Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A német kormánynak lesznek kérdései Obamához

„A német kormány a sajtóból értesült az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM kódnevű programjáról, és magyarázatot vár Washingtontól – mondta kedden Berlinben Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter.

A német kormány összeállítja a német szempontból felmerülő kérdések listáját és megküldik Washingtonba, illetve felvilágosítást kérnek azoktól az amerikai cégektől is, amelyek a sajtóhírek szerint érintettek az ügyben – mondta a német belügyminiszter, aki szerint nem lehet kizárni, hogy a német nemzetbiztonsági szolgálatok haszonélvezői az NSA világméretű adatgyűjtési programjának, mert megbízható információkhoz jutnak az amerikai partnerszervezetektől, amelyek azonban nem közlik az információk forrását.

Németországban, ahol élénk a keletnémet állampárti belbiztonsági szolgálat, a Stasi rossz emléke, rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, és a PRISM-ről szóló hírek aggodalmat okoznak kormányzati körökben. Angela Merkel kancellár személyesen kér tájékoztatást az ügyről Barack Obamától a jövő héten, amikor az amerikai elnök Berlinbe látogat.

Peter Schaar, a német kormány adatvédelmi megbízottja szerint az európaiak számára nyugtalanító, ahogyan az Obama-kormányzat az amerikaiakat próbálja nyugtatni, hiszen csupán azt állítják, hogy nem figyelik meg a belföldi kommunikációt, illetve az amerikai állampolgárok kommunikációját. Az európaiakra viszont nem vonatkoznak az amerikai törvények, és Amerikában nem érvényesek az európai, vagy éppen a német jogszabályok, ezért semmi sem véd a tudósításokból kibontakozó, igen kiterjedt megfigyelési mechanizmustól – mondta a kormánymegbízott a Handelsblatt című üzleti lapnak.

A berlini belügyminisztérium mellett az igazságügyi minisztérium is kapcsolatba lépett az amerikai kormányzattal. A Spiegel Online hírportál kedden vendégkommentárt közölt a tárca vezetőjétől, Sabine Leutheusser-Schnarrenbergertől, aki írásában teljes nyíltságot és az ügy minden részletére kiterjedő tájékoztatást követelt Washingtontól.

A liberális politikus szerint a PRISM-ről szóló beszámolók alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban állami szervek „megszállottan gyűjtenek adatokat” magánszemélyekről, ami rendkívül veszélyes fejlemény lenne, ha beigazolódna, hogy a hírek helytállóak. A miniszter hangsúlyozta: demokratikus jogállamban a biztonság nem lehet öncél, hanem csak a szabadság biztosítását szolgálhatja. Minél inkább megfigyelik és ellenőrzik a társadalmat, annál kevésbé szabad – írta a német igazságügyi miniszter.

A The Guardian című brit napilap a múlt héten szerdán arról számolt be, hogy az NSA titokban több százmillió amerikai telefonhívásairól gyűjt adatokat. Csütörtökön a londoni újság és a The Washington Post azt írta, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében 9 jelentős internetes szolgáltató szerverén végez adatgyűjtést, aminek eredményeképpen magánjellegű e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokába. Pénteken a The Wall Street Journalből az derült ki, hogy létezhet egy harmadik titkos adatgyűjtési program is, amelynek keretében az NSA a hitelkártya-tranzakciók adatait rögzíti.”

Forrás:
A német kormánynak lesznek kérdései Obamához; HVG.hu/MTI; 2013. június 11.

Viviane Reding magyarázatot vár Amerikától

„Levelet írt Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke Eric Holder amerikai igazságügyi miniszternek, amelyben magyarázatot kér a múlt héten kirobbant megfigyelési, adatgyűjtési botránnyal kapcsolatban – erősítette meg a biztos szóvivője.

A tekintélyes brit üzleti napilap, a Financial Times értesülése szerint Reding még hétfőn írt Holdernek, a levélben pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy az olyan programok, mint a PRISM és az azokat lehetővé tevő jogszabályok súlyosan káros következményekkel lehetnek az európaiak alapvető jogaira. Szerdán délelőtt a Twitteren maga Viviane Reding is megerősítette, hogy részletes magyarázatot kért Holdertől a PRISM-ről.

A luxemburgi biztos más rövid üzeneteket is közzétett a témában a délelőtt folyamán. Ezek szerint Reding úgy véli, hogy az európaiak jogait alááshatják azok a vállalatok, amelyek az európaiak jogaival szemben az amerikai törvényeket részesítik előnyben, emellett pedig az alelnök azt is leszögezi, hogy az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának alapja a jogállamiság és az alapvető jogok tisztelete.

Mina Andreeva, Reding szóvivője az MTI megkeresésére elmondta, hogy a biztos a PRISM-rendszer működéséről és az azt szabályozó amerikai jogszabályokról kért felvilágosítást Washingtontól. A szóvivő szerint Viviane Reding a levélben nyomatékosította, hogy az európaiaknak jogukban áll tudni arról, ha személyes adataik egy nagyléptékű hírszerzési akció részét képezték. Az alapjogi és igazságügyi biztos arra is választ vár az amerikai minisztertől, hogyan deríthetik ki az európaiak, hogy hozzáfértek-e az adataikhoz.

A The Guardian című brit napilap a múlt héten számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. A The Guardian és az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. Az érintett cégek tagadták ezt.”

Forrás:
Viviane Reding magyarázatot vár Amerikától; HVG.hu/MTI; 2013. június 12.

Péterfalvi ködösítéssel vádolja az amerikai hatóságokat

„Ellentmondásos hírek jelennek meg arról, kiket érint az amerikai adatgyűjtési botrány, az érintett hatóságok pedig ködösítenek – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerdán az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy európai magánszemélyek telefonhívásait és leveleit is megfigyelhette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség.

Péterfalvi Attila szerint csak akkor várhatók hitelt érdemlő válaszok a kérdésekre, ha az Európai Bizottság fordul az amerikai szervekhez. A NAIH elnöke egyetért azzal, hogy Viviane Reding, a bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke levelet írt Eric Holder amerikai igazságügyi miniszternek, és magyarázatot kér a múlt héten kirobbant megfigyelési, adatgyűjtési botránnyal kapcsolatban.

Péterfalvi Attila szerint ellentmondásos hírek szólnak arról is, hogy csak a telefonon vagy interneten kommunikáló felek adatait, illetve a hívás hosszát vagy a társalgás tartalmát is megfigyelte-e az amerikai kormányhivatal. A NAIH elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyarországi távközlési szolgáltatóknak törvényi kötelezettségük van arra, hogy megőrizzék a hívások adatait, de az csak a felekre vonatkozó és a szolgáltatással kapcsolatos adatokat tartalmazhatja.

A tartalomhoz való hozzáférésre, vagyis a levelek elolvasására, illetve a telefonhívások lehallgatására Magyarországon csak konkrét ügyekben, külső engedéllyel van lehetőség – tette hozzá. Péterfalvi Attila szerint kérdéses, hogy milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak az uniós polgároknak, hiszen az Egyesült Államokban nincs egységes, általános adatvédelmi törvény vagy hatóság.

A The Guardian című brit napilap a múlt héten számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. A The Guardian és az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA a PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek e-mail üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. Ezt az érintett cégek tagadták.”

Forrás:
Péterfalvi ködösítéssel vádolja az amerikai hatóságokat; HVG.hu/MTI; 2013. június 12.

Navracsics Tibor igazságügy-miniszter a bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta

„A bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta Navracsics Tibor igazságügy-miniszter és Darák Péter, a Kúria elnöke egy szakmai konferencián szerdán, Budapesten.

Navracsics Tibor szerint az igazságszolgáltatás iránti állampolgári közbizalmat és a jogtudatosságot erősíteni kell, ezért is szükséges a nyilvánosság szélesítése a szakmabeliek és a többi érdeklődő számára, ez képes megnyitni az igazságszolgáltatás zárt rendszerét. A tárgyalások nyilvánossága időnként nagy vitákat kavar, a határozatok nyilvánosságának bővítése irányába tett lépések azonban egyértelműek.

A nyitott bíróság elve nem szenvedhet csorbát, a nyilvánosság nem rendelhető alá a személyiségi jogoknak – hangsúlyozta Darák Péter főbíró, aki szerint többéves csend után tovább kell lépni ebben a kérdésben.
A jogállamiság fontos garanciája, hogy az ítélkező bíró folyamatosan szem előtt legyen, és ehhez járul hozzá a nyilvánosság érvényesülése a bírósági határozatokkal, tárgyalásokkal kapcsolatban – tette hozzá Darák Péter. Szerinte a döntések megismerhetősége a bírói hatalommal szembeni ellensúly.

A Kúria elnöke közölte, a határozatok minél teljesebb nyilvánossága azért fontos a felek számára, mert a mások ügyeiben hozott döntéseken mérhetik le az állampolgárok közötti jogegyenlőséget, valamint az ítélkezési gyakorlat egységességét. A határozatok megismerhetősége, érthetősége, áttekinthetősége erősíti a jogrendszer kiszámíthatóságát és a jogász szakmán belüli információcserét egyaránt – mondta.

Ha egy nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben gyorsan hozzáférhetővé válik az ítélet, annak hatása felér egy jogegységi határozattal – fűzte hozzá.
A főbíró emlékeztetett arra, hogy több mint fél évtizede nem folytak a bírósági nyilvánosság meglévő szabályainak indokoltságára irányuló vizsgálatok.

A bírósági határozatok nyilvánossága című konferenciát a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal szervezte.”

Forrás:
Navracsics Tibor igazságügy-miniszter a bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. június 12.

Átláthatóbb lesz a rendszerváltás: háromszáz állami jelentés kerül ki a netre

„Átláthatóbb lesz a rendszerváltás: az Állami Számvevőszék 1989-96-os időszakban született, a szervezet honlapján korábban nem szereplő jelentései hamarosan a neten is elérhetővé válnak. Az Átlátszó elsőként válogathatott az izgalmasabb jelentések között, néhányat közre is adunk belőlük.

Már elkezdték feltölteni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapjára azt a 302 jelentést, amelyek eddig hiányoztak onnan. Az ÁSZ jelentései a törvény alalapján nyilvánosak, és az állami szerv ezért 1996-tól kezdve eddig is tizenkétezernél több jelentését tette közzé az interneten is. A szóban forgó háromszáz jelentés azonban akkor keletkezett, amikor a nyilvánosság fogalma még nem fonódott össze az internettel.

A szóban forgó jelentések 1989 – az ÁSZ megalakulása – és 1996 között keletkeztek. Mivel a számvevőszék speciális jogosítványokkal rendelkezik az állami szervek és a pártok gazdálkodásának vizsgálatára, ezek a dokumentumok több fényt vethetnek a rendszerváltás, a privatizáció és a harmadik magyar köztársaság elő három kormányának időszakára.

Ezek a jelentések a törvény szerint eddig is nyilvánosak voltak, ezért bárki elkérhette őket az ÁSZ-től, így a korabeli újságok vagy kutatók ismerték és közvetítették ezek tartalmát. 2013-ban azonban a valódi nyilvánossághoz elengedhetetlen, hogy a szélesebb közvélemény is hozzáférjen a dokumentumokhoz – erre gondolhatott az ÁSZ, amikor nekiállt a jelentések publikálásának.

Úgy tudjuk, hogy az ÁSZ munkatársai hetek óta dolgoznak a dokumentumok publikálásán. Több jelentés annyira régi, hogy már az Országos Levéltárba került – ezeket innen ki kellett kérni. Olyan is előfordult, hogy egy jelentésnek az ÁSZ rendelkezésére álló példányán nem voltak megtalálhatók a szükséges aláírások, és így az nem volt hivatalosnak tekinthető…”

Forrás:
Átláthatóbb lesz a rendszerváltás: háromszáz állami jelentés kerül ki a netre; atlatszo.hu; 2013. június 6.
Jelentések; Állami Számvevőszék

Magyary Zoltán jogászprofesszor emlékezetére

„Tata adhatott otthont az I. Országos Magyary Zoltán Emlékkonferenciának, melyet a neves közigazgatási szakember születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy sikeres pályázatnak köszönhetően szervezte meg a konferenciát az Old Lake Golf Hotelben. Társszervező volt a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság és Tata Város Önkormányzata és a Magyary Zoltán Szakkollégium. A program koszorúzással kezdődött az Öreg-tó partján álló Magyary-szobornál, melyet a Tatai Helytörténeti Egyesület állított néhány évvel ezelőtt.

Michl József polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy hosszú évek óta ünnepelik már a tataiak Magyary Zoltán születésnapját.
– Az idei esztendőben úgy gondoltuk, hogy tovább kellene lépni és országos szintűvé fejleszteni a rendezvényt. A szakember munkásságát az elmúlt időszakban ismét elismerik, tudományos munkái közkézen forognak. A kormány saját programot készített a nevével, s a közigazgatás átalakításában óriási szerepe van Magyarynak – mondta Michl József.

A konferencián neves előadók méltatták Magyary Zoltán szakmai tevékenységét, s a közigazgatástudomány mai állapotáról is szó esett.

Prof. dr. Mezey Barna, az ELTE rektora előadásában kiemelte, hogy a XX. század legutolsó nagy magyar társadalomtudományi polihisztoráról beszélhetünk Magyary személyében. Nevéhez fűződik egy különleges fordulat, a közigazgatástudomány pontos definiálása. Az ő születésnapja jó alkalom arra, hogy a szakma képviselői időről időre felidézzék azokat a téziseket, melyeket ő fogalmazott meg és máig aktuálisak. Még ma is tökéletesen használhatók azok a válaszkísérletek, melyek tőle származnak – vélekedett prof. dr. Mezey Barna. A jó állam megteremtése, a közigazgatás fejlesztése, a Magyary Program jövője címmel dr. Rétvári Bence államtitkár tartott előadást. Ebben kifejtette, milyen módon történt például a kormányablakok, a kormányhivatalok, a járások kialakítása és mi várható a közeljövőben a közigazgatás területén. Az előadások között szakmai pódiumbeszélgetések is zajlottak, például a tisztviselői életpályáról, az új területi közigazgatásról.

A konferencián Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke hetvenedik születésnapja alkalmából vehette át az önkormányzat ajándékát, melyet a népfőiskoláért végzett lelkes, fáradhatatlan munkájáért kapott…”

„…Dr. Rétvári Bence államtitkár beszédében elmondta, hogy a kormány az elmúlt 3 évben rengeteg jelentős beavatkozást hajtott végre a közigazgatásban, melynek avult az ügyintézés színvonala és csökkent a várakozási idő.

Patyi András professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a magyar közigazgatásról beszélt, majd Török Ádám, a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal főigazgatója „Magyary a tatai járásról – 80 évvel később” címmel tartotta meg előadását, melyben részletes összehasonlítást végzett Magyary Zoltán elképzeléseiről, és az elmúlt években végrehajtott közigazgatási változásokról.

Az előadásokat követően szakmai pódiumbeszélgetésekre került sor.”

Forrás:
Országos közigazgatási konferencia zajlott Tatán; Tata Város Hivatalos Honlapja; 2013. június 12.
Magyary Zoltán jogászprofesszor emlékezetére; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal; 2013. június 12.

Rétvári: A közigazgatási ügyek negyede vált egyszerűbbé

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint elsősorban a családokat, a megélhetést, a jólétet és a közösséget érintő területeken gyorsultak az eljárások.

Rétvári Bence a Zala megyei államigazgatási kollégium ülését követően tartott sajtótájékoztatón kifejtette: 228 ügyet tekintettek át a gyermekvállalástól a házassági, öröklési ügyeken vagy a szociális ellátáson át egészen a gépjárművekkel kapcsolatos eljárásokig, s mindannyiszor konkrét élethelyzetek alapján vizsgálták meg az egyszerűsítési lehetőségeket.

A 228 ügytípus mintegy negyedében sikerült egyszerűbbé tenni az eljárásokat, ez egyebek mellett kevesebb melléklet kitöltésében és rövidebb ügyintézési határidőkben érzékelhető – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy szervezeti egyszerűsítésekkel az államot is hatékonyabbá és olcsóbbá lehet tenni, ennek jegyében 292-ről 93-ra csökkentették a területi államigazgatási szervek számát, a közalapítványokét pedig 68-ról 21-re.

A közigazgatás átalakításának része, hogy a kormányablakok rendszerét és az ügyintézés körét kibővítik. A mostani 62 ügy helyett júliustól 150-re, jövő nyárra pedig 2500-ra emelkedik a kormányablakokban indítható eljárások száma. A jelenlegi 29 kormányablak mellett jövő tavaszig 300-nál is több nyílik országszerte az állampolgárok kiszolgálására – részletezte Rétvári Bence.

Megállapította: ez a jó állam, amikor az állam megy közel az emberekhez. A reggel nyolctól este nyolcig tartó ügyintézés megszervezése, a helyek megtalálása elsősorban a kormányhivataloktól, kormánymegbízottaktól kíván nagy szervezési munkát, de a sok helyi nehézséggel együtt kiválóan vizsgázott az átalakított szervezetrendszer.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a közigazgatás egész szervezetrendszerét megmozgatja a dunai árvíz, és most látszik, hogy nemcsak a jogi átalakítások révén, hanem a veszélyhelyzetek kezelésében is jól működik a központosított közigazgatási rendszer. Hozzáfűzte: az elmúlt napokban 425 kormánytisztviselő és állami vezető vett részt az árvízi védekezési munkálatokban, vezetők és beosztottak egyaránt.”

Forrás:
Rétvári: A közigazgatási ügyek negyede vált egyszerűbbé; Hirado.hu/MTI; 2013. június 12.

Késik az európai adatvédelem reformja

„Veszélybe került a tervezett európai adatvédelmi reform, miután az Európai Unió Tanácsának tagjai nem tudtak megállapodni egymással a program részleteiről.

Az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét jelenleg betöltő Írország és Viviane Reding igazságügyi biztos egyaránt azt remélte, hogy legalább a csomag legfontosabb elemeiről sikerül egyezségre jutni, azonban a tagállamok delegációi miatt még ez sem valósult meg. Ezáltal veszélybe került az egész elképzelés és könnyen lehet, hogy a téma legközelebb csak a 2014 májusi európai uniós választások után kerülhet ismét napirendre.

A delegációk dicsérték az elmúlt hónapokban keményen dolgozó Alan Shatter ír igazságügyi miniszter munkáját, azonban megoszlottak a vélemények a fő pontok támogatásáról. Aggodalmának adott hangot többek között Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is. Az elmúlt hónapokban szabályos lobbicsata bontakozott ki a tervezet támogatói és bírálói között, különösen az amerikai IT-társaságok igyekeznek gyengíteni az európai adatvédelem reformját célzó javaslatokat.

Chris Grayling brit igazságügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a változtatások komoly költségnövekedést okozhatnak és növekvő bürokratikus terheket róhatnak a közepes vállalatokra, ezért nem a Microsoft vagy a Google ellen kellene kidolgozni a törvényt, hanem a kis- és a közepes cégeknek. Ezzel szemben az Európai Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy a módosításokkal 2,3 milliárd eurót lehetne megtakarítani, mivel a cégeknek csupán annak a tagországnak a adatvédelmi hatóságaival lenne kapcsolatuk, ahol a székhelyük van. Vita van arról is, hogy vajon a felhasználóknak a jövőben engedélyezniük kell-e az adataik feldolgozását vagy sem. „Világossá kell tennünk, hogy a hallgatás nem egyenlő az igen válasszal. Van néhány állam, amely nem a polgárait akarja megvédeni, hanem az óriáscégeket. A reform túl fontos ahhoz, hogy végtelen vita alakuljon ki róla” – emelte ki ezzel kapcsolatban Viviane Reding.

Az Európai Unió igazságügyi biztosa és az Európai Bizottság alelnöke már 2011 novemberében jelezte, hogy olyan korszerű adatvédelmi jogot szeretnének, amely a jelenleginél jobban megfelel az internetes kor kihívásainak. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni valakinek a személyes adatait, akkor előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. A felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket az adott vállalat rendszeréből. Felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése; ezen időpont után a megszerzett információk már nem használhatók fel. A reform mellett márciusban több mint hatvan európai tudós állt ki, akik elfogadhatatlannak tartják az ipari lobbi érveit. Ugyanakkor felmerült az is, hogy a szigorúbb adatvédelem drágább online szolgáltatásokat eredményezhet.”

Forrás:
Késik az európai adatvédelem reformja; Berta Sándor; SG.hu; 2013. június 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Népszerű az online befizetés: eredményes az EFER fizetési rendszer

„Március óta a mérlegbeszámolók közzétételi költségtérítése megfizethető az Igazságügyi Fizetési Portálon keresztül online, bankkártyás fizetéssel. Az elektronikus mérlegbenyújtással és az elektronikus számlázás bevezetésével az állam és a gazdálkodó szervezetek évente mintegy 150 millió forintot takarítanak meg, hiszen nincs szükség sem papírra sem nyomdai festékanyagra.

2013. március 26-a óta van lehetőség az elektronikus mérlegbeszámolók költségtérítési díjának elektronikus díjfizetésére. A közzétételi költségtérítési díjat a KIM Igazságügyi portálján keresztül (https://fizetes.kim.gov.hu/) bankkártyával lehet kiegyenlíteni. Az online fizetési lehetőséggel nemcsak az állam jár jól, hanem az ügyfelek is, hiszen már pár percen belül megkapják a befizetésről szóló igazolást, a korábbi 4-5 napos határidővel szemben.

A 2012. üzleti évre vonatkozó mérlegbeszámolókat idén több mint 400 ezren adták le elektronikusan. A megküldött mérlegbeszámolók informatikai ellenőrzésen esnek át, amelynek során 2013-ban a legtöbb problémát a cégjegyzékszám és adószám helytelen megadása okozta. Ez az új ellenőrzési funkció azonban nagyban hozzájárul az elektronikus rendszerben tárolt beszámolók adatminőségének javulásához.

A cégek által beküldött számviteli adatok szinte teljes egészében feldolgozhatók és más rendszer által is felhasználhatók mivel elektronikusan kapcsolódik többek között az Ügyfélkapu és a NAV rendszeréhez is. Az elektronikus mérlegbeszámoló rendszer segít a céges működés átláthatóságának biztosításában, hiszen az átjárhatóság révén könnyen kiszűrhető, ha egy vállalkozás nem tett eleget a beküldési kötelezettségének. A közzétételre megküldött beszámolók a www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalon keresztül haladéktalanul, ingyenesen elérhetővé válnak.

A cégek adminisztrációs terheinek csökkentése révén egyre több az olyan közbeszerzési eljárás is, ahol a pályázó cégre vonatkozó mérleget nem kell újra beadni, ha az már szerepel az E-beszámoló Rendszer aktuális éves adatbázisában.

A KIM kidolgozta a Magyary Programban foglalt Jó Állam koncepcióval összhangban az elektronikus kormányzati szolgáltatások korábbinál hatékonyabb és felhasználók számára könnyen áttekinthető rendszerét. Ennek eredményeként számos ponton vált kényelmessé és ügyfélközpontúvá a közigazgatás. Ezzel együtt elindította egyszerűsítési programját, amelynek legfőbb célja a lakossági és a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése. A felesleges bürokrácia kiiktatásával kevesebb papírmunka, kevesebb nyomtatvány, kevesebb sorban állás, s egyszerűbb ügyintézési folyamat segíti az állampolgárokat.”

Forrás:
Népszerű az online befizetés: eredményes az EFER fizetési rendszer; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. június 12.

500 millió forintos fejlesztés rehabilitációs szakigazgatási rendszerre

„Félmilliárd forintos uniós támogatásból felgyorsítja informatikai fejlesztéseit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH). A pályázaton nyert összegből folytatódik a komplex és integrált Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer (RSZR) fejlesztése.

A kormány közleménye szerint a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának elősegítésére 2012.01.01-vel elindult korszerűsítési program fontos eleme az informatikai fejlesztés, amely forrását több Európai Uniós projekt biztosítja. Ennek egy kiemelt fontosságú újabb fejlesztési szakasza indulhatott el az EKOP-1.1.13-2012-2012-0001 keretében. A 2012.07.01-vel létrejött új rehabilitációs hatóságok feladatellátását egyetlen komplex és integrált rendszer, az RSZR támogatja. Ennek a rendszernek a fejlesztése gyorsulhat fel azáltal, hogy az NRSZH, mint kedvezményezett közel félmilliárd forintos uniós támogatásban részesült.

A szakigazgatási feladatok támogatására egy korszerű, szolgáltatás-orientált architektúrával rendelkező, ügymenet-támogatást biztosító, központi, komplex és integrált informatikai rendszer jön létre. A rendszer elektronikus kapcsolatokat valósít meg a feladatellátásban érintett hatóságok, a NAV, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az RSZR rendszerei között.

A Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal „szakrendszeri informatikai fejlesztése” című pályázatát 499.930.400 Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte, melyről a MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. 2013. február 6-án megküldte a támogató levelet és a Támogatási Szerződés 2013. február 22-én lépett hatályba. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Forrás:
500 millió forint munkaügyi informatikára; SG.hu; 2013. június 11.
EKOP 1.1.13 – A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakrendszeri informatikai fejlesztése; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. október 25.

Technikai elmaradottság a német belső elhárításnál

„A Welt am Sonntag rámutatott: közel sincsenek ideális körülmények a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnál (BfV), amely az európai uniós ország belföldi ügyekért felelős titkosszolgálata.

Az újság a cikkében belső forrásokra hivatkozva kiemelte: a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a BfV-nek jelenleg 2800 munkatársa van, azonban egyharmaduk nem rendelkezik hivatali internethozzáféréssel. A gond az, hogy ez a helyzet nem csak az irodai alkalmazottakat és a szaktanácsadókat érinti, hanem az adatgyűjtőket is, akik a szélsőségesekről gyűjtenek az információkat különböző hírszerzési eszközök segítségével.

Hans-Georg Maaßen, a BfV elnöke számára az egyik legfontosabb dolog, hogy a technikai felszerelés biztosítva legyen. Erre a célra az idei évtől a hivatal évente 3 millió eurót kap. Bár ez az összeg soknak tűnik, a lemaradás akkora, hogy nem könnyű pótolni az elmúlt esztendőkben elmaradt IT-fejlesztéseket és -beruházásokat. Az információgyűjtő munkatársak a mai napig kénytelenek osztozni a terminálokon, ráadásul a hálózat egy része nagyon régi. „Nem mindegyik dolgozónak kell a munkájához internetelérésm, de az egyre fontosabb a munkánkhoz” – nyilatkozta Hans-Georg Maaßen.

Wolfgang Bosbach, a német parlament belügyi bizottságának elnöke közölte, hogy 2014-től több pénzt kell elkülöníteni a költségvetésben a BfV számára IT-fejlesztési célokra. „A szövetségi hatóságnak muszáj lépést tartania a technikai fejlődéssel, különben komoly hátrányba kerül az információk beszerzése és a veszélyek elhárítása tekintetében” – tette hozzá a politikus. Bosbach mellett Rainer Wendt, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) vezetője szintén azt akarja, hogy több pénzzel támogassák az alkotmányvédőket. Wendt szerint valódi botrány lenne, ha valamelyik túlzottan takarékoskodó döntéshozó miatt lelassulna a BfV esedékes átalakítása.

A BfV szerepet vállal a Távközlési Stratégiai és Kutatóközpont (SFZ TK) által vezetett projektben, amelyben a rendőrség és a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) is részt vesz. Németországban tavaly a legtöbb lehallgatást a hivatal kezdeményezte.”

Forrás:
Nincs internet a német hírszerzőknél; Berta Sándor; SG.hu; 2013. június 11.

Megvalósítási szakaszba lépett a „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” (E-sztenderdek) elnevezésű projekt

„A támogatási szerződés aláírásával megvalósítási szakaszba lépett a „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” (E-sztenderdek) elnevezésű projekt.

Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében, az elektronikus közigazgatás egyes megoldásainak egységes alapokra helyezése érdekében az Európai Szociális Alap által biztosított 200 000 000 Ft támogatási összegből megvalósuló fejlesztést konzorciumvezetőként a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) irányítja. A 2013. december végén záruló projekt műszaki és kivitelezési feladatait – konzorciumi partnerként – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi.

A fejlesztés célja, hogy a kormányzati informatika irányítói, felügyelői és szabályozói számára olyan specifikációkat, módszertanokat, dokumentációkat hozzon létre, amelyek elősegítik a kapcsolódó feladatok hatékonyabb, megalapozottabb, átláthatóbb és korszerűbb ellátását. Az új specifikációk figyelembe veszik a folyamatban lévő fejlesztések szakmai tartalmát, a projektek szakmai felügyeletét ellátó közigazgatási szervek pedig ezekre támaszkodva sikerrel szüntethetik meg a párhuzamos, vagy az indokolatlan forrásfelhasználásokat.

A projekt keretei között megvalósul az informatikai konszolidációs adatgyűjtést támogató űrlapkitöltő és feldolgozó rendszer, melynek felületén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a jövőben közvetlenül és gyorsan hozzájuthat az ellenőrzött szervezetek adatszolgáltatásaihoz, a rendszerezett információk pedig az intézkedések gyors elrendelését teszik lehetővé.

A projektgazda KIFÜ kormányzati szerepkörét figyelembe véve, a projekt célkitűzései között szerepel egy olyan egységes projektirányítási és minőségbiztosítási módszertan kidolgozása is, melynek köszönhetően az államigazgatás – elsősorban informatikai vonatkozású – projektjei hatékonyabban valósulhatnak meg. Az egységes projektmenedzsment- módszertan és az ezt támogató informatikai környezet általános bevezetése, oktatása jelentős előrelépést jelenthet a közösségi források eredményesebb hazai felhasználása, lehívása terén.

A projekt sajátossága, hogy számos, egymástól eltérő tematikájú, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében jelenleg megvalósuló projektet is támogat. Így egyebek mellett a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. gondozásában elkészül a kormányzati hitelesítés-szolgáltató (GOV CA) kialakításának dokumentációja is. Az elkészülő dokumentumok tartalmazni fogják a hitelesítés-szolgáltatás belső szabályozását, valamint megteremtik a sikeres rendszeraudit feltételeit. A kormányzati hitelesítés-szolgáltató felállítása jelentős költségmegtakarítást jelent a közigazgatási célú elektronikus tanúsítványok és időbélyeg-szolgáltatás piacról történő megvásárlásához képest.

A fentieken túl az E-sztenderdek projekt részeként az IT biztonsági ismeretek bővítését célzó közigazgatás-specifikus ismeretterjesztő anyagok, valamint széles körben alkalmazható informatikai szerződésminták is készül”

Forrás:
Megvalósítási szakaszba lépett a „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” (E-sztenderdek) elnevezésű projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2013. június
Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Olaszország Umbria régiója LibreOffice-ra vált

„Az olasz Umbria régió 2012. szeptemberében kezdte meg a migrációt a „mindenütt jelenlevő, proprietary irodai programcsomagról” LibreOffice-ra. Az átállást dokumentálták a libreumbria.it weboldalon (olaszul). Az összes – mintegy 6000 – felhasználóból Perugia megye 1000 felhasználója már LibreOffice-t használ. Az átállás problémamentesen zajlott le. A váltással egyebek mellett jelentős költségmegtakarítást nyertek.

A projekt egyike volt a 2012-es/2013-as esztendő tíz kiemelt olasz kormányzati projektjének.

Részletek itt és itt.”

Forrás:
Olaszország Umbria régiója LibreOffice-ra vált; HUP.hu; 2013. június 13.

Fejlemény nyugdíjügyben: jönnek végre az egyéni számlák?

„Néhány hónappal ezelőtt biztossá vált, lesz egyéni nyugdíjszámla, viszont első körben csak a 2012-őt követő egyéni nyugdíjjárulék-befizetések lesznek feltüntetve. Egy ma megjelent pályázati anyag szerint a kormány részben EU-s támogatásból 1,3 milliárd forintos forrást szán az egyéni számlás rendszer kialakítására. A tervek szerint, ha a projekt befejeződik, akkor mindenki könnyedén lekérdezheti a saját számlájának adatait. Végső soron egy olyan rendszert akarnak kiépíteni, amely visszamenőlegesen is képes a befizetéseket megjeleníteni. Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, 2014 végéig várhatóan az 1955-1959 között született korosztály adatait tudják teljes egészében feldolgozni.

A kormány pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül az egyéni nyugdíjszámlák kialakítására. A kiemelt projektre 1,3 milliárd forintos forrást lehet elnyerni, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a költségvetésből biztosítanak. A projektre javaslatot az ONYF vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be 2013. június 11. és 2013. július 10. között. A pályáztatás az NFÜ honlapja szerint egyfordulós lesz.

Az 52 oldalas pályázati anyag szerint szükségessé vált egy komolyabb informatikai fejlesztés, a kormány ugyanis 2013. április 8-án elfogadott jogszabály módosítása alapján külön egyéni számlán kell nyilvántartani 2012 végét követően az egyéni nyugdíjjárulék adatokat. A 2010-es nyugdíjpénztári átalakítás egyik sarkalatos pontja volt az egyéni számla létrehozása, később azonban kiderült, hogy csak egy nyilvántartási számláról lesz szó, és első körben a 2012-őt követő adatok fognak rákerülni. Az ide vonatkozó kormányrendelet értelmében 2013. június 1-től az ONYF jogosult a saját számlák vezetésére.

A pályázat alapján a fejlesztés 3 fázisból áll, végül egy olyan rendszernek kell felállnia, amelyet az ügyfelek elektronikusan is elérhetnek, de akár személyes és levélen keresztüli ügyintézésre is lesz lehetőség. A három fázisból az elsőt az ONYF saját forrásból valósítja meg, ennek célja, hogy az ONYF honlapjáról és a magyarország.hu ügyfélkapu felől a sajátszámla adatokat mindenki ellenőrizhesse.

A második fázisban a saját számlát támogató nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartási rendszer alapjainak felállítása történik meg. Ennek keretében egy olyan központi rendszer kell kifejleszteni, amely egyszerűsítheti a nyugdíj-megállapítást/elbírálást. Végül a harmadik fázisban azt kell elérni, hogy a régi adatok is bekerüljenek a rendszerbe, azok is, amelyek papír alapon vagy éppen szkennelt formában vannak meg.

A pályázat alapján úgy látszik jelentős forrást kívánnak fordítani a rendszer felállítására, per pillanat egy nyilvántartási rendszer kifejlesztéséről van szó, amely az ügyfelek és a hatóság számára is megkönnyíti az adatok elérhetőségét. A pályázati anyag is megerősíti, hogy a számla nem szolgál nyugdíj alapjául, csak a tájékozódást segíti. A leírásban azonban az is szerepel, hogy egy olyan korszerű, komplex és rugalmas adatbázist terveznek meg, amely képes lesz a NAV adatszolgáltatásra épülve hosszútávon a sajátszámlás nyilvántartásra és a nyugdíj jogszerzési adatok bemutatására, sőt akár a nyugdíjrendszer esetleges átalakítása után egyéb feladatokat is el tud majd látni.

Az a szövegből is világosan kiderül, hogy egy ilyen rendszert nem lehet egyik napról a másikra megtervezni, az informatikai rendszer kialakítása több év alatt lehetséges csak, olyan óriási adattömeg van, amit fel kell dolgozni. Első körben a NAV-tól átvett havi bevallási adatokat kell feldolgozni, ezt követően viszont a múltra vonatkozóan is meg kell oldani az adatbázis kiépítését. Az anyag szerint az adategyeztetés első szakaszának befejezése és az adatrögzítés lezárása várhatóan 2014 végéig megkezdődik. Az egyeztetés viszont a nyugdíjkorhatár leginkább közelebb lévő korosztálynál, az 1955-1959-ben születetteknél van először lehetőség, utána jogszabályok által biztosított módon lehet kiterjeszteni az adatbázis építést a többi korosztályra.”

Forrás:
Fejlemény nyugdíjügyben: jönnek végre az egyéni számlák?; Pénzcentrum; 2013. június 11
EKOP-2.1.19 Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. június 11.

Elkezdődött a Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer megvalósítása

„Precízebb hivatali döntéseket, kevesebb hiánypótlási felhívást és kisebb hibaszázalékkal végrehajtott ellenőrzéseket eredményezhet az agrártámogatási kifizetéseknél az úgynevezett mezőgazdasági és környezeti információs rendszer (MeKIR), amely 1,35 milliárd forintos uniós forrásból a jövő év június 30-ig épül ki. A projekt célja, hogy a ma meglévő, különálló hivatali adatbázisok összehangoltan működjenek.

Az új információs rendszer kialakítását az Európai Unió követeli meg, mert Brüsszel a 2014-2020. közötti következő uniós költségvetési ciklusban az eddigieknél is jobban nyomon kívánja követni, hogy a tagországok a számukra elkülönített agrárforrásokat a meghatározott célokra, üzemekre és földterületekre fordítják-e – jelentette ki Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a MeKIR bemutató rendezvényén. Mivel a 2014-2020-ra vonatkozó uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformelemei már ismertek, a MeKIR-t ezek felhasználásával lehet kiépíteni. Így például most az aktív gazdákra, az úgynevezett mesterséges körülményekre, az állami tulajdonú földekre vagy az ökológiai területek nyilvántartására vonatkozó új szempontokat is figyelembe lehet venni, a létrejövő új informatikai keretrendszert pedig a későbbiekben már komolyabb fejlesztések nélkül lehet bővíteni.

Magyarországon ma nincs olyan információs rendszer, amely egy-egy konkrét mezőgazdasági üzem vagy földterület valamennyi fellelhető adatát egységesen tartalmazná – állapította meg az MVH elnöke. A számtalan hatósági nyilvántartás működése nem hatékony és indokolatlanul nagy munkaerőt köt le, ezért az új projekt célja, hogy a meglévő adatbázisokat össze lehessen hangolni. Alapvetően az érintett szervezetek rendszereinek átalakításáról, közös megjelenítéséről van szó, miközben az adatbázisok a helyükön maradnak. Ezért a belső munkálatokból a gazdálkodók közvetlenül keveset érzékelnek majd, de a MeKIR végeredményben gyorsabb és minőségibb szolgáltatásokat nyújthat az agrárgazdasági ügyfelek és a szakhatóságok számára is. Emellett az agrárkifizetésekkel kapcsolatban precízebb hatósági döntések születhetnek, így kevesebb hiánypótlásra lehet szükség és csökkenhet az ellenőrzések hibaszázaléka is.

Az új információs rendszer kialakítása ez év áprilisában kezdődött és 2014. június 30-án fejeződik be. A létrehozáshoz szükséges,1,35 milliárd forintnak megfelelő összeget teljes egészében az unió finanszírozza az elektronikus közigazgatási operatív program (ekop) forrásaiból. A projekt konzorciumi formában valósul meg a kifizető ügynökségként működő MVH vezetésével. A konzorciumban tagként a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, együttműködő partnerként a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vesz részt.”

„…Nemcsak a hatóságoknak segít
A fejlesztés jelentősnek számít. Egyrészt egyszerűsíti a vállalkozók, de legfőképpen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkáját. Jelenleg ugyanis ahány rendszer, annyi adat található az ágazatról és a szereplőkről. A sok adatbázisban most egymást kiegészítő, részben átfedő, több esetben pedig duplikált információkat lehet találni. Ráadásul azok sem mindig kompatibilisek egymással, mert például a területi meghatározások nem egységesek, így egymással összevetni sem lehet az információkat.

Az informatikai rendszer pályázati kiírása szerint az adatbázisok közötti adatcsere jelenleg nem hatékony, a többi között azért, mert az adatszolgáltatás a különböző közigazgatási szervezetek felé indokolatlanul sok emberi munkával oldható csak meg.

Hasonló már készült
Az uniós támogatások miatt az MVH és a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) között már kialakítottak egy adatbázist, az úgynevezett Közös Törzsadatkezelő Rendszert. Most erre a rendszerre alapozva mélyítenék az adatbázisokat, mert a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni reformja miatt, összevethetővé kell tenni a nyilvántartásokat.

A tervek szerint az adatbázisba a következő nyilvántartások kerülnek be, nem egységes mértékben:

  • külterületi földrészletek téradatai (külterületi kataszteri téradatok),
  • mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (fizikai blokk adatok, területhasznosítási adatok, AKG-adatok, NATURA2000 adatok, egyéb tematikus rétegek),
  • állami tulajdonú földterületek adatai,
  • természetvédelmi és környezeti földterület-információk, speciális védettséget élvező területek adatai,
  • erdőterületek adatai,
  • szőlőültetvények adatai,
  • borászati üzemek adatai,
  • szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, ló tenyészetek adatai,
  • vetőmagterületek adatai.

Egy év múlva már működne
A nyilvántartás – a hatóságok mellett – a termelők, feldolgozók, szakmai szervezetek munkáját is segítheti. Az ügyfélkapun keresztül a saját területükre vonatkozó adatokhoz is hozzáférhetnek majd az ügyfelek.

Az adatbázis bővíthető lesz, így a később felmerülő igényeket szintén ki tudja majd szolgálni. Ezzel várhatóan megvalósítható az ágazat hatékonyságának növelése úgy, hogy a rendszer minőségi többletszolgáltatást nyújtson mind a szakhatóságok, mind pedig a gazdálkodók számára. A rendszernek, legalábbis a tervek szerint jövő június végén már működnie kell…”

Forrás:
Precíz agrárkifizetés, kevesebb hiánypótlás – egységes adatbázisok a MeKIR-ben; Agrárszektor; 2013. június 12.
Jelentős fejlesztés készül: mindent tudhatunk majd a mezőgazdaságról; Privátbankár.hu; 2013. június 12.
Elkezdődött a Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer megvalósítása; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; 2013. június 12.
EKOP-1.2.19 – Mezőgazdasági és környezeti információs rendszer; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Informatika, távközlés, technika

Pig Data – egy kis adatmalackodás

„Rameez Rahman, a SCENSCI Blog szerzője különös módon szólt hozzá a mind szenvedélyesebb Big Data diskurzushoz. Egy tanító célú állatmesében foglalta össze [1] a véleményét arról, vajon mire használható és mire nem a rengeteg adat, amelyet egyre kiterjedtebb rendszerekkel állítunk elő. Érdemes megosztani ezt a kis fabulát a magyar olvasókkal is.

Egy tudósnak készülő sertés, abból kiindulva, hogy a világról elégséges mennyiségben rendelkezésre álló adatok birtokában módfelett pontos előrejelzéseket fog tudni adni a bekövetkező eseményekről, magabiztosan jelentette ki: „Nem alkotok modelleket, nincsen szükségem rájuk. Maga a világ a modellem.”

Hasonszőrű társaival azonnal módja is nyílt a gyakorlatban alkalmazni módszerüket, a röfistatisztikát (Pig Data), egy kutyák által üzemeltetett népszerű bár, a Doogle számára. Olyan ügyesen számolgatták ki a vendégek italfogyasztási szokásainak mintázatait, az asztaltípusok kedveltségét, az átlagos érkezési időpontokat, hogy egyre többen fordultak hozzájuk. A bölcs, elméletben és modellekben gondolkodó baglyok ideje lejárni látszott, a diadalmas adatmalacok már a borospoharak színét optimalizálták a leggyorsabb elérés érdekében, amikor gumós zápfogú hősünk elhatározta, hogy továbblép: mindent előre fog jelezni az összes adat összegyűjtésével.

Próbaként a zuhanó testeket kezdte tesztelni, minden zuhanó tárgyra mindenféle helyszínen vonatkozó mindenféle körülményre érzékeny adatot összegyűjtve. Sikerült is például pillanatok alatt felfedeznie, hogy reggel és napközben több tárgy zuhan a földre, amikor az állatok aktívak, mint este, amikor alszanak. Sőt, a szorgalmas hízó felismerte és azonmód meg is osztotta a rögtönzött sajtókonferenciára összesereglett állatokkal a zuhanás törvényét: a nehéz test gyorsabban, a könnyű lassabban esik.

Hiába tiltakoztak a bagoly-tudósok, hogy a súrlódás és a légellenállás kizárásával a különböző súlyú testek azonos sebességgel esnek, és ez kísérletileg könnyűszerrel igazolható is, a felheccelt tömeggel nem lehetett bírni. Amikor a diadalmas disznó egy követ és egy sörte-darabkát egyszerre ejtett le a földre, de a kő mégis hamarabb ért talajt, a nézők átszellemülten győződhettek meg bálványuk és a röfistatisztika igazáról. Sokáig zúgott is utána a felelgetős kórus: píííííííííg – data! Pííííííííg – data!

Az orwelli Állatfarm hangulatát felidéző, persze rövidítve elmesélt kis történet szerzőjének semmi baja a sok adattal. Pusztán arra akart figyelmeztetni, hogy nem árt idejekorán végiggondolni: milyen irányba indulunk a szaporán növekvő adathalmazok feldolgozásakor. Mik a végső céljaink? Mik a reménybeli előnyei és a lehetséges korlátai az elemzésbe bevont adatok tömegének? Hol hasznos, hol felesleges, hol elég, hol elégtelen a röfistatisztika? Mi a hozadéka az együtt kezelt, de különböző területekről származó adatok elemzésének?

A kérdéseket még hosszan lehetne sorolni, és annál is inkább erősen aktuálisak, mert az eddigi „nagy adat-termelők” (tudomány, közigazgatás, egészségügy, közösségi médiaóriások) mellé újabbak és újabbak zárkóznak fel. Elég, ha csak az „ipari internetre”, a gép-gép kommunikációra, a kulturális örökség digitalizálásának újabb nagy tartományaira vagy az intelligens közlekedésre gondolunk. Dagonyázásra nincs idő.

[1] Big Data or Pig Data?

Forrás:
Pig Data – egy kis adatmalackodás; Z. Karvalics László; IT Business; 2013. június 6.

Biztonsági kockázatokat is rejtenek a felhők

„ A páratlan előnyök élvezete mellett komoly biztonsági kockázatokra is fel kell készülniük azoknak, akik felhő alapú (a szolgáltató eszközein elosztott) informatikai szolgáltatásokat vesznek igénybe. „Technikai, üzemeltetési, jogi és gazdasági problémák merülhetnek fel” – közölte a Világgazdasággal Bocsok Viktor, a Kürt Zrt. jogi és biztonsági szakértője az AIG kiber-biztonsági konferenciáján. A szakember azonban gyorsan leszögezte: ez nem azt jelenti, hogy óvakodni kell a felhő alapú szolgáltatástól, azt viszont igen, hogy körültekintően kell kiválasztani a szolgáltatót, megfelelő szerződést kell kötni vele, és ha még ezután is marad kockázat, arra biztosítást kell kötnie.

Az egyik fő aggály a személy-és adatvédelmet érinti, vagyis hogy milyen módon vehetjük elejét annak, hogy ránk vonatkozó információk keringjenek általunk nem felügyelhető informatikai rendszerekben. Az igazán nagy felhőszolgáltatók hatalmas, diverzifikált rendszereket használnak, így viszont nem kerülhető egy, hogy például egy Google-felhőben kezelt gmail-levelezés adatai ne forduljanak meg, mondjuk Kínában, vagy az USA olyan részén, ahol nem garantált az európai, vagy az annál is szigorúbb, hazai adatvédelmi előírások betartása. A megoldás itt az, hogy olyan szolgáltatót kell választani, amely garantálja, hogy vagy csak Európában működik, vagy amerikai tevékenysége biztonságát úgynevezett biztonságos kikötő egyezmény garantálja.

Jó választás esetén olyan kis és rugalmas szolgáltatónk lesz, amelyen keresztül számunkra egyébként drága informatikai eszközhöz is hozzáférhetünk. Mára annyira általánossá váltak a felhő-alkalmazások, hogy Bocsok Viktor véleménye szerint közmű-jellegűnek tekinthetők.”

Forrás:
Biztonsági kockázatokat is rejtenek a felhők; Világgazdaság; 2013. június 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A sötét középkor réme

„A web archiválása megoldhatatlannak látszik, de elkerülhetetlen. A weboldalak rövid életciklusa miatt az emberiség által létrehozott információk jelentős része örökre elvész megfelelő mentés hiányában. A feladat teljes körű, rendszeres elvégzéséhez a szakmának meg kell találnia a választ egy sor igen kemény problémára.

A brit nemzet digitális memóriájának megőrzése céljából a londoni British Library virtuális archívumba teszi az összes brit honlapot, elektronikus könyvet, internetes folyóiratot és blogot. A projekt nemrég indult, az intézmény célja, hogy a folyamatosan frissülő digitális archívum a jövő nemzedékek kutatói számára is hozzáférhető legyen – vegyen bármily meglepő irányt a technológiai fejlődés. A könyvtár szerint a munka nem várhat: amióta az ember elkezdte számítógépre és mobiltelefonra cserélni a papírt és a tintát, rengeteg értékes anyag tűnt el a digitális fekete lyukban. Az intézmény reméli: a jövőben sikerül kiterjeszteni az archívum tartalmát olyan külföldi honlapokra is, amelyek a szigetországgal kapcsolatos fontos tartalmakat közölnek, valamint prominens brit személyiségek közösségi oldalakon megjelenő bejegyzéseire is – adta közre az MTI hírét nemrég a HVG.

A net archiválása – szakszerűbben: webaratás és -archiválás – már jó pár éve téma a nagyvilág szakmai berkeiben. Az UNESCO 2003-ban elfogadott „Charta a digitális örökség védelméről” c. anyaga világosan megfogalmazza a webarchiválással kapcsolatos feladatokat, és külön kiemeli, hogy a válogatott archiválás esetén a „born digital” (vagyis digitális születésű) anyagoknak prioritást kell adni. A téma mind a tavalyi, tavalyelőtti IFLA (Könyvtáros Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) konferencián, mind a nemzeti könyvtári főigazgatóknak szervezett legutóbbi (múlt évi) éves konferencián (CDNL), valamint az európai főigazgatók konferenciáján (CENL) szóban forgott – tudtuk meg az eseményeken hivatalból részt vevő Sajó Andreától, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójától.

Rámutatott: a teljes világháló szakszerű könyvtári archiválása gyakorlatilag még sehol sem kezdődött el, a világban 1-2 tucat ilyen nyilvános szolgáltatás, projekt létezik, ezek jellegükben és méretükben is erősen különbözőek. A probléma fontosságát jellemzi viszont, hogy nemzeti szinten nagyon sok országban folytatnak legalább pilot jellegű kísérleteket, és alapozzák meg az adott nyelvterület digitális kincseinek minél teljesebb megőrzését. Az Egyesült Királyság nemzeti könyvtára az első webarchiválási kísérletet 2001-ben végezte, ekkor 100 brit történelmi és kulturális site-ot mentettek le, de a gyűjtemény nem lett nyilvános. Néhány évvel ezelőtt az Országos Széchényi Könyvtár is végzett már egy sikeres kísérletet, begyűjtött kijelölt weboldalakat, indexelte a kapott állományokat, és visszakereshetővé tette ezeket.

A feladat teljes körű, rendszeres elvégzéséhez azonban a szakmának meg kell találnia a választ egy sor igen kemény problémára. Folyamatos polémia tárgya mindenekelőtt például az, hogy milyen online dokumentumokat archiváljanak a könyvtárak, másképpen: hogyan válasszák ki az információtömegből, mit kellene az utókorra hagyományozni. Itt van például a blogok esete: nyilvánvaló, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális közgondolkodásra hatást gyakorló „megmondóemberek” magánoldalait el kell menteni, de mi legyen a névtelen szerzőkkel, mondjuk, Kovács Pistivel, aki meglehetős érdektelenség közepette írja végig ifjúkorát, viszont tizenöt év múlva Kovács István néven ő lesz az ország miniszterelnöke? Gondoljuk csak meg, milyen élvezettel és érdeklődve olvassuk ma írók, költők, politikusok fiatalkori írásait – hívta fel figyelmünket a főigazgató.

A másik probléma annak meghatározása, hogy milyen mélységig gyűjtsenek a könyvtárak. Régen egyszerű volt a feladat, szépen eltették az aznap megjelent újságokat, folyóiratokat, de az online fronton ez egészen másképp működik. Maradjunk a lapoknál, amelyeknek szerves részei egyebek mellett a linkek, az olvasói kommentek is. Vagy ott van a fizetős, jelszóval hozzáférhető adatbázisok sora, valamint az intranet, a vállalatok belső hálózatain futó szürke irodalom (l. még: mélyweb), amelyben ugyancsak rengeteg az archiválásra érdemes anyag. És ott van a sávszélesség, azaz a gyűjtés sebességének kérdése, valamint a tárhelyek problémaköre, amelyek alapvetően határozzák meg a gyűjtés gyakoriságát és módját. Egy online újság percenként változik, szövegek íródnak át, szorgosan dolgozik a moderátor – még a legalaposabb gyűjtéssel is óhatatlanul kimarad egy csomó információ.

Sajó Andrea a legutóbbi nemzetközi konferencián mindezen túl felvetette: a webaratás során – úgy tűnik – alapgondolat, hogy minden nemzeti könyvtár a saját ország doménje (.hu, .de stb.) alá tartozó dokumentumokat kezdi el begyűjteni és archiválni, de mi legyen a sorsa a nemzetközi domének alá tartozó oldalaknak, például az .org vagy a .com végűeknek, – hiszen ezeken is található nemzeti vonatkozású tartalom, amely ugyancsak fontos lehet a holnap kutatói számára. Ami Magyarországot illeti, a képet tovább árnyalja még egy kérdés: az érintettek hagynák-e és mennyire, hogy az OSZK a szervereik anyagához hozzáférjen? A mai kondíciók nem sok reménnyel kecsegtetnek, hogy mást ne mondjunk: a nemzet könyvtárát ugyan minden formában megilleti a kötelespéldányokhoz való jog, a beszolgáltatás az e-fronton azonban nemigen működik. Vegyük csak az elektronikuskönyv-kiadókat, amelyek nem szívesen (tehát nem) adják át kiadványaikat, attól tartva, hogy a bibliotéka az olvasók rendelkezésére bocsátja őket, vagyis konkurenssé válik. (Sajó Andrea leszögezte: ezeknek a dokumentumoknak csak a helybeni olvasását engedélyeznék, letöltését, pláne kölcsönzését csak a kiadó önkéntes hozzájárulásával.) Végül pedig, de nem utolsósorban: hol van a világon az a tárhelymennyiség, amely mindehhez elég nagy volna?

Cikkünk tárgya tehát megoldhatatlan problémának tűnik, pedig a nemzetközi tapasztalatok alapján digitális írott és képi kultúránk szignifikáns részének megmentéséhez elég lenne kezdetben 20 Tbyte-nyi megbízható tárolókapacitás és évi kb. 10 Tbyte-növekmény, ha a mozgóképi anyagok megmentését nem tűzik ki célként.

Sajó Andrea mélységesen egyetért a feketelyuk-hasonlattal. Úgy látja, gyakorlatilag minden eltűnhet vagy veszélyben van, amit szervereken őriznek, az adatvesztés ma, nemzeti szintű megoldás hiányában kivédhetetlen. A weboldalak rövid életciklusa miatt „digitális sötét középkor” fenyeget, amelyben az emberiség – jelen esetben a magyar emberek – által létrehozott információk jelentős része örökre elvész megfelelő mentés hiányában. Úgy látja, hogy a legsebezhetőbbek azok a kiadványok, amelyek korábban nyomtatásban jelentek meg, utóbb azonban csak elektronikusan. A szerver elromolhat, megtámadhatják, a kiadó társaság tönkremehet, ezzel elvesztheti a doménjét, vagyis egyik pillanatról a másikra eltűnhet a monitorokról. Mindehhez jön még, hogy a webes tartalmak konvertálása, vagyis az adott időszakban használt szoftververziókra való átírása sajnálatosan gyakran elmarad, így egy idő elteltével technikailag olvashatatlanná válnak.”

Forrás:
A sötét középkor réme; Bárkay Tamás; Népszabadság; 2013. június 11.

Elkészült az infokommunikációs stratégia

„A digitális infrastruktúra fejlesztését, a társadalom digitális írástudásának növelését, a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatását, valamint a digitális állam kialakítását célozza a kormány következő évekre szóló infokommunikácós stratégiája, mondta Vályi-Nagy Vilmos, az NFM infokommunikációért felelős államtitkára az Információs Társadalom Parlamentjén.

A 2014-20-as uniós tervezési ciklusra szóló cselekvési terv hamarosan nyilvánosságra kerül, és társadalmi vita keretében lehet majd hozzászólni, tette hozzá a politikus. A dokumentum – amely a hazai kis- és nagyvállalatokkal, multinacionális cégekkel, valamint érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve készült – meghatározza az infokommunikációs stratégia következő hét évre szóló forrásfelhasználását és a fejlesztés fő irányait.

Az államtitkár ismertette, hogy Magyarországon jelenleg a lakosság 55 százaléka használ internetet, 43 százaléknak pedig egyáltalán nincs számítógépe. A következő időszak fontos feladatának nevezte, hogy javuljanak ezek az arányszámok. Ennek érdekében forrást kell biztosítani a digitális írástudás terjesztését célzó képzésekre. Ezen belül is nagy figyelmet kell, hogy kapjon az idősebb korosztály képzése, ők ugyanis jóval kisebb mértékben használnak számítógépet, illetve digitális eszközöket. A fiatalok közel 100 százaléka digitális írástudó, azonban ebben a korosztályban is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolai minőségi informatikai képzésre, továbbá az informatikus és mérnökképzésre, mondta az államtitkár.

A digitális infrastruktúra fejlesztése szintén hangsúlyos eleme a stratégiának, ezen belül cél a szélessávú internet elérés biztosítása a jelenleg még ellátatlan kistérségekben is. A digitális gazdaság fejlesztése területén kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások támogatása kap hangsúlyt. A kormány szándéka lényegesen emelni, és minden vállalkozás számára elérhetővé tenni a kutatás-fejlesztési aktivitás növelését célzó forrásokat. Prioritást kap az export megjelenés támogatása is, továbbá start-up programokat támogató csomagok kialakítása is szerepel a stratégiában.

A digitális állam kialakításával a kormány azt szeretné elérni, hogy az intézmények többségében teljes körű, általános ügyintézésre legyen lehetőségük az állampolgároknak, illetve a vállalatoknak.

Vályi-Nagy Vilmos közölte, hogy az elkövetkező egy évben várhatóan lezárul az infokommunikációs fejlesztést célzó operatív program tervezése, létrejön a kapcsolódó intézményrendszer, és megkezdődhet a források felhasználásának nemzetgazdasági szintű elosztása. Az operatív programot a jóváhagyás előtt el kell fogadtatni Brüsszellel is. Az államtitkár véleménye szerint 2014 tavaszán elindulhatnak az operatív programhoz kapcsolódó konkrét pályázatok. ”

Forrás:
Elkészült az infokommunikációs stratégia; Mészáros Csaba; IT Business; 2013. június 13.

Infokommunikáció a versenyképességért

„A gazdasági kilábaláshoz szükséges az ikt szektor fejlesztése és gazdasági támogatása. A 2014-2020 közötti ciklusban szükség van az állami és piaci összefogásra, a reformok végrehajtására, a szabályozási környezet könnyebbé tételére és a vállalkozási ökoszisztéma modernizálására. Tudósítás a III. Információs Társadalom Parlament első napjának fontosabb kérdéseiről.
Az infokommunikációs (ikt) szektorban a közösségi médián kívül nagy áttörés ez idáig nem történt, ez a K+F+I területtől remélhető. A dinamikus gazdaság megteremtéséhez szükséges a fiskális politika stabilizálása, a reformok véghez vitele, illetve egy olyan vállalkozói-startup ökoszisztéma, amely képes azonnal a globális piacra lépni. A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban 23,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet célszerű lenne gazdaságfejlesztésre fordítani. Ezt mérlegelve az ágazat három támogatásra szorult területe – a digitális írástudatlanság, a közintézmények infokommunikációs fejlesztése és a szektor gazdasági támogatása – közül a kormányzat az utóbbi területet kívánja erőteljesebben segíteni – mondta dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a magyar Országgyűlés Felsőházi termében tartott III. Információs Társadalom Parlamentjén.

Az idei Információs Társadalom Parlamentjének kiemelt célja, hogy magas szintű egyeztető fórumot teremtsen a kormányzat, az ikt piac, a civil- és az oktatási szektor között. Továbbá a szereplőknek platformot kínáljon a párbeszédhez, hogy jól strukturáltan, összehangolt irányítással valósuljanak meg a Magyarország versenyképességét javító célkitűzések a 2014-2020 közötti uniós tervezési ciklusban.

Stratégia és tervezés 2014-2020
Létszükségletté vált az internet, mégis Magyarországon kevesen tudják még elérni. Továbbá a legnagyobb probléma, hogy a megélhetési gondok elvonják a figyelmünket a világ történéseiről, illetve nem követjük a legmodernebb trendeket. Magyarország elveszítette piacait, a hazai piacon pedig nincs mit eladni. Az állam szerepe, hogy a szükséges infrastruktúrát létrehozza, a hálózatot eljuttassa a lakossághoz, illetve segítse a vállalkozások piacra lépését – fejtette ki álláspontját dr. Baja Ferenc, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Informatikai és Távközlési Albizottságának elnöke.

Valóban fontos feladat a digitális gazdaság (kkv-k informatikai fejlesztése, startupok támogatása, K+F aktivitás növelése és külföldi érdekképviseletek erősítése), a digitális kompetenciák fejlesztése, a K+F tevékenység javíthatósága, a digitális állam (teljes körű digitális ügyintézés) kialakítása, valamint az informatikus és mérnökképzés, erősítette meg Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára. Mint mondta, jelenleg a jogszabályi környezet finomhangolása történik, s annak érdekében, hogy a pályáztatás folyamata gördülékenyebb legyen, igyekeznek kiszedni a bürokratikus elemeket. 2013 év végére, 2014 év elejére új intézményrendszer állhat fel, illetve a kis-, közép-, multi vállalatok, valamint az érdekképviseletek stratégia készítése zajlik. A szélessávú internet fejlesztését illetően figyelembe kell venni, hogy miután a CEF (Európai Összekapcsolási Eszköz – Connecting Europe Facility) keretet csökkentették a magyar lakossági felhasználóknak mindössze 5 megabit/szekundum sebességű internet kapcsolatot lehet biztosítani, ami jóval a környező országok alapszintje (30 megabit/szekundum) alatt van.

A 2014-2020-as uniós tervezési ciklusra szóló cselekvési terv hamarosan nyilvánosságra kerül, és társadalmi vita keretében lehet majd hozzászólni. Miután Brüsszel is elfogadta, 2014 tavaszán elindulhat a pályáztatás.

Az eKözigaztatás fejlesztése
Megszületett az eKözigazgatás szabályozási környezete, amelyet ősszel a Kormány elé fognak terjeszteni. A szabályozás tartalmazni fogja, hogyan kell a mintegy 5000 nyilvántartási adatbázist (közöttük az etalonnak számító közhiteles címregisztert és az összerendelési nyilvántartást) összehangolni, megtisztítani, besorolni, illetve milyen formában indítsanak adattisztítási projekteket – tájékoztatott Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára. Legfontosabb kérdésnek az adatok közötti átjárhatóságot (interoperabilitás) emelte ki.

Az eKözig további fejlesztéseiről, a kormányablakok és az e-ügyintézés fejlesztésével kapcsolatban dr. Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatok ellátásért felelős miniszteri biztosa elmondja, hogy 30 milliárd forintot mozgósítottak a kormányablakok megvalósítása érdekében. Ennek eredményeképpen várhatóan év végén megnyílik az egyablakos ügyintézés, illetve zöldmezős beruházásként elkezdték a papírmentes, tisztán elektronikus ügyindítások (AVDH) megvalósítását. A papíros dokumentumkezelést hamarosan kiváltja az iPaden történő digitális ügykezelés.

Budafoki Róbert: a magyar infokommunikációs szektor regionális perspektívái
A versenyképesség visszaesése idején a piac és az állam közös feladata az ikt szektor újrapozícionálása és a lehetőségeink számbavétele. „Magyarország egyik meghatározó infokommunikációs cégének vezetőjeként és az IVSZ elnökségi tagjaként is egyik első számú feladatom, hogy előmozdítsam és láthatóvá tegyem az iparági összefogást és együttműködést” – mondta előadásában Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója.

Azok a hagyományos utak, amelyeken keresztül eddig a piacra lépés megvalósulhatott, esetlegesek, kevésbé életképesek, ezért fontosnak tartja állami oldalról a külgazdasági háló hatékony működtetését, és a külföldi piacokra való kilépés aktív támogatását. Ezen felül átgondolt, szakértői támogatással rendelkező együttműködésekre van szükség multik és kkv-k között. Az ikt-szektor versenyképességének fokozását egy fejlett, partneri ökoszisztéma keretein belül lehet elérni, illetve a nemzetközi ügyfelek projekt alapú kiszolgálása vált központi kérdéssé.

A T-Systems Magyarország a szektor vezető nagyvállalataként elősegíteni kívánja azokat a fórumokat, amelyeken keresztül a hazai kkv-kkal való együttműködés elmélyíthető, és a vállalatban kialakított „jó gyakorlatok” megoszthatóak. A telekommunikációs vállalat stratégiájának fontos elemévé vált az iparági szaktudásra épülő megoldások integrált kínálata. Kiváló példa erre az Egészségügyi E-health Kompetenciaközpont, amelyet a Deutsche Telekom és a T-Systems International elsőként Magyarországon létesít.

Papp István: döntés-előkészítő platform létrehozását javasolja
A Microsoft Magyarország célja a digitális szakadék csökkentése és a digitális írástudás szintjének növelése, a hazai infotechnológiai fejlettségének növelése, ezáltal a munkanélküliség csökkentése és a gazdasági fejlődés elősegítése. Mivel az informatikai vállalatok számára egy fejlett piac sokkal több üzleti lehetőséget nyújthat, ezért alakították ki az együttműködési megállapodást a Kormánnyal. A Digitális Otthon Programot a Microsoft Magyarország ajánlotta a kormányzati vezetők figyelmébe, és javasolta, hogy a program a nemzeti fejlesztési stratégia része legyen. A program célja, hogy elérhetővé tegye az internetet a hátrányos helyzetű lakosok számára és felzárkóztassa a digitális társadalomhoz azokat a háztartásokat, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük.

Papp István ügyvezető igazgató úgy véli, az infokommunikációs iparág legfőbb kihívása, hogy több kormányzati ciklusban tudnak megvalósulni a digitális reformok. A gyors változásokra pedig szükség lenne az egészségügyben, az oktatásban és a polgárbarát hivatalok kialakításában. Ebben a folyamatban a Microsoft természetes szövetségese a magyar államnak. Papp István szerint már csak egy tanácsadó illesztő egység, egy döntés-előkészítő platform hiányzik. „Egy ilyen intézmény létrehozását ajánlom a magyar állam figyelmébe.”

Alföldi István: informatikatörténeti kiállítás a szegedi Agórában
Jövő héten nyitja kapuit a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában az Informatikatörténeti kiállítás – jelentette be Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) ügyvezető igazgatója. Több száz tonna olyan számítástechnikai eszközről és berendezésről van szó, amelyek nélkül ma nem létezhetne sem érintőképernyő, sem laptop, sem okostelefon, sőt még az internet sem. A világviszonylatban is jelentős informatika-történeti kiállítás küldetése, hogy méltón megőrizze a múlt értékeit. Ehhez a NJSZT nem csak a kiállítás létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével, hanem egy olyan kötet összeállításával is hozzájárul, amely több mint 200 oldalon, képekkel, tárgyleírásokkal, életrajzokkal, több száz hivatkozással és részletes bibliográfiával mutatja be az informatika fejlődését, főbb irányait és hazai képviselőit. A XXI. századi technikai megoldások segítségével a látogatók saját élményévé válhat az informatika rövid, de elképesztő tempóban alakuló, változó történelme.”

Forrás:
Infokommunikáció a versenyképességért; Sebők Viktória; IT Business; 2013. június 14..

A magyarok negyede még soha nem internetezett

„Az EU-ban egyre többen férnek hozzá az internethez, és egyre csökken azok száma, akik még életükben soha nem interneteztek – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett, a digitális technológiák elterjedését elemző jelentéséből.

A dokumentum problémaként jelöli meg, hogy az uniós háztartásoknak mindössze 2 százaléka rendelkezik szupergyors, másodpercenként 100 megabit (Mbps) feletti sávszélességet kínáló internet-hozzáféréssel, holott a cél az, hogy ez az arány az évtized végére 50 százalékra emelkedjen. Gondot jelent Brüsszel szerint az is, hogy az emberek fele nem vagy alig ért a számítógéphez.

Az uniós jelentés szerint Magyarországon az uniós átlagnál valamivel magasabb, 26 százalék azok aránya, akik még soha nem interneteztek. Képzettség szempontjából viszont Magyarország jobban áll az uniós átlagnál, az embereknek ugyanis több mint fele, 57 százaléka közepes vagy magas szinten tudja használni a számítógépet.

A jelentés megállapításai szerint a szélessávú internet szinte mindenhol elérhető már az Európai Unióban, az európai háztartások több mint fele pedig másodpercenként 30 megabitnél nagyobb sávszélességű hozzáféréssel rendelkezik. Terjednek a mobileszközök is: az internetezők több mint harmada valamilyen hordozható eszközről böngészi a világhálót. A mobiltelefonos internetezők aránya 2008 óta csaknem megnégyszereződött, akkor mindössze 7 százalék volt, most 27 százalék. A negyedik generációs mobilinternet-hálózatok lefedettsége pedig egy év alatt a triplájára nőtt, 2012-ben már a lakosság 26 százaléka élt olyan helyen, ahol az LTE szolgáltatás elérhető volt.

Az internethasználatra vonatkozóan a jelentés rámutat, hogy 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékponttal, 22 százalékra csökkent azok aránya, akik még soha életükben nem interneteztek. Ez viszont azt jelenti, hogy mintegy 100 millió uniós polgár nem használta még soha az internetet. A legtöbben túl drágának tartják, nem érdekli őket, vagy úgy gondolják, hogy nem értenek hozzá – ismerteti a jelentés. Az emberek 70 százaléka viszont most már rendszeresen, vagyis hetente legalább egyszer használja az internetet.

A dokumentum arra is kitér, hogy a roaming díjak, főleg a 2012. július 1-jén életbe lépett erre vonatkozó uniós rendelet miatt mintegy 5 eurócenttel csökkentek. Az internetes kereskedelem az elemzés szerint növekszik; az emberek 45 százaléka vásárol termékeket vagy vesz igénybe szolgáltatásokat a világhálón, a határokon át vásárolók aránya viszont elenyésző – mutat rá a bizottság. Terjednek az elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve azok igénybevétele is: a bizottság szerint az uniós cégek 87 százaléka, a lakosságnak pedig immár 44 százaléka vesz igénybe olyan e-kormányzati szolgáltatásokat, mint amilyen például Magyarországon az ügyfélkapu.

A jelentés részletes adatokat és mutatókat tartalmaz minden tagállamról. Magyarország mind a lefedettség, mind az ellátottság tekintetében némileg elmarad az uniós átlagtól. A szélessávú hálózatok a háztartások 92 százalékát érik el az unió 95 százalékos átlagával szemben, míg tényleges előfizetéssel az unióban a családok 72,5 százaléka, Magyarországon 68 százaléka rendelkezik. A fejlett, harmadik generációs mobilinternetes lefedettség Magyarországon alig néhány tizedszázalékkal marad el a 27-ek átlagától, és szinte csaknem minden háztartást elér, 96 százalék körüli.

Az internet-előfizetésekkel kapcsolatban az derül ki a jelentésből, hogy Magyarországon vásárlóerő-paritáson számítva az internet-előfizetések árai magasabbak az uniós átlagnál, legyen szó akár önmagában álló internet-előfizetésről, akár telefonvonallal vagy kábeltévé-szolgáltatással összekapcsolt csomagról.

Önmagában a 8 és 12 Mbps közötti sávszélességet kínáló internet-előfizetés Magyarországon 2013-ban átlagosan, vásárlóerő-paritáson számolva 45,2 euróba, telefonvonallal együtt 45,9 euróba, tévé-előfizetéssel és telefonvonallal együtt pedig csaknem 55 euróba kerül havonta. Az uniós átlag az internet esetében 2013-ban mintegy 29,8 euró volt, a csomagok pedig 38,9 illetve 50,4 euróba kerülnek, így az internet-előfizetés önmagában jóval drágább Magyarországon az uniós átlagnál, a csomagok árai viszont a tavalyi évhez képest jelentősen mérséklődtek, de továbbra is valamivel magasabbak az uniós átlagnál.”

Forrás:
A magyarok negyede még soha nem internetezett; HVG.hu/MTI; 2013. június 12.

Szakirodalom

A Web 2.0 kommunikációelméleti kérdései

„Amíg az internetes kommunikáció 2005-ig tartó történetének és legfontosabb jelenségeinek elbeszélésére egyaránt érvényes megközelítés lehet a technikatörténetére összpontosító beszéd, vagy a különböző kommunikációelméleti iskolák elméletének segítségül hívása, a web 2.0 leírására más stratégiát kell választanunk.

A web 2.0 (vagy webkettő) megkülönböztető tulajdonságai nem technikai, hanem kommunikáció-, média és művészetelméleti eredetűek. Miközben a korábban uralkodó, szerkesztő és hivatásos kommunikátor központú paradigmával szemben radikális tartalom előállítási eltérést látunk, megfigyelhető, hogy a hangsúly a közzétételről a megosztásra, a passzív jelenléttől a részvétel felé tolódott. Mind a felhasználói, mind a szolgáltatói attitűd megváltozott. A szolgáltató blogok, wikik, közösségi oldalak esetében csupán keretet biztosít, és azt a felhasználók töltik meg tartalommal. Ezzel tehát megszűnik a web írásvédettsége, és nyílttá válik a megszólaló pozíciója. Az információcsere indításához, vagy a kommunikációs folyamatba való bekapcsolódáshoz, annak ellenére, hogy a web 2.0 kontextusa technikailag determinált, nincs szükség jelentős, tanult technikai ismeretekre. „A web 2.0 olyan új kulturális tudást teremtett, amely csak minimális kompetenciát és technikai hozzáértést vár el a felhasználótól, és […] a médiatartalmak előállításában az embereknek korábban elképzelhetetlennek vélt tömege vehet részt…”

Forrás:
A Web 2.0 kommunikációelméleti kérdései; Szűts Zoltán; Jel-Kép; 2012/1-4. szám

Törvények, rendeletek

Az elektronikus aláírással kapcsolatos 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet módosításáról szóló miniszteri rendelet-tervezet

„LVF/8707/2013-NFM
Véleményezési határidő: 2013. június 11-én (kedd) 12 óra

Tájékoztató
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogalkotási tevékenységére vonatkozó a jogalkotásról szóló törvény szerinti közigazgatási egyeztetésre bocsátott koncepciókat, jogszabálytervezeteket, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket, szakmai indokolásokat olvashatja ezeken az oldalakon. Kérjük, hogy a tervezetekre vonatkozó véleményeket, javaslatokat a velemeny@nfm.gov.hu e-mail címre küldje, az egyértelmű azonosíthatóság érdekében tárgyként minden esetben a minisztériumi iktatószámot feltüntetve.”

„(1) Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltatónak a megbízhatóság biztosítása érdekében felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve, ha a szolgáltató költségvetési szerv és a megszüntetésével kapcsolatos költségek, valamint a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben okozott károk megtérítésére a szolgáltató jogutód nélküli megszüntetése esetén is kötelezhető más költségvetési szerv.”

(2) Az R. 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szolgáltató a szolgáltatási tevékenységének megszűnésével kapcsolatos költségek biztosítása és a megbízhatóság érdekében köteles a 13-14. §-ban meghatározott követelmények legalább egyikének megfelelni, kivéve, ha a szolgáltató költségvetési szerv és a megszüntetésével kapcsolatos költségek megtérítésére a szolgáltató jogutód nélküli megszüntetése esetén is kötelezhető más költségvetési szerv.””

Forrás:
Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet módosításáról szóló miniszteri rendelet-tervezet; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. június 6. (zip-fájl)

Egyes szociális rendeletek közhiteles hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos módosításának tervezete

„Jogszabálytervezet

Véleményezési határidő: 2013. június 14.

Véleményezési cím: akos.bordas@emmi.gov.hu”

„2013. július 1-jén hatályba lép a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) azon módosítása, amely a közhiteles hatósági nyilvántartásokat érinti [2012. évi CCX. törvény]. A módosítás alapján a Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozása a közhiteles hatósági nyilvántartásokra szűkül le.

A szociális területen szükséges módosításokat törvényi szinten az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló, kihirdetés előtt álló T/11111. számú törvényjavaslat tartalmazza.
A tervezet a szociális területhez tartozó miniszteri rendeleti szintű módosításokat végzi el.”

Forrás:
Egyes szociális rendeletek közhiteles hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos módosításának tervezete; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2013. június 11. (pdf)

A közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatban módosuló törvények és rendeletek

Forrás:
2013. évi LXXXIV. törvény egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 97.szám, 2013. június 14.; 54805-54851. oldalak (pdf)
A Kormány 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a közhiteles hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 97.szám, 2013. június 14.; 54895-54903. oldalak (pdf)