem kell sorban állniuk a határátkelőhelyeken a vízum kérelmezése céljából, hanem a vízum iránti igényüket a Török Köztársaság Külügyminisztériuma által fenntartott, könnyen kezelhető, angol nyelven is elérhető honlapra navigálva, néhány személyes adat, valamint a beutazás dátumának megadásával érvényesíthetik: https://www.evisa.gov.tr/en

A Master/Visa bankkártyával történő on-line fizetést és a vízum engedélyezését követően a vízum letölthető, a visszaigazolást az ügyfél maga nyomtatja ki. Az oldal felhívja arra a figyelmet, hogy az újonnan bevezetett e-Visa is 6 hónapon belül 90 napig jogosít törökországi tartózkodásra (ezt az időintervallumot automatikusan a jelentkezés során kiszámolják részükre). Fennáll a korábbi lehetőség arra is, hogy a turista és az üzleti célú vízum felvételére a határátkelőhelyeken (repülőtereken) kerüljön sor. További praktikus tanács, hogy a vízum kérelmezése során megadott első belépési időpont nem köti a magyar utasokat, a regisztrálást követő 6 hónapon belül bármikor beutazhatnak a Török Köztársaság területére.”

Forrás:
A magyar állampolgárok egyszerűbben utazhatnak Törökországba; Külügyminisztérium; 2013. május 7.

Külföldi szervereket blokkolhat majd a magyar kormány

„Külföldi szervereken lévő adatokat is véglegesen hozzáférhetetlenné tehet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvénymódosító javaslata, amelyet pénteken nyújtottak be a parlamentnek.

A büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat szövege szerint a bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása átadható lenne azon országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van. Az átadással kapcsolatban a két ország igazságügy miniszterei egyeztetnek, ennek során tájékoztatni kell a külföldi felet arról, hogy ha az állam harminc napon belül nem tud eleget tenni a törlésnek, akkor a bíróság elrendeli a blokkolással történő végrehajtást – olvasható a javaslatban.

Ugyanilyen megkereséseket a külföldi felektől Magyarországnak át kell vennie, és a bíróságnak döntenie kell a végrehajtásról. A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.”

Forrás:
Külföldi szervereket blokkolhat majd a magyar kormány; SG.hu/MTI; 2013. május 11.

Microsoft Exchange-ről Google Apps-re vált Boston

„A The Boston Globe arról számolt be, hogy Boston városa dobja a régóta használt Microsoft Exchange levelező/csoportmunka/stb. rendszerét és helyette Google Apps-re vált.

A váltás körülbelül 20 ezer, a város igazgatásában dolgozó munkavállalót érint. A váltás egyik oka a spórolás. Ugyan a Gmail-re és társaira átállás a városnak körülbelül 800 ezer dollárjába kerül, de a számítások szerint egyes Microsoft termékek dobásával évente minimum 280 ezer dollárt spórol majd a városvezetés.”

Forrás:
Microsoft Exchange-ről Google Apps-re vált Boston; HUP.hu; 2013. május 12.

A kibertér biztonságáért

„Nemrégiben készült el Magyarország kiberbiztonsági stratégiája és az állami szféra elektronikus információbiztonságáról rendelkező törvény. Az alapelvekről, a célokról és a módszerekről kérdeztük Zala Mihályt, az NBF elnökét.

– Miért éppen most született meg a stratégia és a törvény? Nem késtünk el ezzel egy kicsit?
– Igen is, meg nem is. Régi adóssága volt ez az államigazgatásnak. Egyrészt jelentősen megerősödött a nemzetközi kiberterrorizmus és -hírszerzés, másrészt a korábbi évek kiszervezett informatikai feladatai után az állam vissza akarja szerezni a kibervédelmi képességeit. Az ország szuverenitásának védelme állami feladat, és az új stratégia ebbe beleérti a kibertér biztonságának garantálását is.

Annyira nem is vagyunk elmaradva. A Miniszterelnökség koordinálásával megszületett, nemzeti kiberbiztonsági stratégia elfogadásában még az EU-t is sikerült megelőznünk, szakértőink pedig már több alkalommal dolgoztak az EU-nak vagy éppen a NATO katonai főparancsnokságának.

– Mi a legnagyobb hiányosság az állami szférában?
– Az emberi oldal, amely az összes sérülékenység 85 százalékát is okozhatja. A rendszergazda otthonról, a noteszgépén keresztül lép be a rendszerbe; a felhasználó kiragasztja a jelszavát; a vezető a magántelefonján is intézi a hivatalos levelezését; nem kötelező a jelszavak cseréje vagy az erős jelszavak használata. A technológiai problémák között említeném, hogy a használt rendszerek biztonsága igen sok kívánnivalót hagy maga után. Eddig nem voltak előírások a biztonsági követelményekre: így megmaradhatnak egy rendszerben akár a tesztfelhasználói nevek és tesztjelszavak is.

– Hogyan segít ezeken a problémákon az információbiztonsági törvény?
– Követelményeket ír elő, és segítséget is ad, hogy miként lehet elérni a megkívánt biztonsági szintet. A végrehajtási rendeletek szabályozzák az olyan részterületeket, mint a jelszavak kezelése vagy a biztonsági beállítások. Lényeges elem, hogy az NFM-en belül feláll egy hatóság, amely ellenőrzi a szabályok betartatását, és ha hiányosságot talál, kötelező jelleggel előírja annak kijavítását. Végső esetben „informatikai csődgondnokot” is kiküldhet, hogy ő vegye kezébe az ügyeket. Új elem, hogy a szervezetek vezetői személyes felelősséggel tartoznak az információbiztonsági szabályok betartatásáért.

– Hogyan alakul a munkamegosztás az NBF, az új hatóság és a felállítandó kormányzati CERT között?
– Továbbra is a mi feladatunk marad a technikai módszertanok lefektetése, a szakmai munka irányítása, a sérülékenységvizsgálatok elvégzése. Törvény adta jogunk lesz a vizsgálódás. A feltárt hibákat kötelező jelleggel javítani kell, elősegítve ezzel az incidensek megelőzését. Az új hatóság végrehajtóként őrködik az előírások, szabályok betartatása felett. Azért hozzák létre az NFM égisze alatt, mert eddig is ez a minisztérium felelt a kormányzati informatikai rendszerekért; ez a feladat most új, hangsúlyos szerepkörrel bővül. A Belügyminisztérium keretein belül működő kormányzati CERT elsődleges feladata pedig a kormányzati rendszerekben megtörtént incidensek észlelése, elhárítása és utólagos elemzése lesz. Ezen három szereplő szoros együttműködése elengedhetetlen, mert csak így lehet előmozdítani az állami szféra elektronikus információbiztonságát.

– Mekkora és milyen szerep jut a magánszféra cégeinek az állami szféra biztonságának garantálásában?
– Mindenképpen szükség lesz rájuk a sérülékeny rendszerek javítása, cseréje során. Jó piacot találhatnak a biztonsági tanácsadásban és az oktatásban. Szerintem ezek a tevékenységek ráadásul nem csak itthon űzhetők: a magyar információbiztonsági tudásra alapozva nemzetközi sikereket is el lehet érni.”

Forrás:
A kibertér biztonságáért; Schopp Attila; IT Business; 2013. május 8.

Informatika, távközlés, technika

Újabb hároméves mandátumot szerzett Laufer Tamás IVSZ-elnök

„Idén minden korábbinál több, öt jelölt közül választhatott az IVSZ közgyűlése elnököt. A győztes Laufer Tamás lett, ezzel újabb három évig irányíthatja a szervezetet.
Tegnap tartotta rendes évi közgyűlését az az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amelyen új elnököt és elnökségi tagokat választott. A legfontosabb infokommunikációs érdekvédelmi szövetség elnöki pozíciójára öt jelölés érkezett a tagvállalatok ajánlásával, Budafoki Róbert (T-Systems Magyarország), Hegedüs Gábor (Kancellár.hu), Laufer Tamás (RacioNet), Papp István (Microsoft Magyarország) és Papp Péter (Kancellár.hu). A választási folyamat végén Laufer Tamás, az IVSZ előző elnöke szerzett elnöki mandátumot újabb három évre.

Az IT mint kitörési pont
Laufer Tamás a közgyűlésen hangsúlyozta, az infokommunikációs iparágnak a hazai gazdasági kitörési pontjává kell válnia, „Az IVSZ fő feladata, hogy katalizálja a teljes ágazatot. Az ország alapvető érdeke, hogy ágazat politika felett álljon, mert a sikeres iparág-fejlesztés esetén az ágazat legalább 1,5-2 millió ember megélhetését biztosíthatná.” Az IVSZ által képviselt vállalatok jelenleg a bruttó hazai össztermék mintegy 10 százalékát állítják elő, GDP-arányosan ezt azt jelenti, hogy a következő Európai Uniós költségvetési ciklusban a területnek mintegy 600 milliárd forintos forráshoz kellene jutnia.

Laufer Tamás villamosmérnöki és MBA végzettséggel rendelkezik. Pályáját a Videoton Fejlesztési Intézetnél kezdte szoftverfejlesztőként, majd Párizsban a Bull vállalatnál dolgozott. 1995-től az Andersen Consulting tanácsadó cég igazgatója, majd 1996-tól az Oracle Magyarország konzultációs üzletágának igazgatója, később ügyvezető igazgatója. 2002-től fél évig a Magyar Posta igazgatója, a vezérigazgató főtanácsadója. Ezt követően a SZÜV, majd az Albacomp vezérigazgatója. Laufer Tamás 2006-tól elnöke és társtulajdonosa a RacioNet Informatikai Zrt-nek. A cég az elmúlt években a magyar informatikai piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Korábban 5 évig töltötte be az IVSZ nagyvállalati alelnöki pozícióját, 2010-től pedig a szövetség elnöke.

Jöjjön ezer startup!
A közgyűlés új elnökségi tagokat is választott a méret szerinti tagozatoknál és az általános elnökségben is. A méret szerinti tagozatok új vezetői Veres Zsolt (IBM) Multi tagozat, dr. Schvarcz Zoltán (XAPT) nagyvállalati tagozat, Ghymes Balázs (Answare) KKV tagozat, valamint Vicze Gábor (Econet) Mikro tagozat. Általános elnökségi tagnak Bojta Jánost (TCORGAN Kft.), Vinnai Balázst (IND) és Budafoki Róbertet (T-Systems) választották.

A közgyűlés elfogadta az IVSZ 2012-es éves beszámolóját és módosította a szervezet alapszabályát is, a méret szerinti tagozatok legalsó fokozata mostantól Mikro és Start-up vállalkozások lesz. A jelképes lépés arra utal, hogy az IVSZ a jövőben aktívabban kíván foglalkozni az induló informatikai vállalkozások problémáival.”

Forrás:
Újabb hároméves mandátumot szerzett Laufer Tamás IVSZ-elnök; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2013. május 10.

Folyik a GSM-R rendszer megvalósítása

„Közzétette a NISZ Zrt. a GSM-R projekt második, „Optikai kábelhálózat szállítása” tárgyú, nyílt közbeszerzési eljárásról szóló hirdetményét.

A kiírás értelmében a nyertes pályázónak a GSM-R projekt beruházása keretében, a hurokzárások kettős nyomvonalát is figyelembe véve, 1091 kilométeres nyomvonalhosszban, bázisállomások és állomásépületek átviteltechnikai helyiségeinek leágazásaihoz kell kiépítenie a hálózatot.

A magyar kormány 2012. novemberi döntésében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-t (NISZ Zrt.) jelölte meg a GSM-R rendszer megvalósítójának és a projekttel összefüggő támogatás kedvezményezettjének. A projekt célja, hogy megteremtse a nemzetközi vasúti forgalom átjárhatóságát, valamint növelje a közlekedés biztonságát és hatékonyságát. A döntés alapján a NISZ Zrt. hatáskörébe tartozik a tervezésre, a kiépítésre és az implementációra vonatkozó közbeszerzési eljárás lebonyolítása.

A rendszer megvalósításával összefüggő első pályázati kiírás – a „Rendszerintegráció és GSM-R rendszer szállítása” – tekintetében jelenleg a NISZ Zrt. a 2013. március 4–én megjelölt három pályázóval, a Kapsch CarrierCom Kft.-vel és MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt.-vel, a Nokia Siemens Networks Kft.-vel, valamint a SELEX Electronic Systems-szel és Huawei Technologies Híradástechnikai Kft-vel folytat tárgyalásos eljárást, amelynek lezárására és a nyertes pályázóval a szerződés megkötésére a tervek szerint várhatón 2013. első félévében kerülhet sor.”

Forrás:
Folyik a GSM-R rendszer megvalósítása; Mészáros Csaba; IT Business; 2013. május 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fiataloknak szóló online és televíziós tartalmakat támogat a KIM

„Fontos, hogy a hivatásukat az újságírásban megtaláló fiatalok közösen keressék a megoldásokat saját problémáikra, és kortársaikban is felelősséget ébresszenek a közösség iránt – mondta Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos a DUE Médiahálózat sajtófesztiválján, a budapesti Millenárison.
A miniszteri biztos a fiatalokat célzó tartalmak minél több csatornán való megjelenését szorgalmazta, melynek előmozdítását hamarosan pályázati forrásból is támogatja a kormány ifjúságpolitikai keretprogramja.

Mihalovics Péter beszédében elmondta, „az Új Nemzedék Jövőjéért program keretében, az EU-s pályázati támogatással megvalósuló kiemelt projekt részeként hamarosan megkezdi működését egy komplex ifjúsági hír- és tartalomszolgáltató portál, ami reményeink szerint egyedülálló módon segíti majd a fiatalok orientációját, illetve iránytűként szolgál majd a pályaválasztáshoz és a továbbtanuláshoz is”.

Hozzátette: kiemelten fontosnak tartja a szakma képviselőinek rendszeres találkozását a sajtófesztivál keretében, hiszen csak ehhez hasonló együttműködésben lehet mindig újszerű, kreatív, partnerségeken alapuló és a társadalom számára hasznos tartalmakat létrehozni…”

Forrás:
Fiataloknak szóló online és televíziós tartalmakat támogat a KIM; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 10.

Kétszázmilliárd forint felett a magyar online boltok forgalma

„Az eNET tegnap megjelent kutatása szerint a magyarországi kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékát bonyolították a felek interneten keresztül, ami összességében 177 milliárdos forgalmat jelent a hazai online kereskedőknek. Az erős növekedés évek óta tendencia, várhatóan ez idén sem fog változni, 2013-ra a piac 200 milliárdos forgalmat vár.

A legnagyobb érdeklődés továbbra is a számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai eszközök iránt van, tavaly is ezeket vették a magyarok legnagyobb számban az interneten. A listában ezt követi az élelmiszer (ételrendelés), könyv, lakásfelszerelés, játék és ajándék. A teljes kiskereskedelmi forgalomban a költés összetétele ettől jelentősen eltér, az online kereskedelem még mindig nem vált általánossá, legfeljebb a fentebb említett termékcsoportok némelyikében. A műszaki cikkeknél érthető a népszerűség, hiszen a termék akkor is ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, ha egy drágán üzemeltetett kereskedelmi lánc belvárosi boltjában veszik meg, illetve akkor is, ha egy külterületi raktárban működő webshoptól, de ez utóbbi jelentősen olcsóbban tudja adni a terméket az alacsonyabb költségszint miatt.

Változó szokások
Az online kereskedelmi forgalom összetétele azonban folyamatosan változik, a leggyorsabb növekedést jelenleg a ruházati-, szépségápolási termékek és az egészséges életmódhoz köthető dolgok és a mobiltelefonok mutatják. Ezeknél az árucsoportoknál jelentős a külföldi boltok használata is, bár az eNET képviselői egy korábbi rendezvényen azt mondták, hogy ma Magyarországon körülbelül 100-300 ezer ember van, aki többször rendelt már külföldről, a legtöbb online vásárló a hazai kínálatból szemezget.

Van is miből, ugyanis jelenleg 5-6000 magyar nyelvű webáruház érhető el és működik aktívan. Aktív alatt az eNET azt érti, ha egy webshop működik és a katalógusát is karbantartják, frissítik. A 6000 magyar nyelvű webbolt közül 4100 Magyarországon bejegyzett cég, egyre inkább jellemző, hogy az ázsiai üzletek minden nyelvre lefordítják felületeiket és vállalnak is csomagküldést a világ bármely országába, de helyi képviseletük nincs.

A forgalom növekedésével párhuzamosan természetesen nő a vásárlók száma is. 2012 végére a 14 évnél idősebb hazai lakosságból 1,65 millió fő vallotta azt, hogy vásárol online, ami a teljes felnőtt lakosság közel ötöde. A férfi-nő arány idénre elérte az 50-50 százalékot, de a nők internetes vásárlási hajlandósága sokkal gyorsabban nő, mint a férfiaké, így jövő évre biztosan átveszik a vezetést az internetes boltokban is a hölgyek. Ezzel bizonyára együtt jár majd a termékrangsorok változása is, nem biztos, hogy néhány év múlva még mindig a műszaki cikkek lesznek a hazai online kereskedelem húzótermékei.

A kézbesítési módok közül a leggyakoribb továbbra is a futárszolgálatos kézbesítés, a boltok 82 százaléka kínálja ezt a lehetőséget, ami ugyan drágább, de gyorsabb és a postai küldéssel ellentétben biztosan megérkezik a csomag. A második legnépszerűbb módszer a személyes átvétel, főként a nagy áruházak esetében népszerű megoldás, hogy a vevő online kiválasztja és megvásárolja a terméket, majd a hozzá legközelebb lévő üzletben átveszi, megspórolva a szállítás költségét, illetve sok esetben csökkentve a termékhez való hozzájutás átfutási idejét. Közkedvelt módszer lett az egyéb átadási pontok használata, mint a PickPack Pont, ami a futározás és a személyes átvétel közti kompromisszum, főként a vidéki vásárlók számára kedvező megoldás.

Mobillal vásárolunk, de nem fizetünk
A fizetési módszerek viszont lassan változnak és még mindig a készpénzes utánvét az uralkodó forma, ennek oka lehet a bizalmatlanság a kisebb webáruházakkal szemben. A nagyobb szereplőknél egyébként ugyan növekszik a bolti átvétel aránya, de emellett a kártyás fizetések száma is. Az összes tranzakció közül azonban még mindig alig öt százalék a kártyás tranzakciók száma, a mobilfizetéses és mikrofizetéses megoldások használata pedig marginális, szinte kimutathatatlan. A MasterCard Mobile az egyik ilyen próbálkozás, de leszámítva a forintosítható kedvezmények miatti dömpinget, nem sikerült a megoldásnak értelmezhető felhasználói kört gyűjtenie.

Ha fizetőeszközként még nem is tekintenek a magyarok a mobilra, de vásárlási felületként már igen. 2012-ben a webáruházak látogatóinak már 5 százaléka érkezett mobilplatformon keresztül, de a valóban vásárlóknak is 3,3 százaléka mobilról jött. A kutatás figyelembe veszi a dedikált alkalmazásokat és a mobilwebes felületeket is. Az eNET ajánlása szerint appot fejleszteni azoknak az üzleteknek érdemes, akik heti rendszerességgel visszajáró ügyfelekkel rendelkeznek, míg az ennél ritkább frekvenciájú vásárlásokra számító cégeknek mobilon is jól kezelhető webes felület lehet az üdvözítő.”

Forrás:
Kétszázmilliárd forint felett a magyar online boltok forgalma; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2013. május 10.

Szakirodalom

A közbeszerzési nyilvánosság Magyarországon

„Magyarországon az önkormányzatoknak több mint az egyharmada, 40%-a titkolja, hogy mit és hogyan vásárolt közbeszerzéssel. Így nincs kontroll, nincs nyilvánosság. Pedig közérdekű adatokról van szó. A Transparency International Magyarország utánajárt, miért nem nyilvánosak az adatok. Csak hanyagok az önkormányzatok? Vagy valami másról van szó?

A kutatás tartalmi és formai szempontokat vizsgált. Ebből állt össze az ún. Nyilvánossági Index, amely 5 tartalmi és 5 formai szempontot vesz figyelembe úgy, hogy minden elemre 0 vagy 1 pont jár, annak függvényében, hogy az önkormányzat megfelel-e az adott kritériumnak vagy sem. A Nyilvánossági Index tehát megmutatja, hogy az önkormányzatok mennyire teljesítik a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvénynek a közpénzköltésről történő tájékoztatást célzó rendelkezéseit.

Kevesen őszinték
A kutatás eredményeiből egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzatok nem, vagy nem kellőképpen tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek. Az önkormányzatok 40%-a ugyanis semmilyen, a kutatás során vizsgált adatot nem közöl a honlapján. De ha kirakják az adatokat, akkor se verik azokat nagydobra: általában nem könnyen észrevehető helyre, nem kereshető formában teszik fel a közbeszerzési adatokat.

Maximális pontszámot az önkormányzatok csupán 1%-a ért el, ami elkeserítően rossz arány. Nulla pontot kapott – azaz semmilyen közbeszerzéssel kapcsolatos adatot sem közölt – számos nagyváros: Esztergom, Pécs, vagy Szolnok. A legjobban teljesítő négy önkormányzat: Hajdúdorog, Pilisvörösvár, Szombathely, és Tata.

Miért fontos az átláthatóság a közbeszerzésekkel kapcsolatban?
Egyrészt azért, mert a lakosságot érintő beszerzések alapvető adatait mindenkinek jogában áll megismerni, hiszen közbeszerzések esetében közpénzköltésről beszélünk. Másrészt pedig azért – és ez szorosan összefügg az előbb ismertetett indokkal –, mert amennyiben a közpénzek elköltése zárt ajtók mögött történik, sokkal nagyobb esély van arra, hogy a korrupció bármilyen formában megjelenjen. Ha a korrupció felüti a fejét, az állampolgárok joggal gyanakodhatnak arra, hogy az önkormányzat több pénzt költ el egy-egy beruházásra, mint amennyibe az valójában kerül. Felvetődik tehát a kérdés, hogy az önkormányzatok miért hanyagolnak el egy olyan kérdést, ami számukra is fontos? Hiszen, ha tudatni akarják a választópolgárokkal, hogy a pénzüket megfelelően és hatékonyan költik, annak az adatok nyilvánossá tétele a legjobb módja.

Mi a kutatás célja?
A Transparency International Magyarország ezzel a kutatással szeretné felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a jövőben több energiát fektessenek a közbeszerzési adatok publikálására. A kutatás jó kiindulópont, hiszen minden évben megismételhető ugyanezen szempontok alapján, így láthatóvá válik, hány önkormányzat veszi végre komolyan a kötelességét, és tájékoztat bennünket a közpénzek elköltéséről, vagy továbbra is zárt ajtók mögött döntenek az állampolgárok pénzéről. A szervezet ezzel a kutatással is felhívja a lakosság figyelmét a civil kontroll jelentőségére: akik a mi pénzünket költik, számoljanak be róla nekünk. ”

Forrás:
Hétpecsétes Titok – Önkormányzatok és Közbeszerzés; Transparency International Magyarország; 2013. május 7.
A közbeszerzési nyilvánosság Magyarországon : A Transparency International Magyarország összefoglaló anyaga (Problémafelvetések és javaslatok); Dr. Németh Anita ügyvéd, Dr. Perczel Zsófia ügyvéd, Dr. Tátrai Tünde; Transparency International Magyarország (Pdf)
Kutatási eredmény (Pdf)
Nyilvánossági Index – Összesített Táblázat (xlsx)

Törvények, rendeletek

Kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a kormányablakok kialakításához kapcsolódó hatósági eljárásokat

„Az egyszerűbb és gyorsabb hatósági eljárások, a kevesebb adminisztratív teher és az uniós támogatások hatékony és gyors felhasználása érdekében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt hatósági üggyé nyilvánítja a kormányablakok és a hozzájuk kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek kialakításával, illetve felújításával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat.

A kormány kiemelt célja, hogy a járási hivatali rendszer keretein belül országos hálózatként – mintegy 380 helyszínen 3000 munkaállomással – 2013 végétől egységes megjelenéssel megkezdjék működésüket az új integrált ügyfélszolgálatok, a kormányablakok. A hálózat kialakítása során több településen a kormányablakok és az egyes munkaügyi kirendeltségek egy épületben, egységes ügyfélszolgálattal valósulnak meg.

A most megjelent kormányrendelettel célegyenesbe érkezett a kormányablakok országos rendszerének kialakítása. A Magyar Közlönyben közzétett jogszabály melléklete tartalmazza mindazon települések listáját is, ahol 2014-ben már egyablakos ügyintézéssel fogadják az ügyfeleket. A kormányhivatalok és a járási hivatalok felállításával átláthatóbb, tisztább, egyszerűbb és stabilabb lett a magyar közigazgatás. Az integrált ügyfélszolgálatokkal számos hatósági ügyünket lehet majd egy helyszínen intézni, olyanokat is, amelyekért ma külön ügyfélszolgálatokat kell felkeresni, néha más településen. A kormányablakok bevezetése további könnyítést jelent majd az állampolgárok számára, akik gyorsabban, hatékonyabban fogják tudni az állammal kapcsolatos hatósági ügyeiket intézni.

A kormány rendelete a kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára a kormánymegbízottakat jelöli ki. A szükséges hatósági ügyekben a szakhatóság eljárására 8 napot, a hatóság eljárására – az építésügyi hatóság kivételével – 15 napot rögzít ügyintézési határidőként. Az építésügyi hatósági ügyekben nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és településképi bejelentési eljárás sem lesz szükséges. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, valamint az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli.

Meghatározza a jogszabály az eljáró hatóságokat is. Az összeférhetetlenségi szabályok miatt a beruházásoknál építésügyi hatóságként és örökségvédelmi hatóságként, első fokon a megyei kormányhivatalok illetékességi területén megvalósuló kormányablak esetén, minden esetben az egyik szomszédos, kormányrendeletben kijelölt, a megye megyeszékhelyén lévő járási hivatal, másodfokon pedig a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala jár el. A Pest megyei beruházások esetében ugyanez a hatóság a budapesti I. és V. kerületi hivatal.
A többi hatósági engedélyezési eljárás során szintén egyik szomszédos megye hatáskörrel rendelkező megyei szakigazgatási szerve, másodfokon annak a szakigazgatási szervnek az országos főhatósága az illetékes.

Az eljáró hatóságok kijelölése – Budapest és Pest megye kivételével – nem viszonossági alapon történik, tehát az egyes szomszédos megyei kormányhivatalok nem „egymás ügyeit” fogják intézni.”

Forrás:
Kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a kormányablakok kialakításához kapcsolódó hatósági eljárásokat; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 9.
A Kormány 132/2013. (V. 9.) Korm. rendelete az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 73. szám; 2013. május 9., 51017-51060. oldalak (pdf)

Egységes elektronikus közműnyilvántartás jön létre

„A közműadó valós alapokon való kiszámítását tudja ellenőrizni az adóhatóság a jövő év január elsejére létrehozandó egységes elektronikus közműnyilvántartásból – az öt vezetékes közmű egységes lekérdezését lehetővé tevő rendszerről szóló kormányrendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.

Az egységes nyilvántartás nem jelent egységes adatbázist, hanem a részeiben már meglévő adatbázisok jelennek meg egységes felületen – áll a tervezet indoklásában. A földhivatali térképekre kerül fel az öt vezetékes közmű nyomvonala, valamint azok tulajdonosai, üzemeltetői, illetve az ő elérhetőségük. Az öt közmű a következő: víz-, gáz-, távhő-, villamos energia- és elektronikus hírközlési szolgáltatás. A létrejövő egységes elektronikus közműnyilvántartás az e-közmű nevet kapta. Az e-közmű kezelője a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. lesz. Az e-közmű megkönnyíti és gyorsítja az építési engedélyezést, továbbá csökkenti a véletlen közműbalesetek számát is.”

„Az előterjesztés célja a felhasználók számára a közműadatok hozzáférését biztosító egységes elektronikus információs, lekérdezési rendszer megvalósítása.
Az egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszer (a továbbiakban: e-közmű) az építtetők, a hatósági eljárásokban kérelmezőként megjelenő személyek kötelezettségeit egyszerűsíti, adminisztratív terheit csökkenti, e mellett az államigazgatás szervek és az önkormányzatok településüzemeltetési, településfejlesztési és településrendezési feladatainak támogatását is szolgálja, biztosítva az egyes közműnyilvántartások (tér)informatikai egységes megjelenését.

Az egyszerű állam kialakítására irányuló program keretében a 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozat, illetve a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat 86. pontjában írta elő a közműtérképek nyilvánosságának biztosítását.

Az intézkedés hatása, hogy a lakosság, az önkormányzatok, az építési beruházók és kivitelezők, tervező mérnökök, az építőipari vállalatok, vállalkozók, az építési hatóságok, a katasztrófa-elhárításban részt vevő szervezetek, nyilvánosan és díjmentesen hozzáférjenek a közműnyilvántartások, közműtérképek közérdekű adataihoz. A létrehozott és bevezetett e-közmű Tájékoztató Rendszer, internetes felületen az ingatlanok címe alapján országosan információt szolgáltat az adott ingatlan közművekkel való ellátottságáról, valamint a terület közmű-szolgáltatóiról, közmű-üzemeltetőiről, elérhetőségeikről, ezzel biztosítva a közműtérképek nyilvánosságát, segítve a közműegyeztetéseket. A Rendszer használatával, különösen a kis és középvállalkozók, az építési beruházások során időt és költséget takaríthatnak meg, amelynek nagysága, éves szinten a 7,5 – 8,0 milliárd forintot is elérheti, e mellett csökkentve adminisztratív terheiket is…”

Forrás:
Egységes elektronikus közműnyilvántartás jön létre; SG.hu/MTI; 2013. május 10.
Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló Korm. rendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2013. május 9. (Zip-fájl)

Előterjesztés: 2013. évi … törvény a közérdekű bejelentésekről

„Törvényben rögzítik a közérdekű bejelentések kezelését és a bejelentők védelmét.

A kormány az átfogó korrupciómegelőzési programjának részeként elkészítette a közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat tervezetét. A törvényjavaslat célja a közbizalom erősítése mellett a közérdekű bejelentések kezelésének hatékonyabbá tétele, a közérdekű bejelentők védelmének megerősítése, a visszaélések számának csökkentése és feltárásuk elősegítése a köz- és magánszférában egyaránt. Emellett fontos szempont volt a szabályozás megalkotásakor az is, hogy lehetőleg a már meglévő és működő jogi megoldásokból építkezzen. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, melynek tartalma módosulhat, ezért az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.

A javaslat megteremti annak az Alaptörvényben foglalt alapvető jognak a törvényi szabályozását, hogy bárki egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal fordulhat bármely közhatalmat gyakorló szervhez, valamint összhangba hozza a panaszok és közérdekű bejelentések eddigi, hiányos szabályozását. A tervezet szétválasztja a bejelentés és a közérdekű bejelentés fogalmát, a közérdekű bejelentést a közérdeket súlyosan sértő magatartások, és az ezek bekövetkezésének közvetlen veszélyére vonatkozó információkban határozza meg. A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy mind bejelentő, mind közérdekű bejelentő természetes és jogi személy egyaránt lehet.

A tervezet rögzíti, hogy közérdekű bejelentés megtételére állampolgárságtól függetlenül bárki jogosult akár szóban, akár írásban. A jövőben a közérdekű bejelentéseket az alapvető jogok biztosa által kezelt elektronikus rendszeren keresztül is meg lehetne tenni, amely biztosítja a közérdekű bejelentők személyes adatainak védelmét. A közérdekű bejelentések egy egyedi azonosító szám segítségével nyomon követhetővé és kinyerhetővé válnak a rendszerből. A szolgáltatás ügyfélkapun keresztül lesz elérhető, de az ügyintézés megkönnyítése érdekében a kormányhivatalok az ügyeik vitelében akadályozott közérdekű bejelentők számára ügysegéd közreműködését biztosítják. Az informatikai rendszert a „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” európai uniós (ÁROP) projekt keretében építik ki.

Amellett, hogy a törvényjavaslat szerint az alapvető jogok biztosa üzemelteti az elektronikus rendszert és továbbítja a közérdekű bejelentéseket az egyes szerveknek, széles körben vizsgálhatja az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentés kezelési gyakorlatát is.

Az új szabályozásban a közérdekű bejelentések rendszere összekapcsolódik az államigazgatási szerveknél formálódó antikorrupciós intézkedésekkel. A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat az államigazgatási szerveknél az integritás tanácsadók látják el, az ő továbbképzésük idén februárban indult el.

A tervezet szabályozza az adatkezelési szabályokat és közérdekű bejelentők védelmét. Kimondja, hogy közérdekű bejelentőt vagy rá tekintettel mást ezzel összefüggésben nem érhet sem közvetlen, sem közvetett hátrány, így többek között a foglalkoztatása, a munkafeltételek biztosítása vagy a bérezését érintően.

Újdonsága a szabályozásnak, hogy nemcsak a közszféra, hanem a magánszféra antikorrupciós intézkedéseit is támogatja, lehetővé teszi, hogy a szervezetek külön, a közérdekű bejelentések kezelésére szolgáló eljárásrendet alakítsanak ki, illetve ezek fogadására ügyvédekkel megbízási szerződéseket kössenek (bizalmi ügyvéd).

A közérdekű belejelentésekről szóló törvény 2014. január 1-jével léphet hatályba…”

Forrás:
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a közérdekű bejelentésekről; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 7. (Pdf)