Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Anyakönyvi adatok: a rokonok sem kutathatnának?

„Az Orbán-kormány a Bajnai-korszak egykori törvényénél is radikálisabb változtatásra készül egyes anyakönyvi adatok kutathatóságának tilalmát illetően – írja e heti számában a HVG.

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesületet (Macse) a tiltakozás hívta életre. Az évtized legelső törvénye – a 2010. évi I. „lex” – drasztikusan meg kívánta nehezíteni sok száz hazai hely- és családtörténész dolgát.

A jogszabály egyetlen tollvonással 30 évről 90 évre emelte volna fel azt az időt, amelynek elteltével kutathatóvá válnak az elhunyt személyek polgári anyakönyvekben fellelhető adatai. A kormányváltás után az új Országgyűlés megszüntette az eleve csak 2011 elején hatályba léptetni kívánt törvényt.

A Mecse most újra protestál. A második Orbán-kabinet voltaképpen a Bajnai-korszak egykori törvényénél is radikálisabb változtatásra készül ugyanis. A tilalom egyfelől tehát „örök időkre” szólna, másfelől még a rokonok számára is lehetetlenné tenné a felmenőkre vonatkozó bejegyzések kibogarászását az 1895 óta vezetett állami matrikulákból.”

———————————————–

„Levél
Rogán Antal frakcióvezető úr részére
P a r l a m e n t

Tisztelt Frakcióvezető úr!
Tárgy: T/10902 számú törvénymódosítási javaslat.

Sok elkeseredett történész barátunk és családfakutató társunk nevében fordulunk Önhöz a következő kérésünkkel:

2013. május 7.-én tárgyalták a képviselők a Parlamentben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett T/10902. számú törvényjavaslatot az „Egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról.”

Ez a kitűnően elkészített, jövőbe mutató törvényjavaslat sajnos tartalmaz a 60. paragrafusában egy olyan javaslatot is a személy adatok védelmére való hivatkozással, ami jövőre nézve kereken megtiltaná a történészeknek, családfakutatóknak a levéltárak őrzésében lévő polgári anyakönyvekben a kutatást.

A történelmi múlt megismerése tudományos kutatás keretében történik. A tudományos kutatás alkotmányos alapjog. A személyes adatok védelme szintén alkotmányos alapjog. E két alapjogot a közlevéltárakról szóló törvény úgy hangolja össze, hogy főszabályként kimondja: a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá.

Ezt kívánja a 60. paragrafus úgy módosítani, hogy az 1895 utáni anyakönyvekben a levéltári kutatást senkinek (!) és soha (!) nem engedélyezi.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem ismerhetjük meg őseink sorsát, életét, hanem olyan fontos területek is kutathatatlanná válnának, mint:
a II. világháborús hősi halottak,
a holocaust áldozatai,
az 1950-es évek kényszermunka táborainak áldozatai,
az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei,
az 1956-ot követő megtorlások áldozatai stb.
Dr. Gyimesi Endre, Staudt Gábor, Gyüre Csaba, Korondi Miklós képviselők is felszólaltak a törvénymódosítási javaslat 60. paragrafusával kapcsolatban, részletesen kifejtve annak lehetetlen voltát, káros következményeit. Több képviselő módosító indítvánnyal is kíván élni.

Meggyőződésünk, hogy a történelmi kutatások, a települési monográfiák, családtörténetek hiteles adatokon alapuló megírásának a lehetetlenné tétele nyilvánvalóan nem lehet a jogalkotó szándéka.

Mivel Egyesületeink tevékenysége a kormány családtámogató szándékával, történelmi tudatunk erősítésével is összhangban van, számítunk Frakcióvezető úr támogató közreműködésére.

Budapest 2013. május 8.-án

Hunyady László elnök
Magyar Családtörténet-kutató Egyesület
1022 Bp. Bimbó u. 55.
www.macse.org
dr. Harmath Arisztid elnök
Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
1085 Bp József körút 50.
Dr. Balás István
a MEE egyházi közelmúltat kutató bizottságának jogász tagja
1111 Bp Karinthy Frigyes út 16. IV.33.”

Forrás:
Anyakönyvi adatok: a rokonok sem kutathatnának; HVG.hu; 2013. május 15.
Harcunk a törvénymódosítás ellen; Magyar Családtörténet-kutató Egyesület; 2013. május 11.

Tájékoztatásul:
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról:

„…78. § Az anyakönyvből a kizárólag a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető az arra jogosult

a) részére engedélyezi a betekintést,

b) részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy

c) kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

79. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő adattovábbításra – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az anyakönyvből történő adattovábbítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az anyakönyvi adat keletkezése óta kilencven év eltelt…”

T/10902. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról

„…59. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

(2) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányában nyilvántartott adatok tekintetében az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről.

60. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 79. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„79. § Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából a 78. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető. ”

A 60. §-hoz
Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek másodpéldányát a levéltár őrzi. Nem indokolt, hogy az ezekben tárolt adatok megismerhetőségét az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerinti szabályoktól eltérő rendelkezések szabályozzák, erre tekintettel a törvény kimondja, hogy ezekből az anyakönyvekből az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető tájékoztatáson kívül adattovábbítás nem teljesíthető…”

Médiatanácsi javaslat a gyermekbarát internetért

„Hatvan társadalmi szervezetet kért fel együttműködésre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) annak érdekében, hogy beépítse észrevételeiket a gyermekbarát internet szabályozására tett javaslata munkaanyagába. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint a hatóság képviselői sajtótájékoztatón ismertették a tervezetet ma Budapesten.

Dr. Gáva Krisztián, a KIM jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Médiatanács jogszabályi felhatalmazásánál fogva – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttműködve – kezdte meg azt a jogalkotás-előkészítő szakértői munkát, melynek eredményeként egy hatékonyabb internetes gyermekvédelmi szabályozás léphet életbe. A gyermekek érdekeit szolgáló újabb jogalkotási terv illeszkedik azokhoz a lépésekhez, amelyeket a KIM és a kormány a Gyermekbarát igazságszolgáltatásért munkacsoport felállításával és az annak keretében megvalósult számos gyermekbarát jogalkotási intézkedéssel tett. A helyettes államtitkár kifejtette: az internetnek nélkülözhetetlen szerepe van a kommunikáció és a társadalmi interakció hatékonyabbá és demokratikusabbá tételében, ugyanakkor „a gyermekeket az interneten keresztül fenyegető veszélyekkel szemben minden állam keresi az ésszerű, arányos és betartható szabályozási eszközöket.”

A médiatanácsi munkaanyagot dr. Koltay András, a testület tagja mutatta be, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a végső cél nem egy önálló törvény megalkotása, hanem sokkal inkább az egyes konkrét és leginkább súlyosnak tekinthető problémák megoldására fókuszáló, több jogszabályt is érintő javaslatcsomag kidolgozása. A tervezet többek között ösztönözné a szűrőszoftverek, a gyermekvédő zárak használatának elterjesztését, valamint az iskolákban, könyvtárakban a gyermekeket szűrőprogramok kötelező telepítésével óvná a kritikus tartalmaktól. A javaslat szerint a kiskorúak védelmében a szolgáltatóknak kötelezően korhatár-jelzéssel kellene ellátnia azokat a tartalmakat is, melyek nem esnek a „médiatartalom” törvényi fogalma alá. A koncepció az értesítési-eltávolítási eljárás bejáratott és jól működő szabályait kiterjesztené azon tartalmakra is, amelyek a kiskorúak személyiségi jogait sértik, vagy ellenük elkövetett bűncselekményt valósítanak meg. A javaslat ezentúl gyermekvédelmi kerekasztalt hozna létre a témában érintett közigazgatási szervek bevonásával, illetve üdvözölné a korhatár-kategóriák feltüntetésének bevezetését a videojátékokon és a tévén előhívható elektronikus műsorkalauzokban is. Koltay András bejelentette, hogy a hatóság a javaslatot hatvan társadalmi szervezetnek küldte meg véleményezésre, amelyek észrevételeit május 26-ig várják.

Miszlai Róbert, az NMHH Infomédia szabályozási főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a most egyeztetésre bocsátott munkaanyag szervesen illeszkedik a hatóság eddigi internetes gyermekvédelmi tevékenységébe. A szakember példaként említette a hatóság Internet Hotline szolgáltatását és az épülő H95 Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központot. A főosztályvezető emlékeztetett, hogy a javaslatcsomag egyes elemeiről a szakmai és civil partnerekkel már huzamosabb ideje folyik a párbeszéd. Miszlai Róbert felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkaanyagban található internetes gyermekvédelmi javaslatokhoz hasonlatos kezdeményezésekre számos európai országban, illetve az Egyesült Államokban is találunk követendő példát.”

Forrás:
Médiatanácsi javaslat a gyermekbarát internetért; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2013. május 14.
Gyermekbarát Internet; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (pdf)

Tovább bővül a Kormányablakok ügyköre – Július elsejétől már 150 ügy intézhető a Kormányablakokban

„A Kormányablakokban intézhető ügyek köre 2013. július 1-jétől 87 új ügykörrel egészül ki, így az állampolgárok már 150-féle ügyben fordulhatnak országszerte a Kormányablakokhoz. Az év végétől kiépülő Kormányablakok – ezzel együtt – már több mint 2000 ügyben állnak majd az ügyfelek rendelkezésére.

Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének fontos állomása volt, amikor 2011. január 1-jén az ország 29 pontján elindultak a Kormányablakok, ahol ma már 63 ügyben kérhetünk segítséget. Most az elérhető és intézhető ügyek száma megint bővül,, így július 1-jétől többek között otthonteremtési, gyermektartásdíj állami megelőlegezésével, lakásfenntartási kérelemmel vagy haláleset bejelentésével is már a kormányablakokhoz kell fordulni. Az új ügykörök esetében is csak az lesz a dolga az ügyfélnek, hogy beadja kérelmét a Kormányablakban, nem kell ügyintézési helyszínek és időpontok között keresgélni. Ilyenkor – az eddigi ügykörökhöz hasonlóan – a Kormányablak tájékoztatja is az ügyfeleket az eljárás menetéről, és az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, valamint a Kormányablakban dolgozó munkatársak segítséget nyújtanak az ügyfélnek a kérelem kitöltésében is.

A Kormányablakok kezdettől fogva ügyfélbarát nyitva tartással, munkanapokon reggel 8 óra és 20 óra között várják az ügyeiket intézni kívánó állampolgárokat. 2014 –re az ország 380 pontján, több mint 2000 ügyben lehet majd felkeresni a Kormányablakokat, így az ügyfelek egy helyen, rövid időn belül még több ügyben kezdeményezhetnek majd eljárást, anélkül, hogy több hatóságot meg kellene keresniük.

A bevezetendő ügykörök teljes listája a csatolt dokumentumban olvasható, továbbá a részletes ügyfél tájékoztató anyagok hamarosan elérhetők lesznek a kormanyhivatal.hu honlapon is.”

Forrás:
Tovább bővül a Kormányablakok ügyköre – Július elsejétől már 150 ügy intézhető a Kormányablakokban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 15.
Kormányablak ügykörei (doc fájl)

Nagyot álmodó kistelepülések adósságát fizeti az állam

„Átvállalta az állam a 14 külön eljárásban kezelt, ötezer lakos alatti kistelepülés adósságállományának mintegy 80 százalékát – írja a hétfői Blikk a nemzetgazdasági tárcától kapott tájékoztatásra hivatkozva.

A külön eljárásban kezelt, nagy beruházások miatt eladósodott kistelepülésektől 10,5 milliárd forintot vett át az állam. A cikk szerint az érintett települések egyebek mellett kikötőt, ökocentrumot, gyógy- és élményfürdőt, idősotthont vagy naperőművet építettek.

A lap összeállítása szerint a legnagyobb adósságállománya Harkánynak volt, 4,6 milliárd, amelyből az állam 3,2 milliárdot átvett. Egymilliárd feletti adóssága volt Bükkszéknek, Balatonfűzfőnek és Abának is. Cserkeszőlőtől 810 milliós, Alsómocsoládtól 360 milliós, Fertődtől 786 milliós, Besenyszögtől 560 milliós, Szabadkígyóstól 550 milliós, Nagykörűtől 330 milliós, Füzértől 60 milliós, míg Tótszerdahelytől 19 milliós adósságot vett át az állam – írja a lap.”

Forrás:
Nagyot álmodó kistelepülések adósságát fizeti az állam; HVG.hu/MTI; 2013. május 13.

A szolnoki kormányablak 40. ezredik ügyfelét köszöntötték

„A szolnoki kormányablak 40. ezredik ügyfelét köszöntötték ma délelőtt. Szilágyi István az Erzsébet programmal kapcsolatban kért segítséget. Nem voltak sokan, szinte várnia sem kellett, és alig tíz perc alatt végzett. Dr. Kállai Mária kormánymegbízott a jubileumi ügyfélnek Magyarország Alaptörvényének díszpéldányát ajándékozta. Július elsejétől tovább bővül a kormányablakok ügyköre, így az állampolgárok már 150-féle ügyben fordulhatnak országszerte a kormányablakokhoz.

Szilágyi István az Erzsébet programmal kapcsolatban kért segítséget a kormányablaknál. Otthon nincsen számítógépe, de nem akart lemaradni a program kínálta lehetőségekről. A pályázata sikeres volt, már a kártyája is megérkezett. Feleségével nyáron Hajdúszoboszlóra utaznak. Szilágyi István a kormányablak 40 ezredik ügyfele. Ebből az alkalomból Dr. Kállai Mária megyei kormánymegbízott valamint Márk Annamária, a Kormányablak egyik arca köszöntötte. Az Erzsébet program felülmúlja tavalyi sikerét is. – mondta Márk Annamária. Még mindig vannak nyitott pályázati lehetőségek, egyebek mellett fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek számára. Aki eddig lemaradt, még mindig érdemes tájékozódnia a honlapon. A kormányablakokban intézhető ügyek köre július elsejétől 87 új ügykörrel egészül ki, így az állampolgárok már 150 -féle ügyben fordulhatnak országszerte a Kormányablakokhoz. Többek között otthonteremtési, gyermektartásdíj állami megelőlegezésével, lakásfenntartási kérelemmel vagy haláleset bejelentésével is már a kormányablakokhoz kell fordulni. „Nagyon magas az elégedettség, ennek ellenére folyamatosan keressük, hogy hogyan lehet még udvariasabban, de nagyon udvarias, felkészült kollégák végzik ezt a munkát, ezt megfigyelhettük. A kormányablakkal nagyon-nagyon magas az elégedettség. Az a cél, hogy ezt az elégedettséget meg tudjuk tartani akkor is, amikor azért nagyon nagy kihívás, egy 2 ezres ügykör szám egy új informatikai rendszerrel, az lesz az igazi erőpróba, de ez most sportnyelvvel élve jó alapozás rá.” – tette hozzá Dr. Kállai Mária megyei kormánymegbízott. 2014-re az ország 380 pontján, több mint 2000 ügyben lehet majd felkeresni a Kormányablakokat, így az ügyfelek egy helyen, rövid időn belül még több ügyben kezdeményezhetnek majd eljárást, anélkül, hogy több hatóságot meg kellene keresniü”

Forrás:
40 ezredik látogató – kormányablak; Szolnoktv; 2013. május 16.

Kitekintés kínai és német közigazgatási kapcsolatainkra

„„Az állam és a közigazgatás szerepe felértékelődött, ezért figyelni kell egymás tapasztalataira” – mondta a Rádió Orient Stúdiójában Dr. Virág Rudolf helyettes államtitkár, akivel az április 24-én Gödöllőn tartott nagy sikerű Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciája tükrében beszélgettünk a kínai-magyar kapcsolatainkról és kitekintettünk a németországi közigazgatásra is.

Az első hasonló rendezvényt 2008-ban tartották meg, akkor 100 fő körül volt a résztvevők száma, ezt most sikerült megkétszerezni, hiszen 170 kínai és 240 magyar üzletember vett részt – mondta el vendégünk.

Mire jutottunk az első találkozó óta? Az önkormányzati kapcsolatokat igyekeztünk aprópénzre váltani, hiszen közel 30 testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolattal rendelkezünk. Ezek feltérképezésével és a kínai Baráti Társaságok Szövetségének segítségével próbáltuk szorosabbra fűzni kapcsolatainkat a világ második legnagyobb gazdaságával, ami közeledik az első hely felé – emlékeztetett a helyettes államtitkár. A konferencia fontosságát mutatja, hogy a Szövetség alelnökén és a kínai nagyköveten kívül Peking alpolgármestere is részt vett, de rajtuk kívül tartományok és nagyvárosok vezetői, akadémikusok, a gazdaság, a kultúra és művészeti élet számos jeles képviselője is megtisztelte rendezvényünket, amelyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitott meg – mondta el a rendezvényről Virág Rudolf.

A további lehetőségekről szólva a helyettes államtitkár elmondta, Pécs és egy kínai kerámiagyártó város között is gyümölcsöző kapcsolatok kiépülésére van lehetőség, amelyről a két város polgármestere együttműködési megállapodást írt alá a nyitó ceremónián. További 8 településünk állapodott meg kínai testvérvárosi kapcsolat kiépítésének előkészítéséről. Emellett erős az érdeklődés a nyáron Chonkingban megrendezendő világgazdasági találkozó, valamint az októberi vízügyi világnap iránt is, ami hazánkban kerül megrendezésre – emelte ki Virág Rudolf.

Hogy miben tudnak segíteni nekünk a kínaiak, azzal kapcsolatban vendégünk elmondta, csak a kapukat tudják kinyitni a gazdasági szereplők részére, a többi rajtuk múlik.. A környezetünkben lévő országokhoz viszonyítva kiemelkedő a kínaiakkal való jó kapcsolatunk, bár természetesen mások is törekszenek, például a lengyelek is rendeztek már kisebb konferenciát, kevesebb sikerrel.

A német kapcsolatokra áttérve a vendég elmondta: „Széles együttműködés van köztünk, nem csak közigazgatási kapcsolatokban. Legkiemelkedőbb kapcsolatunk a dél–német tartományokkal, Bajorországgal és Baden–Würtenberg-gel van. A 90-es évek óta nagy figyelemmel kísérjük a német önkormányzati rendszert, a területi államigazgatásunkhoz talán a francia modell kicsit közelebb áll, bár sok a strukturális rokonság a német tartományok területi szerveivel is. E tapasztalatokkal szerencsés lenne a járási hivatalok vezetőit is megismertetni, ha anyagi lehetőség lesz rá – mutatott rá Virág Rudolf. Mint vendégünk elmondta Szabó Erika államtitkár meghívására hazánkba látogat Enerhard Trumpp úr a Baden–Würtenberg-i Járási Szövetség főtitkára,, akivel a Budakeszi Járási Hivatalt is felkeresik.

Mely országok tapasztalatait vehetjük még figyelembe? Vendégünk szerint a hasonló méretű államokra is érdemes figyelni, mint például Portugália. Az állam és a közigazgatás szerepe felértékelődött, ezért szükséges ismerni egymás munkáját, tapasztalatait – zárta a beszélgetést a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Kitekintés kínai és német kapcsolatainkra; OrientPress; 2013. május 15.

17 új kormányablak nyílik Csongrád megyében

„Kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormányablakok kialakításával kapcsolatos hatósági eljárásokat a kormány, az előkészítés koordinációját pedig helyben a kormánymegbízottakra bízta – ez a lényege egy most megjelent kormányrendeletnek.

A Magyar Közlönyben közzétett jogszabály melléklete tartalmazza mindazon települések listáját is, ahol 2014-ben már egyablakos ügyintézéssel fogadják az ügyfeleket. Csongrád megyében 17 kormányablak lesz, ahol egy helyen lehet számos hatósági ügyet elintézni. B. Nagy László legutóbb azzal a három szegedi önkormányzati képviselővel egyeztetett az új ügyfélszolgálatok kialakításáról, akik kifejezetten kérték saját körzetükben az egyablakos ügyintézést.

A kormány kiemelt célja, hogy a járási hivatali rendszer keretein belül, országos hálózatként – mintegy 380 helyszínen 3000 munkaállomással – 2013 végétől megkezdjék működésüket az új integrált ügyfélszolgálatok, a kormányablakok. Valamennyi kormányablak egységes arculattal, és szolgáltatásokkal nyílik meg. Minden helyszín akadálymentes lesz, tehát a közszolgáltatást hozzáférhetővé teszik a mozgásukban vagy kommunikációjukban fogyatékos személyeknek, valamint az időskorúaknak, a járókerettel vagy babakocsival közlekedőknek. A hálózat egyrészt a jól ismert és bejáratott okmányirodákból és olyan új, jól megközelíthető helyszínekből áll össze, ahol egyébként is sok ember fordul meg pl. pályaudvar, TESCO, városi kirendeltségek.

Ilyen városi kirendeltségből lesz kormányablak Szőregen, Tápén és Kiskundorozsmán a tervek szerint. A településrészeken élő mintegy harmincezer embernek jövőre már elég lesz a helyi irodába befáradni és ott intézhetik szinte minden hivatalos ügyüket. Nem csak a személyi okmányokat, amelyekért ma még a Huszár utcába kell elmenni, hanem olyanokat is, amelyekért különböző ügyfélszolgálatokat kell felkeresni Szeged más-más pontjain. Az irodák majdani szolgáltatásairól, a kialakításról és az ingatlanok használatbavételéről egyeztetett a napokban a kormánymegbízott a településrészek képviselőivel. Korábban Rózsavölgyi József szőregi, Juhász Gyula tápéi és Mihálffy Béla dorozsmai képviselők személyesen kérték a kirendeltségek kormányablakká alakítását. B. Nagy László a megbeszélésen elmondta: egyszerűbbé és gyorsabbá válnak a hatósági eljárások azáltal, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítja a kormányablakok kialakításával, illetve felújításával kapcsolatos közigazgatási feladatokat. Így már biztosra vehető, hogy az év végégig szinte minden, már elfogadott helyszínen megvalósul az egyablakos ügyintézés.

A most megjelent, 132/2013.(V.9.) kormányrendelettel célegyenesbe érkezett az országos hálózat kialakítása. A kiemelt minősítés ugyanis azt jelenti, hogy a jogszabály a szakhatóság eljárására 8 napot, a hatóság eljárására – az építésügyi hatóság kivételével – 15 napot rögzít ügyintézési határidőként. Kimondja a rendelet azt is, hogy nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és hogy a közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A megvalósítás az egész ország területén egy időben, párhuzamosan zajlik majd, részben uniós (TIOP3.3.1, TIOP 3.2.1, KÖZOP, KEOP), részben hazai források felhasználásával. A megyei kormányhivatalok tevékenységét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal koordinálja. ”

Forrás:
17 új kormányablak nyílik Csongrád megyében; Szeged Ma; 2013. május 14.

A TÖOSZ lemondásra szólít fel két polgármestert

„A Települési Önkormányzatok Szövetsége elnöksége május 14-ei ülésén egyhangú szavazással lemondásra szólította fel Láng Zsolt és Lipők Sándor polgármestereket az általuk benyújtott polgármesteri tisztséget is érintő törvényjavaslat miatt.

A legtöbb tagönkormányzattal rendelkező önkormányzati érdekszövetség elnöksége egyhangú szavazással fejezte ki tiltakozását a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló T/11104. számú önálló képviselői indítvánnyal kapcsolatban, amelyet két fideszes országgyűlési képviselő, Láng Zsolt, a budapesti II. kerület polgármestere és Lipők Sándor, Kemecse város polgármestere nyújtottak be május 10-én az Országgyűlésnek.

A TÖOSZ elnökség által nem támogatott törvényjavaslat arra irányul, hogy főállású polgármestert az eddigi háromezer lakost meghaladó önkormányzat helyett a jövőben hétezer, vagy annál több lakosú helyi önkormányzatok esetében legyen kötelező választani. A javaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy a lakosság a jelzett lakosság szám alatti településeken is főállású polgármestert válasszon. A törvényjavaslat indokolása szerint: „Számos településnek okoz gondot a polgármester díjazásának finanszírozása, amelyre megoldást nyújt a társadalmi megbízatású polgármesterség intézménye.”

A elnökség véleménye szerint az indokolás azt az álláspontot sugallja, hogy a polgármesterség a kisebb népességű településeken nem jelent érdemi munkát és csupán financiális nehézséget okoz, ezért növelni kell azt a települési kört, amelyben nem szükséges főállású polgármestert választani. A javaslat elfogadása esetén a 3177 települési önkormányzat közül csupán 228-ban lenne kötelező a főállású polgármesteri tisztség, így csak ezen települések számíthatnának a kötelező feladatellátáshoz szükséges finanszírozásra.

A TÖOSZ elnöksége szerint a kisebb lakosságszámú települések első számú vezetőinek tevékenységét a törvényjavaslat teljes mértékben leértékeli, amely az önkormányzatok számára elfogadhatatlan, ezért egyhangú szavazással felszólítja a törvényjavaslatot jegyző két polgármestert, hogy amennyiben a törvényjavaslat jogerőre emelkedik, akkor mondjanak le településvezetői tisztségükről-olvasható a közleményben.”

Forrás:
A TÖOSZ lemondásra szólít fel két polgármestert; TÖOSZ-ÖNkorNET; 2013. május 15.

Darák Péter: az önkormányzati önállóság és felügyeleti rendszere nem áll ellentétben egymással

„A Kúria elnöke szerint az önkormányzatok felügyeleti rendszerének továbbfejlesztése és az önkormányzati önállóság kiterjesztése egymással összeegyeztethető, és nem egymással ellentétes fogalmak. Darák Péter egy pénteki budapesti tudományos tanácskozáson azt mondta, a két rendszer között meg kell találni a helyes arányt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának budai intézményében tartott szakmai rendezvényen az önkormányzati felügyeleti rendszer továbbfejlesztési lehetőségeit vitatták meg.
A Kúria elnöke előadásában arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta felépülő magyar államiság fontos vívmányának tartja az önkormányzatiságot, ugyanakkor jelezte azt is, hogy az önkormányzati önállóság mellett érvényt kell szerezni a jog alá rendelés szempontjainak, a felügyelet eszközeinek.

Darák Péter szerint az önkormányzatiságnak szembe kell néznie egy a szervezeten kívüli felügyeleti rendszerrel, amelynek egyrészt az a célja, hogy megvédje az önkormányzatokat, azok jogait az állam más szereplőivel szemben, másrészt hogy garantálja az önkormányzatok törvényes működését.

Arról beszélt, ennek érdekében van szükség arra, hogy törvény rögzítse, mely hatóság milyen eljárási rend mellett avatkozhat be az önkormányzatok életébe.

A Kúria elnöke azt mondta, az önkormányzati jogok védelme a bíróság igazságszolgáltatási tevékenységén belül az egyes jogviták törvény szerinti elbírálásában jelenik meg.

Tájékoztatása szerint a bíróságok háromféle eljárásban foglalkoznak az önkormányzatokkal: egyrészt az önkormányzat által meghozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatát végzik, másrészt a helyi önkormányzat rendeletének – alaptörvényen kívüli – jogszabályba ütközésének ügyeiben döntenek, harmadrészt pedig a rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása miatt indíthatnak eljárást.
Darák Péter örömtelinek nevezte a 2012. január 1-jétől a Kúrián gyakorolható (az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatára vonatkozó) normakontroll eljárás eddigi tapasztalatait.

Elmondta, a Kúria – az Alkotmánybíróság korábbi, többéves eljárásaival szemben – a kormányhivatal vagy az alapvető jogok biztosa által kezdeményezett normakontroll eljárásokat néhány hónap alatt lezárja. Ez pedig szavai szerint arra ösztönözhetik a kormányhivatalokat, hogy a Kúriához forduljanak és próbáljanak meg hatékony jogorvoslatot szerezni a törvénysértő önkormányzati rendeletekkel szemben.”

Forrás:
Darák Péter: az önkormányzati önállóság és felügyeleti rendszere nem áll ellentétben egymással; ÖNkorNEt/MTI; 2013. május 17.
A konferencia programja (pdf)

Rétvári Bence a közigazgatás átalakításáról

„…Az államtitkár szerint a közigazgatási reform a legnagyobb konszenzussal és szakmai elfogadottsággal zajlik: az új Ptk. és Btk. elfogadása széles szakmai egyetértésben történt, a járások kialakítását nagymértékű konszenzus övezi az ellenzési pártok felől is.

A Rádió Orient műsorában Rétvári Bence elmondta, még Bajnai Gordon volt miniszterelnök is a közigazgatás átalakításának helyes irányaként beszélt a járásokról. „Nemcsak szakmai, hanem egyes részekben politikai konszenzus is kialakult. Az átalakítás folyamatosan, ütemezetten történik, a közigazgatás struktúrájában nem volt működési fennakadás. Az új kormány ezt a minisztériumok számának csökkentésével kezdte, majd a megyei kormányhivatalok és a járások felállításával folytatta. A reformot a kormányablakok megszületése fogja tetőzni” – mutatta be az átalakítás menetét a parlamenti államtitkár.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége kiemelte, a közigazgatás átalakítása az összes reformhoz hasonlóan belső mozgásokkal jár. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy mindenki nyugodtan gyürkőzhet neki az átalakításnak. A KDNP politikusa elmondta, a közigazgatásban dolgozó fiatalok számának emelése érdekében karrierexpókat tartottak, életpályamodellt alakítottak ki, valamint ösztöndíjprogrammal évente átlagosan 150 új embernek adtak lehetőséget, hogy bepillanthasson a közigazgatás kulisszái mögé. „Nem igaz, hogy a közigazgatás szögletes és szürke. Nemzetközi beágyazottsága van és technikailag jól felszerelt, olyan sokszínű amilyen a világunk. Mindennek megvan a tükörképe a közigazgatás rendszerén belül, így bárki megtalálhatja a pályáját” – jelentette ki a politikus….”

Forrás:
A családokat támogatja a kormány; KDNP; 2013. május 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Másképp azonosítják a hazai online pókereseket

„A parlament gazdasági és informatikai bizottsága módosító indítványt nyújtott be a távszerencsejáték-törvényt módosító javaslathoz, amely a pénzmosás-ellenes szabályok szerinti ügyfél-azonosítás új módját vezeti be. Ez az előterjesztés szerint a távszerencsejátékok szervezői és a játékosok részére is jelentősen megkönnyíti az azonosítási eljárást.

Az új módszer szerint a szervező a leendő játékos által az online regisztráció során megadott adatok helyességét a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatbázis elektronikus megkeresésével ellenőrizheti.

Ha a nyilvántartó az adatok helyességét megerősítő üzenetet küld a szervezőnek, az ügyfél-azonosítást a szervező sikeresen elvégezte és további levélváltásra, egyéb ellenőrzésre – a játékos azonosítása érdekében – nincs szükség.

A közigazgatási adatbázis lekérdezése a kiskorú játékosok kiszűrésére is különösen alkalmas, több uniós tagállamban – például Franciaországban, Finnországban – is sikerrel alkalmazott módszer. A magyar nyilvántartóban nem szereplő játékosokra a továbbiakban is a pénzmosás megelőzéséről szóló törvénynek, a személyes megjelenést nem kívánó ügyfél-azonosítási szabályai alkalmazandók”

Forrás:
Másképp azonosítják a hazai online pókereseket; HVG.hu/MTI; 2013. május 14.

Gyorsulnak a végrehajtások

„A közelmúltban bevezetett elektronikus okmánykézbesítés miatt jelentősen felgyorsult a végrehajtást megelőző bírósági adminisztráció, így már a felszámolási eljárások megindulása előtt végrehajthatóvá válnak a kisebb, akár a 10-20 ezer forintos tartozások is – közölte a Bírósági Végrehajtói Kamara és az informatikai fejlesztést végző Microsec Zrt. hétfőn az MTI-vel.

A postai levelezés miatt eddig több hónap is eltelt az ügyek végrehajtási szakaszba jutásáig, ezért az 50 ezer forint alatti céges tartozások behajtására mostanáig alig indult bírósági eljárás. Az ok: mire a hónapokig tartó ügylet végrehajtási szakaszba került, már javában zajlott az adós elleni felszámolás. A felszámolási eljárásban pedig a kisebb összegű üzleti követelések tulajdonosainak igen csekély az esélyük a kártalanításra. Az elektronikus kézbesítés bevezetésével a teljes követeléskezelési folyamat elektronizált lett.

A végrehajtást kezdeményező félnek – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapján elérhető űrlap kitöltésével – először regisztrálnia kell a kamara rendszerében, majd ezt követően tudja igénybe venni a Microsec e-kézbesítés alkalmazását. A mostanáig gyakorlatilag behajthatatlannak ítélt kinnlevőségek éves szinten sokmilliárdos kárt jelentettek a hitelezőknek. A kis összegű követelések végrehajthatósága hozzájárul a cégek fizetési fegyelmének javulásához, egyúttal megakadályozhatja a nagyobb mértékű üzleti tartozások kialakulását is – fejeződik be a közlemény. ”

Forrás:
Gyorsulnak a végrehajtások; HVG.hu/MTI; 2013. május 20.

Két lépcső? Három? Négy? Káosztól tartanak a tűzoltók

„Káoszt hozhat tűzoltók szerint, ha jövőre elindul a központi riasztórendszer, amelyben az összes vidéki segélyhívás két központba fut majd be, Miskolcra, vagy Szombathelyre. Pedig már most is Veszprémbe, vagy Kaposvárra érkezik például egy keszthelyi hívás. Többen azonban úgy vélik, emiatt éghetett le a településen egy hete kilenc ház.

Előre tart a legújabb segélyhívó-rendszertől a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. Szerintük már most is tíz-húsz perces késéseket okoz a kétlépcsős „pajzsrendszer”, amin tovább ronthat a jövőre tervezett négylépcsős vészjelzés. Salamon Lajos szakszervezeti vezető szerint a régi decentralizált riasztási rendszer jobban működött. A jelzőrendszer hatékonyságát a katasztrófavédelem is vizsgálja, miután nemrég kilenc ház égett le Keszthelyen amiatt, hogy a tűzoltók nem tudtak időben kiérkezni.

Tavaly vezették be országosan azt az eredetileg Budapesten alkalmazott rendszert, amelyben a 105-ös hívószám a bejelentőt a városi vagy kerületi tűzoltóság helyett automatikusan a legközelebbi katasztrófavédelmi ügyelethez kapcsolja. Salamon Lajos szerint azonban a rendszer számos problémát okozott: az átjátszótornyok gyakran valamelyik szomszédos város ügyeletéhez kapcsolják a tűzeset bejelentőjét, ezzel hosszú percekig késleltetve a segítségnyújtást. „Keszthelyen például, ha a város déli részről hívjuk a 105-öt, akkor Kaposvárra, ha északról telefonálunk, úgy Veszprémbe kapcsol a 105. Innen kell a helyi katasztrófavédelmi ügyeletre továbbítani a bejelentést, akik aztán értesíthetik a tűzoltókat” – magyarázza.

Tíz perc sokat számít
A lassú és körülményes riasztórendszer akár súlyos tragédiákhoz vezethet: május 9-én Fenékpusztán kilenc ház égett le, miután a tűzoltók húsz perces késéssel értek a helyszínre. A tüzet valószínűleg gázrobbanás okozta, így a tűz gyorsan terjedt, húsz perc alatt a kilenctagú sorház két épülete teljesen, hét pedig részben leégett, két embert kórházba szállítottak, összesen húsz lakót pedig kitelepítettek. Az ügyben a Keszthelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség belső vizsgálatot rendelt el. Ez jelenleg is folyik, így a katasztrófavédelem eddigi megállapításairól nem ad ki információkat. Kérdésünkre a kirendeltség annyit közölt, a „vizsgálat során a hatóság vizsgálja a tűz keletkezésének és terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét és idejét; a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget.” Mint mondták, a vizsgálat kiterjed „a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétére” is, így valószínű, hogy a riasztórendszer állapota is vizsgálat tárgya lesz.

Salamon szerint a jelenlegi riasztási rendszerben is problémát okoz, hogy a tűzoltók és a bejelentő nem beszélnek közvetlenül egymással. „Gyakori, hogy az áldozat pánikba esik, így amikor kihívja a tűzoltókat, nem tudja elmondani, hova kell menni. Ilyenkor sokat számított a városi tűzoltók helyismerete, és az, hogy a tűzoltóknak már komoly tapasztalata van az ilyen helyzetek kezelésében. Most viszont olyanokhoz kerül a hívószám, akik nem ismerik az adott várost, így nehezebben azonosítják be, honnan érkezett a hívás, ezzel értékes percek mehetnek kárba” – mondta.

A jelenlegi kétlépcsős rendszer tavaly január óta működik országos szinten, modelljéül a budapesti rendszer szolgált, ahol évek óta két lépcsőben jut el a tűzoltósághoz egy bejelentés. Kiss József, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezet elnöke szerint ez Budapesten eddig sikerrel működött, nem okozott késéseket a kétlépcsős segélyhívás. Szerinte vidéken elsősorban technikai problémák miatt jelenthet gondot a rendszer.

Jövőre négy szerven menne át a bejelentés
Szerinte az új, teljesen központosított rendszer bevezetése még nagyobb fennakadásokat okozhat. Jövőre jön a központi segélyhívás is, amely után vészhelyzet esetén nem a 105, 106, 107-es számokat hívhatjuk, hanem a nemzetközi 112-es segélyhívót, ahonnan tovább kapcsolhatnak a megfelelő szervhez. Ezt a modellt az EU több országában sikerrel alkalmazzák, Salamon szerint azonban több probléma is van azzal, ahogyan a Belügyminisztérium a bevezetésére készül. „Az új rendszer bevezetését még júliusra tervezték, de technikai okokból januárra csúszott a határidő. Ennek ellenére a tűzoltóknak egyelőre alig árultak el valamit arról, hogyan működik majd, így alig lesz időnk az átállásra”– mondta.

Salamon úgy tudja, az új rendszerben, ha tűzesetet jelent be valaki, a jelzés csak három állomás után jut majd el a tűzoltókhoz: a központi segélyhívótól először a megyei rendőrséghez továbbítják, ahol eldöntik, melyik szervet érinti a probléma. A tűzeseteket innen a katasztrófavédelemnek adják tovább, ahonnan végül az üzenet eljut az illetékes tűzoltósághoz. „Teljesen érthetetlen, mi szükség ennyi lépcsőfokra” – mondta Salamon. „Évtizedekig működőképes volt a korábbi rendszer, a jelenlegit ki sem próbálhattuk, minden előzmény nélkül kényszerítették rá a vidéki tűzoltóságra. A döntéshozók könnyen vezetnek be ilyen változtatásokat, mert nem rajtuk csattan, ha az nem működik. Keszthelyen, amikor a tűzoltók késve értek ki, szinte lincshangulat fogadta őket, pedig nem ők voltak a hibásak, mert nem kaptak időben értesítést. Egyből megváltozna a döntéshozók véleménye, ha nekik kellene magyarázkodniuk a feldühödött lakóknak.” Salamon szerint az ideális az lenne, ha párhuzamosan működne egymás mellett a régi és az új riasztási protokoll, ezzel időt adva a tűzoltóknak az átállásra.

A tervek szerint az új rendszerben két diszpécserközpont működik majd, egy Miskolcon, egy Szombathelyen. Ezek összesen 800 embert foglalkoztatnak, de egyelőre nem lehet biztosan tudni, kik fogadják majd a beérkező hívásokat. A szakszervezet úgy tudja, az állásokat pályázatok útján lehet majd megszerezni, a feladatra „betanított munkásokat” fognak alkalmazni: az első 200 diszpécsert központilag képzik ki, a többieket pedig már ők tanítják be. A Vas megyei kormányhivatal szerint az állásokra elsősorban munkanélküliek jelentkezését várják, akik alkalmassági és pszichológiai tesz után kaphatják meg az állást. Amint a Jobline.hu-nak elmondták, nem kizárólag munkanélkülieket várnak, viszont a munkaviszonyban állók csak akkor kerülhetnek be, ha a képzés megkezdését megelőzően munkanélkülivé válnak, és álláskeresőként regisztráltatják magukat.

Működhet, de nem ennyi lépcsőben
Egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő veszélyhelyzeti kommunikációs szakember úgy véli, komoly gondokat okozhat, ha nem a lehető legképzettebb munkaerőre bízzák a bejelentések fogadását. „A központi segélyhívó bevezetését Magyarország az EU-csatlakozással vállalta, azonban a terjedő hírek alapján az új rendszer nem felel majd meg az európai mércéknek” – mondta.

Az EU-ban a központi vészjelzés terén Finnország jelentette a mércét, azonban az ottani gyakorlat sokban különbözik a nálunk tervezettől. „Finnországban nem egy minisztérium alá rendelték a segélyhívó-központ, hanem egy független kormányzati szerv igazgatja. A magyarral ellentétben a finn vészjelző kevesebb lépcsőfokkal, komoly informatikai háttérrel és képzett szakemberekkel üzemel” – mondta. A finn rendszerben a hívás után egyből megpróbálják bemérni az illető tartózkodási helyét, ami után a helyileg illetékes szervnek továbbítják a bejelentést. Ehhez egy fejlett informatikai rendszer társul, amely gyorsan kijelzi a vészhelyzet közelében fekvő rendőrségeket, tűzoltóságokat. Komoly szakemberek foglalkoznak a központi hívások fogadásával. „A diszpécsereknek nemcsak fogadni kell hívást, hanem a problémát is fel kell ismerni.

Nyugaton külön képzések, kettő és fél éves főiskolai tanfolyamok folynak a segélyhívóban dolgozók képzésére, ahol a tűz- katasztrófa- és rendvédelmi ismeretek mellett az informatika kezelésére is felkészítik őket.” A szakértő szerint „teljesen lehetetlen”, hogy négy helyen menjen végig egy bejelentés, hiszen vészhelyzetben az életet jelentheti néhány perc késés. „Ahhoz, hogy a tervezett rendszer működjön, nagyon alapos informatikai és rendvédelmi-katasztrófavédelmi háttérre van szükség, amit csak erre alaposan kiképzett emberek működtethetnek hatékonyan” – mondta.

Csak három lépcsőt terveznek
A felvetődött kritikákra Göndör László, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projekt igazgatója a hvg.hu-nak azt válaszolta: „A jövőben kialakuló, európai színvonalú, Egységes Segélyhívó Rendszer környezetében a tűzesetek 90 százalékban a Hívásfogadó Központ operátora vesz fel minden, a tűzesettel kapcsolatos adatot, majd a rendszer automatikusan irányítja az illetékes megyei katasztrófavédelmi irányítóhoz, aki intézkedik a megfelelő járművek indításáról.” A kiérkezés idejéről pedig azt mondta, az „tűzesetfüggő.”

Mint megtudtuk, a miskolci és szombathelyi központokban „középiskolai végzettséggel rendelkező operátorokat és felsőfokú képzettséggel rendelkező supervisor-okat” is foglalkoztatnak majd, és a felvételnék külön szempont lesz a a nyelvtudás. Az operátorok közbeiktatására azért van szükség, mert „a jelenlegi helyzetben az irányítók fogadják a hívásokat is és irányítanak is. A hívások 75 százaléka nem igényel beavatkozást, így nem is kell, hogy az irányítók foglalkozzanak vele. A kialakítandó megoldás tehermentesíti az irányítókat, s ezáltal hatékonyabb segítségnyújtás valósítható meg.” A segélykérés folyamatára vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, a 112-t tárcsázva ugyanúgy három lépcsőben értesül egy tűzesetről a helyi tűzoltóság, mint eddig, ha a nemzetközi segélyhívót hívta. Arra nem kaptunk választ, mennyivel gyorsabb ez a rendszer a korábbihoz képest, ahol közvetlenül a helyi tűzoltóságokat lehetett hívni a 105-ös számon.”

Forrás:
Két lépcső? Három? Négy? Káosztól tartanak a tűzoltók; Zubor Zalán; HVG.hu; 2013. május 19.

Megújult a hivatalos lapok kiadásának rendszere

„ A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium európai uniós forrásból újította meg a hivatalos lapok kiadásának informatikai rendszerét és folyamatát. Az informatikai fejlesztésre egyrészt a lapkiadás magasabb biztonsági szintje, másrészt a munkafolyamatok korszerűsítése érdekében került sor.

A minisztérium 100 millió forintnyi európai uniós forrásból a „Hivatalos lapok kiadási folyamatának modernizációja” című Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében modernizálta a közlönykiadás folyamatát. A projekt eredményeként az állampolgárok és a közigazgatási szereplők már egy modernebb és kedvezőbb keresési feltételeket biztosító honlapon férnek hozzá a Magyar Közlöny lapszámaihoz, valamint biztonságosabbá vált a közlönykiadás szereplői közötti kommunikáció is.

A projekt keretében a hivatalos lapok kiadása egy elkülönült, modern információbiztonsági követelményeken alapuló eszközpark útján történik. Az eszközök üzemeltetését a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, valamint a kizárólagos állami tulajdonban álló Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Kft. végzi. A lapkiadás technikai biztonsága és magas színvonala érdekében továbbá a jelenleg legmodernebb kiadványszerkesztő programok szolgálják a feladatellátást.

A projekt eredményeként az új informatikai környezetben biztosítható, hogy a Magyar Közlöny, mint Magyarország hivatalos lapja, üzembiztos és külső befolyások lehetőségétől védett módon kerüljön kiadásra.”

Forrás:
Megújult a hivatalos lapok kiadásának rendszere; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 17.

Tel-Aviv lesz a világ első digitalizált városa

„Tel-Avivot a világ első digitalizált városává alakítják a következő hónapok nagyszabású Digi-Tel nvű programjában – jelentette be Ron Huldai polgármester.

Az új, internetes rendszer a város minden lakójának lehetővé teszi az elektromos ügyintézést az összes önkormányzati ügyben, köztük az ingatlanadó befizetését, a különböző engedélyek kérését és az illetékek rendezését, a gyerekek iskolai, óvodai és napközis beíratását. Még az idén meg lehet majd oldani minden iskolai és egyéb befizetést otthonról néhány kattintással. Ezen túl állandó közlekedési információkat is nyújt az új rendszer az útelzárásokról, a balesetekről, sőt még a szabad parkolóhelyekről is. A rendszer kedvezményes klubtagságot ígér a múzeumokba, koncertekre és a színházakba, és igény szerint naponta felhívják a figyelmet a környék rendezvényeire, valamint az utolsó percben vásárló tel-aviviak féláras jegyeket rendelhetnek az előadások napján még a Habimába, a helyi nemzeti színházba is.

Nyilvánossá teszik az összes városrendezési és építkezési tervet, a város különböző bizottságai üléseinek jegyzőkönyveit, és mindezt akár az okostelefonjaikra is letölthetik az érdeklődők. A város ajándéka lesz – nemcsak a helyiek számára – a díjmentes wifi szolgáltatás a köztereken, sőt a tengerpartra is le lehet vonulni a számítógépekkel, mert ott is elérhető lesz ingyenesen a világháló. „Vannak más, díjmentes wifit kínáló városok is, például Párizs, de ott az első tíz perc után fizetni kell a szolgáltatásért. Itt viszont mindenki korlátlan ideig hozzáférhet majd a wifihez” – közölte a város egyik illetékese. Az ősszel esedékes választásokon ismét induló Ron Huldai nem aggódik a költségek miatt. Bár valóban sokba kerül a rendszer, a város még ennél is több pénzt megtakarít a polgárok internetes ügyintézésével – hangoztatta.”

Forrás:
Tel-Aviv lesz a világ első digitalizált városa; SG.hu/MTI; 2013. május 16.

Már elektronikus úton is pótolható a személyi

„Rövidebb idő alatt, már interneten is intézhető az erkölcsi bizonyítvány kérelmezése mellett a személyi igazolvány pótlása is – tájékoztatott bővülő szolgáltatásairól a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).

Már elektronikus úton is be lehet jelenteni a személyazonosító igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését, valamint kezdeményezhető a pótlása is, ha az okmányon szereplő adatokban nem történt változás. Ehhez mindössze Ügyfélkapu-regisztrációval kell rendelkeznie a bejelentőnek. A vezetői engedélyek és a lakcímkártyák változatlan adattartalmú pótlását jelenleg is elektronikusan, személyes okmányirodai megjelenés nélkül lehet kezdeményezni – emlékeztet a közlemény.

A Magyary-programban fontos célként jelenik meg az ügyfél-tájékoztatás javítása is, ezért hozta létre korábban a KEKKH az ügyfelek távoli ügyintézését segítő, folyamatosan elérhető, úgynevezett webes ügysegédrendszert. Ha az ügyintézéskor illeték vagy díj megfizetése is szükség van, az az új rendszer támogatásával interneten keresztül banki átutalással vagy bankkártyás fizetéssel is lehetséges. Fontos eleme a fejlesztésnek, hogy az ügyfél a webes ügysegéden keresztül indított valamennyi ügyének állását nyomon követheti. A webes ügysegédet az Ügyfélkapu-azonosítóval rendelkező ügyfelek vehetik igénybe a KEKKH honlapján keresztül – zárul a közlemény.”

Forrás:
Már elektronikus úton is pótolható a személyi; SG.hu/MTI; 2013. május 17.

Informatika, távközlés, technika

Átlag három és fél órát internetezünk naponta

„Főleg lyukas perceinket töltjük ki böngészéssel a GfK Hungária kutatása szerint. A mobilnet használat nem nőtt, ha tehetjük, wifiről lógunk a világhálón.

Egyre több időt töltünk naponta internetezéssel, áll a GfK Hungária Digital Connected Consumer legfrissebb felmérésében. Ahogy a tartalomfogyasztási szokások az okostelefonok és tabletek terjedésének köszönhetően megváltoznak, a felhasználók az asztali számítógépek helyett ma már azokon az eszközökön szeretnek internetezni, amik ténylegesen mindig velük vannak.

Sajnos a kutatás nem fedi le a mobilkommunikációt és úgy általában az internetet igen aktívan használó 12-18 éves korosztályt, és inkább a már önállóan is fizetőképesnek számító 18-49 évesek korában vizsgálta az internethasználati szokásokat. Azonban már az így begyűjtött adatokból is jól látszik, ahogy az utóbbi pár évben mennyire markánsan vesztett jelentőségéből a hagyományos számítógép, mint internetezési platform. Míg 2011-ben még csak átlag 3 perc volt az interneten valamilyen telefonról eltöltött idő, mára ez már átlag 23 percre nőtt, a tablet/notebook kategóriában pedig átlag 47 percről átlag 76 percre változott az eredmény. Bár a naponta interneten eltöltött idő nem nőtt látványos mértékben, itt is megfigyelhető egy lassú, de biztos növekedés.

A piackutató cég szerint a mobilinternetet használók jellemzően a máshogy nehezen hasznosítható időt töltik ki mobileszközön való böngészéssel. Tízből hat válaszadó nyilatkozott úgy, hogy utazáskor, illetve várakozással töltött idejében internetezik mobilról vagy tabletről. A megkérdezettek 57 százaléka akkor nyúl a mobiljához/tabletjéhez, ha nem akarja bekapcsolni a számítógépét, tízből négyen pedig akkor, ha sürgősen van szükségük valamilyen információra. Ébredés után és lefekvéskor az internetezők 44 százaléka böngész a neten valamilyen mobileszközről, 35 százalék pedig az iskolában vagy munkahelyén tesz így.

A közösségi oldalalak látogatása mellett a térképhasználat az egyik legnépszerűbb online tevékenység (minden harmadik válaszadó). Bár a fiatalok közül sokan váltják ki a viszonylag drága hagyományos mobiltelefonálást a különböző chatprogramokkal (Viber, Facebook Messenger stb.), az online telefonálást használók körében is lényeges előrelépés történt, a 2012-es 9 százalék helyett most a megkérdezettek 23 százaléka mondta, hogy használ ilyen szolgáltatást.”

Forrás:
Átlag három és fél órát internetezünk naponta; Voith Hunor; IT café; 2013. május 16.

A harmadik ipari forradalom

„A kései 18. század Angliájából, a textilgyártás gépiesítésével indult első ipari forradalom eredményeként kézzel végzett munkákat mechanizáltak, megjelentek az e tevékenységekre specializálódott üzemek, gyárak. A második ipari forradalom a korai 20. században zajlott le: Henry Ford bevezette a futószalagot, kialakult a tömegtermelés.

A harmadik ipari forradalom lényege, hogy a gyártás különféle high tech megoldások (intelligens szoftverek, új anyagok és munkafolyamatok, masszív robotok, webalapú szolgáltatások stb.) konvergenciájának következtében digitalizálódik. Termékek tömeges személyre szabását 20. századi gyártási technológiákkal és módszerekkel nehezen vagy egyáltalán nem lehetett kivitelezni, a digitalizációval viszont az adott árucikk egyéni ízlés szerint készíthető el. Paradox módon az új megoldások közelebb állnak a korai 19. század szövőszékeihez (sőt, a reneszánsz kézművesekhez is), mint Henry Ford futószalagjához.

A „klasszikus” – 20. századi – gyártás lényege, hogy a részekből csavarozással, hegesztéssel stb. állították össze az egészet. Ma viszont számítógépen, CAD szoftverrel megtervezhető, rétegről rétegre haladva kinyomtatható az adott tárgy. Egy-egy kattintással bármikor változtathatunk a terven. Ha hiányzik valami, a legközelebbi nagyváros helyett online beszerezhető, csak le kell tölteni hozzá a megfelelő designt, és így a földrajzi kötöttségek/távolságok jelentőségüket vesztik. A 3D printer minimális emberi felügyelet mellett is tökéletesen működik, hagyományos gyártóüzemek számára túl bonyolult dolgokat képes létrehozni. Újabb nyomtatóanyagokkal, a nyomtatási módszerek és a gépek minőségének folyamatos javulásával csak idő kérdése az „akárki akárhol akármit elkészíthet” geek jövőkép valóra válása.

Az új anyagok könnyebbek, erősebbek és tartósabbak a régieknél, szénszálak egyre több területen helyettesítik az alumíniumot és az acélt. A nanotechnológiával atomi szintű precizitás érhető el, gondos genetikai tervezéssel környezetbarátabb, organikusabb termékek készíthetők, miközben az internet globális méretű együttműködést biztosít.

A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan, a digitális gyártás elterjedését is „szakadásokat” eredményez: eltűnnek vagy teljesen átalakulnak a gyárak, átértelmeződik, kevésbé helyhez kötött a munka, összemosódik a gyártás és a szolgáltatás, a tömegtermelést jellemző sok ismétlődő és unalmas tevékenységre egyáltalán nem lesz szükség, a gyártás egyrészt automatizálódik, másrészt több szakértelmet igényel.

A harmadik ipari forradalom tárgyak előállítási módja mellett az előállítás helyszínét is megváltoztatja. A gyártás ugyan globalizálódik, viszont a személyre szabhatóság térnyerésével a cégek földrajzilag is egyre közelebb akarnak kerülni vásárlóikhoz. Az alacsonyabb előállítási költségekkel csökken a munka távoli, olcsó országokba történő kihelyezése iránti igény. Egy példa: előrejelzések szerint 2020-ban az Egyesült Államok által ma Kínából importált közlekedési berendezések, számítógépek és más gépek 15-30 százalékát otthon fogják előállítani.”

Forrás:
A harmadik ipari forradalom; FREE3DEE blog; 2013. május 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Információs Társadalom Világnapja május 17.

„Május 17., amely korábban a Távközlés Világnapja volt a Nemzetközi Távközlési Egyesület kezdeményezésére, 2006-tól az ENSZ döntése értelmében az Információs Társadalom Világnapja.

E világnapot 1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban húsz ország képviselői a Nemzetközi Távíró Egyesületet (International Telegraph Union – ITU) megalapító okmányt. A szervezet fő célja a távközlés fejlődésének elősegítése, a (távíró)hálózatok együttműködési képességének biztosítása volt. 1932 óta az ITU rövidítés a Nemzetközi Távközlési Uniót (International Telecommunication Union), mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesületet jelöli. Az egyesület 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, s közel 200 tagországa között van Magyarország is.

Az ITU ma is a telekommunikáció (infokommunikáció) egységesítési problémáinak megoldását igyekszik elősegíteni, például a harmadik generációs mobil telefonrendszerek, az Internet domain nevek rendszere, a műholdas kommunikáció, a digitális műsorszórás koordinálása terén. Az ITU tagországok az idei világnap központi témájának ezt választották: A fiatalokon múlik az információs társadalom kiépítése.

Az információs társadalom fejlettsége nagymértékben meghatározza az adott ország versenyképességét. Napjainkban rohamtempóban terjednek a fejlett távközlési technika eszközei. A világméretű számítógépes hálózat, az internet, amely a különböző rendszerű számítógépek között egységes hálózati nyelv segítségével teremt kommunikációt, mindenki számára könnyen elérhetővé teszi az információkat.

Az internet használók száma nemzetközi átlagban évente mintegy 10 százalékkal nő: 2005 végén körülbelül egymilliárd, 2006 végén már 1,-1,2 milliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót. A legtöbb rendszeres internetező – a lakosság mintegy kétharmada – Észak-Amerikában él, Magyarország „eminens sereghajtó”, azaz a lakosság csupán egyharmada internetezik, de majdnem mindenki szélessávú kapcsolaton keresztül.

A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Bár az Európai Unió felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre a legnagyobbat az e-közigazgatás területén (a 23. helyről a 14-dikre), a hazai lakosság 60-70 százaléka gyakorlatilag digitálisan írástudatlan, azaz nem él az informatika nyújtotta előnyökkel.

Tavaly a mobilkommunikáció rekordot döntött: a világban egy év alatt 532 millió új előfizetést jegyzetek. Napjainkban 2,7 milliárd mobiltelefon előfizető van a világon, globális szinten 41,4 százalékos, Európában 84 százalék körüli a mobilpenetráció. Míg Nyugat-Európában már 2006 közepén átlépte a mutató a 100 százalékot, Kelet-Európában az a szám 2006 közepén 78 százalék volt.

A tavaly eladott 1,02 milliárd készüléknek már több mint felét a fejlődő országokban értékesítették, s 2006 végén a Föld népességének 80 százaléka már mobilhálózatokkal lefedett területeken élt. A GfK piackutató regionális vizsgálata szerint a 75 százalékot kitevő közép-kelet-európai átlaghoz képest Magyarországon a lakosság 79 százaléka rendelkezik mobiltelefon készülékkel, s 5 százalék azoknak az aránya, akik egynél több készüléket használnak.”

Forrás:
Az Információs Társadalom Világnapja május 17.; SG.hu/MTI; 2013. május 17.

BKK Info – Már mobil eszközökön is elérhetőek a legfrissebb utazási információk

„BKK Info néven új, percre kész közösségi közlekedési információkat adó szolgáltatást indított a Budapesti Közlekedési Központ. A www.bkkinfo.hu címen elérhető, webes alapú, mobil készülékekről is elérhető szolgáltatás információi folyamatosan, éjjel-nappal frissülnek. Az új szolgáltatás lehetőséget nyújt ügyfeleinknek, hogy e-mail címük segítségével feliratkozzanak az egyes járatokkal kapcsolatos közlekedési változásokról szóló értesítésekre és az internet-kapcsolattal rendelkező okostelefonokon is folyamatosan tájékozódhatnak a közösségi közlekedés járatainak aktuális forgalmi helyzetéről, tervezett terelésekről, forgalmi változásokról.

A BKK Info szolgáltatás megújult felületen, a webes mellett mobiltelefonokra optimalizált változatban is megjelenik. A www.bkkinfo.hu oldalra navigálva percről percre aktuális, folyamatosan frissülő információkon keresztül ismerhető meg minden járatunk érvényes forgalmi rendje, ugyanakkor az új felület arra is lehetőséget nyújt, hogy ügyfeleink e-mail címük segítségével feliratkozzanak az egyes járatokkal kapcsolatos közlekedési változásokról szóló értesítésekre is. Mindemellett az oldalon a közeljövőre tervezett vagy akár a több hónap múlva életbe lépő, már ismert módosítások is megjelennek. Egy-egy fennakadás esetén a BKK Info megfelelő és gyors alternatívákat kínál arra, hogyan jussunk el a kívánt helyre.

A BKK Info új felületét fejlesztőink színes, jól látható, táblázatos megjelenítéssel, járatszám szerinti bontással és kereshetőséggel, dinamikusan kialakított térképes felülettel tették könnyen, jól használhatóvá, naprakésszé, hogy utasaink minden esetben választ kaphassanak a fővárosi forgalmi helyzettel kapcsolatos kérdéseikre. A BKK Info okostelefonok böngészőire optimalizált változata is elérhető az m.bkkinfo.hu címen, a BKK Info mobil applikáció fejlesztése pedig jelenleg is folyamatban van.

A BKK Info szolgáltatás egyelőre tesztüzemben működik…”

Forrás:
BKK Info – Már mobil eszközökön is elérhetőek a legfrissebb utazási információk; Budapesti Közlekedési Központ; 2013. május 17.

Szakirodalom

Hatalmas bővülés várható a szolgáltatóközpontok piacán

„Rendkívüli mértékben, évi tízezer milliárd dollárral bővülhet a szolgáltatóközpontok piaca a következő három évben, a szervezetek minden korábbinál jobban globalizálódnak, Magyarország szerepe növekszik – derül ki az Ernst & Young (E&Y) legfrissebb iparági jelentéséből.

A nemzetközi tanácsadó cég elemzése szerint a szolgáltatóközpontok szerepe és felépítése is jelentősen átalakul a következő időszakban: egyrészt az általuk ellátott feladatok egyre komplexebbé válnak, másrészt minden korábbinál jobban globalizálódnak. Az úgynevezett első generációs, döntően egy-egy funkciót ellátó központok aránya 2010-től folyamatosan csökken, míg a többfunkciós második generációsoké és a multifunkcionális globális üzleti központoké egyre jobban növekszik. A multifunkcionális üzleti központi modell előnye, hogy az ilyen rendszerben működő cégek egyszerre számos szektorban képesek szolgáltatásokat nyújtani, globális lefedettséggel rendelkeznek, a korábbiaknál jobban elkötelezett munkavállalóik vannak, s nagy hangsúlyt fektetnek az innovációra.

A szolgáltatóközpontok piaca folyamatosan bővült az elmúlt években, és ez a tendencia a következő időszakban is folytatódik. Az előrejelzések szerint a 2013-as több mint 170 ezer milliárd dollárról 2015-re 190 ezer milliárd dollárra nőhetnek a szektor bevételei – derül ki az Ernst & Young jelentéséből. „A szektor globális fejlődéséből egyértelműen profitál majd Magyarország is, amely egyre növekvő súllyal van jelen a szolgáltatóközpontok piacán” – idézi a tanácsadó cég közleménye Seregdy Tamást, az E&Y üzleti tanácsadási szolgáltatások üzletágának igazgatóját.”

Forrás:
Hatalmas bővülés várható a szolgáltatóközpontok piacán; SG.hu/MTI; 2013. május 17.
Delivering tomorrow’s companies today : How global business services can transform your business; Ernst & Young (pdf)
Lásd még:
Mi a Shared Service és mi a Shared Service Center?; SSC Guide
Shared services center (Wikipédia)

Elnöki utasítás: a kormányzati információt elsődlegesen nyílt és automatikusan elérhető információként kell kezelni

1. szakasz, Általános Elvek
A kormányzati nyitottság erősíti demokráciánkat, támogatja a hatékony és hatásos közszolgáltatásokat, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A nyílt kormányzat egyik lényeges előnye, hogy a könnyen megtalálható, hozzáférhető és felhasználható információ elősegíti a vállalkozást, innovációt és tudományos felfedezéseket, melyek jobbá teszik az amerikaiak életét, valamint jelentősen hozzájárulnak az új állások teremtéséhez.

Évtizedekkel ezelőtt az amerikai kormányzat szabadon elérhetővé tette az időjárási adatokat és a Globális Helymeghatározó Rendszert (GPS). Az amerikai vállalkozók és innovátorok ezeknek az erőforrásoknak a segítségével navigációs rendszereket, időjárási előrejelző és figyelmeztető rendszereket, precíziós mezőgazdasági eszközöket és még nagyon sok más terméket és szolgáltatást hoztak létre, számtalan módon jobbá téve az amerikaiak életét, hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és új munkahelyek teremtéséhez. Az elmúlt években számos területen (például egészségügy és orvostudomány, oktatás, energia, közbiztonság és rendkívüli helyzetek, pénzügyek) kormányzati adatokforrrások ezreit tettük elérhetővé szabad használatra, automatizált, gépileg elérhető formában a Data.gov webhelyen.Vállalkozók és innovátorok új termékek és vállalkozások széles körét hozzák létre e nyilvános források felhasználásával, jó munkahelyeket teremtve.

Támogatni kívánjuk a további munkahelyteremtést, a kormányzati hatékonyságot és a köz számára megnyitott kormányzati adatokból származó társadalmi nyereséget, ezért az új és modernizált kormányzati információs források alapértelmezés szerint nyíltaknak és gépileg olvashatóaknak kell lenniük. A kormányzati információt, egész életciklusán keresztül, értékként kell kezelni, támogatandó az interoperabilitást és nyíltságot mindenütt, ahol lehetséges és jogilag megengedhető, így biztosítva hogy a köz számára olyan módon teszik hozzáférhetővé az adatokat, hogy azok könnyen megtalálhatóak, elérhetőek és használhatóak. Miközben ez lesz az új, alapértelmezett állapota a kormányzati adatoknak, a minisztériumoknak és kormányzati szervezeteknek biztosítaniuk kell a magánadatok védelmét, a bizalmasságot és a nemzetbiztonságot.

2. szakasz, Nyílt Adatpolitika
A központi kormányzat adminisztratív vezetéséért felelős hivatal (Office of Management and Budget ) vezetője, egyeztetve az Informatikai Főigazgatóval ( Chief Information Officer ), a Műszaki Főigazgatóval (Chief Technology Officer) és a szabályozási ügyekért felelős hivatal (Office of Information and Regulatory Affairs) vezetőjével, elősegítendő, hogy a kormányzati információt értékként kezeljék, útmutatót fog kibocsátani a nyílt adatokról (Open Data Policy), összhangban a következő dokumentumokkal:
Átláthatóság és nyílt kormányzat , 2009. január 21. (feljegyzés)
Utasítás a nyílt kormányzatról 2009. december 8.
Utasítás a kormányzati irat- és levéltári anyagok kezeléséről 2012. augusztus 24. (pdf)
Bővíteni a szövetségileg finanszírozott tudományos kutatás eredményeihez való hozzáférést! 2013. február 22. (pdf) (feljegyzés)
Digitális kormányzat : XXI. századi platformot kialakítani az amerikai nép jobb szolgálatára, 2012. május 23. (a szövetségi kormány e-kormányzati stratégiája)

Az Útmutató a Nyílt Adatokról szükség szerint frissítendő.

(b) Az Útmutatóban foglaltakat a szövetségi kormányzat szervezeteinek végre kell hajtaniuk, betartva az ott megszabott egyes határidőket. A megvalósítás során az információ életciklusának minden szakaszára el kell végezni a magánadatok védelmének, a bizalmasságnak és a biztonsági kockázatoknak teljes elemzését. Ennek az a célja, hogy meg lehessen határozni, hogy milyen információt nem szabad nyilvánosan elérhetővé tenni. Ezt a vizsgálati folyamatot az adott szervezet adatvédelemért felelős vezetőjének kell felügyelnie. Alapvetően fontos, hogy az elérhetővé tevés ne sértsen jogszabályt, rendelkezést, vagy ne veszélyeztesse a magánadatok védelmét, a bizalmasságot vagy a nemzetbiztonságot.

3. szakasz, Megvalósítás
(a) Az Útmutató megjelentetése után 30 napon belül az Informatikai és a Műszaki Főigazgató eszközök és példák nyílt, online gyűjteményét hozza létre, segítendő az Útmutató integrálását a kormányzati szervezetek működésébe. Ezt szükség szerint rendszeresen frissíteni kell, hogy biztosítva legyen a nyílt adatok alkalmazásával kapcsolatos eljárások alkalmazásának támogatása.

(b) Az Útmutató megjelentetése után 90 napon belül a szövetségi kormányzat felelős vezető tisztségviselői és illetékes testületei – a közbeszerzés, pénzügyek, informatika és irat- és levéltárügy területein – közösen kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az Útmutató előírásai beépüljenek a szövetségi kormányzat közbeszerzési és pénzügyi támogatási folyamataiba. Ide tartoznak mintaszerződések, mintaintézkedések, valamint eszközök fejlesztése a szervezetek szakemberei számára.

(c) Az Útmutató megjelentetése után 90 napon belül a szövetési kormányzat munkájának hatékonyságáért felelős vezető tisztségviselő (Chief Performance Officer) és testület (President’s Management Council) tárcaközi célokat határoz meg az Útmutató megvalósításának követésére. A szervezetekkel együttműködve növekvő mértékű teljesítendő célokat határoznak meg, biztosítva, hogy ezeknek a céloknak az elérése mérésen és teljesítendő feladatokon nyugszik (metrics and milestones). Az előrehaladást a szervezetek vezetőinek kell figyelemmel kisérniük és elemezniük.

(d) Az Útmutató megjelentetése után 180 napon belül a kormányzati szervezeteknek jelenteniük kell a hatékonyságáért felelős vezető tisztségviselőnek, hogy a számukra meghatározott célok teljesítése hogyan halad. Ezután a jelentéseket minden negyedévben el kell készíteniük.

Barack Obama

Forrás:
Executive Order — Making Open and Machine Readable the New Default for Government Information; The White House; 2013. május 9.
Lásd még:
What is an information asset?; The National Archives (pdf)

Törvények, rendeletek

Több társadalmi megbízatású polgármesteri tisztség jöhet létre

„A díjazás nélkül dolgozó polgármesterek lehetséges számának növeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájával ért véget az Országgyűlés e heti ülése. A Ház keddtől újabb háromnapos üléssel folytatja munkáját.

A jövőben nem a háromezer, hanem a hétezer lélekszámúnál kisebb települések kaphatnak lehetőséget arra, hogy társadalmi megbízatású polgármestert válasszanak. Az erről szóló törvénymódosítást Lipők Sándor (Fidesz) ismertette az előterjesztők nevében, hangsúlyozva, a változtatás megoldást jelenthet azon településeknek, amelyeknek gondot okoz a polgármester díjazásának előteremtése.
Hegedüs Lorántné (Jobbik) felszólalásában álmegoldásnak nevezte a változtatást, mondván arra azért van szükség, mert a kormány nem biztosít elegendő forrást az önkormányzatoknak.

A szocialista Göndör István hangsúlyozta, a 2013-as költségvetés okozta károkat nem lesz képes orvosolni a törvénymódosítás. Hozzátette, egy közel hétezres település anyagi helyzetén nem változtatna jelentősen a polgármester díjazásának elmaradása.

Lipők Sándor zárszavában a kritikákra válaszolva azt mondta, a díjazásukról lemondó polgármesterek hasznos célokra is fordíthatják fel nem vett fizetésüket.
Az ülést levezető Balczó Zoltán lezárta a javaslat általános vitáját…”

Forrás:
Több társadalmi megbízatású polgármesteri tisztség jöhet létre; ÖNkorNEt/MTI; 2013. május 16.
T/11104 A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény módosításáról (pdf)

Előterjesztés: 2013. évi … törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

„Összehangolják az árva művek felhasználására vonatkozó hazai és uniós szabályozást

Az előterjesztés az egyes szellemi tulajdon tárgyú törvények között módosítja a szerzői jogról szóló törvényt, melynek célja az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése, azaz az irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető hazai szabályozás megalkotása. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, melynek tartalma módosulhat, ezért az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.

Az átültetendő irányelv az olyan szerzői jogi védelem alatt álló alkotások (művek és hangfelvételek) felhasználásának szabályait rendezi, amelyek jogosultja – a felkutatására tett gondos kutatás ellenére – ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik (árva művek). Az irányelv által teremtett szabályozás egységesíti és megkönnyíti az egyes közfeladatokat ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, és az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerése által lehetővé teszi azok jogszerű, határon átnyúló felhasználását.

Az új szabályok bevezetésével a törvényben meghatározott intézményi kör és a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet – a gondos jogosultkutatás elvégzését és a kutatás eredményének a saját és az európai nyilvántartásban való rögzítését követően – hatósági engedély megszerzése nélkül felhasználhatja az állománya részét képező árva műveket. A kedvezményezetti körön kívüli felhasználók, illetve az irányelv hatályán kívüli felhasználási módok és műtípusok tekintetében továbbra is szükséges lesz a hatósági engedély megszerzése.

Az előterjesztés egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények – a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló, és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényt is módosítja. A javaslat – a törvényeket érintő technikai és kodifikációs jellegű kiigazításokon túl – meghosszabbítja a szabadalmazási eljárásban az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidőt és megteremti ugyanennek a dokumentumnak a gyorsított (két hónapos határidővel történő) elkészítésének lehetőségét.

Az tervezet továbbá a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény, és a hagyatéki eljárásról szóló törvény kisebb kiigazítását is tartalmazza…”

Forrás:
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 10. (pdf)