Skip to main content

23. szám, 2013. június 3.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Megvalósította a KIM a meghatározott reformokat

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az elmúlt három évben megvalósította a kormány által meghatározott szakpolitikai reformokat, a következő egy évben a finomhangolás, a rendszer „bejáratása” lesz a feladat – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken a tárcája hároméves teljesítményét értékelő sajtótájékoztatóján.

A miniszter felidézte, hogy 2010-ben három területen, a központi és a területi közigazgatás, illetve az igazságszolgáltatás reformjában akartak előrelépést elérni.

A kormányalakításnál az volt az egyik alapvető célkitűzés, hogy reformokkal segítsünk azokon a területeken, ahol Magyarország súlyosan versenyképtelennek bizonyult – tette hozzá.

Elmondta: a központi közigazgatás reformjának következtében az állami intézményrendszer fiatalabbá és karcsúbbá vált az elmúlt három évben, hiszen 100 ezerről 83 ezerre csökkent kormánytisztviselői létszám.

A KIM 18 milliárd forinttal kevesebb pénzből látja el sok esetben bővült feladatkörét, mint 2010-ben, és a fiatalítást jelzi, hogy a tárca kormánytisztviselőinek kétharmada mára 40 év alatti. Jelezte azt is: a KIM kormánytisztviselői körében radikálisan javult az idegennyelvtudás és a képzettségi szint is, így ma a minisztérium sokkal „versenyképesebb”, mint elődei.

Felidézte, hogy 2010-ben szakítani akartak az addig hagyományosnak tekintett minisztériumi modellel, amelyben minden tárca a saját ágazatának lobbistája, ehelyett francia és brit mintára egy olyan csúcsminisztériumi modellben gondolkoztak, ahol a speciális feladatot ellátó tárcák – külügy, hadügy – mellett egy-egy nagyobb fókuszpont mentén fogják össze az ágazati politikákat.

Az államigazgatási átalakítás másik fókuszpontjának nevezte az „intézménydzsungel” egyszerűsítését, aminek eredményeképpen a 2010-ben létező hat háttérintézmény (Wekerle Sándor Alapkezelő, Nemzeti Közigazgatási Intézet, ECOSTAT, Igazságügyi Szolgálat, KIM Vagyonkezelő, Nemzeti Államigazgatási Központ) helyett 2013-ban már csak egy szerv, a Közigazgatási és az Igazságügyi Hivatal működik.

Közölte: a deregulációnak köszönhetően az elmúlt három évben 864 országgyűlési határozatot, 1966 kormányhatározatot és 460 törvényt helyeztek hatályon kívül, ezek az előző évtizedekben elfogadott idejétmúlt rendelkezések voltak, amelyek a hatályos jogszabálytárban csak a helyet foglalták.

A miniszter kiemelte még az elektronikus közigazgatás egyszerűsítését, az informatikai fejlesztések közül pedig a 24 órán belüli útlevél igénylést és az Országgyűlés által most elfogadott elektronikus anyakönyvi rendszert. A miniszter értékelése szerint a bevezetett intézkedésekkel közel 25-30 százalékkal csökkentek a lakosság és a vállalkozások adminisztrációs terhei.

A területi közigazgatás reformjáról szólva elmondta: 2010 szeptemberétől visszaállították az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a megyei közigazgatási hivatalokkal, majd 2011 januárjától létrejöttek a megyei kormányhivatalok, 2013 januárjától pedig a 175 járási, illetve 23 kerületi hivatal. Példa nélkülinek nevezte, hogy a járási rendszer területi és hatásköri beosztásának kialakítását komolyabb viták nélkül tudták megvalósítani.

Az ügyintézés megújításáról szólva kiemelte a 2011. január 1-jétől felálló kormányablakok rendszerét, amelyben az állampolgárok hétfőtől péntekig, reggel 8-este 8-ig tudják ügyeiket intézni, jelenleg 63, július 1-jétől 150 ügykörben. Jelezte azt is, hogy további forrásokat szánnak a kormányablak-rendszer akadálymentesítésére.

Az igazságszolgáltatás reformja kapcsán a miniszter elmondta: a három év alatt elfogadták az új alaptörvényt, valamint 57 sarkalatos törvényt, 643 törvényt, és ezek közül is két kiemelkedő kódexet, a büntető törvénykönyvet és a polgári törvénykönyvet, ugyanakkor további két kódex – a büntetőeljárási és a polgári eljárási törvénykönyv – kodifikációs munkáinak előkészületei is zajlanak. Hozzátette: a bírói szervezetben megtett átalakításokat jelzi az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács, valamint a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a járásbíróságok létrejötte.

Navracsics Tibor az MTI kérdésére megerősítette: informálisan valóban bíztató jeleket kaptak Brüsszeltől az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyben, de nem kaptak még formális választ. Ha ez megtörténik, akkor a szükséges változtatásokat átvezetjük – tette hozzá a miniszter, aki szerint az Európai Bizottság által aggályosnak tartott másik két kérdésben – a politikai hirdetések közzétételének korlátozásával és az EB-ítéletből fakadó fizetési kötelezettség alaptörvényi szabályozásával kapcsolatban – is a várnak a hivatalos válaszra. A Magyar Nemzet pénteken írt arról, hogy információi szerint az Európai Bizottság – informálisan – elfogadta az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos magyar választ. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke április 12-én írt újabb levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megerősítette az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályait.”

Forrás:
Megvalósította a KIM a meghatározott reformokat; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 31.

Bíróságok és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„Gyakornoki programok indításáról állapodott meg három bírósággal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a dokumentumot a Szegedi Ítélőtáblán írták alá. Ha a három bíróságon eredményesnek bizonyul a kezdeményezés, azt az egész országra szeretnék kiterjeszteni a jövőben.

A szegedi táblabíróság elnöke, Harangozó Attila elmondta, a megállapodás célja, hogy az NKE hallgatói bekapcsolódhassanak a Szegedi Ítélőtábla, a Budapest Környéki, illetve a Szegedi Törvényszék szakmai gyakornoki programjába, így a közszolgálati munkára készülők, a jövő katona- és rendőrtisztjei, közigazgatási szakemberei már tanulmányaik során betekintést nyerhessenek az igazságszolgáltatás munkájába.

Patyi András rektor közölte, egyetemükön nem folyik jogászképzés, a közigazgatási pályára lépők döntő többsége viszont a jelenleg Magyarországon működő nyolc jogi karról kerül ki. Nagyon fontos, hogy mellettük azok is betekintés nyerjenek a jog világába, a bíróságok munkájába, akik nem kaptak jogi képzést, és lássák, miként kezeli a jogrendszer a társadalmi vitákat.

A Budapest Környéki Törvényszék elnöke, Hilbert Edit kifejtette, az igazságszolgáltatás számára is nagyon fontos, hogy minél képzettebb, a jogban is járatos ember dolgozzon a közszolgálatban. Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék megbízott vezetője pedig arról beszélt, hogy a csongrádi megyeszékhelyen a közigazgatási és a munkaügyi bíróság munkájába szeretné majd bevonni az NKE-ről érkező gyakornokokat.

Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese a program részleteiről elmondta, a 2013/14-es tanévben öt-öt gyakornokot fogad a három bíróság azon hallgatók közül, akik legalább négyes tanulmányi átlagot értek el, érdeklődnek a bíróságok munkája iránt. Előnynek számít, ha valaki tudományos diákköri munkát is végez. A gyakornokok a bíróságokon bírói tanácsok mellé beosztva végzik munkájukat.”

Forrás:
Bíróságok és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem; ETK Önkormányzati Klub; 2013. május 22.

Adatvédelem az okostelefonok alkalmazásfejlesztéseinél

„Az okostelefonok térhódításával egyre inkább előtérbe kerülnek a mobilalkalmazások használatának veszélyei, illetve az alkalmazásfejlesztők és készítők adathozzáférési jogainak kérdései. Az Európai Parlament és Tanács egy olyan munkacsoportot hozott létre, mely adatvédelmi állásfoglalásában ajánlásokat fogalmaz meg mind a gyártók, mind az alkalmazásfejlesztők részére.

Fókuszban a felhasználók tájékoztatása
„Elsődleges cél a felhasználók jobb tájékoztatása és figyelmük felhívása a mobilalkalmazásokban rejlő adatvédelmi veszélyekre, valamint az adathozzáférési jogokra. Az adatgyűjtési funkciónak például deaktiváltnak kell lennie és csak egyértelmű hozzájárulás alapján aktiválható” – tájékoztat Torsten Braner, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere. A Munkacsoport többek között azt javasolja, hogy egy-egy alkalmazás első indításakor az alkalmazásba legyen integrálva egy, az adatgyűjtés lehetőségére vonatkozó kérdés vagy arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy az alkalmazás megkísérelheti a személyes adatokhoz való hozzáférést. Számos szolgáltató már a telepítés előtt figyelmezteti a felhasználókat erre. A Munkacsoport javaslata alapján azonban ezen figyelmeztetéseket magának az alkalmazásnak is még egyszer meg kellene mutatnia.

Adatvédelem a mindennapi felhasználás során is
Az adatvédelmi biztosok tartalmi szempontból megkövetelik továbbá azt is, hogy minden alkalmazáshoz hozzá kell rendelni egy világos, érthető és könnyen elérhető adatvédelmi nyilatkozatot, valamint egy központi ügyfélszolgálatot. „A mindennapi használat során azonban pont ezzel összefüggésben gyakorlati problémákkal is szembe kell nézni” – mondja Torsten Braner. „Felmerül ugyanis a kérdés, hogy milyen nyelven készüljön az érthető és világos adatvédelmi nyilatkozat. Elegendő-e például egy angol nyelvű változat, vagy azt a felhasználó részére a saját nyelvén is elérhetővé kell tenni?” – vázolja a legalapvetőbb kérdéseket a közösségi jogász.

A hirdetők hozzáférési jogait is korlátozni kell
A fentiek mellett fontos, hogy minden felhasználót tájékoztasson a szolgáltató az esetleges adatkezelési hibákról az adatvédelmi irányelvben meghatározottak szerint. Végezetül pedig minden harmadik fél (pl. hirdetők) bármely nyomon követő beállítása alapértelmezett módon le legyen tiltva, és minden esetben csak a felhasználó hozzájárulása alapján kerüljenek ezen alkalmazások aktiválásra.
Adatvédelmi szempontból ezek az ajánlások nem bírnak jogi erővel, a „29. Cikk Munkacsoport“ állásfoglalásaival sokkal inkább a vonatkozó európai uniós adatvédelmi szabályok betartatását szorgalmazza – összegez a szakember. ”

Forrás:
Adatvédelem az okostelefonok alkalmazásfejlesztéseinél; Jogi Fórum/Taylor Wessing e|n|w|c; 2013. május 30.

Folyamatos a párbeszéd a közigazgatás szereplőivel

„A Heves Megyei Kormányhivatal adott helyet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) soron következő fórumának szerdán. Az önkormányzati érdekek védelmére hivatott szervezet lehetőséget nyújtott a településvezetők észrevételeinek megvitatására. Aki közösségi életet irányít, az igen összetett feladatot vállal – fogalmazott dr. Zongor Gábor főtitkár, majd hozzátette: a felelősség mellett ugyanakkor módunk van a jogi környezet tevőleges alakítására is.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke elmondta: a hazánkban zajló közigazgatási reform példaként szolgál a szomszédos Szlovákiának is, ahol a magyar kormányhivatalokéhoz hasonló rendszert szeretnének a közeljövőben bevezetni. Szavai szerint a legfontosabb reformlépés a járások kialakítása volt, hiszen az állami feladatok finanszírozása már elviselhetetlen terheket rótt az önkormányzatokra.

Horváth László kormánymegbízott tájékoztatójában megköszönte az államigazgatás újraszervezése érdekében végzett közös munkát. Kiemelte, hogy a politikai elit hamis közmegállapodása vált tarthatatlanná 2010-re. 1990-től ugyanis egyre több állami feladatot róttak a helyhatóságokra, amelyeket folyamatosan csökkenő forrásokkal tetéztek. Ez Magyarország számára komoly versenyhátrányt jelentett a régióban. A közismerten magas költségű és alacsony hatékonyságú államigazgatás felszámolása nem tűrt további halasztást. Heves megyében, ahol a települések 40 százalékában háromezernél kevesebben laknak, éveken át csupán a folyamatos hitelfelvétel és az ÖNHIKI támogatás jelentette az egyetlen reményt a gazdasági túlélésre. Sokszor olyan alapszolgáltatások kerültek veszélybe, mint az iskolák, óvodák fűtése – emlékezetett a kormánymegbízott. A változáshoz végre megvolt a politikai szándék és a bátorság, bár a reformokat egy válság sújtotta Európában, egy legyengült gazdaságú országban kellett végrehajtani. A folyamat közben párbeszédet folytattak a közigazgatás szereplői, melynek köszönhetően zökkenőmentesen, az önkormányzatok kéréseinek megfelelően sikerült kialakítani a járási határokat. Ebben a ciklusban az ügyintézést megkönnyítő kormányablakok is megkezdik működésüket a járási székhelyeken. Horváth László nagy eredménynek tartja, hogy a megyei települések elöljárói gyakran keresik meg a kormányhivatalt szakmai tanácsokért, mintegy előzetes kontrollt kérve bizonyos önkormányzati döntések kapcsán.

A fórumon egyebek mellett szó esett a hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati feladatokról, a közfoglalkoztatás 2013. évi rendszeréről, és a TÖOSZ aktuális önkormányzati ügyeiről is, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényből adódó aktuális feladatokról pedig a Belügyminisztérium illetékesei tájékoztatták a jelenlévőket.”

Forrás:
Horváth László: folyamatos a párbeszéd a közigazgatás szereplőivel; Heves Megyei Önkormányzat; 2013. május 30.

Uniós forrásból készülő ágazati hatásvizsgálatok és stratégiák a fejlesztési tárcánál

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Új Széchenyi Terv támogatásával dolgozza ki az infokommunikációs, energetikai és fejlesztéspolitikai szakterület hosszú távú tervdokumentumait. A 2014-2020 közötti időszakra szóló hatásvizsgálatok és stratégiák megalkotását célzó projekt 2013 márciusában kezdődött és szeptemberben zárul, teljes költségvetése 175 millió forint.

Május végén készült el a nemzeti mobilfizetési rendszer működési kereteit rögzítő jogszabályokhoz szükséges hatásvizsgálat és egy elemzés a feketegazdaság elleni fellépés lehetőségeiről az infokommunikációs iparág területén. Folyamatban van a Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Szemléletformálási Cselekvési Terv és a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia előzetes anyagainak kimunkálása is. A projekt részeként nyerhet végleges formát egyebek mellett a Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia, a Nemzeti Űripari Szakpolitikai Stratégia, az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól szóló Zöld Könyv vagy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

Az Államreform Operatív Program projektje európai uniós forrásból biztosít finanszírozást a tárcák számára stratégiai tervdokumentumaik létrehozásához. A minisztériumi, háttérintézményi és külső szakértők bevonásával készülő anyagok a követendő szakpolitikai irányok kijelölésével alapozzák meg a kormányzati munkát. A koncepciók a piaci szereplők orientációját is segítik, a vállalkozások a dokumentumok alapján tervezhetik, ütemezhetik saját fejlesztési elképzeléseit.

A „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban” című, ÁROP 1.1.19-2012 kódszámú projekt az Új Széchenyi Terv forrásaiból, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Forrás:
Uniós forrásból készülő ágazati hatásvizsgálatok és stratégiák a fejlesztési tárcánál; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. május 31.

Közigazgatási, politikai informatika

Átvágtak egy kábelt – teljesen leállt a parlamenti kommunikáció

„Teljesen leállt a képviselői irodaház informatikai rendszere.

A képviselői irodaházban nem működik a belső kommunikáció, nem lehet nyomtatni, nem működik az adminisztráció – közölte a 444.hu. A portált szerint „megbénult az élet, az irodisták most azon aggódnak, hogy lesz ebből napirend holnapra”. Ezzel összefüggésben leállt a parlament weboldala (parlement.hu, mkogy.hu) is, ami egy szerveren fut a belső rendszerrel.

Az Országgyűlés hivatala csütörtök délután azt közölte, hogy átvágtak egy kábelt, emiatt nem érhetőek el a parlament internetes oldalai, és a levelezőhálózat sem működik. A hiba elhárításán dolgoznak, a felhasználók megértését és türelmét kérik – írta a hvg.hu.”

Forrás:
Átvágtak egy kábelt – teljesen leállt a parlamenti kommunikáció; Napi Gazdaság; 2013. május 30.

Kiberhadviselésre fog hadgyakorlatozni a kínai hadsereg

„Kiberhadviselésre kiképzett egységekkel, a különleges erőkkel, a szárazföldi csapatokat támogató légierővel és az elektronikai hadviselés egységeivel közös nagy hadgyakorlatra készül a kínai hadsereg a következő hónapban – írta az állami média híradása nyomán a hongkongi South China Morning Post című lap csütörtökön.

Elemzők úgy vélik, hogy a maga nemében egyedülálló gyakorlat a hagyományos és az elektronikai hadviselés, a hadsereg erejét és a kifinomultságát lesz hivatott demonstrálni. Egyben üzenet lesz a világnak és a térségben Kínával vitában álló országoknak, elsősorban a Fülöp-szigeteknek és Japánnak.

Az eseményekben szerepet kap nyolc katonai akadémia is, helyszíne pedig a szárazföldi Kína legnagyobb katonai gyakorlóterepén, a belső-mongóliai Csuriho bázison lesz. A kínai Népi Felszabadító Hadseregnek ez lesz az első olyan gyakorlata, amelybe a különböző harcoló erők mellett a digitális technológiát is bevonják és a modern hadviselés forgatókönyve szerint rendezik.

„A támadó hadműveletek nem azt jelentik, hogy a hadsereg megelőző csapásmérést gyakorol, hanem aktív védelmi stratégiát szimulál az országot érő támadás elhárítását feltételezve” – magyarázta Hszü Kuang-jü nyugalmazott tábornok, a pekingi fegyverzetellenőrzési és leszerelési szövetség vezető kutatója…”

Forrás:
Kiberhadviselésre fog hadgyakorlatozni a kínai hadsereg; HVG.hu/MTI; 2013. május 30.

Uniós forrásból bővíti a VM az elektronikus földhivatali eljárásokat

„Másfél milliárd forintot nyert el az EKOP keretéből a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) és a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya az elektronikus földhivatali ügyintézés bővítésére. A jövőben a társasház és szövetkezeti ház adatok, az ingatlan nyilvántartás egyéb önálló ingatlanok digitalizált alaprajzainak on-line elérése mellett az ügyfeleknek lehetősége lesz arra is, hogy földhivatali ügymenetük állását ellenőrizzék. Az új szolgáltatások többsége ingyenes lesz.

Másfél milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el a FÖMI az Új Széchenyi Terv EKOP keretéből az elektronikus földhivatali eljárások ügyfélbarát bővítésére. A DALNET24 – digitalizált alaprajzok a neten keresztül a nap 24 órájában – elnevezésű programban egyrészt digitalizálnák a földhivatali ügyintézéshez a legnagyobb számban kapcsolódó társasház és szövetkezeti ház ügyiratokat, adatokat, dokumentumokat, országosan biztosítva a társasház- és szövetkezeti ház adatok egységes, hatékony kezelését és folyamatos szolgáltatását.

Emellett a TakarNet24 hálózaton elérhetővé teszik az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisait az egyéb önálló ingatlanok digitalizált alaprajzaival kiegészítve. Az ügyfelek bármikor nyomon követhetik majd, hogy földhivatali ügyeik a hivatali eljárás mely fázisában tartanak. A szolgáltatások igénybe vételét különböző keresési lehetőségek támogatják majd. A szolgáltatások egy része ingyenesen, az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére köteles szolgáltatások pedig elektronikus fizetés alkalmazásával vehetőek majd igénybe.

A folyamatok elektronizálásával, az ügymenet újragondolásával, ügyintézési, ellenőrzési és adatszolgáltatási folyamatok korszerűsítésével, bizonyos munkarészek elektronikus fogadásával létrejön a vonatkozó földhivatali munkafolyamatok megújítása, amely jelentős lépés a földhivatalok életében az elektronikus ügyintézés, az adatok komplex szolgáltatásának és széles körű hasznosíthatóságának irányába.”

Forrás:
Uniós forrásból bővíti a VM az elektronikus földhivatali eljárásokat; Kiss Melinda; Napi Gazdaság; 2013. május 29.

Távozik a NAV elnökhelyettese

„Kalmár István, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai elnökhelyettese kérte kormányzati szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését június 30-i hatállyal.

Kalmár István egyben azt is kérte, hogy az elnökhelyettesi feladatok ellátása alól május 30-val mentesülhessen.

A hivatal elnöke a kérelmet elfogadta, és május 30-i hatállyal Vágujhelyi Ferenc informatikai szakfőigazgatót kinevezte informatikai elnökhelyettessé – közölte a NAV csütörtöki közleményében.”

Forrás:
Távozik a NAV elnökhelyettese, meg is van az utódja; HVG.hu/MTI; 2013. május 30.

Informatika, távközlés, technika

Megszűnhetnek a barangolási díjak az Európai Unióban

„Az egységes piacért küzdő felelős alelnök ezen kívül kiáll a netsemlegesség és a fogyasztói jogok erősítése mellett is.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) digitális menetrendért felelős alelnöke tegnap a nála szokásosnál is keményebb beszédet mondott tegnap az Európai Parlamentben, és az egységes távközlési piacért már évek óta harcosan küzdő biztos kijelentette, hogy e cél elérése érdekében el kell törölni a barangolási (roaming-) díjakat, és erre ő jövő tavasszal javaslatot fog tenni.

A digitális fejlesztésekért felelős alelnök pozícióját 2010-ben elfoglaló Neelie Kroes a kezdetektől fogva határozottan kiáll amellett, hogy az információtechnológiában érezhető lemaradását az Európai Unió (EU) csakis akkor hozhatja be, ha a szétforgácsolt erőit egyesíti, kaotikus nemzeti szabályozásait egységesíti, vagyis egységes piacot teremt meg. Ezeket az erőfeszítéseket több nagy távközlési cég is támogatja, ugyanis számukra is hátrányos befektetési szempontból, hogy az európai piac a sokféle helyi szabályozás miatt fragmentált. Ennek érdekében az alelnök csapata elkezdett kidolgozni egy tervet, mely a távközlési piacot reformálná meg, ám a nagy nekibuzdulás eddig még kevés eredményt hozott. Egyrészt azért, mert a 27 nemzeti távközlési felügyeletet felváltani hivatott központi brüsszeli ellenőrzés terve ellenállásba ütközött, másrészt pedig azért, mert Joaquín Almunia, az EB versenyügyi biztos aggodalmait fejezte azokkal a tervekkel kapcsolatban, melyek megkönnyítenék a nagy távközlési cégek egyesülését, a fúziókat.

A barangolási díjak története viszont kivételes sikernek mondható. A roamingtarifák radikális csökkentéséért még a korábbi távközlési biztos, Viviane Reding indított harcot, ő volt az, aki 2007-ben az árbevételüket féltő mobilszolgáltatók tiltakozása ellenére is keresztülvitte az erről szóló törvényjavaslatot az Európai Parlamenten. Az általa kijárt új szabályozás a telefonhívások (beszéd) és az adatforgalom (internet, sms) uniós roamindíjait 2011-ig évente lépcsőzetesen csökkentette. Ezt az utat járta tovább Kroes asszony is, és a következő fázisban 2014-ig újabb komoly csökkentés zajlik.

A Kroes-beszéd, illetve a távközlési reform lassú előrehaladása értelmezéséhez természetesen azt is meg kell említeni, hogy a tisztségviselők megbízatása jövő tavasszal lejár, így Neelie Kroes megszólalásai már választási kampánya részeinek is tekinthetőek.

Az alelnök csapatához közel álló források szerint egyébként a készülő távközlési reformcsomagba a roaming eltörlése mellett bekerül majd a netsemlegesség biztosításának előírása is – vagyis hogy például a szolgáltatók nem korlátozhatják az olyan internetalapú szolgáltatásokat, mint a Skype, illetve tilos lenne ilyenkor az előfizető lehetőségeit a kapcsolat sebességének lassításával korlátozni.”

Forrás:
Megszűnhet a roamingdíj az EU-ban; Dajkó Pál; IT café; 2013. május 31.

A kicsi a nyerő!

„A hordozható eszközök a legnépszerűbbek, s az általuk garantált állandó jelenlét.

Az Ipsos nemzetközi online felmérése szerint függetlenül attól, hogy hol vagyunk, kommunikációs eszközeink segítségével állandó kapcsolatban vagyunk a közösségi térrel, mégpedig átlag több mint két (2,3 db) eszköz használatával. A magyarok eszközhasználati intenzitása is e körül mozog (közel 2 db).

Ha pedig a technológia kerül terítékre, akkor a kis méretre és a mobilitásra szavazunk.

Nemzetközi szinten legtöbbünk „ruhatárának” része a mobiltelefon (82%), s a laptop (66%) is megelőzte az asztali számítógépet (60%). Sőt 17%-nyian rendelkeznek már tablettel.

Figyelemre méltó, hogy a felnőtt magyar lakosság 44%-a használ laptopot, 73%-a pedig asztali számítógépet (tehát nálunk még nem történt meg a helycsere), és mindössze 4% tabletet…”

Forrás:
A kicsi a nyerő!; Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.; 2013. május 28.

A mobil világ nagy vesztese a Microsoft lehet

„Egy elemző összefoglalta a mobil eszközök piacának legfontosabb mutatóit, hogy kiemelje a minőségi változás jeleit.

Az általában kisebb-nagyobb meglepetéseket okozó grafikonjairól és bemutatóiról ismert szabadúszó elemző, Benedict Evans most a brit Enders Analysis piackutató számára készített egy jelentést, melyben a rendelkezésére álló adatok alapján azt vizsgálta, hogy a mobil eszközök terjedése milyen hatásokkal jár, járt a piac különböző szegmenseiben. A bemutatót a Business Insider közölte le.

Az elemzés első diája a PC-eladásokon belüli átstrukturálódást mutatja be 2000-től 2012-ig. Az ábrán világosan látható, hogy a folyamatos növekedés a vállalati értékesítés esetében 2009-ben tört meg, majd hamarosan visszaállt a 2007-es szintre, és azóta jórészt stagnál, illetve enyhén növekszik. A magánfelhasználók esetében a válság sem okozott visszaesést, sőt, ám a táblagépek megjelenése után visszaesett a forgalom. A 2009 óta mérhető tableteladások viszont még mindig meredeken növekednek. Hasonló tendencia látszik azon az ábrán is, ahol már felveszik az okostelefonokat is: kiderül, hogy a telefonok eladásának növekedési üteme még a tabletekét is messze maga mögött hagyja – a mobiltelefonok piaca is folyamatosan bővül, még mindig nem tapasztalható visszaesés. Az előrejelzést bemutató dia szerint a globális éves PC-forgalom valószínűleg 300 millió eladott gép körül stabilizálódik, míg a mobil eszközöknél továbbra is rohamos növekedés várható. Érdemes kiemelni a 10-es diát, amely bizonyosan izzó vitákat fog még generálni: ez a slide azt mutatja, hogy az internetképes eszközök piacán a Microsoft a 2009-es 90 százalékos részesedéséből hatalmasat veszített, hiszen 2013 márciusában már csak a piac kevesebb mint negyedét birtokolta.

Ebben az új mobilvilágban jelenleg két herceg van, az Apple és a Samsung. Üzleti oldalról nézve igen érdekes a 11-es dia, amelyen látható, hogy mind az Apple, mind a Samsung a drágább készülékek terén alapozta meg sikerét, hiszen az eladott készülékek számát tekintve a két vállalat körülbelül az igények 30 százalékát szolgálja ki, ugyanakkor a globális piacon az összárbevétel körülbelül 70 százaléka, az üzemi eredménynek pedig közel 100 százaléka landol a két vezető vállalatnál.

A táblagépek piaci előrejelzése szerint idén több mint 200 millió ilyen eszközt adnak majd el, ezek többsége héthüvelykes kijelzőjű, 300 dolláros vagy ez alatti kategóriájú lesz. 2012-ben a 120 millió eladott táblagép több mint fele iPad volt, ám ez a helyzet valószínűleg megváltozik, ugyanis fontos, trendszerű jelenség az olcsó kínai androidos tabletek egyre nagyobb száma: idén a 200 millióból várhatóan 125 millió készülék ilyen lesz. A táblagépek népszerűségének növekedése könnyen véget vethet az elektronikus könyvolvasók igazából még meg sem kezdődött karrierjének.

A mobil eszközök terjedése és az internetes üzletek népszerűsége tovább erősíti a bővülő netes gazdaságot, melynek négy nagy globális főszereplője van: az Apple, a Google, a Facebook és az Amazon. Az aktív felhasználók, ügyfelek száma az Amazon kivételével a három másik cégnél folyamatosan és dinamikusan nő. A platformokat tekintve két egyértelmű győztes van: az iOS és az Android.

Az elemző szerint a jövő irányait tekintve a kulcskérdés a gazdasági ökoszisztéma, ennek minősége fog dönteni. Evans ezt röviden úgy fogalmazza meg, hogy az Apple esetében a kialakított ökoszisztéma adja el a hardvert, míg a másik három cégnél maguk a készülékek biztosítanak olyan lehetőségeket, amelyek a felhasználókat az online szolgáltatások felé terelik. Hogy melyik milyen mértékben lesz sikeres a jövőben, annak megtippelésére az elemző már nem vállalkozik.”

Forrás:
A mobil világ nagy vesztese a Microsoft lehet; Dajkó Pál; IT café; 2013. május 28.
Mobile Is Eating The World; Benedict Evans; 2013. május 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Több szabad szoftvert használhatnak a francia iskolákban

„A francia parlament felsőháza, a szenátus egy olyan ajánlást akar elfogadni, amely a helyi általános és a középiskolákat arra ösztönözné, hogy még több nyílt forráskódú programot alkalmazzanak.

Amennyiben az előterjesztést elfogadják, úgy Franciaországban először történik meg, hogy a szabad szoftverek egy törvény részévé válnak. A javaslat a szenátusból a francia parlament alsóházába, a nemzetgyűlésbe kerülhet, amely június 3-án tűzi napirendjére a kérdést. Az ajánlás a nyílt forráskódú alkalmazásokon túl a nyílt dokumentumformátumok használata mellett is lobbizik. A L’April nevű érdekcsoport üdvözölte az ajánlást és azt szeretné, ha a jövőben a jogszabály előírná a szabad e-oktatási programok használatát azért, hogy a népesség minden rétege egyenlő feltételek mellett juthasson hozzá ezekhez a megoldásokhoz és a nyílt dokumentumformátumokhoz.

A Conseil National du Logiciel Libre (CNLL) kereskedelmi csoport szintén nagy örömmel fogadta a bejelentést. A francia IT-ágazat több mint 300 vállalatát tömörítő szervezet rámutatott, hogy Francois Hollande francia elnök ezzel a lépéssel betartja az egyik választási ígéretét. A CNLL álláspontja szerint a nyílt dokumentumformátumok a jövőben az iskolákban, az egyetemeken, a különböző tanulmányi versenyeken és vizsgák során is nagy szerepet kaphatnak. A csoport emellett azt követelte, hogy ezeket a formátumokat a jelenleginél nagyobb mértékben használják a közigazgatásban és a különböző műszaki területeken is. Az IT-cégek továbbá felhívták a figyelmet arra is, hogy az ingyenes programok minden diák számára biztosítják az egyenlő oktatási feltételeket.”

Forrás:
Több szabad szoftvert használhatnak a francia iskolákban; Berta Sándor; SG.hu; 2013. május 30.

A KDNP-sek az internet veszélyeiről beszéltek

„Az internethasználat lehetőségeire és a benne rejlő veszélyekre hívta fel a figyelmet Harrach Péter a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) csütörtöki tanácskozásában a Parlamentben.

Az MKDSZ elnöke, a KDNP frakcióvezetője a keresztény civil szervezetek 8. országos fórumán úgy fogalmazott: az internet kiváló információszerzési, kapcsolatteremtési és közösségépítési lehetőségeket kínál, ugyanakkor a gyermekekre számos veszélyt rejt. Függőség alakulhat ki, és ebben a világban az ember „rosszabbik énjét kontroll nélkül jelenítheti meg” – mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint ugyanakkor a lehetőségek nagyobbak, mint a veszélyek, ha érett személyiségként használjuk ezeket az eszközöket.

Radetzky András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója arról beszélt, hogy míg a telefonnak 90 évre, a televíziónak 38 évre, a mobiltelefonnak 14 évre volt szükség arra, hogy egy 150 milliós közösséget hozzon létre, addig a Facebooknak csupán 5 évre. Kitért arra, hogy kutatók 2016-ra 100 milliárd gigabyte-nál is nagyobbra becsülik az internetes adatforgalmat, ami naponta többi között 300 milliárd e-mail elküldését foglalja magában.

2013-ban minden magyar állampolgárra vetítve naponta 209 percet töltünk az internet előtt – folytatta -, hozzátéve: a világháló ma már nemcsak tömegkommunikációs eszköz, hanem a személyes kapcsolattartás terepe is.

Kiemelte: a keresztény ember számára az internet használata mindaddig etikus, amíg hozzájárul a hiteles ember kiteljesedéséhez. Fontos, hogy legyen kritikus, de ez nem fordulhat át destruktív viselkedésbe – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: az internet lehetőség, „demokratizálja a tudást és a kultúrát”, ellenőrzi a mindenkori politikai hatalmat, ugyanakkor veszélyeket is hordoz, hiszen „a radikális szabadelvű globalizáció asszimilálja a kultúrát”, és ha saját magunkat túlságosan „kinyitjuk ország-világ előtt”, akkor az torz személyiséghez vezethet.

Az egyetemi oktató rámutatott: torz valóságképhez vezethet a túlzott médiafogyasztás is, amit meg kell akadályozni a gyermekeknél, és ebben kitüntetett szerepe van a családoknak. Fontos, hogy a felnövekvő generáció, amelyik beleszületik ebbe a közegbe, megfelelő biztonsággal és etikusan tudja használni ezeket az eszközöket – fejtette ki Radetzky András.”

Forrás:
A KDNP-sek az internet veszélyeiről beszéltek; Népszabadság/MTI; 2013. május 30.

MUZEUM@DIGIT – Múzeumi Digitalizálási Konferencia

„2013. június 10–11.

A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központjaként a Petőfi Irodalmi Múzeum társrendezésében 2013. június 10–11-én MUZEUM@DIGIT címmel Múzeumi Digitalizálási Konferenciát rendezünk.

A konferencia két napja alatt, mintegy húsz előadás keretében kerülnek bemutatásra és megvitatásra a múzeumi digitalizálás jelenlegi trendjei, perspektívái, hazai és külföldi gyűjteménykezelő rendszerek, internet alapú (webes) megjelenési formák, szabványosítási lehetőségek, valamint jogi kérdések hazai és nemzetközi kitekintéssel egyaránt.
A konferencián a hivatalos program mellett lehetőség nyílik a múzeumi digitalizálás és informatika területéhez kapcsolódó hazai piaci szereplők tevékenységének megismerésére is.

A konferencia magyar és angol nyelven zajlik, az angol nyelvű előadásokhoz szinkrontolmácsolást biztosítunk.
…
A konferencia a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében kerül megrendezésre.

Program
2013. június 10.
A múzeumi digitalizálás perspektívái, lehetőségei, jogi környezete
Időpont Előadó Előadás címe
9.00 Regisztráció
10:00-10:15 Megnyitó Dr. Csorba László főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, E. Csorba Csilla főigazgató, Petőfi Irodalmi Múzeum
10:15-10:35 Sz. Fejes Ildikó (Magyar Nemzeti Múzeum) Múzeumi digitalizálás az Europa 2020 stratégia tükrében
10:35-10:55 Kneisz Ferenc (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), Németh Edina (Nemzeti Innovációs Hivatal) Digitális Tartalom az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli projektjeiben
10:55-11:15 Máray Tamás (NIIF) NIIF szolgáltatások a múzeumok számára
11:15-11:30 Vita
11:30-11:45 Kávészünet
11:45-12:05 dr. Mayer Erika (Mayer&Társai Ügyvédi Iroda) Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével
12:05-12:25 Ivacs Gabriella (OSA Archivum) Az EUROPEANA kapcsán felmerülő jogi kérdések
12:25-12:45 Vita
12:45-14:00 Ebédszünet – Muzikum Étterem

Tartalomszolgáltatási fejlesztések a közgyűjteményekben
Időpont Előadó Előadás címe
14:00-14:20 Bánki Zsolt (Petőfi Irodalmi Múzeum) A közgyűjteményi integrált rendszerek konvergenciája
14:20-14:40 Káldos János (OSZK) Könyvtári digitalizálás és az ELDORADO
14:40-15:00 Szatucsek Zoltán (Magyar Nemzeti Levéltár) Európai levéltári projektek, a levéltárak és az Europeana
15:00-15:20 Kenyeres István (Budapesti Főváros Levéltára) Levéltári digitális tartalomszolgáltatás és fejlesztések: Magyar Levéltári Portál, E-Levéltár és az E-Levéltári Portál
15:20-16:00 Vita
16:00 Tárlatvezetések a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban

2013. június 11.
Múzeumok a digitális korban
…
Aggregáció, gyűjteményszervezés, online publikáció”

Forrás:
MUZEUM@DIGIT – Múzeumi Digitalizálási Konferencia; Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ

Összefog négy nagy állami cég

„A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében megállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és négy állami tulajdonú gazdasági társaság.

Az MNV szerdai tájékoztatása szerint a Magyar Posta Zrt., az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Szerencsejáték Zrt. és a Hungaroring Sport Zrt. a szándéknyilatkozat aláírásával vállalta a szakmai kapcsolatok erősítését.

A program keretében a nemzeti társaságoknak lehetőségük nyílik a döntéshozatali, vállalatirányítási rendszereik folyamatos fejlesztésére, valamint a társadalmi szerepvállalás közös koordinálására.

Az együttműködés kialakításával az MNV célja a nemzeti vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás elősegítése. A szándéknyilatkozat hangsúlyozza a közös beszerzések, illetve a közös értékesítési akciók fontosságát – közölte a vagyonkezelő.

Ez év március 1-jétől működik az MNV beszerzési csoportja, amely a többségi állami tulajdonú társaságok, illetve a vagyonkezelő közös stratégiai beszerzéseit szervezi. A közös beszerzések célja, hogy a nemzeti társaságok az MNV koordinációjával nyílt közbeszerzési eljárások megindításával, majd egyes esetekben a beérkező érvényes árajánlatok további versenyeztetésével a lehető legolcsóbban jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz.

A beszerzési érték nagysága miatt jelentősen kedvezőbb ár elérésére nyílik lehetőség, mint ha a társaságok egyénileg kérnének árajánlatokat. A közös beszerzések további előnye, hogy a megkötött szerződések egységesek, ezáltal könnyen kezelhetőek és áttekinthetőek.

Az eddig lebonyolított közös közbeszerzési eljárások során több mint 1 milliárd forint megtakarítást sikerült elérni, ezért az MNV arra törekszik, hogy a legtöbb területen közös beszerzés keretében jussanak az állami társaságok szolgáltatásokhoz – idézi a közlemény Márton Pétert, a vagyonkezelő vezérigazgatóját.

Az együttműködés célja az is, hogy a nemzeti társaságok megismerjék egymás jó gyakorlatait a felelős gazdálkodás területén, és kialakíthassák a jövőbeni együttműködési lehetőségeket – közölte az MNV.”

Forrás:
Összefog négy nagy állami cég; HVG.hu/MTI; 2013. május 29.

Fejtágítót tartanak az állami cégek vezetőinek

„A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a kezelésébe tartozó gazdasági társaságok felső- illetve humánpolitikai vezetői számára Tudásklubot indított.

A rendezvényt Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki az MNV közleménye szerint azt mondta, nemcsak az állami vagyon tekinthető nemzeti értéknek, hanem az MNV Zrt. vállalati portfóliójában felhalmozódott magas szintű szaktudás is. Ezzel a tudással éppúgy felelősen kell gazdálkodni, meg kell őrizni, át kell adni és tovább kell fejleszteni.

Az MNV közleményében azt írta, a rendezvénysorozat célja a vállalatok közötti tudásmegosztás, a társaságok hatékonyságának növelése, a gyakorlatban leginkább használható tudás átadása, szakmai hálózat létrehozása, és ezen keresztül a nemzeti vagyon gyarapítása.

Az MNV Tudásklub sorozat az MNV és a kezelésébe tartozó gazdasági társaságok felső- és szakterületi vezetőit képzi, aktuális információkat, valamint szakmai ismereteket ad át. A tudástranszfer több mint 100 elsőszámú vezető részvételével indult el csütörtökön.

A közlemény szerint az MNV több mint 400 cég vagyongazdálkodásáért felelős, és mivel elvárásként fogalmazza meg az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal szemben a minél hatékonyabb, eredményesebb és átláthatóbb gazdálkodást, ezért feladatának tartja az ismeretátadás biztosítását is.

A Tudásklubot az idén várhatóan még három időpontban szervezik meg.”

Forrás:
Fejtágítót tartanak az állami cégek vezetőinek; HVG.hu/MTI; 2013. május 30.

MÁV-START: beindult a mobilos jegyvásárlás

„Immár egy éve van lehetőség a világhálón kiválasztott, teljes árú menetjegyek, valamint a pót- és helyjegyek mobiltelefonok egyenlegéről történő kifizetésére. Eddig közel 36 ezer vásárlási tranzakcióban választották ezt a fizetési módot a vonattal utazók.

A mobilegyenleges fizetés kényelmesen, a nap 24 órájában elvégezhető, a tranzakciók alsó határa 130, a felső korlát pedig 7500 forint, olvashatjuk a MÁV-START közleményében. A jegyeket a vasúttársaság weboldalára bejelentkezve lehet kiválasztani, majd a mobilegyenleges fizetés választása után kell megadni a telefonszámot, amelynek a terhére történik a vásárlás. A szolgáltatás mindhárom hazai mobilhálózatból elérhető.

A jegyvásárlás kezdeményezése után az ügyfél egy sms-t kap, és a szándékát öt percen belül meg kell erősítenie. A vásárlást követően a vasúttársaság ugyancsak sms-ben küldi el a megadott számra a jegy átvételéhez szükséges tízjegyű kódot. Ezt az ország negyvenkét vasútállomásán található, internetes jegykiadó automaták bármelyikébe be lehet ütni, és a jegyet kinyomtatni a vonat indulása előtt bármikor. Lehetőség van az otthoni jegynyomtatásra és a menetjegy QR-kódjának mobil eszközön való bemutatására is.”

Forrás:
MÁV-START: beindult a mobilos jegyvásárlás; Mészáros Csaba; IT Business; 2013. május 30.

Törvények, rendeletek

Jövőre kész lesz a közszolgálati egyetem főépülete

„A jövő év első negyedévének végéig elkészül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa főépületének felújítása, amely nemcsak a központi vezetésnek, hanem több tanteremnek és az egyetem új könyvtárának is helyet ad majd. Patyi András rektor szerint az épület az egyetem „szellemi központja” lesz.

A rektor pénteken az MTI-nek elmondta: a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent, a „Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban elnevezésű állami beruházás 2014–2020 közötti forrásának indikatív tervezéséről” szóló határozat a szükséges források biztosítását erősíti meg, s rendelkezik arról, hogy az egyes fejlesztések mely programok keretéből finanszírozhatók.

A Ludovika Campus kialakítása kevesebb mint egyharmad részben terheli a magyar költségvetést, nagyobb részben, mintegy 25 milliárd forintos keretben uniós fejlesztési forrásokból valósul meg a beruházás – tette hozzá.

Patyi András kiemelte, hogy az egyetem jogelődjein – a rendőrtiszti és az államigazgatási főiskolán, a Corvinus egyetem közigazgatási karán és a nemzetvédelmi egyetemen – a rendszerváltás óta nem volt ingatlanfejlesztés. Sőt, míg más felsőoktatási intézmények ingatlanjain új épületeket is emeltek, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai karának Üllői úti épületét lebontották. Így Patyi András szerint „rendkívül időszerű”, hogy erre a képzési területre is figyelmet fordítanak.

A Ludovika főépületének műemléki rekonstrukciója már megkezdődött. Emellett megújul az Orczy-kert és annak környéke, az egykori lovarda, lebontják a park peremére épült ipari kiszolgáló épületeket, új sportcsarnokot és oktatási épületet alakítanak ki. A rendészeti és civil közigazgatási képzések 2015 szeptemberében már új campuson kezdődhetnek meg – tette hozzá a rektor.

Patyi András kiemelte, hogy a hamarosan megszépülő Orczy-kertet és az új sportcsarnokot nemcsak az egyetemisták használhatják majd, hanem az a közösség számára is hozzáférhető lesz. Elmondta azt is, a fővárosi vezetéssel arról is tárgyalnak, hogy a beruházással ne csak az Orczy-kertet, hanem az egyetem épülete előtti Ludovika teret is megszépítsék.

A rektor arra is kitért, hogy a Ludovika Campus és környékének megszépítése hozzájárul Józsefváros és egyben Budapest városképének javításához. Patyi András hangsúlyozta, a Semmelweis Egyetem közelben található épületei mellett a közszolgálati egyetem modern, a 21. századi oktatási színvonalnak megfelelő komplexumának kialakításával az egyetemi képzés kiemelt bázisa is lesz a VIII. kerület.”

Forrás:
Jövőre kész lesz a közszolgálati egyetem főépülete; HVG.hu/MTI; 2013. május 31.
A Kormány 1297/2013. (V. 30.) Korm. határozata a „Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban” elnevezésű állami beruházás 2014–2020 közötti forrásának indikatív tervezéséről; Magyar Közlöny; 2013. évi 85. szám, 2013. május 30.; 53989. oldal (pdf)

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezete

Forrás:
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezete; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2013. május 28. (zip-fájl)

Kormányhatározat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság tőkeemeléséhez szükséges előirányzat-átcsoportosításról

Forrás:
A Kormány 1289/2013. (V. 28.) Korm. határozata a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2,9 milliárd forint összegű tőkeemeléséhez szükséges előirányzat-átcsoportosításról; Magyar Közlöny, 2013. évi 83. szám, 2013. május 28.; 52995-52996. oldalak (pdf)

Kormányrendelet az egyes kormányzati célú hálózatokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról

Forrás:
A Kormány 169/2013. (V. 29.) Korm. rendelete az egyes kormányzati célú hálózatokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 84. szám, 2013. május 29.; 53006-53024. oldalak (pdf)